Európa - Rekordszámú illegális bevándorló érkezhetett a kontinensre 2014-ben

Rekordszámúra, hozzávetőleg 270 ezerre becsüli az Európába idén érkező illegális bevándorlók számát az Európai Unió külső határainak őrizetét összehangolni hivatott ügynökség, a Frontex, amelynek igazgatója elmondta, Olaszország és Görögország után Bulgáriába és Magyarországra érkeznek a legnagyobb számban.

Gil Arias Fernández az EFE spanyol hírügynökségnek adott interjúban arról számolt be, hogy 2013-hoz képest két és félszeresére nőtt az Európába érkező illegális bevándorlók száma, és arra számítanak, hogy az idei adat csaknem kétszerese lesz az eddigi 141 ezres rekordnak, amely 2011-ben, az "Arab tavasz" évében született.

A Frontex igazgatója a menekültek hazájában uralkodó bizonytalan helyzetnek és a Líbiához hasonló tranzitországokban hiányzó ellenőrzésnek tulajdonítja az illegális bevándorlók számának idei növekedését. Líbián keresztül különösen sokan vágnak neki az Európába vezető útnak a Földközi-tengeren keresztül.

Gil Arias Fernández szerint pár éve még fele-fele arányban érkeztek gazdasági, illetve politikai okokból a menekültek. Idén azonban 80 százalék közelében volt az utóbbiak aránya.

Noha végleges adataik még nincsenek, az igazgató becslése szerint év végére meghaladja a 270 ezret az illegális bevándorlók száma. November végén 260 ezer volt.

Híradó/MTI

Görögország - Az EU és az IMF által diktált megszorító intézkedések pusztító következményekkel jártak

"Egyetlen cél vezette őket: a bankrendszer megmentése"

A Görögországban bevezetett megszorító intézkedések az emberi jogok példátlan megsértéséhez vezettek az elmúlt négy évben – állapította meg az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH), amely csütörtökön hozta nyilvánosságra jelentését Athénban.

„A második világháború óta kitört legmélyebb válságban” a nemzetközi intézményeket egyetlen cél vezette: a bankrendszer megmentése, tekintet nélkül arra, hogy ez milyen pusztító következményekkel jár a lakosságra nézve – mondta a jelentést ismertető sajtókonferencián Karim Lahidji, az FIDH elnöke, akinek személyében először tett látogatást Görögországban a legrégebbi emberi jogi szervezet vezetője a második világháború óta.

A 2014. januári görögországi helyszíni vizsgálat nyomán készült anyag szerint a hitelezők, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által diktált megszorító intézkedések „az összes emberi jogot érintették, beleértve a szociális jogokat és a szólásszabadságot is”.

A munkavállalók jogait is megsértették, a minimálbér a 2012 februárjában Görögországra „erőszakolt” második nemzetközi kölcsön nyomán 22 százalékkal csökkent. A munkanélküliség rekordszintre, 25,5 százalékra emelkedett a kedden közzétett legutóbbi adatok szerint – hangsúlyozza a jelentés. A megszorító intézkedések a költségvetési megvonásokkal súlyosan érintették az egészségügyet is.

Nem csak Görögország a felelős

Nem tartják tiszteletben a politikai jogokat és a szólásszabadságot, a rendőrség erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben, növekszik az idegengyűlölet, 2013 júniusában bezárták a közszolgálati médiát – jelentette ki Noeline Blackwell, a vizsgálatot végző csoport tagja, aki szerint a görög kormány osztozik az EU-val és az IMF-fel abban a felelősségben, hogy olyan reformokat vezettek be, amelyek az emberi jogok megsértésére ösztönöznek.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Noha az ország már túljutott a válság leküzdésének a nehezén, még mindig szüksége van a pénzügyi partnerei által nyújtandó hitelekre, mivel a piacokról nem tudja finanszírozni magát.

Magyar Nemzet

Görögország - A szélsőbal vezet Athénban és a fővárosi régióban is

Az exit pollok szerint a Sziriza szélsőbaloldali párt sikerét hozták a Görögországban vasárnap megtartott regionális és helyhatósági választások.

A mediterrán ország legnépesebb - a lakosság közel 40 százalékának otthont adó - régiójában, az Athént övező Attikában a régió elnöki posztjáért folyó versenyben a Sziriza jelöltje, Rena Duru a szavazatok 27-31 százalékára számíthat, és ezzel maga mögé utasítja az országrész jelenlegi vezetőjét, a szocialisták támogatását élvező Jannisz Szguroszt, aki a voksok 20-24,5 százalékát zsebelheti be.

A régió és az ország fővárosában, Athénban szintén a radikális baloldali koalíció jelöltje, Gabriel Szakellaridisz vezet a baloldal favoritja, Jorgosz Kaminisz előtt.

Az ellenzék legfőbb erejének számító Sziriza ellenzi az országnak nyújtott külföldi mentőcsomagot és az azzal járó súlyos megszorításokat.

Az Antonisz Szamarasz kormányfő vezette Új Demokrácia (ND) jelöltjei Attikában és Athénban is a harmadik helyre szorultak.

Az athéni polgármesteri székért és az attikai elnöki tisztségért folyó versenyben az Arany Hajnal - 14-17 százalékos, illetve 9-11 százalékos eredménnyel - is jól teljesített, dacára annak, hogy a szélsőjobboldali párt két jelöltjét bűncselekménnyel gyanúsítják.

A mandátumok végleges sorsa várhatóan a legtöbb nagyvárosban és mind a 13 régióban a jövő vasárnap - az európai parlamenti (EP) választásokkal egy időben - esedékes második fordulóban dől majd el. A közvélemény-kutatások szerint a mostani választások eredményének döntő hatása lesz az EP-választásokra is, amelyeken a legfrissebb felmérések szerint az Új Demokráciát megelőzve a Sziriza lesz a befutó.

A több mint 11 millió lakosú Görögországban a szavazás elméletileg kötelező, és csak azok mentesülnek alóla, akik több mint 200 kilométerre vannak választókerületüktől vagy elmúltak 70 évesek.

Forrás: Híradó/MTI

Május 1. - Európa-szerte tüntetések a munkanélküliség ellen

(...) Összecsapások voltak az olaszországi Torinóban, a szélsőbaloldali tüntetők és a rendfenntartók között. Szemtanúk szerint a demonstrálók támadtak rá az útjukat álló rendőrsorfalra. A konfliktusban mindkét oldalon több tucatnyian megsérültek.

A görög szakszervezetek sztrájkkal és tüntetésekkel készültek május elsejére. Athénban leállt a metró- és a vonatközlekedés, nem jártak a kompok. Napközben a több tízezren gyűltek össze a görög főváros központjában. A demonstrálók a kormány megszorító politikája ellen tiltakoztak. A gazdasági csőd szélére került országban még mindig 26 százalék fölötti a munkanélküliek aránya, és csak így kaphattak külföldi hitelt.

A növekvő munkanélküliség ellen tüntettek a baloldali szervezetek Spanyolország és Franciaország több városában is. Párizsban a radikális jobboldal szimpatizánsai is felvonultak. A helyhatósági választáson nemrég látványos sikert arató Nemzeti Front a közelgő európai parlamenti választáson is jó eséllyel indul, a legfrissebb felmérések szerint a franciaországi pártok között akár az első helyen is szerepelhet.

Forrás: Híradó/MTI