Egyiptom - Szidrak pátriárka szerint a Líbiában megölt koptok a hit vértanúi

Ibrahim Iszák Szidrak alexandriai kopt pátriárka részvétét fejezte ki a huszonegy meggyilkolt kopt keresztény családjának, és nyilatkozatában kéri, hogy a hit fényével tekintsünk halálukra – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

Egyiptomi keresztény férfi tiltakozik a koptok líbiai lemészárlása miatt

Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet líbiai szárnya által elkövetett vérengzést látva több muzulmán szervezet fölemelte szavát, többek között a Hamász is. Az alexandriai kopt katolikus pátriárka, Ibrahim Iszák Szidrak részvétét fejezte ki a lefejezett vértanúk családjának. A pátriárka köszönetet mond az egyiptomi elnöknek és a kormányhivataloknak a terrorcselekményre adott gyors válaszért.

A mészárlásra válaszul hétfőn egyiptomi harci gépek támadták az Iszlám Állam állásait Líbiában. Kedden pedig Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazását sürgette a líbiai nemzetközi beavatkozáshoz.

Mahmúd Abbász palesztin elnök a koptok lefejezése miatt háromnapos gyászt rendelt el hétfőn Ciszjordániában, és telefonon részvétét nyilvánította Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnöknek.

A hit fényében tekinteni a koptok halálára

A Fides hírügynökségnek eljuttatott nyilatkozatában Szidrak pátriárka azt kéri, hogy kopt ortodox testvéreinek halálára a hit fényében tekintsünk. Jelentősnek nevezte azt a tényt, hogy egész Egyiptomban humanitárius reakciót indított el a dzsihadisták barbár vérengzése.

„Ez a tragikus esemény egyesíti az egész országot, keresztényeket és muzulmánokat egyaránt” – mondta a Fides hírügynökségnek Hani Bakhoum Kiroulosz atya, a kopt katolikus patriarkátus titkára. „Ha az volt a céljuk, hogy megosszanak minket, kudarcot vallott a tervük.”

Keményen elítélte a történteket az Azhar Egyetem is (a szunnita iszlám legfőbb teológiai központja): „Barbár cselekedet, amelynek semmi köze egy valláshoz vagy emberi értékhez sem. Az egyiptomi légierő azonnali beavatkozása az Iszlám Állam líbiai bázisai ellen szintén azt mutatja, hogy a kormány számára minden egyiptomi állampolgár egyforma, és hogy Egyiptom nemzeti mivoltában érzi sértve magát a terroristák véres őrjöngése miatt.” Egyiptomban hétnapos gyászt rendeltek el a huszonegy kopt keresztény lemészárlása miatt.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Egyiptom - Szabadon engedtek két kopt keresztényt

Vasárnap véget ért a több, mint 9 napos rémálom két kopt keresztény számára, akiket fogva tartóik szabadon engedtek Minya térségében. Milad Emad és Malak Khalaf a két szerencsés fiatal, akikért ki tudták fizetni a banda tagjainak a 110 ezer egyiptomi lírás váltságdíjat, ami nagyjából 13 ezer eurónak felel meg – tájékoztat a Fides hírügynökség.

Továbbra sincs azonban hír a 21 minyai koptról, akiket év elején raboltak el Líbiában. Több alkalommal is alaptalannak bizonyultak a kiszivárgott hírek, és az egyiptomi törzsi klánok mozgósítása sem hozott eredményt kiszabadításuk érdekében.

Felső-Egyipomban a kopt keresztény közösség tagjainak módszeres elrablása az utóbbi időben valóságos bűnözői üzletté nőtte ki magát. Helyi kopt források szerint 2011 januárja, vagyis az ún. arab tavasz megkezdése óta – amely a Mubarak-rezsim bukásához vezetett - az elrabolt keresztényekért követelt váltságdíj már jóval meghaladta a 120 millió egyiptomi lírát, vagyis a 16 millió eurót.

Vatikáni Rádió

Egyiptom - Kopt ortodox karácsony szigorú biztonsági intézkedésekkel

A közel-kelet legnagyobb számú kopt ortodox közössége számára az egyiptomi kormány komoly biztonsági erőket vonultatott föl az éjféli szentmise alkalmából.

Nem csökkent a merényletektől való félelem, annál is inkább, mivel az egyik katolikus templom előtt őrt álló két biztonsági embert ismeretlenek megölték. A gyilkosság Al Minya városában történt, amelynek lakói majdnem fele részben keresztények, s amely jól ismert az iszlamistákkal való súrlódásokról.

Jó hírek Líbiából

Hivatalos líbiai kormányforrások szerint 13 elrabolt egyiptomi kopt keresztényt szabadon engedtek múlt szombaton Szirtában, akiket ismeretlen okokból tartottak eddig fogva. A másik 7 kopt keresztényről azonban továbbra sincs hír, akik líbiai iszlamisták kezében vannak.

