Évforduló - Március 2.

Prágai (Árpád-házi) Szent Ágnes halála

(1282) 

Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Hatalomra törő apja, aki minden eszközt megengedettnek tartott arra, hogy a német birodalomtól minél függetlenebbé tegye országát, a kis Ágnest afféle sakkfiguraként ide-oda mozgatta jellemtelen politikai játékainak sakktábláján. 

Nagy szerencse és kegyelem volt ez Ágnes számára, hogy mindeközben elkerülhetett a prágai udvarból. Ágnest jövendő férje édesanyjának, a későbbi Szent Hedvignek gondjaira bízták, aki a trebnitzi cisztercita nővérek kolostorában helyezte el őt. Ez a kolostor volt Hedvig legkedvesebb alapítása, s az a három év, amit Ágnes ezeknél a magasan művelt nővéreknél töltött, döntő hatással volt egész életére.

Ekkorra már III. Henrik, valamint maga -- az időközben megözvegyült -- II. Frigyes császár versengett. Mit sem törődve immár felnőtt leánya ellenkezésével, aki mindenáron szerzetesnő akart lenni, eljegyezte őt a császárral. Mielőtt azonban az esküvőre sor kerülhetett volna, 1230- ban váratlanul meghalt Ágnes apja, Ottokár, s ekkor a pápa, IX. Gergely segítségével Ágnesnek sikerült rávennie Frigyest, hogy adja vissza szabadságát.

Kis idő múlva minoriták érkeztek Prágába, akik beajánlották őt Szent Klárának - csakhamar olyan szívélyes viszonyba kerültek egymással, hogy Klára a ,,lelke felének'' mondta. 

A prágai Szent Jakab temploma mellett létesült klarissza kolostorba Klára öt nővért küldött közvetlenül maga mellől. 1234- ben Ágnes vette át a kolostor irányítását. A kolostor körül csakhamar kórházak és árvaházak, menhelyek és lepratelepek egész koszorúja létesült. A gazdagok közül is sok harmadrendi csatlakozott hozzájuk vagyonukkal és munkaerejükkel. Különleges jelentőségű lett egy kórház-alapítása, melyben az ápolói munkát volt keresztes vitézek vették át. Ezek ,,Keresztes Lovagok a Vörös Kereszttel'' néven szervezetbe tömörültek, s Ágnes gazdag alapítvánnyal látta el őket. A hercegnő szerény otthonából hamarosan egész városnegyed lett, melyben Ágnes három templomot is építtetett.

Ágnes kolostora olyan vonzerőt jelentett, hogy II. Ottokár legidősebb leánya, valamint a legelőkelőbb nemesi családokból 12 leány kérte a fölvételét. Hamarosan újabb és újabb kolostorokat tudtak alapítani.

Hetvenhét éves korában, 1282. március 2-án halt meg. 1930-ban a régi Jakab-templomban megtalálták a sírját. Boldoggáavatási perét 1936-ban újrakezdték, miután XI. Pius még könyvtáros korában a milánói Ambrosiana könyvtárban megtalálta az ügyre vonatkozó legfontosabb okmányokat. De mint egykor a huszita háborúk, most a II. világháború akadályozta meg az eljárás befejezését. Ágnes kolostorai egészen 1782- ig, II. József szekularizációs rendeletéig megmaradtak. Szentté avatását II. János Pál pápa végezte el 1989. november 12-én.

VI. Kelemen pápa a veszprémi püspöki székbe helyezi át Galhard de Carceribus csanádi püspököt

(1345)

Elhunyt I. Ferenc magyar király

(1835)

1835. március 2-án hunyt el negyvenkét évnyi uralkodás után I. Ferenc magyar király (ur. 1792-1835).

II. Lipót (ur. 1790-92) legidősebb fia II. Ferenc néven a Német-római Birodalom utolsó császára volt (1806-ig), majd az Osztrák Császárság első uralkodója. A napóleoni háborúk során Napóleon ellenfeleként, majd kényszerből szövetségeseként is harcolt, kancellárja, Metternich révén pedig az 1815 utáni európai rend egyik legnagyobb nyertese, a Szent Szövetség  vezető alakja lett (a Szent Szövetség forradalomellenes céllal létrehozott nemzetközi szövetség volt).

Magyar Katolikus Lexikon/Rubicon