Szentföld - Összefirkáltak és felgyújtottak egy újabb mecsetet Ciszjordániában

Ismét felgyújtottak egy palesztin mecsetet szerdára virradó éjjel Ciszjordániában, az ismeretlen támadók előzőleg héber nyelvű feliratokat festettek a mecset falaira - jelentette szerdán az izraeli közszolgálati rádió.

A palesztinok a zsidó telepeseket vádolják a Betlehem melletti Dzsibát nevű faluban történt vandál akció végrehajtásával, a mecset belső falán és bútorzatában keletkezett károk okozásával. A falakra "Cion megváltását akarjuk" és "Bosszú" szövegű feliratokat fújtak.

Az ügyben a hadsereg nemzetiségi indíttatásból elkövetett bűnügyekkel foglalkozó csoportja kezdett nyomozást.

2011 óta tíz mecset ellen hajtottak végre vandál támadást, de vádirat egyik esetben sem született a tettesek ellen - jegyezte meg honlapján a Háárec című izraeli lap.

A kneszet egyik arab képviselője szerda reggel azt mondta, hogy "elítélendő rasszista terrorról van szó, a telepesek keze munkájáról. Ez a bűn az izraeli jobboldal által életre keltett arabellenes hangulatból fakad."

Február elején vádiratot nyújtott be az ügyészég három Havat Gilád-i izraeli fiatal ellen, mert egy palesztin településen autókat rongáltak meg. Ez volt az első alkalom, amikor a Sin Bét belbiztonsági szolgálat sikeresen tárt fel egy palesztinok ellen, "ez az ára" jelszóval elkövetett gyűlöletbűncselekményt.

A zsidó szélsőségesek ilyen - főleg mecsetek, templomok, palesztin gépjárművek, izraeli békeaktivista csoportok és nem egyszer izraeli katonai bázisok ellen irányuló - támadásokkal tiltakoznak az izraeli hadseregnek a telepesek tevékenységét korlátozó intézkedései ellen.

Legutóbb múlt hónapban fordult elő hasonló vandál támadás, amikor ismeretlenek tizenegy gépjármű kerekeit gyújtották fel Jeruzsálem arabok lakta Béjt Cafafa nevű lakónegyedében.

Híradó

Szentföld - Izrael a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen lobbizik

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ismét abszurdnak nevezte, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze előzetes vizsgálatot indított a palesztin területeken történt esetleges háborús bűnök ügyében. Izrael válaszul a bíróság költségvetésének megnyirbálásáért lobbizik – értesült az izraeli média vasárnap.

A Mááriv című újság úgy tudja, hogy a vasárnap kétnapos hivatalos látogatásra Jeruzsálembe érkező Abe Sindzó japán miniszterelnökkel az előzetes napirenden szereplő gazdasági kérdések mellett arról is tárgyalni fog az izraeli vezetés, hogy csökkentse az ICC-nek nyújtott japán pénzügyi támogatást. Avigdor Liberman külügyminiszter vasárnap a közszolgálati rádióban kijelentette: „egyszerűen arra fogjuk kérni barátainkat Kanadában, Ausztráliában és Németországban, hogy állítsák le a bíróság pénzelését”.

„Ez a szervezet senkit sem képvisel, ez egy politikai intézmény” – mondta Liberman. „Számos ország van, ˜– már folytattam erről telefonbeszélgetéseket – amely szintén úgy véli, hogy nincs létjogosultsága ennek a szervezetnek” – tette hozzá.

Netanjahu szerint abszurd a helyzet

Benjámin Netanjahu szombat este szintén tovább ostorozta döntése miatt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot. „Abszurd, hogy a palesztin terroristák, akik rutinszerűen követnek el sokszoros háborús bűnöket, vádakat nyújtsanak be Izraellel szemben” – mondta.

A Hamász szombaton bejelentette, hogy kész „jelentések és dokumentumok ezreit” az ICC rendelkezésére bocsájtani, amelyek jelzik, hogy „Izrael szörnyű bűnöket követett el Gáza ellen”.

Válaszul Netanjahu kijelentette, hogy „nem lenne meglepve, ha az Iszlám Állam, az al-Kaida és a Hezbollah is követnék a Hamász példáját”. Az előzetes vizsgálatról szóló döntés „különösen nevetséges annak fényében, hogy Izrael jogosan védte magát palesztin terroristák ellen” – tette hozzá az izraeli miniszterelnök.

Létezik kompromisszum?

A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlapnak ugyanakkor azt nyilatkozta a Palesztin Hatóság egy meg nem nevezett tisztviselője, hogy Rámalláh hajlandó lenne visszavonni a Hágában benyújtott vádakat, köztük elsőként a telepesek terjeszkedésének nemzetközi törvényeket megszegő ügyét, amennyiben Izrael leállítja az építkezéseket Ciszjordániában. A honlap értesülése szerint ezt jordániai és egyiptomi közvetítéssel megüzenték Jeruzsálemnek.

A Mahmúd Abbász elnök bizalmasának nevezett forrás szerint ha Izrael nem folyósítja a hágai bírósághoz fordulás miatt befagyasztott palesztin vámbevételeket, akkor Rámalláh leállítja a biztonsági együttműködést. Első lépcsőben nem fognak el több terrorgyanús személyt izraeli titkosszolgálati információk nyomán, hanem csak azokat tartóztatják le, akiket ők maguk ítélnek veszélyesnek.

Magyar Nemzet

ENSZ - Benyújtották a palesztin területek izraeli megszállásának végét sürgető javaslatot

A testület nem állandó tagjaként Jordánia az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé terjesztette a palesztin területek 1967 óta tartó izraeli megszállásának végét sürgető határozattervezetet, amely a korábban ismertté vált 2016. november helyett 2017 végét jelöli meg a kivonulás határidejeként.

