Párkány - Koszorúzás és kiállítás a I. világháború hőseinek

„Mire a falevelek lehullanak…” címen rendeztek kiállítást az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából a Párkányi Városi Múzeumban. A kiállítás ünnepélyes megnyitója augusztus 30-án volt. 

A tárlatot Kvitek Marián magángyűjtő és az oroszkai Military Historical Museum biztosította. 

Vecserka Péter tárogatóját követően – Kimegyek a doberdói harctérre című dallamot játszotta, amit a jelenlévők közül többen énekelték is – Juhász Gyula, a múzeum igazgatója üdvözölte a jelenlévőket, majd Illésfalvi Péter hadtörténész megnyitotta a kiállítást.  A szónok  egy hasonlattal kezdte beszédét. „Most, hogy az I. világháború 100. évfordulójáról megemlékezünk, és minden ország, akik olyan hadviselő felek voltak ebben a szörnyű világégésben, amelyek győztesként írhatták be a nevüket a történelem nagykönyvébe, ország- és Európa szerte megemlékezéseket szerveznek. Mi ebben mintha bátortalanok lennénk, mivel mi ebben a történetben a másik oldalra kerültünk. Mintha a hátsó lapokra lennénk írva. Az Osztrák–Magyar Monarchia vesztesként került ki ebből a háborúból. Úgy gondolom, hogy a a katonáinkról és a magyar katonai teljesítményekről való megemlékezés nem függhet attól, hogy mi vesztesként vagy győztesként kerültünk-e ki ebből a háborúból” – mondta Illésfalvi Péter, aki a budapesti honvédelmi minisztérium munkatársa – „Fontos motívum, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia hadereje minden anomália ellenére egy igen jól felkészült haderő volt. Komoly felkészítéssel és igen komoly vezérkari testülettel rendelkező hadtestületről van szó, amely több éven keresztül becsülettel helytállt a harctereken.” 

A tárlat megtekintése közben a látogatók úgy érezhetik, hogy a kiállított tárgyak képzeletben visszarepítik őket a múltba. Pár percre belecsöppenhetnek a száz évvel ezelőtti világba. Mindezt korabeli fotók, képeslapok, a hadifogságról szóló értesítők és a hadifogságban lévő katonák levelezései teszik lehetővé. Bényi, köbölkúti származású emberek fotói is láthatók tengerészruhában. Mindezek megfoghatóbbá, emberibbé teszik a nagy háború mindennapjait és borzalmait egyaránt. Ugyanezt a célt szolgálják a kiállított szuronyok, a géppuska és sok egyéb egykor személyes tárgy, ami most már az értékes tárlat anyagát képezik.

A kiállításmegnyitót követően a Limes-Anavum Regionális Regionális Honismereti Társulás kezdeményezésére a jelenlévő civil és társadalmi szervezetek az I. és a II. világháború áldozatainak városközpontban levő emléke előtt elhelyezték az emlékezés koszorúit. Az emlékezés végén közösen elénekelték a magyar himnuszt.

Az időszaki kiállítást 2014. október 30-ig lehet megtekinteni. 

Felvidék.ma

Pozsony - Kiállítás nyílt a magyar uralkodókoronázások érmeiből

Már látogatható a pozsonyi várban A pozsonyi magyar uralkodókoronázások érmei című kiállítás, amely az 1563 és 1830 között Pozsonyban tartott magyar király- és királyné-koronázásokra kibocsátott koronázási érméket és zsetonokat mutatja be. 

A koronázási ünnepségekre arany és ezüst érméket bocsátottak ki, amelyeket a korabeli szokások szerint a koronázási ceremónia alkalmával a nép közé szórtak. A tárlaton az érdeklődők közel 200 érmét tekinthetnek meg. A gyűjtemény legértékesebb darabja V. Ferdinánd 1830-ból származó 30 dukátos érméje, amelyből ez az egy darab van a világon.

A tárlat a Lendület Szent Korona Kutatócsoport kétéves tudományos munkájának az eredménye. A bemutatott érmék Magyarország legjelentősebb éremgyűjteményéből, a Magyar Nemzeti Múzeuméból, továbbá felvédki gyűjteményekből és magángyűjtőktől származnak.

