Szíria - Továbbra is harcosok ezrei érkeznek a térségbe

Havonta több mint ezer iszlamista harcos érkezik Szíriába, beáramlásuk üteme az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni légitámadások ellenére sem csökken - írta pénteki számában terrorelhárítási és hírszerzési forrásokra hivatkozva a The Washington Post című amerikai lap.

A szélsőségesek érkezésének nagyságrendje a múlt év óta alapvetően változatlan, ami szakértők feltételezése szerint azt jelentheti, hogy az amerikai vezetéssel megindított légi csapások nem jelentenek komoly elrettentő erőt, de nem is váltottak ki mozgósító erejű felháborodást a terroristákkal rokonszenvezők táborában. Egy másik lehetséges magyarázat az, hogy a két hatás kölcsönösen kioltja egymást.

A külföldi harcosok száma Szíriában jelenleg meghaladhatja a 16 ezret. Közülük több mint kétezren európai útlevéllel rendelkeznek, az Egyesült Államokból pedig mintegy 130-an utaztak vagy próbáltak meg eljutni Szíriába. A növekedés oka az IÁ és más radikális csoportok eredményes toborzó tevékenysége, valamint az, hogy a konfliktus helyszíne viszonylag könnyen megközelíthető. A lap szerint a fegyveres iszlamista radikális erők gyarapodásának üteme elhomályosítja az elmúlt évtizedek konfliktusainak összes hasonló mutatóit, beleértve az 80-as afganisztáni háborúját is. Miközben a harcolni vágyók egy része azért érkezett a polgárháború sújtotta országba, hogy az Aszad-rezsim ellen fogjon fegyvert, a legtöbb újonnan érkező az Iszlám Államhoz vagy az al-Kaidához tartozó an-Núszra Fronthoz kíván csatlakozni.

Az Egyesült Államok és szövetségesei Irakban és Szíriában eddig több mint 600 légicsapást hajtottak végre. Az utóbbi országban becslések szerint az IÁ 460 és az al-Núszra Front 60 fegyveresét ölték meg. Egy, a CNN hírtelevízióban pénteken bemutatott riportfilm szerint a szíriai kormányerők oldalán a Hezbollah libanoni síita radikális szervezet fegyveresei mellett Irán által fizetett afgánok is harcolnak.

A Fox News hírszerzési és katonai forrásokból szerzett értesülései szerint a guantánamói börtönökből elengedett foglyok közül 20-30-an lehetnek azok, akik az őket befogadó országokat elhagyva Szíriában az IÁ-hoz vagy valamelyik más radikális csoporthoz csatlakoztak. A kubai területen található amerikai haditengerészeti bázisról eddig elszállított 620 személy közül bizonyítottan vagy feltételezhetően 180-an tértek vissza a csatatérre. A Guantánamói-öbölben lévő támaszponton jelenleg 149 embert - köztük csaknem 90 jemenit - tartanak fogva, akik közül 80-at minősítettek elszállításra alkalmasnak, ha valamely ország kész befogadni őket.

Híradó/MTI

Libanon - A hadsereg felveszi a harcot a militánsokkal

A szíriai polgárháború nem hagyja nyugodni Libanont sem. Az Iszlám Állam és más szélsőséges szervezetek egyes libanoni lakosokat is inspirálnak, akik otthonukban veszik fel a harcot a libanoni hadsereg ellen. Egyre gyakrabban gyűrűzik át konfliktus LIbanonba is, miután augusztusban a dzsihadisták elfoglalták Arszált.

A libanoni hadsereg tankokat és különböző harci alakulatokat küldött Tripoli északi részébe, ahol a harcok a valószínűsíthetően az Iszlám Államhoz és Nuszra Fronthoz köthető csoportokkal egyre elmérgesedtek a napokban, és átterjedtek a környező területekre is, írja az al-Jazeera.

A harcok péntek éjszaka törtek ki először, amelyben már tíz katona és két civil is életét vesztette, valamint sokan megsebesültek. A libanoni hadsereg a környéken számos házkutatást tartott, hogy fellelje az Iszlám Államhoz, illetve a Nuszra Fronthoz köthető egyéneket. 

Egy ilyen ellenőrzés során került sor szerdán három dzsihadista meggyilkolására, illetve egy helyi vezető letartóztatására az északi Dinniyeh régióban, amely feltüzelte a dzsihadistákat és emiatt kezdődtek a harcok Tripoliban.