Az arab országok támogatását bíró dokumentum üdvözli egy nemzetközi konferencia megrendezését a békéhez vezető tárgyalások megindításához. Rijád Manszur palesztin ENSZ-nagykövet hangsúlyozta, hogy nyitottak tárgyalni módósításokról, többek közt a Washingtonnal, ha "készek és akarják is". Az Egyesült Államok - a BT állandó tagja - a múltban gyakran vétózott meg Izrael érdekeit sértő intézkedéseket. Erre való tekintettel Franciaország Németországgal és Nagy-Britanniával összefogásban szintén megfogalmazott egy tervezetet, amely két évet javasolt egy átfogó békemegállapodás kidolgozására. Ennek hatására a palesztinok finomítottak javaslataikon.

A Jordánia által benyújtott dokumentumról nem biztos, hogy szavaznak, a palesztin külügyminiszter azonban ezzel kapcsolatban korábban azt mondta, ez annak jele is lehet, hogy a BT-ben kompromisszum körvonalazódik a szembenálló érdekek BT előtti nyílt összecsapásának elkerülésére.

Manszur szerdán a világszervezet New York-i központjában úgy fogalmazott, olyan végső szövegre van szükség, amely komoly eséllyel elvezet a békéhez.

A palesztinok szeptember vége óta dolgoznak egy Közel-Kelettel kapcsolatos határozattervezeten. Mahmúd Abbász palesztin elnök akkor jelentette be az ENSZ-ben, hogy fokozni fogják a független palesztin állam elismerésére tett erőfeszítéseiket.

Izrael a napokban közölte, hogy nem fogad el diktátumokat a kivonulással kapcsolatban.

Híradó/MTI

Szentföld - A palesztinok benyújtják az izraeli megszállás befejezését követelő határozattervezetet

Az izraeli megszállás végét követelő határozattervezetet terjeszt elő a palesztin vezetés az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) szerdán, a dokumentum szorgalmazza, hogy a zsidó állam két éven belül vonja ki erőit a palesztin területekről.

Vaszel Abu Juszef, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) egy magas rangú tisztségviselője vasárnap este közölte a palesztin vezetés erről szóló döntésének hírét Rámalláhban. Az Arab Liga támogatja a határozattervezetet, amely útitervet állít fel az izraeli katonai megszállás megszüntetésére az 1967-ben elfoglalt palesztin területeken, beleértve Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet.

Az izraeli miniszterelnök vasárnap kategorikusan elutasította, hogy Izrael két éven belül kivonja katonáit Kelet-Jeruzsálemből és Ciszjordániából, mert az álláspontja szerint azzal járna, hogy "iszlamista szélsőségesek jelennek meg Tel-Aviv külvárosaiban és Jeruzsálem szívében".

Benjámin Netanyahu és John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn Rómában találkozik, hogy megvitassa a palesztin államisággal kapcsolatban az ENSZ-ben kőröző javaslatokat.

Izrael reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok a BT állandó tagjaként megvétóz a kivonulás menetrendjéről szóló bármilyen lépést, egy magas rangú amerikai tisztségviselő azonban úgy fogalmazott, túl korai még erről beszélni. Washington eddig minden olyan határozattervezetet elutasított, amelyet Izrael-ellenesnek talált, nemrég megvétózta Jordánia arról szóló javaslatát, hogy Izrael 2016 novemberéig vonja ki erőit. Amerikai források szerint viszont más lehet a helyzet, amennyiben nem egyetlen, hanem több ország támogatását bíró határozattervezetről van szó.

Kerry még hétfőn Párizsba utazik, hogy európai partnereivel tárgyaljon, majd Londonba megy tovább, ahol Száeb Erakat palesztin főtárgyalóval és az Arab Liga delegációjával egyeztet majd. Utóbbiak vélhetően arról akarják meggyőzni őt, hogy az Egyesült Államok ne akadályozza meg a tervezet elfogadását.

Híradó/MTI

Közel-Kelet - A keresztények számára nincs többé hely?

Borúlátó a szentföldi ferences kusztos

„Kétségkívül messze vagyunk a békétől és nem látok lehetőséget a változásra a közeljövőben. Túl nagy a kiábrándultság és a bizalmatlanság” – ennek a véleményének adott hangot P. Pierbattista Pizzaballa. A szentföldi ferences kusztost a Szükséget szenvedő Egyház kérdezte az izraeli-palesztin kapcsolatok jelenlegi állásáról.

Sok időnek kell még eltelnie szerinte, hogy elfeledjék a gyűlölettel teli éveket. „Az iskolában kell elkezdenünk, aztán a társadalmon belül. A palesztinoknak többre van szükségük puszta ígéreteknél, az izraelieknek pedig tárgyalófélre – magyarázta a ferences.

Jeruzsálemben egyre feszültebb a hangulat. A mecsetek térségében elhúzódó összecsapások és a zsinagógában történt mészárlás miatt a szentföldi kusztos attól tart, hogy a vallás nagyobb súllyal eshet latba az izraeli-palesztin konfliktusban. „A vallási tényezőnek mindig fontos szerepe volt, de ma félő, hogy meghatározó elemmé válik. A hatóságok igyekeznek megnyugtatni a kedélyeket mindkét oldalon, de tartok tőle, hogy túl késő” – mondta P. Pizzaballa.

Ebben a kényes helyzetben nem nehéz elképzelni, milyen hatással van mindez az amúgy is megtizedelt keresztény közösségre. Volt idő, amikor a keresztények közvetítői szerepre pályáztak a konfliktusban, ma azonban csekély számuk miatt reményük sincs arra, hogy befolyásolják a harcoló feleket. „Jelentéktelenné váltunk immár. Túl kevesen vagyunk és ráadásul belülről megosztottak. Még azon sem tudunk megegyezni, hogy ki mit takarítson a Szent Sír-templomban” – jelentette ki keserűen a szentföldi ferences.