„Nem csupán szimbolikus tárgyakról van szó, hanem arcképek, az uralkodók portréi és maguk a koronázási jelenetek is megjelennek rajtuk” – magyarázta Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. „Az érméknek az a kétféle gyönyörű élménye, hogy egyfelől a nagy léptékű eseményt, annak a méltóságát jeleníti meg az arany és az ezüst. Másfelől pedig ezek a bűbájos műtárgyak – amelyeken a legapróbb részleteket lehet nézegetni – a szimbólumok nyelvén, a jelek nyelvén beszélnek a hagyományról, a tradícióról” – fűzte hozzá.

A kiállítás 2015. január 18-ig tekinthető meg.

Hírek.sk nyomán

Szeged - Rákosi Mátyás börtöneiről nyílik kiállítás

A szegedi Csillagbörtönből származó bútorokkal berendezett cellabelső és a hetvenes években még használt bitófa is látható a hódmezővásárhelyi Emlékpontban a Rákosi-diktatúra börtöneit, internálótáborait bemutató kiállításon, amelyet szombattól láthat a közönség.

Kószó Péter alpolgármester a tárlatról rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Emlékpont időszaki kiállítása a börtönök világa mellett az érdeklődők elé tárja "mindazt a gyalázatot, amely a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett diktatúrához társult". A szeptember közepéig látható tárlat - amely anyagát a tervek szerint az ország más városaiban, elsőként Szegeden is bemutatják - elsősorban a fiatalokkal ismerteti meg, milyen sötét fejezetei voltak a magyar történelemnek.

Vincze Gábor történész hangsúlyozta, hogy a börtönvilág akár a Rákosi-diktatúra metaforája is lehetne. Az ország minden részében kiépített internálótáborok már 1945-ben megteltek politikai okokból szabadságuktól megfosztottakkal, a népbíróságok pedig 1949-ig mintegy félszázezer vádlottat ítéltek börtönbüntetésre. A kiépülő kommunista diktatúra pedig újabb tízezreket küldött internálótáborba vagy börtönbe. 1948 és 1956 között ötszáz embert ítéltek halálra és végeztek ki, többségüket a fővárosban, de sokakat a szegedi Csillagbörtönben.

A kiállítás középpontjában egy rekonstruált zárka található, részben eredeti, a szegedi Csillagbörtönből származó tárgyakkal, zárkaajtóval, asztallal és stokival. A Rákosi-diktatúrában politikai okokból kivégzettekre pedig egy eredeti bitófa emlékeztet, amelyet a hetvenes években még használtak.

A tárlat nemcsak az ötvenes évek büntetés-végrehajtásáról ad körképet, hanem felidézi azt is, ahogy Rákosi Mátyás a Csillagbörtönben raboskodott a harmincas években. Az előbb nyolc és fél évnyi, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt kommunista vezető kivételesen jó elbánásban részesült a Csillagban. Zárkája egész nap nyitva volt, szabadon járkált írnoki helye és a cella között. Időnként a politikai foglyokkal párttaggyűlést tartott és frakciózás címén kizárta azokat, akik kifogásolni merték, hogy a többiektől eltérően a csomagját nem osztotta meg a rabtársai között. Feltűnően sok pénze volt és ügyvédje útján állandó kapcsolatban volt Moszkvában lévő rokonaival. Rákosi Mátyás 1940. október végén egy államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, majd 1945 januárjában tért vissza Magyarországra.

Forrás: múlt-kor

Veszprém - A királyné-koronázás a nemzeti örökség része

Veszprém, a királynék városa. Gizella királyné és a veszprémi püspökök királyné-koronázási joga címmel nyílt kiállítás május 7-én a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben – tájékoztatta szerkesztőségünket Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény vezetője.

Veszprém a tíz, Szent István által alapított püspökség egyike volt, s 1001 körül már biztosan létezett. A veszprémi székesegyházat középkori forrásaink szerint a bajor származású Gizella királyné alapította. Az új összefoglaló tárlat elsősorban a veszprémi püspökök királyné-koronázási jogkörével foglalkozik.

„E kiváltság a Szent István-i hagyományokra vezethető vissza, s Veszprém püspökei évszázadokon át keményen küzdöttek e kiváltságukért az államalapítástól kezdve a királyság, mint államforma létezéséig, ezért ez a szellemi hagyaték is a magyar nemzeti kultúra meghatározó fejezete kell hogy legyen – emelte ki Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény igazgatója a Gizella Napok kezdeteként megrendezett kiállításmegnyitón. A gyűjtemény felterjesztése alapján Veszprém város és Veszprém megye e jogot mind a Városi, mind a Megyei Értéktár szellemi örökségévé nyilvánította, a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába is felvette, valamint javaslatot tett az országos Hungarikum Bizottságnak a Magyar Értéktárba történő felvételére.