A libanoni állami nemzeti hírügynökség elmondása szerint a hadsereg alakulatai már teljes egészében az ellenőrzésük alá vonták Tripoli északi részét, miután számos harcost letartóztattak. A harcokban rendkívül sokan megsebesültek. 

Az elmúlt hónapokban sok harcos, akiket inspirál az al-Kaida és főleg az Iszlám Állam tevékenysége, megölt, illetve megsebesített számos libanoni katonát, valamint a Nuszra Front és a síita Hezbollah között is számos közvetlen konfliktusra került sor. 

A legszörnyűbb eset augusztusban történt, amikor dzsihadisták Szíriából átgyűrűzve elfoglalták a libanoni határvárost, Arszált, elfogva húsz katonát és rendőrt, valamint számos ember halálát okozva. A támadás a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta a legkomolyabb átgyűrűzése volt a szomszédos állam konfliktusának.  

Kitekintő

Szíria - Több mint 12 ezer külföldi harcol a lázadók oldalán

"20-25 százalékuk nyugati országokból való"

Hetvennégy országból több mint 12 ezer külföldi harcol vagy harcolt Szíriában a lázadók oldalán, 60-70 százalékuk közel-keleti, 20-25 százalékuk pedig nyugati országokból való – jelentette ki hétfőn egy terrorizmussal foglalkozó vezető kutató, az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) egyik tanácsadója.

A szíriai háború több mint három éve tart, még messze nem olyan régóta, mint a szovjet megszállás elleni afganisztáni, de könnyen lehet, hogy ez a véres konfliktus lesz az, amelyben emberemlékezet óta a legtöbb külföldi vesz részt – mondta Peter Neumann professzor, aki a King’s College London brit egyetem radikalizmussal foglalkozó kutatóintézetének vezetője is.

Csaknem 200 ezer halott

Szíriában 2011 márciusában békés, kormányellenes tüntetésekkel kezdődött a Bassár el-Aszad elnök hatalma elleni lázadás, majd ez a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkollott, és ennek immár több mint 190 ezer ember esett áldozatul.

Az 1980-1990 közötti szovjet megszállás ellen vívott afganisztáni háború óta – amelyben mintegy 20 ezer külföldi is megfordulhatott – a szíriai konfliktus vonzza a legtöbb harcost a világból. Neumann emlékeztetett arra, hogy a három évtizeddel ezelőtti háborúban jött létre az al-Kaida és más dzsihádista csoportok. A szíriai konfliktus pedig új terrorista szervezeteket hoz létre. Mint mondta, biztos abban, hogy egy olyan tömeges mozgalomnak, mint amilyen a külföldiek jelenlegi Szíriába áramlása, számos terrorista támadás lesz a következménye a következő huszonöt évben.

A professzor előadása része volt a BT szeptember 24-ei ülése előkészítésének, amelyen a testület határozatot fogad el a Szíriában és Irakban nagy területeket meghódító dzsihádista szervezetek ellen. Az ülés elnöke maga Barack Obama amerikai elnök lesz.

Ismét egyre több a külföldi harcos

Neumann arról nem beszélt, hogy szerinte hány külföldi tagja lehet az Iszlám Államnak (IÁ), az al-Kaidához köthető an-Núszra Frontnak, vagy a Szabad Szíriai Hadsereg nevű, mérsékeltnek tekintett szervezetnek. Azt viszont hangsúlyozta, hogy miközben e szervezetek egymás közötti ellenségeskedései miatt a külföldi tagok száma decembertől júniusig stagnált, vagy egyenesen csökkent, ismét növekedni kezdett azután, hogy az IÁ egyre nagyobb területet foglal el, és kikiáltott egy kalifátust Szíria és Irak határán.

A nyugat ellen

A legtöbb külföldi harcos – számuk a háromezret is elérheti – Tunéziából ment Szíriába, 1200 és 2500 között van azoknak a száma, aki Szaúd-Arábiából mentek oda, Marokkóból és Jordániából 1500-1500-an. A nyugati országok közül Franciaországból 700, Nagy-Britanniából több mint 500, Németországból 400, Belgiumból 300, az Egyesült Államokból 100 ember érkezett Szíriába – mondta. Vannak olyan európai országok – nem nevezte meg ezeket –, amelyek esetében az IÁ-hoz csatlakozó nők aránya az összeshez képest eléri a 20 százalékot is. Azóta, hogy az IÁ lefejezett két amerikai újságírót, „egyre több külföldi harcos beszél arról, hogy a Nyugat, ezen belül Amerika ellen harcolnak” – tette hozzá Peter Neumann.

