Évforduló - Szeptember 2.

Szent Imre herceg halála

(1031)

„István királynak szíve gazdagságát, Szent Imre herceg kemény tisztaságát...”

(Részlet az Isten hazánkért című egyházi énekből)

1031. szeptember 2-án, egy vadkanvadászat során vesztette életét Imre herceg, Szent István király (ur. 1000-1038) egyetlen felnőttkort megélt fiúgyermeke. A trónörökös halála után rövid idővel a szűzi tisztaság mintaképe lett, 1083-ban pedig – apjával együtt – beiktatták a szentek sorába.

Lezárul a harmadik keresztes hadjárat

(1192)

Az I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király és Szaladin egyiptomi szultán által kötött fegyverszünettel véget ér a harmadik keresztes hadjárat. Megindítására az szolgált ürügyül, hogy a Szaladin szultán vezetése alatt álló szeldzsuk törökök elfoglalták Jeruzsálemet. I. (Barbarossa) Frigyes, német-római császár azon nyomban keresztes hadjáratot hirdetett. Az összesen 350 000 résztvevőből súlyos viszontagságok után 280 000 érte el a Szentföldet. Hosszú ostrom után 1191. július 12-én sikerül a kereszteseknek bevenniük az akkói erődöt (...).

 Budavár felszabadulása az oszmán uralom alól

(1686)

1686. szeptember 2-án, két és fél hónapig tartó ostrom után foglalták vissza a keresztény hadak Budát, a magyar királyok korábbi székvárosát, mely 145 évig állt az oszmánok fennhatósága alatt.

Múlt-kor/Rubicon

Budapest - Belarusz ikonfestmények a Budai Várban

Az új tárlat legrégebbi tagja több mint 300 éves – olvasható a KÉSZ Csoport sajtóközleményében.

Megnyitotta kapuit nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa első belarusz ikonfestészeti kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban. A kiállításon bemutatott 30 műalkotás között olyan különleges, több mint 300 éves ikonfestmények is megtalálhatók, mint a Szűz Mária születését ábrázoló fatábla.

A kiállított 17-18. században készült belarusz ikonok bemutatják a műkedvelőknek a nemzeti művészeti identitást, és demonstrálják a belarusz nép jelentős hozzájárulását a világ művészeti kincsestárához. A kiállítás egyik támogatója a jelentős művészeti gyűjteménnyel rendelkező, Fehéroroszországban is jelen lévő KÉSZ Csoport.

A kiállítás azért is különleges, mert a Belarusz Nemzeti Múzeum megalapításának 75. évfordulóján, a belarusz kultúra napján nyitották meg. A tárlat vándorkiállítás: az érdeklődők az ikonfestményeket június 9-ig tekinthetik meg Budapesten, ezután Kecskeméten és Szolnokon lesznek láthatóak.

További információk a kiállításról

Forrás: Magyar Kurír

1945. február 11. - Kitörés a Budai várból

20 órakor 43 900 katona indult el, hogy áttörve a szovjet csapatok gyűrűjét elhagyják az ostromlott fővárost. Budai Várba visszaszorult - magyar részről Hindy Iván, német részről Karl Pfeffer-Wildenbruch által vezetett - védősereg felélte élelmiszer-, és lőszertartalékait, utánpótlásvonalaikat már régen elvágták, a Budapest felmentésére tett német kísérletek kudarcba fulladtak. A védők választhattak: megadják magukat, vagy megpróbálnak eljutni a német vonalakig. 

Az akció előkészítéseként egy német kommandó magyar segítséggel lefegyverezte a Széll Kálmán tér (mai Moszkva tér) orosz őrségét. 23 900 német katona (ebből 9 600 sebesült) és 20 000 magyar (2000 sebesült), szinte nehézfegyverek, és páncélosok nélkül indult meg a jelre. Egyes kutatók és túlélők szerint több jel arra utal, hogy a kitörés főbb irányait, és az első hullám időpontját elárulták, mert az első méterek után minden addigit felülmúló szovjet tüzérségi pergőtűz fogadta a Bécsi kapu téren a kitörőket. Itt és a Széll Kálmán téren óriási emberveszteségeket elszenvedve verekedték keresztül magukat, és a Budai hegyek irányába folytatták útjukat. A kitörő védőseregből mindösszesen 700-an érték el a 20-25 km-re levő német vonalakat.

Forrás: Múlt-kor