A kiállításon eredeti Árpád-kori és késő középkori okleveleket láthatnak a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményéből. A Gizella-kápolna 13. századi freskó- és kőtöredékei is helyet kaptak a tárlaton. A kiállítás nyomon kíséri a magyar szent család történetét, bemutatja Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre veszprémi kötődéseit, illetve a püspökség jeles személyiségeit, külön és tematikus rendben azon főpásztorokat, akik szolgálatuk idején a királyné-koronázási jogot gyakorolták.

A gyűjtemény több királynéi koronázási ajándéktárgyat őriz és mutat be, amelyeket a magyar királynék Veszprém püspökeinek ajándékoztak megkoronázásuk alkalmából. Közöttük látható Erzsébet királyné koronázási ajándéka: Ranolder János pásztorbotja és miseruha-garnitúrája, valamint a magyar koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolata, továbbá egy míves bécsi ötvösműhelyben készült pásztorbot: Zita királyné koronázási ajándéka.

Porga Gyula polgármester köszöntőjében elmondta: a Gizella Napok programsorozata egyrészt felmutatja azt a történelmi örökséget, amelyre a város büszke, másrészt a szűkebb és tágabb pátria számára azt a közösséget is, amely őrzi örökségét, s amely a történelmi falak között jókedvűen és befogadó természettel éli mindennapjait.

Márfi Gyula érsek a királyné-koronázások kapcsán az egyház és az állam között mindig is meglévő kapcsolatokról szólva rámutatott: mindig voltak és ma is vannak túlzó törekvések és azoknak követőik. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy senki sem akar valamely egyház által uralt államban élni.

Zsoldos Attila, az MTA levelező tagja szakmai megnyitójában örömét fejezte ki, hogy a kiállítás a köz elé tárható dokumentumokkal szemlélteti azt a már-már közhelyként hangoztatott kijelentést, hogy „Veszprém a királynék városa”. Végre kézzelfogható jelét adhatjuk így annak, hogy ebben az országban valós, történelmi tényeken alapuló hagyományok léteznek és azok ezer éven át megőrződhettek – fűzte hozzá.

Két kamaratárlat is nyílt a gyűjteményben ezzel egy időben: a Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából rendezett tárlat Vetési Albert, Mátyás vezető diplomata püspökének életútját mutatja be. A Veszprémi Érseki Könyvtár egyik Mátyás-kori ősnyomtatványa lis megtekinthető a kiállításon, amely a Corvina-Könyvtár része lehetett. A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből a 15-16. századi veszprémi reneszánsz gazdag márvány sírkőtöredékeit és a Gizella Gyűjtemény reneszánsz és barokk szakrális műtárgyait: ötvöstárgyakat, miseruhákat, festményeket is bemutatja a tárlat.

A gyűjtemény másik új kamaratárlata Esterházyak Isten és a haza szolgálatában címmel nyílt meg. A legnagyobb főméltóságokat viselő, az országnak a 17. századtól kezdve nádorokat, országbírókat, horvát bánokat, püspököket és egy érseket, illetve hercegprímást adó család az Egyház és a közigazgatás, a gazdaság újjászervezésében is fontos szerepet játszott. Veszprémben meghatározó személy volt Esterházy Imre püspök, akinek a nevéhez fűződik Mária Terézia megkoronázása. A kamarakiállítás azokkal a barokk kori püspökökkel is foglalkozik, akik a 18. századi barokk Veszprém épített és szellemi kultúráját megalkották.

A megnyitókat követően az Érseki Palota félemeletén Márfi Gyula érsek megáldotta és felszentelte a fehér vértanú Mindszenty József bíboros, egykori veszprémi püspök mellszobrát, Raffay Béla szobrászművész alkotását, amelyet ez alkalomból adományozott Veszprémnek egy nemrég Ausztráliából hazatelepült magyar állampolgár, Sárkány Ambrus.

A tárlatok 2014. október 31-ig látogathatók.

Forrás: Magyar Kurír

Budapest - Belarusz ikonfestmények a Budai Várban

Az új tárlat legrégebbi tagja több mint 300 éves – olvasható a KÉSZ Csoport sajtóközleményében.

Megnyitotta kapuit nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa első belarusz ikonfestészeti kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban. A kiállításon bemutatott 30 műalkotás között olyan különleges, több mint 300 éves ikonfestmények is megtalálhatók, mint a Szűz Mária születését ábrázoló fatábla.

