Görögország - Az EU és az IMF által diktált megszorító intézkedések pusztító következményekkel jártak

"Egyetlen cél vezette őket: a bankrendszer megmentése"

A Görögországban bevezetett megszorító intézkedések az emberi jogok példátlan megsértéséhez vezettek az elmúlt négy évben – állapította meg az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH), amely csütörtökön hozta nyilvánosságra jelentését Athénban.

„A második világháború óta kitört legmélyebb válságban” a nemzetközi intézményeket egyetlen cél vezette: a bankrendszer megmentése, tekintet nélkül arra, hogy ez milyen pusztító következményekkel jár a lakosságra nézve – mondta a jelentést ismertető sajtókonferencián Karim Lahidji, az FIDH elnöke, akinek személyében először tett látogatást Görögországban a legrégebbi emberi jogi szervezet vezetője a második világháború óta.

A 2014. januári görögországi helyszíni vizsgálat nyomán készült anyag szerint a hitelezők, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által diktált megszorító intézkedések „az összes emberi jogot érintették, beleértve a szociális jogokat és a szólásszabadságot is”.

A munkavállalók jogait is megsértették, a minimálbér a 2012 februárjában Görögországra „erőszakolt” második nemzetközi kölcsön nyomán 22 százalékkal csökkent. A munkanélküliség rekordszintre, 25,5 százalékra emelkedett a kedden közzétett legutóbbi adatok szerint – hangsúlyozza a jelentés. A megszorító intézkedések a költségvetési megvonásokkal súlyosan érintették az egészségügyet is.

Nem csak Görögország a felelős

Nem tartják tiszteletben a politikai jogokat és a szólásszabadságot, a rendőrség erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben, növekszik az idegengyűlölet, 2013 júniusában bezárták a közszolgálati médiát – jelentette ki Noeline Blackwell, a vizsgálatot végző csoport tagja, aki szerint a görög kormány osztozik az EU-val és az IMF-fel abban a felelősségben, hogy olyan reformokat vezettek be, amelyek az emberi jogok megsértésére ösztönöznek.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Noha az ország már túljutott a válság leküzdésének a nehezén, még mindig szüksége van a pénzügyi partnerei által nyújtandó hitelekre, mivel a piacokról nem tudja finanszírozni magát.

Magyar Nemzet

Hajléktalanok, emberi jogok és a demokrácia

Országos üggyé vált, és sokak felháborodását kivívta az elmúlt hetek története. Nevada államban egy mentális központ hajléktalanjait buszba rakták, San Franciscóba vittek, egynapi élelemmel, gyógyszerrel a városban hagyták őket. Végülis San Francicso hozzászokott a hajléktalanokhoz, majd csak csinálnak valamit - gondolták.

(...) A mindössze 800 ezer lakost számláló San Francisco tízezer hajléktalant mondhat magáénak. A szám októbertől növekszik, mivel a kemény tél elől máshonnan is az egyévszakos, mérsékelt hőmérsékletű városba menekülnek a lecsúszottak. Ellepik a belvárost, a városháza előtti teret, a parkokat, az egykori hippinegyedet. Bevásárlókocsijaikkal, sátraikkal, táskáikkal, kutyáikkal beépülnek a városba. Tagadhatatlan legtöbbjük alkoholizmusa és drogfüggősége.

Amerika legliberálisabb városa toleranciájáról, befogadókészségéről híres. A hajléktalankérdésben mégis kirekesztőnek, diktatórikusnak könyvelik el - legalábbis a jogvédők. A város vezetői erre azzal vágnak vissza, hogy nekik a város biztonságát, a lakosokat egyszerre kell védeniük. Az emberi jogok rosszul értelmezett szólamaival pedig csak ártanak a hajléktalanoknak, hiszen nem felemelni akarják őket, hanem az utcán tartva harcolni értük. San Francisco ultraliberális városi képviselője azt javasolta, hogy az utcán élők mindazokat a tevékenységeket gyakorolhassák, amit más a lakásban tesz. Azaz étkezzenek, igyanak, aludjanak, vizeljenek. Ha kell, kéregethessenek. Indítványát még a liberális Los Angeles Times is nevetségesnek és veszélyesnek tartotta.

San Francisco utcáin
(SF Exmanier)

2010-ben egy népszavazáson San Francisco lakossága úgy foglalt állást, hogy reggel 7-től este 11-ig járdán tilos ülni vagy feküdni. Első figyelmeztetésre 100 dollárra büntetik őket, a visszaesőket elviszik, és 30 napi börtönre ítélhetik.

A város ugyanakkor növelte a hajléktalanoknak nyújtott szolgáltatásait. Évi 38 millió dollárt költ menhelyek kialakítására, 170 milliót szolgáltatásokra, egészségügyi ellátásra, tanácsadásra, rehabilitációra. Növelték a nyilvános WC-k számát. Egy vállalkozó régi buszokat alakított át mosdókká, zuhanyzókká. A vezetők tudják, hogy csak úgy képesek hosszú távon eredményt elérni, ha felemelkedésükön fáradoznak, egy új élet elindításában támogatják őket. Ebben nagy segítségükre vannak az egyházak is. De az egyre szűkösebb költségvetésben a pénz kevésnek bizonyul. (...) A rendőrség kitiltja a garázda, erőszakos elemeket a menhelyekről. A hatóságok a kiszolgáltatottak védelmének nevezik az akciót, a jogvédők diszkriminációnak fogják fel.

San Francisco lakossága aggodalommal, de nem gyűlölettel fogadja a hajléktalanokat (...) Legtürelmetlenebbek azok az üzlet- és étterem tulajdonosok, akiknek a bejárata előtt töltik az éjjelt a hajléktalanok. (...) a város fiatal új gazdagjai, a high-tech vezetők (...) nem értik, hogy miért indítványozzák jogvédők a népszavazás eredményének megváltoztatását. Demokratikus úton nyilvánítottak véleményt, nem akarnak senkit sem alva, ülve látni a járdákon. A demokratikus játékszabályok nem vonatkoznak mindenkire?

Forrás: Heti Válasz