Közben a keresztények sorra kivándorolnak a Szentföldről. Ennek oka az is, hogy a feszültségek negatív hatással vannak a turizmusra, mely azon kevés ágazatok egyike, ahol munkát találnak. „Az elmúlt két-három hónapban 19 keresztény család hagyta el Betlehemet, hogy Európába vagy Amerikába menjen”.

A kivándorlást erősíti az Irakban végbemenő tragédia is, melyért az Iszlám Állam felelős. „Az iraki hittestvérek által elszenvedett erőszak fényében a szentföldi keresztényekben egyre erősödik a meggyőződés, miszerint a Közel-Keleten nincs többé hely számukra”.

Pizzaballa atya szerint a 2014-es év vízválasztónak tekinthető a közel-keleti kereszténység történetében, főként az Isis által elkövetett iraki erőszakcselekmények, és a Szíriából menekülni kényszerülő hívek százezrei miatt. „Az idei év olyan volt a Közel-Keleten, mint az I. világháború Európában. Semmi nem lesz többé olyan, mint volt. Szíriában például újra kell majd építenünk a keresztény közösséget, és a muzulmán többséggel való kapcsolatokat. Óriási kihívások előtt állunk” – mondta végül a szentföldi ferences kusztos.

Vatikáni Rádió

Szentföld - Az izraeli külügyminiszter kivásárolná az arabokat

Mostanság Benjamin Netanjahu miniszterelnök törvényjavaslata fenyegeti Izrael arab kisebbségét, azonban Avigdor Lieberman külügyminiszter elképzelése tovább nehezítheti az arabok helyzetét: az izraeli külügyminiszter gazdasági kedvezményekkel ösztönözné őket az emigrálásra.

Izrael külügyminisztere, Avigdor Lieberman fizetne az ország arab lakosainak azért, hogy cserébe elhagyják Izraelt, adta hírül az al-Jazeera.

Az elképzelés Lieberman szélsőjobboldali pártjának nyilatkozatában jelent meg, amelyben a külügyminiszter támogatja, hogy az arab többségű területeket Észak-Izraelben átadják egy későbbi palesztin állam számára, továbbá szorgalmazza gazdasági ösztönzők felajánlását az arab lakosságnak, akik a társadalom mintegy húsz százalékát teszik ki, ezzel bátorítva őket az emigrálásra. (...)

Kitekintő

Szentföld - Palesztina soha nem ismeri el Izraelt zsidó nemzetállamként

Palesztina soha nem ismeri el Izraelt zsidó nemzetállamként - jelentette ki szombaton Mahmúd Abbász palesztin elnök az Arab Liga rendkívüli ülésén Kairóban vasárnapi sajtóértesülések szerint.

A politikus azt követően fejtette ki véleményét, hogy az izraeli kormány a múlt vasárnap megszavazta az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó új jeruzsálemi törvényjavaslat elveit.

Abbász szavait a Channel 10 izraeli tévéállomás is idézte. A palesztin elnök figyelmeztetett: ha az ENSZ nem ismeri el Palesztina államiságát, és nem kötelezi Izraelt a további zsidó telepek építésének leállítására a palesztin területeken, akkor a Palesztin Hatóság kéri felvételét a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságba (ICC), hogy a testületben háborús bűncselekményekkel vádolja meg Izraelt.

Kilátásba helyezte egyben, hogy megszakítanak minden biztonsági kapcsolatot Izraellel, hacsak nem újítja fel az idén áprilisban megszakadt béketárgyalásokat.

Az Arab Liga tanácskozásán az országok külügyminiszterei ismételten támogatták azt a kezdeményezést, hogy Izrael vonuljon vissza az 1967 előtti határaira, és teremtsék meg a független Palesztin államot.

Abbász faji elkülönítést hirdető államnak minősítette Izraelt, amely olyan apartheid-államot akar létrehozni, amely kizárólag a zsidóké lenne, ahol "csak zsidóknak" feliratú buszok lennének, és amely telepeket hoz létre (palesztin területen) a Jordán folyó nyugati partján.

A palesztin elnök leszögezte, csak akkor képzelhető el a palesztin-izraeli béketárgyalások újrakezdése, ha Izrael befagyasztja a telepek létrehozását Ciszjordániában, valamint Jeruzsálemben, ha szabadon engedi a hosszú ideje fogva tartott palesztinok negyedik csoportját, illetve megszabja a határok kijelölését célzó tárgyalások menetrendjét.

Híradó/MTI

Szentföld - Izrael, mint zsidó nemzetállam

Benjamin Netanjahu szerint Izrael egy zsidó, nacionalista állam, amely minden állampolgárának egyenlő jogokat biztosít

Elfogadta a kormányzat azt a javaslatot, amely szerint Izrael zsidó nemzetállam. A döntésről a kabineten belül is heves viták zajlottak. A tervezetet szerdán vitatja meg az izraeli parlament, és amennyiben elfogadásra kerül, az komoly következményekkel járhat az ország arab kisebbségére nézve.

Az izraeli kormányzat elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely Izraelt mint zsidó nemzetállamot határozná meg. A rendkívül vitás lépés komoly következményekkel jár az arab kisebbségek helyzetére, adta hírül az al-Jazeera.

A javaslatot tizennégy miniszter támogatta, míg hat nem, ezzel veszélybe került a kormányzó koalíció egysége.

A javaslatot, amely egyelőre az izraeli parlament, a Kneszet jóváhagyására vár, első alkalommal szerdán fogják megvizsgálni a törvényhozók.

A Times of Israel értesülései szerint a kabineten belül is heves viták zajlottak a tervezetről. A zárt ajtók mögötti tanácskozáson olyan hangos szóváltásokba keveredtek a kormánytagok, hogy kintről lehetett hallani a vitát.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a következőket mondta minisztereinek: "Izrael egy zsidó, nacionalista állam, amely minden állampolgárának egyenlő jogokat biztosít."