A kiállított 17-18. században készült belarusz ikonok bemutatják a műkedvelőknek a nemzeti művészeti identitást, és demonstrálják a belarusz nép jelentős hozzájárulását a világ művészeti kincsestárához. A kiállítás egyik támogatója a jelentős művészeti gyűjteménnyel rendelkező, Fehéroroszországban is jelen lévő KÉSZ Csoport.

A kiállítás azért is különleges, mert a Belarusz Nemzeti Múzeum megalapításának 75. évfordulóján, a belarusz kultúra napján nyitották meg. A tárlat vándorkiállítás: az érdeklődők az ikonfestményeket június 9-ig tekinthetik meg Budapesten, ezután Kecskeméten és Szolnokon lesznek láthatóak.

További információk a kiállításról

Forrás: Magyar Kurír

Németország - Középkori bibliaritkaságot állítanak ki Nürnbergben

A késői 12. századból származó bibliaritkaságot, az úgynevezett Gumbertus Bibliát állítják ki május 1-től a nürnbergi Germán Nemzeti Múzeumban.

A gazdagon illusztrált középkori kódex keletkezési helye vitatott, de az biztos, hogy legkésőbb 1195-ben megvásárolták a bajorországi Ansbachban található St. Gumbertus-templom részére - innen a neve. Egészen addig itt volt, amíg 1805-ben több más kódexszel együtt az erlangen-nürnbergi egyetemi könyvtárba nem került.

A 67-szer 46 centiméter méretű, 394 pergamenlapot - köztük 11 oldalnyi képillusztrációt - számláló óriásbiblia 40 kilót nyom, és egy kötetben tartalmazza a Szentírás teljes szövegét.

A Gumbertus Biblia július 27-ig látható a nürnbergi Germán Nemzeti Múzeumban (Germanisches Nationalmuseum).

Forrás: Híradó/MTI

Pécs - "Kiállítás a Nagy Háború Emlékeiből"

Egy fiatal pécsi orvos, később neves professzor feljegyzései és egy névtelen orvos-főhadnagy fotói adják annak az egyedülálló pécsi kiállításnak az alapját, amely a dél-tiroli fronton dolgozó orvosok és nővérek mindennapjait örökíti meg a vérontás közepette. A dokumentumok betekintést engednek az első világháború névtelen hőseinek életébe.

100 éve tört ki az első világháború, azaz a Nagy Háború, ami korábban elképzelhetetlen szenvedést zúdított Európa lakóira. Ebben a háborúban harcolt frissen végzett orvosként a nagyenyedi születésű dr. Berde Károly is, aki 1930 és 1940 között az akkori pécsi Erzsébet Egyetem bőrgyógyászati klinikájának igazgatójaként dolgozott. Nagy jelentőségű tudományos életműve mellett a dél-tiroli frontra kikerülve naplót vezetett, ami felbecsülhetetlen kordokumentum ebből az időszakból, és ránk maradtak az általa használt szakkönyvek is, amelyek a tábori medicina akkori állapotát tükrözik. Berde Károly hagyatéka mellett egy bizonyos dr. N. orvos-főhadnagy, illetve később százados személyes fotóalbuma adja a kiállítás másik sarokkövét. A monogram nem véletlen: nem tudni, hogy ki volt az a tábori orvos, aki a sebesültek folyamatos ellátása mellett megörökítette a tábori kórház mindennapjait.

Az Adriától az Alpok meredélyéig húzódó dél-tiroli front az Osztrák–Magyar Monarchia déli védvonala volt 1915 és 1917 között (...).  Dr. N. képei a frontvonal mögött működő Császári és Királyi (k. u. k.) 3/15 tábori kórház mindennapjait örökítik meg. A Közös Hadsereg és a Magyar Honvédség hasonló egészségügyi intézményei vették fel a segély- és kötözőhelyekről érkező sebesülteket, betegeket: vélhetően éppen dr. Berde Károlyéit is. Az első vonalbeli ellátás és a kórházi munka szerves egysége máig élő „szervezési” örökségünk – és folyamatosan megoldandó feladatunk. Az osztrák orvos fényképalbuma a korabeli tábori kórház életének teljes keresztmetszetét adja, és érvényes a Nagy Háború frontjainak mindkét oldalára (...). A kiállítás igyekszik átadni a korabeli szakmai tudást is, miközben a fényképezőgép lencséje csak az egyes emberre: gyógyítóra, szenvedőre figyel – munkájában, szenvedésében és örömében egyaránt.