Magyar Nemzet

Szíria - Túllépte a hárommilliót a külföldre menekültek száma

Meghaladta a hárommilliót a szíriai polgárháború elől külföldre menekültek száma, amely csupán az elmúlt egy évben egymillióval nőtt - közölte pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

Antonio Guterres menekültügyi főbiztos korunk legnagyobb humanitárius válságának nevezte a szíriait. Közlése szerint az ország határain belül menekültsorsra jutottak száma jelenleg már 6,5 millióra tehető. Vagyis a 2011 márciusában kezdődött szíriai konfliktus miatt a 22 milliós ország már majdnem minden második lakosa otthona elhagyására kényszerült.

A külföldre távozó szíriaiak közül legtöbben továbbra is a szomszédos országokban keresnek menedéket: a hivatalos adatok szerint jelenleg 1,14 millióan élnek Libanonban, 815 ezren Törökországban, 608 ezren Jordániában és mintegy 215 ezren az ugyancsak konfliktus sújtotta Irakban. Emellett a főbiztosság becslései szerint további százezrek hivatalos regisztráció nélkül húzzák meg magukat az említett országokban.

A világszervezet jelentése szerint egyre több szíriai menekült érkezik a fogadóállomásokra sokkosan, a teljes kimerültség állapotában és bármiféle megtakarítás nélkül. "A legtöbben legalább egy évig vagy még hosszabb ideig faluról falura vándorolnak, mielőtt végleg elhagynák az országot" - hangoztatta a beszámoló.

Emellett az UNHCR azt is kiemelte, hogy a menekültek számára egyre nehezebbé válik a kijutás Szíriából. A határokon gombamód szaporodó ellenőrző pontokon sokan kénytelenek megvesztegetni az ott posztoló fegyvereseket vagy borsos árat fizetni embercsempészeknek a kiutazásért.

A három és fél éve tartó szíriai polgárháborúban több mint 191 ezren vesztették életüket. Az ENSZ múlt heti jelentésében Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a közel-keleti országban uralkodó helyzetet olyan humanitárius katasztrófának nevezte, amely szerinte teljes mértékben elkerülhető lett volna.

Híradó/MTI

Irak és Szíria - Eddig tizenöt ausztráliai dzsihadista halt meg a térségben

Legkevesebb tizenöt ausztrál vesztette életét iszlamista felkelők oldalán az Irakban és Szíriában dúló harcokban - közölte David Irvine, az ausztrál titkosszolgálat vezetője szerdán.

Irvine elmondta, a titkosszolgálat értesülései szerint a szigetország mintegy hatvan állampolgára csatlakozott az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szervezethez és az an-Nuszra Front nevű dzsihadista csoporthoz a két közel-keleti országban.

Korábban a canberrai kormány képviselői ennek több mint kétszeresére, százötvenre tették az Irak és Szíria területén harcoló ausztrálok számát.

Irvine arról is beszámolt, hogy további mintegy százan az ország határain belül támogatják aktívan a két szélsőséges iszlamista szervezetet: tagokat toboroznak, jövőbeli öngyilkos merénylőket képeznek ki vagy pénzt és felszerelést bocsátanak a fegyveresek rendelkezésére. "A külföldi harcosok Szíriába és Irakba csábítása folyamatos, és több ausztrált érint, mint az eddigi konfliktusok idején összesen" - tette hozzá a titkosszolgálat főnöke.

Az európai országokhoz hasonlóan Ausztráliában is növekvő aggodalommal figyelik a jelenséget, és attól tartanak, hogy a konfliktuszónából visszatérő harcosok terrortámadásokat hajtanak majd végre hazájukban.

Az ausztrál kormány jelenleg azon dolgozik, hogy törvénymódosításokkal egyszerűbbé tegye a terrorizmus gyanújába került személyek üldözését és őrizetbe vételét. Emellett egy jogszabálytervezet szerint a jövőben a büntetéssel sújthatnák a törvényes alap nélkül háború sújtotta területre utazókat.

Tony Abbott ausztrál miniszterelnök szerdán úgy nyilatkozott, hogy Melbourne és Sydney repülőterére terrorellenes egységeket helyeztek ki a gyanúsítottak kézre kerítésére. Hasonló intézkedéseket terveznek az ország további nemzetközi repterein is.

Híradó/MTI

Bosznia-Hercegovina - Dzsihádistákat toboroznak az ország területén

Az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita fegyveres csoporthoz csatlakozásra szólította fel a boszniai fiatalokat Bilal Bosnic, az egyik legnagyobb bosznia-hercegovinai radikális muzulmán szervezet vezetője - írta a Dnevni Avaz című szarajevói napilap kedden.