A vita tárgyát a javaslattal kapcsolatban az képezi, hogy a tervezet nyelvezete Izraelt mint kizárólag a zsidók otthonát említi.

"Ami problémás ebben a törvény jelenlegi formájában, hogy amennyiben elfogadják és beültetik a jogrendszerbe, akkor azok, akik magukat nem zsidóként határozzák meg, mindössze másodrangú tagjai lesznek a társadalomnak", fogalmazott Imtiaz Tyeb, az al-Jazeera tudosítója.

A törvényjavaslat lehetővé teszi az izraeli kormány számára, hogy megfossza jogaitól bármely arab lakost, aki részt vett izraeliek bántalmazásában. 

Netanjahu így fogalmazott: "Az nem fordulhat elő, hogy azok, akik izraeli állampolgárokat támadtak vagy Izrael állam megszüntetésére irányuló tevékenységet folytattak, élvezzék az állam által nyújtott jogokat, sőt, még családjuk sem, akik támogatták őket."

Kritikusok szerint azonban a javaslat mindössze csak egy jó ajánlat a választók számára, mivel az izraeli kormány is érzékeli, hogy közelednek a választások.

Számos, a javaslatot meg nem szavazó miniszter azzal vádolja Netanjahut, hogy ezzel egy vallási alapokon nyugvó államot akar kiépíteni. 

Kitekintő

Szentföld - Az izraeli kormány megszavazta a zsidó nemzetállamot deklaráló törvényjavaslat elveit

"Izrael a zsidók nemzetállama, ahol a nemzeti önmeghatározás joga csakis a zsidó népet illeti meg"

 

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén megszavazta az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó ellentmondásos új törvényjavaslat elveit.

A ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja szerint viharos ülésen, heves viták után hagyta jóvá a miniszterek többsége 14:6 arányban az utóbbi hetekben sokat vitatott, tizennégy "elvből" álló javaslatot, amelyek alkotmányos alaptörvényként hivatalosan a zsidó nép hazájaként definiálják Izrael államot.

A javaslat mellé álltak a kormány jobboldali pártjai, a Likud, a Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) és a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt, míg ellene voksoltak a centristák, a Jes Atíd (Van Jövő) miniszterei és a Tnua (Mozgalom) pártot vezető Cipi Livni igazságügy-miniszter. Limor Livnat, a Likud kulturális minisztere nem vett részt a szavazáson.

A megbeszélésen két javaslatról döntöttek, az egyiket Zeév Elkin likudos politikus, a másikat - mérsékeltebbet - pedig Benjámin Netanjahu miniszterelnök nyújtotta be. Mindkettő szerint Izrael a zsidók nemzetállama, ahol a nemzeti önmeghatározás joga csakis a zsidó népet illeti meg.

Az új alaptörvény vasárnap elfogadott elveiből szerdáig állítják össze a törvényjavaslat szövegét, amelynek kinyilvánított célja Izrael zsidó jellegének erősítése, bírálói szerint demokratikus jellegének rovására. Az arab nyelv a javaslatok értelmében nem számít az ország hivatalos nyelvének, noha Izrael mintegy ötödének ez az anyanyelve.

Megszavazták, hogy a javaslat "a zsidó nép nemzetállamaként határozza meg Izrael állam identitását, ragaszkodva a zsidó és demokratikus értékekhez a Függetlenségi Nyilatkozat elveinek szellemében". A törvény már ezen a héten a kneszet elé kerül, de a szakértők szerint a plenáris vitákon várhatóan mérsékeltebb irányban módosítják szövegét, miután az arab pártok rasszistának bélyegezték, és Jehuda Veinstein államügyész is kifejezte tiltakozását.

Veinstein szerint a javaslat "jelentősen eltér a kneszet alaptörvényeiben és a Függetlenségi Nyilatkozatban meghatározott alkotmányos jogokat lefektető elvektől, ront az állam demokratikus jellegén". A minisztertanácson Jaír Lapid, a Jes Atid elnöke kijelentette, hogy "a törvény szövegét elutasítaná Dávid Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke, valamint Zeév Zsabotinszki", a harmincas évek jobboldali cionista gondolkodója, a Likud párt ideológiai atyja is.

Kiszivárgott, hogy a vitán többen durva hangnemben kiabáltak, valamint az asztalt csapkodták, s volt, aki azzal vádolta a javaslatot beterjesztő Benjámin Netanjahut, hogy tönkreteszi a demokráciát, és vallási államot hoz létre. A törvényt ellenző egyik miniszter szerint egy hasonló alaptörvényt csakis konszenzussal, viták után lehet létrehozni, s nem olyan sietősen, ahogy ez jelenleg történt.

Jaír Lapid kifejtette, hogy ha elfogadják, a javaslat másodrangú állampolgárrá tesz háromszázezer orosz bevándorlót, utalva azokra a volt szovjet tagköztársaságokból érkezettekre, akik a vallási jog szerint nem számítanak zsidónak, mert édesanyjuk nem zsidó. A Jes Atíd vezetője rossznak nevezte a javaslatokat, és kijelentette, hogy szerinte a kormányfő a Likud párt közelgő előválasztása miatt állt elő ezzel az üggyel.

Híradó/MTI

Szentföld - Merénylet egy jeruzsálemi zsinagógában

Két, baltával, késsel és pisztollyal felfegyverkezett férfi kedd reggel egy jeruzsálemi zsinagógában az imádkozókra támadt, négy embert megölt, majd a rendőrség agyonlőtte a kelet-jeruzsálemi palesztin merénylőket.

Az izraeli hatóságok nyilvánosságra hozták a reggeli terrormerénylet négy áldozatának nevét. Mindannyian kettős állampolgárok voltak, hárman közülük az Egyesült Államokból, egyikük pedig Nagy-Britanniából költözött Jeruzsálembe. A sebesültek közül ketten válságos állapotban vannak, egyikük rendőr.