A kiállítás fő sajátossága, hogy nem hivatásos tudósítók és fotósok képeit tartalmazza, hanem műkedvelő fényképészek szerkesztett, javított alkotásait.

A kiállítás időtartama: 2014. január 31. 11:00 - 2014. január 31. 12:00.
A kiállítás helyszíne: PTE ÁOK Dr. Romhányi György Aula-Galéria (7624 Pécs, Szigeti út 12.)

Forrás: Bama/PTE

Emlékkiállítás nyílt Mindszenty József szülőházában

Állandó emlékkiállítás nyílt december 12-én Mindszenty József bíboros, hercegprímás szülőházában a Vas megyei Csehimindszenten A magyarok lelkiismerete, Mindszenty József (1892–1975) címmel.

Rövid időn belül másodszor gyűltek össze Csehimindszenten Mindszenty József bíboros tisztelői. Szeptember 29-én áldották meg és adták át hercegprímás felújított szülőházát. (...)

A Mindszenty-emlékházban berendezett állandó kiállítás azonos annak az időszaki kiállításnak az anyagával, amely eddig a Terror Háza Múzeumban volt látható. A látogatók fotók és dokumentumok segítségével kaphatnak képet Mindszenty József életútjáról, láthatják személyes tárgyait, valamint egy elsötétített szobában börtönéveinek emlékét is felidézhetik – írja az MTI.

A magyar nemzetnek és az egész európai keresztény egyházi közösségnek egyik nagy adóssága Mindszenty József életművének megfelelő helyretétele – fogalmazott a megnyitón Balog Zoltán miniszter. Mindszenty József példája felekezeti különbség nélkül, sőt még a tisztességes ateisták [...] számára is a nemzeti ellenállás olyan példája, amelyhez hasonlók nélkül egy nemzet sem létezhet.

Feladatunk és kötelességünk megőrizni és átadni gyermekeinknek mindazt az ismeretet, amit Mindszenty József életével mutatott az egész világnak. Azoknak a nevét, akik őt üldözték, akik őt elnyomni akarták, néhány évtized múlva elfelejtjük, mert senki nem fog rájuk emlékezni, de Mindszenty József emléke az idő múltával egyre fényesebb lesz – hangsúlyozta a kiállításmegnyitón a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A kiállítás megtekinthető a hét minden napján. Elérhetőségek: Fukszberger Imre polgármester 30/416-4535, Déri Péter plébános 30/514-3054.

Forrás: Magyar Kurír

Pécs - Kiállítás nyílt a Szovjetunióba elhurcoltak történetéről

A Kárpát-medencéből a Szovjetunióba hurcolt magyar és német nemzetiségű kényszermunkások történetét bemutató kiállítás nyílt Pécsen pénteken. A Nádor Galériában megrendezett Trauma című interaktív tárlat tablók, fotók, továbbá hanganyagok, videók, korabeli használati tárgyak, túlélőkkel folytatott beszélgetések révén érzékelteti a "malenkíj robot" résztvevőinek szenvedéseit és kiszolgáltatottságát. 

A szervező Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre és a Janus Pannonius Múzeum szerint a december 6-ig látogatható kiállítás segíthet az érintetteknek tapasztalataik feldolgozásában, a fiatalabb generációknak pedig ismereteik bővítésében. (...)

Forrás: Kárpátalja.info

Szent István három legnagyobb ereklyetartó hermája Székesfehérváron

Augusztus 31-én, szombaton 10 órakor Székesfehérváron az Egyházmegyei Múzeumban történelmi jelentőségű kiállítás nyílik. Először lesz együtt látható Szent István három legnagyobb ereklyetartó hermája.

Amiről 1938-ban a szakemberek is csak álmodni mertek, az 2013-ban valósággá válik: a Szent István Emlékév csúcspontjaként az első magyar király zágrábi, székesfehérvári és kalocsai ereklyetartó hermája három hónapig lesz együtt látható a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban.

A különleges műtárgy-együttesnek további jelentőséget ad, hogy a világon ismert legnagyobb ereklyetartók közé tartoznak a mellszobor alakú ötvösremekek. Három évszázad művészeti csúcsteljesítményének eredményei hamarosan együtt csodálhatók meg Székesfehérváron.

A történelmi jelentőségű találkozást hosszas diplomáciai egyeztetések és tárgyalások előzték meg, míg végül a felbecsülhetetlen értékű ezüst műtárgyak tulajdonosai – a zágrábi és a kalocsai érsekség – Szent István halálának 975. évfordulója alkalmából engedélyezték a kölcsönzést.