A vallási vezető videoüzenetben kérte arra az ország ifjúságát, hogy csatlakozzanak az iraki és szíriai területeken zajló dzsihádista harcokhoz.

A videoüzenetet egy közelmúltbeli előadáson vették fel, amelyet Bosnic a követőinek tartott egy északnyugat-boszniai településen. Ott egyebek mellett azt mondta, hogy "az igazság és az Iszlám Állam annak ellenére is fennmarad, hogy sok olyan ember is támadja, aki össze van zavarodva vagy az igazság ellen harcol".

A lap megkeresésére Bosnic azt mondta, hogy szavait félreértelmezték.

A Bosznia-Hercegovinában élő vahabiták (az iszlám merev és puritán, gyakran radikálisnak bélyegzett változatának követői) egyébként megosztottak az Iszlám Államhoz való viszonyulás tekintetében. Nusret Imamovic, a másik nagy vahabita szervezet vezetője például önkéntesként csatlakozott a szíriai harcokhoz, a rendelkezésre álló információk szerint azonban ő az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat helyi szárnya, az an-Nuszra Front milícia oldalán ragadott fegyvert, amely elhatárolódik az Iszlám Államtól.

Az an-Nuszra egyszerre harcol a még az al-Kaida által is túl radikálisnak tartott Iszlám Állam, illetve Bassár el-Aszad szíriai elnök erői ellen.

A hivatalos szerveknek nincsenek pontos adataik arról, hány bosznia-hercegovinai állampolgár vesz részt külföldi harcokban. Becslések szerint eddig körülbelül ötvenen utaztak Szíriába, harmincketten közülük már haza is tértek.

Az ország parlamentje júniusban fogadott el egy törvényt, amely szerint a külföldi harcokban való részvétel, illetve az arra való felbujtás is bűncselekménynek számít, ami akár tíz évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható. Egyelőre senki ellen nem indult ilyen eljárás.

Híradó/MTI

Szíria - Újra egymással harcolnak a felkelők

Az al-Kaida felhívása ellenére kiújultak az összecsapások hétfőn a Szíria keleti részén működő rivális dzsihádista csoportok között, s a harcok legalább 58 ember halálát okozták - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns ellenzéki szervezet.

Az al-Kaida szíriai szárnya, az an-Nuszra Front, valamint az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges szervezet csapott össze hétfőn Deir ez-Zór tartományban annak ellenére, hogy Ajman az-Zavahri, az al-Kaida vezetője múlt héten a harc beszüntetésére szólította fel a feleket.

A rivális szervezetek közötti belharcok szerda óta mintegy 150 ember halálát okozták, és az áldozatok többsége az iszlamista csoportok soraiból került ki - közölte az OSDH.

Zavahri múlt pénteken a világhálón közzétett és az an-Nuszra élén álló Abu Mohamed al-Dzsuláninak szóló hangüzenetében parancsot adott arra, hogy a front valamennyi tagja azonnal szüntesse be a többi dzsihádista elleni harcot.

Ezzel szemben az an-Nuszra különböző feltételeket állított a harcok beszüntetése elé. "Követni fogjuk Ajman az-Zavahrit, aki az ILIÁ elleni harcok abbahagyására szólított fel, de mindaddig válaszolni fogunk a támadásokra, amíg azok muzulmánokat vesznek célba" - olvasható a szervezet interneten közzé tett nyilatkozatában.

Az iszlamista szervezetek - amelyek eredetileg a Bassár el-Aszad elnök vezette szíriai kormányzata ellen küzdöttek - közötti belharcokban eddig több mint négyezren vesztették életüket.

Forrás: Híradó/MTI

Szíria - Hatvanezren menekültek el az ország keleti városaiból

Az al-Kaida szíriai szárnya, az an-Nuszra Front, valamint az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) között folyó harcok szombaton hevesebbé váltak. Deir ez-Zór kelet-szíriai tartomány városaiból több mint 60 ezer ember menekült el.

Több mint 60 ezer ember menekült el a rivális dzsihádista csoportok heves harcai elől az utóbbi napokban Deir ez-Zór kelet-szíriai tartomány városaiból - jelentette szombaton este az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet.

Az al-Kaida szíriai szárnya, az an-Nuszra Front, valamint az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) között folyó harcok szombaton hevesebbé váltak annak ellenére, hogy Ajman az-Zavahri, az al-Kaida vezetője felszólította őket a harc beszüntetésére. A szembenállók harcában január óta már több ezren meghaltak.