A jeruzsálemi mentőszolgálat hat sebesültről, köztük több életveszélyes sérültről számolt be. A 10-es tévécsatorna szerint az összecsapásban több rendőr is megsebesült. A biztonsági erők üldözőbe vettek egy harmadik merénylőt, aki szemtanúk állítása szerint egy közeli jesivába, vallási iskolába menekült, de a helyszínre érkezett terrorellenes kommandó katonái nem találtak senkit az épület átvizsgálásakor.

A merénylet Har Nof nyugat-jeruzsálemi vallásos lakónegyedben történt, de a támadók a kelet-jeruzsálemi Dzsabel-Mukaber arab negyed lakói, akik igazolványaik birtokában szabadon közlekednek egész Izrael területén. A tv értesülése szerint mindketten jól ismerték a helyszínt, egyikük egy szomszédos boltban, a másik a zsinagóga takarítójaként dolgozott.

A tévében megszólaló izraeli illetékesek szerint a rendőrségnek nem volt előzetes tudomása a készülő támadásról, noha az valószínűleg több napja szervezett akció volt.

Jichák Aharonovics belbiztonsági miniszter a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján súlyos merényletnek nevezte és a palesztin médiában folyó „uszítással” magyarázta a történteket, s önmérsékletre szólította fel az izraelieket. Megígérte, hogy fokozott rendőri jelenléttel próbálják elejét venni a további jeruzsálemi terrorakcióknak.

A Hamasz nem vállalta magára a támadást, de üdvözölte és „hősies tettnek” nevezte azt. Musir al-Maszri, a Hamasz gázai szóvivője szerint az „természetes válasz” egy palesztin buszsofőr vasárnapi „kivégzésére”.

Hétfőn Kelet-Jeruzsálemben zavargások voltak, miután egy autóbuszban felakasztva találtak egy palesztin sofőrt, aki a rendőrség szerint öngyilkos lett, a palesztinok szerint viszont megölték. Az utóbbi hetekben pattanásig feszült a helyzet Jeruzsálemben, több támadásban legkevesebb hat izraelit öltek meg Izrael-szerte palesztin merénylők.

Magyar Nemzet

Szentföld - Ahogy távoztak az izraeli katonák, már lángolt is a mecset

Zsidó telepesek felgyújtottak szerdára virradóra egy mecsetet a ciszjordániai Rámalláh közelében – közölték palesztin biztonsági források.

Az incidens El-Mugajirban történt, amely a Siló nevű izraeli telepesfalu és egy zsidó telepesek részére fenntartott út közelében található – derült ki a tájékoztatásból. Emlékeztettek arra, hogy ugyanebben a faluban 2012-ben felgyújtottak egy másik mecsetet is.

Az utóbbi napokban nőtt a feszültség az Izrael által megszállva tartott Ciszjordániában. Kedden izraeli katonák egy fegyveres palesztint lelőttek, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek Hebronnál. Előző nap egy palesztin támadó megkéselt három izraelit egy telepesfalu buszmegállójában.

El-Mugajirban szerda reggel az imádkozni érkező palesztinokat az épületből kitörő lángok fogadták. Rámalláhból kihívott tűzoltókkal közösen eloltották a tüzet, de súlyos károk érték a mecset berendezését, valamint az első emeleten a szent könyveket. A támadók a mecset falait palesztinellenes feliratokkal firkálták össze.

Egy szemtanú elmondta a Háárec című újságnak, hogy a két nappal korábbi, izraeliek elleni merényletek miatt éjfél utánig izraeli katonák őrizték a települést, mert tartottak a környéken élő telepesek bosszújától. A mecsetet távozásuk után gyújthatták fel.

Már nyomoz a Sin Bét

A palesztinok panaszt tettek az izraeli hatóságoknál. A biztonsági erők, köztük a Sin Bét, megkezdték a nyomozást, de egyelőre nem tudtak a helyszínre menni az ott zajló tüntetések miatt.

Éjszaka Észak-Izraelben a Sfaram nevű drúz-arab városban is egy épület megrongálásához vezetett a palesztinok és zsidók közötti gyűlölködés. Ott ismeretlenek Molotov-koktélt dobtak a tizennyolcadik század közepén épült, tavaly a vallások közti megbékélés szellemében helyreállított zsinagógára.

Kedden ismeretlenek újabb akciókkal próbálták megbosszulni a hétfői merényleteket, Jeruzsálem egyik arab lakónegyedében autókat firkáltak össze. Szélsőséges izraeli telepesek már számos alkalommal hajtottak végre hasonló, általuk Ez az ára névre keresztelt akciókat palesztinok vagyontárgyai, autói, házai és szent helyei, sőt még az izraeli hadsereg ellen is, a kormánytól és a palesztinoktól elszenvedett vélt vagy valós sérelmekre válaszul.

Magyar Nemzet

Szentföld - Ismét zavargások törtek ki Jeruzsálemben

Ismét zavargások törtek ki szerda reggel Jeruzsálem óvárosában: az arcukat kendőkkel eltakaró palesztin fiatalok kövekkel dobálták meg az izraeli biztonságiakat, azok tömegoszlató fegyverekkel próbálták felszámolni az erőszakos tiltakozó akciót.

A Háárec című napilap honlapja szerint egy palesztint súlyosan megsebesített egy rendőrségi gumilövedék, palesztin egészségügyi források szerint a sebesültet egy kelet-jeruzsálemi kórházba szállították.

Több izraeli rendőr is megsebesült az összecsapásokban, amelyek miatt előbb lezárták, majd a nyugalom helyreállítása után ismét megnyitották a Mecsetek terét a Templom-hegyen.

A több tucat maszkos palesztin fiatal már kora reggel kőzáporral fogadta az izraeli biztonsági erőket, akik zsidó látogatóknak próbálták megnyitni a teret, ahol az ókorban a zsidók legszentebb helye, a jeruzsálemi szentély állt.

A rendőrök a közszolgálati rádió beszámolója szerint - tömegoszlató eszközökkel - az Al-Aksza-mecsetbe szorították a tüntetőket, és ott az összecsapások céljára felhalmozott Molotov-koktélokat, petárdákat és köveket találtak.

Később újra megnyitották a teret a látogatók előtt.

A jeruzsálemi rendőrség azt közölte, hogy több palesztin fiatal már az éjszakát is a mecsetben töltötte.

A zsidók és a keresztények által is szent helyként tisztelt, de muzulmán kezelésben lévő Mecsetek tere a Templom-hegy tetején terül el. E téren található a Szikladóm és az Al-Aksza-mecset, alattuk húzódik a siratófal.

A zsidók általában a siratófalnál imádkoznak, de az utóbbi időkben a feszültség fokozódásához vezetett, hogy egyre többen közülük a Mecsetek terén, a rómaiak által kétezer éve lerombolt szentély helyén próbálnak imádkozni. Ezt a muzulmánok a város kényes status quója megváltoztatásának tekintik.

Híradó/MTI

Szentföld - Izrael újranyitotta a gázai határátkelőket

Az izraeli hatóságok ismét megnyitották kedden a palesztin önigazgatású Gázai övezetbe vezető áru- és személyforgalmi átkelőket, amelyeket szombaton zártak le, válaszképpen arra, hogy az övezetből izraeli területre lőttek.

A lövedékkel - amelyről nem derült ki, hogy rakéta vagy aknagránát volt-e - második alkalommal szegték meg az Izrael és a palesztinok között augusztus 26-án kötött tűzszüneti megállapodást. Előzőleg szeptember közepén tüzeltek Gázából izraeli területre, aknagránáttal.

Az utóbbi napokban Kairó is zárva tartotta a Gázai övezet ottani, Egyiptom felőli határát, miután a Sínai-félszigeten egy Gázában kiképzett és csempészalagutakon a félszigetre jutott öngyilkos merénylő megölt harmincegy egyiptomi katonát.

Hétfőn ugyanakkor a Palesztin Hatóság az izraeli walla hírportál értesülése szerint az övezet déli csücskénél lévő Kerem Salóm átkelő mellett egy újabb áruforgalmi határállomás megnyitását kérte. Azért szeretnének még egy átkelőt, mert Kerem Salómnál naponta csak mintegy 450 teherautónyi árut lehet az övezetbe szállítani, de az újjáépítéshez szerintük napi körülbelül 700 kamionnyi rakományra lenne szükség.

Izrael még nem válaszolt erre a palesztin kérésre.

Híradó/MTI

Szentföld - Washington ellenzi a jeruzsálemi építési tervet

"Újabb 500 kelet-jeruzsálemi lakás építését hagyta jóvá"

Ellentétes Izrael deklarált békepolitikájával, és "szerencsétlen döntés ebben a kényes időszakban", hogy az ország belügyminisztériuma újabb 500 kelet-jeruzsálemi lakás építését hagyta jóvá hétfőn - jelentette ki Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Hozzátette azonban, hogy Washington "továbbra is a legmagasabb szinten tárgyal Izraellel, és egyértelműen közli álláspontját" a lakásépítési ügyekben.

A jeruzsálemi körzeti építési és tervezési bizottság a város északkeleti részén fekvő Ramat Slomó negyedben engedélyezte az újabb építkezést, amelynek megkezdéséhez még számos további jóváhagyás szükséges, a folyamat szakértők szerint akár évekig is eltarthat. Most mintegy 200 ezer izraeli telepes él Kelet-Jeruzsálemben, a város ezen része azonban a palesztin állam fővárosa kell, hogy legyen. Izrael szerint Jeruzsálem a zsidó állam "oszthatatlan és örök" fővárosa.

A washingtoni kormány már október elején kijelentette egy kelet-jeruzsálemi építkezési tervről, hogy "mérgezi a légkört" és általa Izrael "eltávolodik még a legközelebbi szövetségeseitől is". Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a mostani lakásépítési terv múlt heti nyilvánosságra kerülése után elítélte a kelet-jeruzsálemi terjeszkedés terveit, és az ügyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását követelte.

Híradó/MTI

Szentföld - Izrael lezárja a gázai határt

Az izraeli hatóságok vasárnap határozatlan időre lezárják a Gázai övezetbe vezető határátkelőket, válaszul arra, hogy az övezetből Izrael felé lőttek – erősítették meg szombaton a gázai hatóságok.

A Háárec című izraeli lap úgy értesült, hogy az izraeli–gázai határ mindkét átkelőhelyét, a Kerem Sálóm-i áruforgalmi és az erezi a személyforgalmi átkelőt is lezárják. Egyedül humanitárius vészhelyzet esetén fogják engedélyezni a személyforgalmat Ereznél – írta a lap. Az értesüléseket a gázai hatóságok is megerősítették a dpa német hírügynökség szerint.

A lépés oka, hogy az izraeli hadsereg egy Gázából Izrael területe felé indított lövést észlelt szombatra virradó éjjel. Azt a fegyveres erők szóvivője nem tudta megmondani, hogy rakétát vagy aknagránátot lőttek-e ki az övezetből. Ez a második alkalom, hogy izraeli területre lőttek a Gázai övezetből azóta, hogy Izrael és a palesztinok augusztus 26-án tűzszünetet kötöttek egymással, előzőleg szeptemberben történt egy aknagránát-támadás.

Július 8. és augusztus 26. között véres konfliktus dúlt a Gázai övezetben, több mint 2100 palesztin vesztette életét, Izrael 64 katonát és 5 civilt vesztett. Az 1,8 milliós Gázában a konfliktus miatt a helyi hatóságok szerint több mint félmillió embernek kellett elmenekülnie otthonából. A Gázai övezet újjáépítéséhez korábban a Kerem Sálóm-i átkelőn keresztül küldtek segélyt nemzetközi donorok.

Magyar Nemzet

Svédország - Stockholm elismeri a palesztin államot

Svédország elismeri a palesztin államot - jelentette be Margot Wallström külügyminiszter csütörtökön.

Svédország az Európai Unió nyolcadik, de a közösség "régi" tagjai közül az első, amely elismeri a palesztin államiságot. Az unióhoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok közül hét - köztük Magyarország - még a csatlakozást megelőzően elismerésben részesítette a palesztin államot.

Wallström a Dagens Nyheter című svéd napilapban közzétett kommentárjában úgy fogalmazott, hogy Stockholm döntése a palesztinok önrendelkezéshez való jogát erősíti meg. "Néhányan úgy vélik, túl korai a lépés. Én azonban inkább attól tartok, hogy túl kései" - jegyezte meg a svéd külügyminiszter. Svédország azt reméli, hogy mások is követik majd a példáját - tette hozzá.

Mahmúd Abbász palesztin elnök üdvözölte a stockholmi lépést, "bátor és történelmi" tettnek nevezte azt. Abbász szóvivőjén keresztül egyúttal arra szólította fel "a világ összes országát, amely még mindig vonakodik elismerni jogunkat egy független palesztin államra (...), hogy kövessék Svédország példáját".

Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter ezzel szemben "sajnálatosnak" nevezte a döntést, amely szerinte "a szélsőséges elemeket erősíti". Úgy vélte, a svéd kezdeményezés "súlyos károkat okoz, és semmilyen haszna sincsen". Lieberman hozzátette, hogy a hasonló döntések a palesztin-izraeli béketárgyalásokon "megerősítik a palesztinok irreális követeléseit, és elhárítják a megegyezés lehetőségét".

Az Egyesült Államok már október elején, a Stefan Löfven kormányfő vezette svéd kabinet tervének ismertetése kapcsán "idő előttinek" nevezte "egy palesztin állam nemzetközi elismerését". Jen Psaki, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője akkor megerősítette, hogy országa támogatja "egy palesztin állam" létrehozását, de csak egy Izrael részvételével folyó tárgyalásos békefolyamat eredményeként.

Októberben a brit parlament képviselői megszavaztak egy törvénytervezetet, amely ugyancsak elismerné a palesztin államiságot.

A BBC brit közszolgálati adó gyűjtése szerint világszerte több mint 130 ország ismeri el a független Palesztinát. Az Európai Unió 28 tagállama közül Svédország és Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Málta és Ciprus nyilatkoztak erről.

Kitekintő

Egyesült Államok - Kemény bírálatot kapott Netanjahu a Fehér Házból

A Fehér Ház szóvivője sem vitatta az publikált kifejezések hitelességét

Egy hivatalosan egyelőre meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselő az The Atlantic című magazinnak nyilatkozva "gyávának" minősítette Netanjahut.

"Netanjahuval kapcsolatban az a jó, hogy fél háborúkat indítani" - fejtette ki a meg nem nevezett illetékes A válság az amerikai-izraeli kapcsolatokban című írásban.

"Az a rossz vele kapcsolatban, hogy semmit sem hajlandó tenni annak érdekében, hogy elsimítsa az ellentéteket a palesztinokkal vagy a szunnita arab államokkal. Az egyetlen dolog, ami érdekli, az az, hogy megvédje magát a politikai vereségtől" - nyilatkozott névtelenül az illető.

"Ő nem egy (Jichák) Rabin, ő nem egy (Ariel) Saron, és egész biztosan nem egy (Menáhem) Begin. Nincs benne mersz" - tette hozzá.

Az írás szerzője szerint amerikai hivatalos személyek az elmúlt évek során "makacsnak", "rövidlátónak", "reakciósnak", "tompának", "hangoskodónak", "nagyképűnek" és "aspergeresnek" (Asperger-szindrómásnak) írták le az izraeli vezetőt.  Jeffrey Goldberg szerint a kétoldalú kapcsolatok a jövő heti "félidős" amerikai választások után tovább romolhatnak, és elérhetik a mindenre kiterjedő válság szintjét. A szerző úgy vélekedetett, hogy egy Iránnal megkötendő nukleáris megállapodás további súrlódásokhoz vezethet.

A The Atlantic szerint egyébként Netanjahu "leírta" az Obama-kormányt és közvetlenül a kongresszussal szándékozik egyezkedni, ahol a keddi választások után feltételezhetően a képviselőház után a szenátusban is a republikánusok kerülnek többségbe.

Josh Earnest (a Fehér Ház szóvivője), aki nem vitatta az  újságíró által publikált kifejezések hitelességét, kijelentette: a Fehér Házban nem történtek erőfeszítések annak megállapítására, hogy kik nyilatkozhattak így Goldbergnek.

John Boehner, a képviselőház elnöke sürgette, hogy az elnök "tegyen rendet a háza táján" és ítélje el a kijelentést. Az incidens kiváltotta más republikánus politikusok és zsidó vezetők bírálatát is.

Kongresszusi források szerint az elnöki hivatal több, a kétoldalú kapcsolatokban jártas politikusnak is jelezte: a sértő kijelentés nem a Fehér Háztól ered. Amerikai sajtóértesülések szerint ez azt jelentheti, hogy a forrás az amerikai külügyminisztérium lehetett. (...)

Obama és Netanjahu viszonya évek óta feszült. Az izraeli kormányfő többször is bírálta az amerikai elnököt az Iránnal és a palesztinokkal kapcsolatos politikája miatt. Az ellentétek a Gázai-övezet elleni izraeli katonai csapások idején és az izraeli-palesztin béketárgyalások nyomán éleződtek ki igazán, amikor John Kerry amerikai külügyminisztert izraeli hivatalos személyek részéről számos támadás érte.

Híradó/MTI nyomán

Szentföld - Palesztinok és telepesek nem utazhatnak egy buszon

Izrael védelmi minisztere, Móse Jaalon úgy döntött, hogy az Izrael területén dolgozó palesztinok a jövőben nem vehetik igénybe azokat a buszokat, amelyeken a telepesek utaznak. A továbbiakban kizárólag azokat a buszokat használhatják majd, amelyek haza szállítják őket, azonban ehhez előbb valamilyen módon el kell majd jutniuk a ciszjordániai határellenőrzési ponthoz, ahonnan korábban busszal utazhattak a munkahelyükig.

A telepesek vezetői már régóta vártak erre a döntésre, így örömmel fogadták a Jaalonnal való találkozás eredményeit. A szabály a tervek szerint jövő hónaptól lép majd érvénybe. A palesztin munkásoknak más fajta közlekedési eszközöket kell majd igénybe venniük a határig, ahol átengedve korábban szabadon mozoghattak Izrael területén belül.

A döntés támogatói azzal érvelnek, hogy a lépésnek biztonsági okai vannak, hiszen nem egy esetről tudnak, amikor a telepesekkel egy járművön utazó arabok lányokat molesztáltak útközben. Egy izraeli emberjogi szervezet, a B'Tselem bírálta Jaalon döntését, felháborítónak tartják, hogy a védelmi miniszternek nem elég az, hogy korábban a palesztinokat a busz hátuljába ültette, most még teljesen ki is tiltja őket onnan. A csoport sajtóközleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a lépés faji megkülönböztetésnek minősül.

2013 márciusában új buszjáratokat indítottak, amelyek összekötik Izraelt Ciszjordániával, ekkor felröppent az a hír is, hogy a későbbiekben külön járatokat indítanak majd a palesztinok számára, azonban az illetékesek ezt akkor tagadták.

Kitekintő

Szentföld - Izraelben mostantól felesleges az alkotmány?

Izraelben egy miniszteri bizottság törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a kneszet (parlament) elfogadhasson az alkotmánybíróságként működő legfelső bíróság által elutasított törvényeket, s ezzel gyakorlatilag felülírja a testület ítéleteit – írta hétfőn a Háárec című újság.

Az újság szerint ugyanakkor Benjámin Netanjahu miniszterelnök várhatóan megakadályozza majd a jogalkotással foglalkozó parlamenti bizottság által megfogalmazott új paragrafusok beterjesztését a kneszet plénuma elé.

Az alkotmánybíróság jogkörét csorbító törvényjavaslatot Ajelet Saked, a jobboldali nacionalista Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű párt képviselője szövegezte meg.

Az ügy előzménye, hogy az alkotmánybíróságként működő grémium humanitárius okokból a múlt hónapban az afrikai illegális bevándorlók számára felépített menekülttábor bezárására és a menedéket kérők fogva tartásának korlátozására kötelezte az izraeli kormányt.

Ez volna a cél

A javaslat célja, hogy a parlament mégis elfogadhassa az afrikai menekültek ügyében meghozott törvényt, amelyet emberi jogi érvekre hivatkozva a legfelső bíróság korábban semmisnek nyilvánított.

Saked kezdeményezése lehetővé tenné az alkotmánybíróság által elutasított törvények beiktatását, ha a százhúsz képviselőből legalább hatvanegy támogatja azt, de az így elfogadott szabályozás csak négy évig lenne érvényben.

A szöveget nyolcan szavazták meg három ellenében a bizottságban: a Bájt Hajehudi, a jobboldali Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) és a Likud párt miniszterei támogatták, míg Cipi Livni centrista igazságügy-miniszter és a centrista Jes Atíd (Van Jövő) párt miniszterei ellenezték.

Az izraeli államügyész ellenvéleményének adott hangot

Jehuda Weinstein államügyész csütörtökön szakvéleményében a törvényjavaslat elutasítására szólította fel a minisztereket, mert az a demokráciát biztosító jogi fékek és ellensúlyok bontásával túl nagy hatalmat adna a kneszetnek.

Cipi Livni igazságügy-miniszter bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be a javaslat ellen, amely megakasztja annak parlament elé kerülését. Benjámin Netanjahu környezetéből azt közölték a Hááreccel, hogy a kormányfő nem fogja támogatni a legfelső bíróság hatalmát csorbító törvénykezést.

Magyar Nemzet

Szentföld - Hétfőtől tárgyal Izrael és a Hamász

Annak ellenére, hogy szerdán Jeruzsálemben egy Hamász-tag akciója során életét vesztette egy három hónapos gyermek, illetve további nyolc ember megsérült, hétfőn Kairóban újraindulnak a tárgyalások a palesztin terrorista szervezet és Izrael között.

A hírt csütörtökön az Iszlám Dzsihád vezetője jelentette be, amely a legutóbbi palesztin-izraeli konfliktus, az ötven napos háború során a Hamász mellett viselt hadat Izrael ellen. A konfliktus augusztus 26-án tűzszünettel zárult. Az Iszlám Dzsihád, a Hamász, valamint a Palesztin Hatóság egyaránt részt vesznek a Kairói tárgyalásokon.

Az Iszlám Dzsihád egyik tagja, Khaled al-Batsh egy palesztin hírügynökségnek arról számolt be, hogy az egyiptomi közvetítők minden érintett félnek elküldték a meghívást, felszólítva őket arra, hogy hétfőn térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. A tárgyalások középpontjában Gáza halászati korlátozása, a fegyvercsempészet, illetve a haditengerészeti támadások megakadályozásának kérdése áll majd.

A Hamász ezen kívül tárgyalni szeretne bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátásáról, cserébe visszaszolgáltatnák az Izraeli Védelmi Erők elesett katonáinak holttestét. Emellett a korábbi tervek szerinti gázai kikötő és repülőtér működtetésének kérdését is meg szeretnék vitatni. 

Kitekintő