Az István, a szent király című kiállításon több mint 250 értékes műtárgy és egyedi installáció segítségével mutatják be első királyunk tiszteletének kimeríthetetlen gazdagságát. Szintén történelmi jelentőségű esemény, hogy a bécsi Stephansdom Szent István ereklyéje is visszatér Székesfehérvárra, a király temetkezési helyére. 

A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítás látogatása előtt érdemes tájékozódni az augusztus 1-jétől induló www.szentistvankiallitas.hu honlapon. A weboldalon az eddigi legnagyobb Szent István-emlék adatbázis is elérhető lesz.

A kiállítás 2013. augusztus 31-től 2013. december 11-ig tart nyitva.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum

Trieszt - Kiállítás az osztrák-magyar haditengerészetről

Az október 12-ig látható tárlaton dokumentumokat, képeslapokat és az osztrák-magyar hadihajók mindennapjaihoz kapcsolódó tárgyakat mutatnak be.

A Császári és Királyi Haditengerészetnek szentelt kiállítást a trieszti Közép-európai Posta- és Telegráfmúzeum. Az október 12-ig látható tárlaton dokumentumokat, képeslapokat és az osztrák-magyar hadihajók mindennapjaihoz kapcsolódó tárgyakat mutatnak be. A kiállítás létrejötte Liliana Pajola, Antonio és Adelio Paladini, valamint Roberto Todero gyűjtőmunkájának köszönhető. Évek alatt gyűjtötték össze a katonai egyenruhákat, érmeket, újságokat és a hadihajókon használt edényeket, tárgyakat.  

"A tárlat elsősorban azt az életet mutatja be, amelyet az emberek hajók fedélzetén, otthonuktól távol éltek. Olyan emberek voltak ők, akik származásra, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül szoros együttműködésben töltötték napjaikat, ahogyan a régi, toleráns Habsburg Birodalom törvényei és hagyományai elvárták tőlük" - hangsúlyozta Todero. A kiállítás azoknak a tiszteknek, tiszthelyetteseknek és matrózoknak állít emléket, akik képeslapokat vásároltak, írtak és küldtek szeretteiknek, hogy kapcsolatba léphessenek velük.

Trieszt 1719-ben a Habsburg Monarchia szabadkikötője lett és a következő években az Adria legfontosabb tengeri kikötőjévé vált. 1749-ben napi rendszerességű postai összeköttetést teremtettek Trieszt és Bécs között. A Közép-európai Posta- és Telegráfmúzeum az egykori királyi és császári posta- és telegráfigazgatóságnak 1894-ben Friedrich Setz építész által emelt épülete földszintjén kapott helyet. A múzeum gyűjteménye dokumentumok, könyvek, használati tárgyak, fotók segítségével mutatja be a postaszolgálat fejlődését a 19. század közepétől napjainkig.

Forrás: MTI/Híradó

Kiállítás - Hadtörténeti Múzeum, Bécs

 Kiállítják Ferenc Ferdinánd ingét

Rövid időre kiállítják egy bécsi múzeumban azt az inget, amelyet Ferenc Ferdinánd trónörökös az életét kioltó 1914-es szarajevói merénylet idején viselt. A ruhadarab, amelyen még láthatók a vérnyomok is, péntektől két héten át, július 2-ig tekinthető meg a bécsi Hadtörténeti Múzeum (HGM) kiállításán.

Az inget konzervációs okokból csak korlátozott ideig érheti fény, ezért fogják rövidre a kiállítás időtartamát. Az érdeklődők most abból az alkalomból tekinthetik meg, hogy június 28-án lesz az első világháborút kirobbantó merénylet 99. évfordulója. A múzeum állandó kiállításán a szarajevói merénylethez kötődő további tárgyak is láthatók: az automobil, amelyben Ferenc Ferdinánd és hitvese, Zsófia hercegné utaztak, valamint a trónörökös egyenruhája és az a heverő, amelyre a halálos sebesülést követően fektették 

2014 elején, a merénylet századik évfordulójához közeledve egy másik bécsi közgyűjtemény, a néprajzi múzeum (Weltmuseum) is Ferenc Ferdinándra emlékezik majd. A néprajzi múzeum a Habsburg trónörökös egzotikus vidékeken tett utazásait és az útjai során összegyűjtött tárgyakat bemutató kiállítást tervez.

Forrás: Múlt-kor/MTI