Zavahri pénteken a világhálón közzétett és az an-Nuszra élén álló Abu Mohamed al-Dzsuláninak szóló hangüzenetében parancsot adott arra, hogy a front valamennyi tagja azonnal szüntesse be a többi dzsihádista elleni harcot. Arra buzdította al-Dzsulánit, hogy szentelje magát az iszlám ellenségei, elsősorban a Baasz párt hívei, a síiták, valamint az ő szövetségeseik elleni küzdelemre.

A Baasz párthoz tartozik Bassár el-Aszad szíriai elnök is. Az al-Kaida radikális szunnita szervezet, amely eretneknek tartja a síita muzulmánokat, beleértve a Szíriával szomszédos Irakból és Libanonból érkező, az Aszad-párti erők oldalán harcoló önkénteseket.

Forrás: Híradó/MTI

Szíria - Szabadon engedték az elrabolt apácákat

Libanoni biztonsági és egyházi forrásokból vált ismertté, hogy szabadon engedtek a szíriai Maalúla városában több mint három hónappal ezelőtt túszul ejtett tizenkét apácát vasárnap, a nővérek már úton vannak a főváros felé – tájékoztat az MTI.

A nevük elhallgatását kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy az apácákat a hét elején először a libanoni Arszálba szállították, majd később útnak indították őket Damaszkuszba.

Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető felkelők tavaly decemberben hatoltak be a Maalúla városközpontjában lévő Mar Takla (Szent Tekla) kolostorba, és elhurcoltak onnan a szomszédos Jabrúd városba tizenkét szíriai és libanoni apácát, illetve a zárda elöljáróját is. A lázadók meggyaláztak és kifosztottak több templomot is, és vaktában lövöldöztek az utcán, hogy megfélemlítsék a városban élő keresztényeket.

A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők egy hónappal ezelőtt offenzívát indítottak a stratégiai fontosságú Kalamún régióban a lázadók kezén lévő utolsó város, Jabrúd ellen. „Amit a szíriai hadsereg elért Jabrúdban, az megkönnyítette a folyamatot” – mondta sajtótájékoztatóján egy szíriai görög ortodox püspök.

Az an-Núszra Front nevű szervezet fegyveresei szeptember elején már egyszer ellenőrzésük alá vonták Maalúlát, de a kormányerők három napra rá elűzték őket onnan. Azóta harcok dúlnak a település környékén.

A Damaszkusztól 55 kilométerre északra fekvő Maalúla az egyik legjelentősebb keresztény város Szíriában. A település ötezer lakosának többsége görög katolikus. A helybeliek arámi nyelven beszélnek – ez annak az ősi nyelvnek a változata, amelyen Jézus Krisztus is szólt híveihez.

Forrás: Magyar Kurír

Szíria - Keresztényellenes pogrom Maalúlában

Iszlamista felkelők elfoglalták Szíriában a keresztények lakta Maalúla települést. Egy kolostorból tucatnyi apácát hurcoltak el, kifosztottak és meggyaláztak több templomot, lövöldöztek az utcákon, hogy megfélemlítsék a lakosokat.

A szíriai iszlamista felkelők ismét elfoglalták a keresztények lakta Maalúla települést, behatoltak egy kolostorba, és elraboltak 12 apácát.

Erről a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (ODSH), illetve Mario Zenari szíriai pápai nuncius számolt be keddre virradóra.

A vatikáni követ szerint a felkelők behatoltak a városközpontban lévő Mar Takla kolostorba, és elhurcoltak onnan a szomszédos Dzsabrud városba 12 szíriai és libanoni apácát, a zárda elöljárójával együtt.

A szíriai tévé híradása szerint az al-Kaidához köthető felkelők hatoltak be a kolostorba, és ott pogromot hajtottak végre. Meggyaláztak és kifosztottak több templomot is, és vaktában lövöldöztek az utcán, hogy megfélemlítsék a városban élő keresztényeket.

Az al-Kaida terrorszervezethez köthető an-Núszra Front nevű lázadócsoport fegyveresei szeptember elején már egyszer ellenőrzésük alá vonták Maalúlát, de a kormányerők három napra rá elűzték őket onnan. Azóta harcok dúlnak a település környékén.

A Damaszkusztól 55 kilométerre északra fekvő Maalúla az egyik legjelentősebb keresztény város Szíriában. A település ötezer lakosának többsége görög katolikus. A helybeliek arámi nyelven beszélnek - ez annak az ősi nyelvnek a változata, amelyen Jézus Krisztus is megszólította híveit.

Forrás: Híradó.hu