2015. március 12., csütörtök

Évforduló - Március 12.

A tatárok fő serege Magyarországra zúdul
(1241)


A tatárok 1240. december 6-án elfoglalták Kijevet, s ettől kezdve várható volt támadásuk Magyarország ellen is. A becslések szerint 90-150 ezer fős sereg ellen 1241 elején IV. Béla király általános hadkészültséget rendelt el, de a mozgósítás lassan haladt. Tomaj nembeli Dénes nádor vezetésével megerősítették a Vereckei-hágót, azonban a hatalmas túlerő elsöpörte a védekezőket. 

Spalatói Tamás értesülése szerint a tatárok 40 ezer fejszéssel söpörték el a hágókat védő szerkezeteket. 1241. március 12-én zúdult az országra a tatár sereg fő ága, s ezzel elkezdődött egyéves uralmuk. A döntő csatára 1241. április 11-én a Tisza-Sajó torkolatához közeli Muhinál került sor,


Elesik a dalmáciai Klissza vára és török kézre kerül
(1537)


A törökök két sikertelen támadást követően végül 1537. március 12-én elfoglalták Klissza várát. Az ütközetben a horvát várkapitány, Krusics Péter is elesett. A hadvezért egy Atlia nevű aga ölte meg, fejét levágták majd dárdára tűzték, hogy a várbeliek is lássák.

A fontos dalmát végvárban született Árpád-házi Szent Margit 1242 januárjában.


Meghal gróf Hadik András császári és királyi tábornok
(1790)



Kompromisszumot köt II. Lipót magyar király és a nemesség
(1791)


Kompromisszum az udvar és a nemesség között. Ez jellemezte az 1790-91. évi országgyűlés II. Lipót által szentesített törvényeit. 

A főbb törvénycikkek: az új uralkodó mindig köteles fél éven belül összehívni a koronázó országgyűlést (III. tc.); a magyar Szent Koronát az ország szívében, Budán kell őrizni (VI. tc.); Magyarország szabad és független állam, s kizárólag saját ősi törvényei szerint kormányzandó (X. tc.); a törvényhozás jogát a király és a diéta közösen gyakorolja, s az uralkodó biztosítja a rendeket, hogy nem rendeletekkel és pátensekkel fogja irányítani az országot (XII. tc.); az országgyűlést háromévenként össze kell hívni (XIII. tc.); az adókat csak az országgyűlés szavazhatja meg (XXII. tc.); biztosítja a protestánsok számára a szabad s nyilvános vallásgyakorlatot, a templomok és iskolák használatát, fenntartását (XXVI. tc.); becikkelyezi Mária Terézia 1767. évi urbáriumról szóló rendeletét és a jobbágyok szabad költözési jogát (XXXV. tc.); megállapítja az országgyűlés által a reformmunkálatok céljaira kijelölt bizottságok feladatait és felsorolja vezetőiket, illetve tagjaikat.


Elfogadják a későbbi koncepciós pereknek is jogi alapját képező demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről intézkedő törvényt
(1946)


A Nemzetgyűlés elfogadja a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről intézkedő törvényt, amely a későbbi koncepciós pereknek is jogi alapját képezi.

Múlt-kor/Wikipédia

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése