Évforduló - Február 3.

A milánói ediktum kiadása

(313)

„Amikor én, Constantinus Augustus, és én, Licinius Augustus, kedvező előjelektől kísérve Mediolanumba érkeztünk és mindent fontolóra vettünk, ami a köz hasznára és javára szolgál, a többi dolog közt, melyekről úgy tűnt, hogy mindenkinek hasznára válnak, úgy döntöttünk, hogy mindenekelőtt és elsősorban olyan rendeleteket bocsátunk ki, amik biztosítják az istenség iránti tiszteletet és imádást, azaz hogy megadjuk a keresztényeknek és mindenkinek azt a szabad választást, hogy azt a vallást kövesse, amelyiket akarja, úgyhogy bármelyik istenség vagy mennyei hatalom jóakarattal lehessen irántunk és mindenki iránt, aki hatalmunk alatt él.”

Részlet a milánói ediktum szövegéből

313. február 3-án adta ki I. Constantinus (ur. 306-337) és Licinius császár (ur. 308-324) a milánói ediktumot, mely a szabad vallásgyakorlás biztosítása mellett arról is rendelkezett, hogy a hitük miatt rabságban tartott keresztényeket engedjék szabadon, elkobzott személyes és közösségi tulajdonukat pedig szolgáltassák nekik vissza. Az ediktum fordulópontot jelentett a Római Birodalom történetében, ezután ugyanis a császári hatalom felhagyott a keresztény vallás üldözésével, és mind nagyobb mértékben támaszkodott annak stabilizáló erejére.

Könyves Kálmán magyar király halála

(1116)

1116. február 3-án, két évtizedes uralkodás után hunyt el Könyves Kálmán magyar király (ur. 1095-1116), I. Géza (ur. 1074-1077) idősebbik fia. Kálmán korának egyik legműveltebb uralkodója volt, országlása pedig Lászlóénál enyhébb törvényei, dalmáciai hódításai és Álmossal folytatott trónharcai miatt is nevezetessé vált.

Elkezdődik Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek koncepciós pere

(1949)

Mindszenty József esztergomi érsek és hat társa perének tárgyalása a Budapesti Népbíróságon. A bíborost életfogytiglani fegyházra ítélik. Február 12-én XII. Pius pápa a nyugati hatalmak segítségét kéri a kelet-európai katolikus egyházak megvédéséhez.

Rubicon/Múlt-kor