Csehország - Zeman szerint a bevándorlóknak tisztelniük kell a befogadó ország szabályait

Az eltérő kulturális és vallási értékeket valló bevándorlóknak tiszteletben kell tartaniuk az őket befogadó ország szokásait. Ha ezt nem teszik meg, vissza kellene térniük abba az országba, ahonnan érkeztek - véli Milos Zeman cseh államfő.

Zeman a Deník című kelet-csehországi regionális napilap hétvégi számában megjelent interjúban, amelyre hétfőn a Novinky.cz hírportál hívta fel a figyelmet, a múlt heti párizsi mészárlás kapcsán kifejtette: mindenkinek az eredeti hazájában kellene élnie, ott kellene gyakorolnia vallását, s azt nem lenne szabad átvinnie más kultúrájú országokba, mert azzal megbontja az ottani hagyományos kulturális környezetet.

"Úgy fogalmaznék: ha nem tudjátok elfogadni a vendéglátó ország szabályait - és az újságírók meggyilkolása határozottan nem a szabályok elfogadása - térjetek vissza eredeti hazátokba" - jelentette ki a cseh elnök, amikor az újságíró azt kérdezte tőle, hogy a párizsi mészárlásra válaszul az Európai Uniónak nem kellene-e a határok lezárásával vagy a muszlimok hazatelepítésével reagálnia.

Zeman megjegyezte: bár a mai muzulmán radikálisok - és gyakran szüleik is - már Franciaországban, Németországban vagy Angliában születtek, valamiféle "genetikai függőség" mégis eredeti hazájukhoz fűzi őket. Az elnök szerint ezek az eltérő kultúrájú és vallású emberek "nem képesek integrálódni" az európai társadalomba. "Ez nem kritika, ez megállapítás" - szögezte le Milos Zeman. 

Híradó/MTI

Csehország - Jogi útra lépnek a cseh katolikusok

"A mai cseh vezetők többnyire olyan autoriter módon akarnak dönteni, amelyet a totalitárius múltunkból már jól ismerünk"

Az alkotmánybírósághoz akar fordulni a cseh katolikus egyház, miután Milos Zeman államfő közölte, hogy hivatala elutasítja egy volt egyházi ingatlan visszaadását a prágai érsekségnek.

A prágai érsekség a cseh állam és a csehországi egyházak közti vagyonjogi kiegyezésről megkötött szerződés alapján tucatnyi ingatlant követelt vissza az államtól.

A Szent Vitus székesegyház és néhány más ingatlan átadását az elnöki hivatal már korábban elutasította. A közelmúltban az érsekség három újabb ingatlant kért, mire Zeman vasárnap közölte: ebből kettőt hivatala hajlandó visszaadni, a harmadikat azonban nem. Az elnök elismerte, hogy az előbbi két ingatlan katasztrofális állapotban van, a felújítására milliárdokat kellene költeni. A harmadik, a Mladot-ház nevű épület azonban jó állapotú, az elnöki hivatal használja, ezért nem akarja visszaadni az egyháznak.

"Valószínűleg jogi útra kell lépni, hogy tisztázódjon, kit is illetnek meg ezek az ingatlanok" - nyilatkozta a cseh televízióban Milan Badal, Dominik Duka prágai érsek titkára.

Korábban Miloslav Vlk nyugalmazott prágai érsek Zeman nyilatkozatára reagálva felszólította a katolikus egyház vezetőit, hogy vigyék alkotmánybíróság elé az ügyet.

"Az egyház képviselői túl előzékenyek voltak, igyekeztek megegyezni, de ez a mi politikusainkkal egyszerűen nem lehetséges. Az alkotmánybírósághoz kell fordulni, hogy döntsön a kérdésben, és nemcsak a Mladot-házról" - írta a nyugalmazott érsek hétfőn a honlapján közzétett nyilatkozatában.

Vlk élesen bírálta a mai cseh politikai vezetőséget, amelynek szerinte "nincs semmi érzéke a joghoz és az igazságossághoz, inkább arrogánsan a törvények és az alkotmány fölé helyezi magát, és többnyire olyan autoriter módon akar dönteni, amelyet a totalitárius múltunkból már jól ismerünk".

Zeman nyilatkozatával kapcsolatban pedig megjegyezte: "Micsoda durvaság. Ez a stílus és az egyház jogainak és szabadságának ilyen korlátozása erősen emlékeztet a nem szép egykori időkre, amikor a párt és az állam törvényen felül álltak".

A 2012 őszén elfogadott egyházi kárpótlási törvény alapján az egyházak 75 milliárd korona értékben visszakapják a kommunista rendszer ideje alatt elkobzott ingatlanaikat, földjeiket, erdeiket, halastavaikat. A vissza nem adható vagyonért 59 milliárd koronát készpénzben - a mindenkori inflációval kiigazítva - kapnak meg a következő 30 év folyamán. Ezt az összeget a kormányoldal két legerősebb pártja most 13 milliárddal szeretné csökkenteni.

Az egyházak évi mintegy másfél milliárd koronás állami támogatása viszont 2030-tól megszűnne.

Kitekintő