2014. december 19., péntek

Görögország - Az EU és az IMF által diktált megszorító intézkedések pusztító következményekkel jártak

"Egyetlen cél vezette őket: a bankrendszer megmentése"


A Görögországban bevezetett megszorító intézkedések az emberi jogok példátlan megsértéséhez vezettek az elmúlt négy évben – állapította meg az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH), amely csütörtökön hozta nyilvánosságra jelentését Athénban.

„A második világháború óta kitört legmélyebb válságban” a nemzetközi intézményeket egyetlen cél vezette: a bankrendszer megmentése, tekintet nélkül arra, hogy ez milyen pusztító következményekkel jár a lakosságra nézve – mondta a jelentést ismertető sajtókonferencián Karim Lahidji, az FIDH elnöke, akinek személyében először tett látogatást Görögországban a legrégebbi emberi jogi szervezet vezetője a második világháború óta.

A 2014. januári görögországi helyszíni vizsgálat nyomán készült anyag szerint a hitelezők, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által diktált megszorító intézkedések „az összes emberi jogot érintették, beleértve a szociális jogokat és a szólásszabadságot is”.

A munkavállalók jogait is megsértették, a minimálbér a 2012 februárjában Görögországra „erőszakolt” második nemzetközi kölcsön nyomán 22 százalékkal csökkent. A munkanélküliség rekordszintre, 25,5 százalékra emelkedett a kedden közzétett legutóbbi adatok szerint – hangsúlyozza a jelentés. A megszorító intézkedések a költségvetési megvonásokkal súlyosan érintették az egészségügyet is.

Nem csak Görögország a felelős

Nem tartják tiszteletben a politikai jogokat és a szólásszabadságot, a rendőrség erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben, növekszik az idegengyűlölet, 2013 júniusában bezárták a közszolgálati médiát – jelentette ki Noeline Blackwell, a vizsgálatot végző csoport tagja, aki szerint a görög kormány osztozik az EU-val és az IMF-fel abban a felelősségben, hogy olyan reformokat vezettek be, amelyek az emberi jogok megsértésére ösztönöznek.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Noha az ország már túljutott a válság leküzdésének a nehezén, még mindig szüksége van a pénzügyi partnerei által nyújtandó hitelekre, mivel a piacokról nem tudja finanszírozni magát.

Magyar Nemzet

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése