Csehország - Válással végződik a házasságok fele

A házasságok majdnem fele válással végződik Csehországban, s átlagban 13 évig élnek együtt a házastársak - derül ki abból a kimutatásból, amelyet a hagyományos házasságot támogató, hétfőn kezdődött egyhetes kampány kezdetén jelentetett meg a Cseh Statisztikai Hivatal.

Leggyakrabban a házasság harmadik és ötödik éve közti időszakban válnak el a felek. Az utóbbi időben azonban megnőtt azon válások száma is, ahol a házastársak több mint 25 évig éltek együtt. A statisztikák szerint 2001 óta úgy az évente megkötött házasságok, mint a válások abszolút száma is csökkenő tendenciát mutat. 2005-ben például 51 829 házasságot kötöttek Csehországban, míg 2013-ban 43 499 esetben mondták ki a felek az igent. Ezekben az években a válások száma 31 288, illetve 27 895 volt. A válások átlagban az adott évben megkötött házasságok 45-50 százalékát teszik ki.

A házasságok átlagos "hossza" növekszik. Míg 2003-ban a házasságkötéstől a válásig átlagban 11,8 év telt el, addig 2013-ban 13 év. Demográfusok szerint ez annak következménye, hogy az utóbbi években egyre több, akár negyedszázada is tartó házasság bomlik fel. 2003-ban 3543 ilyen válás volt, tíz évvel később már 4410. A válások kétharmadát nők, egyharmadát férfiak kezdeményezik. A váló felek egyötöde számára ez nem az első válás. Általában az alacsonyabb végzettségű emberek válnak gyakrabban, míg a magasabb végzettségűek ritkábban. Tény azonban az is, hogy a magasabb végzettségűek körében jóval nagyobb a hivatalos házasság nélkül, egyszerű párkapcsolatban élők száma.

A bírósági döntésekből kitűnik, hogy a válások leggyakoribb konkrét oka a házastársi hűtlenség.

Híradó

Csehország - 4800 illegális bevándorlót lepleztek le

A hivatalos engedély nélkül tavaly Csehországban tartózkodó külföldiek legnagyobb csoportjait ukránok, kuvaitiak, oroszok és líbiaiak képezték.

Tavaly mintegy 4800, tartózkodási engedély nélküli külföldit leplezett le a cseh rendőrség. Ez 670-nel több mint 2013-ban - közölte Milan Majer, a cseh idegenrendészet igazgatója csütörtöki prágai sajtótájékoztatóján.

A hivatalos engedély nélkül tavaly Csehországban tartózkodó külföldiek legnagyobb csoportjait ukránok, kuvaitiak, oroszok és líbiaiak képezték.

Csehországnak csak a repülőtereken van külső schengeni határa. Ott 181 külföldi határsértőt leplezett le az idegenrendészet. Az illegális külföldi migránsok többsége azonban Szlovákiából és Ausztriából érkezik Csehországba, s döntő többségük onnan Nyugat-Európába akar kijutni. "A Cseh Köztársaság tranzitország, amelyen keresztül a külföldiek Nyugatra mennek. A legfőbb útvonalak közé az úgynevezett balkáni út tartozik. Gyakran leplezünk le iratok nélküli migránsokat a Bécsből és Budapestről Csehországba tartó vonatokon is" - mondta Majer újságíróknak.

Tomás Tuhy, országos rendőrfőkapitány szerint tavaly több olyan eset is volt, amikor a papírok nélküli külföldieket szervezett bandák próbálták meg Nyugatra juttatni. "Ezek a külföldiek Bulgáriából, Romániából vagy Magyarországról utaztak Csehországba vonaton, autóbuszon, személyautókkal vagy mikrobuszokon" - szögezte le.

A rendőrfőkapitány úgy vélte, hogy az ukrajnai helyzet, valamint az Iszlám Állam tevékenysége kapcsán kialakult közel-keleti helyzet miatt az idén a tavalyinál nagyobb menekülthullámra lehet számítani. A cseh idegenrendészet ezért megerősíti az ellenőrzéseket, és biztonsági intézkedéseket foganatosítanak a repülőtereken is.

Híradó

Csehország - Zeman szerint a bevándorlóknak tisztelniük kell a befogadó ország szabályait

Az eltérő kulturális és vallási értékeket valló bevándorlóknak tiszteletben kell tartaniuk az őket befogadó ország szokásait. Ha ezt nem teszik meg, vissza kellene térniük abba az országba, ahonnan érkeztek - véli Milos Zeman cseh államfő.

Zeman a Deník című kelet-csehországi regionális napilap hétvégi számában megjelent interjúban, amelyre hétfőn a Novinky.cz hírportál hívta fel a figyelmet, a múlt heti párizsi mészárlás kapcsán kifejtette: mindenkinek az eredeti hazájában kellene élnie, ott kellene gyakorolnia vallását, s azt nem lenne szabad átvinnie más kultúrájú országokba, mert azzal megbontja az ottani hagyományos kulturális környezetet.

"Úgy fogalmaznék: ha nem tudjátok elfogadni a vendéglátó ország szabályait - és az újságírók meggyilkolása határozottan nem a szabályok elfogadása - térjetek vissza eredeti hazátokba" - jelentette ki a cseh elnök, amikor az újságíró azt kérdezte tőle, hogy a párizsi mészárlásra válaszul az Európai Uniónak nem kellene-e a határok lezárásával vagy a muszlimok hazatelepítésével reagálnia.

Zeman megjegyezte: bár a mai muzulmán radikálisok - és gyakran szüleik is - már Franciaországban, Németországban vagy Angliában születtek, valamiféle "genetikai függőség" mégis eredeti hazájukhoz fűzi őket. Az elnök szerint ezek az eltérő kultúrájú és vallású emberek "nem képesek integrálódni" az európai társadalomba. "Ez nem kritika, ez megállapítás" - szögezte le Milos Zeman. 

Híradó/MTI

Csehország - Jogi útra lépnek a cseh katolikusok

"A mai cseh vezetők többnyire olyan autoriter módon akarnak dönteni, amelyet a totalitárius múltunkból már jól ismerünk"

Az alkotmánybírósághoz akar fordulni a cseh katolikus egyház, miután Milos Zeman államfő közölte, hogy hivatala elutasítja egy volt egyházi ingatlan visszaadását a prágai érsekségnek.

A prágai érsekség a cseh állam és a csehországi egyházak közti vagyonjogi kiegyezésről megkötött szerződés alapján tucatnyi ingatlant követelt vissza az államtól.

A Szent Vitus székesegyház és néhány más ingatlan átadását az elnöki hivatal már korábban elutasította. A közelmúltban az érsekség három újabb ingatlant kért, mire Zeman vasárnap közölte: ebből kettőt hivatala hajlandó visszaadni, a harmadikat azonban nem. Az elnök elismerte, hogy az előbbi két ingatlan katasztrofális állapotban van, a felújítására milliárdokat kellene költeni. A harmadik, a Mladot-ház nevű épület azonban jó állapotú, az elnöki hivatal használja, ezért nem akarja visszaadni az egyháznak.

"Valószínűleg jogi útra kell lépni, hogy tisztázódjon, kit is illetnek meg ezek az ingatlanok" - nyilatkozta a cseh televízióban Milan Badal, Dominik Duka prágai érsek titkára.

Korábban Miloslav Vlk nyugalmazott prágai érsek Zeman nyilatkozatára reagálva felszólította a katolikus egyház vezetőit, hogy vigyék alkotmánybíróság elé az ügyet.

"Az egyház képviselői túl előzékenyek voltak, igyekeztek megegyezni, de ez a mi politikusainkkal egyszerűen nem lehetséges. Az alkotmánybírósághoz kell fordulni, hogy döntsön a kérdésben, és nemcsak a Mladot-házról" - írta a nyugalmazott érsek hétfőn a honlapján közzétett nyilatkozatában.

Vlk élesen bírálta a mai cseh politikai vezetőséget, amelynek szerinte "nincs semmi érzéke a joghoz és az igazságossághoz, inkább arrogánsan a törvények és az alkotmány fölé helyezi magát, és többnyire olyan autoriter módon akar dönteni, amelyet a totalitárius múltunkból már jól ismerünk".

Zeman nyilatkozatával kapcsolatban pedig megjegyezte: "Micsoda durvaság. Ez a stílus és az egyház jogainak és szabadságának ilyen korlátozása erősen emlékeztet a nem szép egykori időkre, amikor a párt és az állam törvényen felül álltak".

A 2012 őszén elfogadott egyházi kárpótlási törvény alapján az egyházak 75 milliárd korona értékben visszakapják a kommunista rendszer ideje alatt elkobzott ingatlanaikat, földjeiket, erdeiket, halastavaikat. A vissza nem adható vagyonért 59 milliárd koronát készpénzben - a mindenkori inflációval kiigazítva - kapnak meg a következő 30 év folyamán. Ezt az összeget a kormányoldal két legerősebb pártja most 13 milliárddal szeretné csökkenteni.

Az egyházak évi mintegy másfél milliárd koronás állami támogatása viszont 2030-tól megszűnne.

Kitekintő