Karácsony Kairóban

Kairóban nyugodtan és összetűzések nélkül folytak a szertartások Karácsony éjjelén. A Szent Márk-székesegyházban az egyiptomi elnök, Abdel al-Fattah al Sisi meglepte a híveket, amikor rövid időre megjelent a szentmisén és üdvözölte II. Tawadrosz pátriárkát, majd a jelenlévő keresztényekhez intézve szavait az egyiptomi nép egységéről szólt.

Vatikáni Rádió

Egyiptom - Rendőrök akadályozták a keresztények menekülését tavaly nyáron

Kairóban 703 ember halt meg tavaly augusztus 14-én két tüntetés feloszlatásakor – állapította meg a hivatalos egyiptomi tényfeltáró bizottság november 26-án bemutatott jelentésében. Az MTI tájékoztatását közöljük.

Egyiptom modern történetének legvéresebb napján a kairói Rábaa el-Adavíja mecset körül és az en-Nahda téren tartott tiltakozóakciók erőszakos feloszlatása során a jelentés szerint 693 civil és tíz rendőr vesztette életét, és több mint kétezren megsebesültek.

A főváros két közlekedési csomópontját Mohamed Murszi ex-elnök támogatói hat héten át tartották megszállva, miután a hadsereg 2013. július 3-án elmozdította tisztségéből az iszlamista államfőt.

A hivatalos bizottság a tavalyi hatalomváltás óta történt erőszakos események áldozatainak számát hivatott megállapítani. A jelentés szerint az augusztus 14-i tiltakozóakciók „sem feloszlatásuk előtt, sem az alatt nem voltak békés tüntetések”, és indokolt volt a rendőrség erőszakos fellépése, miután a demonstrálók számos felszólítás után sem voltak hajlandók önként távozni.

A bizottság kiemelte, hogy a feloszlatás előtt a rendőrök ultimátumot adtak Murszi híveinek, és egy biztonságos folyosót is létrehoztak azok számára, akik el akarták hagyni a tüntetések helyszínét. „A rendőrség először vízágyúkat és könnygázt vetett be, éleslőszert csak azután használt, hogy tagjai közül többet agyonlőttek” – áll a szövegben.

A jelentést ismertető sajtókonferencián a bizottság elnöke, Fuád Abdel-Moneim Riád ugyanakkor elítélte a biztonsági erők „brutális” eljárását.

A bizottság kimutatta, hogy a rendőrök a támadásokra reagálva nem csak az őket ért lövések forrásaira lőttek, ami jelentősen megemelte az áldozatok számát. A kormány továbbá a tiltakozóakciók kevesebb veszteséggel járó, de hosszabb ideig tartó feloszlatása helyett a gyorsabb megoldást választotta az állam tekintélyének védelme érdekében.

A jelentésben rámutattak arra is, a tavaly nyári zavargások alatt országszerte 64 templomot támadtak meg iszlamisták, főképp a vidéki régiókban. A szövegből az is kiderül, több faluban maguk a rendőrök akadályozták meg, hogy a keresztények elmenekülhessenek.

Magyar Kurír

Szentföld - Izrael újranyitotta a gázai határátkelőket

Az izraeli hatóságok ismét megnyitották kedden a palesztin önigazgatású Gázai övezetbe vezető áru- és személyforgalmi átkelőket, amelyeket szombaton zártak le, válaszképpen arra, hogy az övezetből izraeli területre lőttek.

A lövedékkel - amelyről nem derült ki, hogy rakéta vagy aknagránát volt-e - második alkalommal szegték meg az Izrael és a palesztinok között augusztus 26-án kötött tűzszüneti megállapodást. Előzőleg szeptember közepén tüzeltek Gázából izraeli területre, aknagránáttal.

Az utóbbi napokban Kairó is zárva tartotta a Gázai övezet ottani, Egyiptom felőli határát, miután a Sínai-félszigeten egy Gázában kiképzett és csempészalagutakon a félszigetre jutott öngyilkos merénylő megölt harmincegy egyiptomi katonát.

Hétfőn ugyanakkor a Palesztin Hatóság az izraeli walla hírportál értesülése szerint az övezet déli csücskénél lévő Kerem Salóm átkelő mellett egy újabb áruforgalmi határállomás megnyitását kérte. Azért szeretnének még egy átkelőt, mert Kerem Salómnál naponta csak mintegy 450 teherautónyi árut lehet az övezetbe szállítani, de az újjáépítéshez szerintük napi körülbelül 700 kamionnyi rakományra lenne szükség.

Izrael még nem válaszolt erre a palesztin kérésre.

Híradó/MTI

Egyiptom - Biztonsági határsávot hoznak létre a Gázai övezet és a Sínai-félsziget között

Az egyiptomi hadsereg szerdán megkezdte a Gázai övezettel határos területek kiürítését, hogy biztonsági zónát hozzanak létre a Hamász palesztin szervezet irányította körzet és a Sínai-félsziget között.

Emberek százainak kellett elhagyniuk lakóhelyüket a határ térségében, miután a kormány a szerdai kabinetülésen elrendelte a terület kiürítését. Kairói tisztségviselők szerint a lépés célja, hogy megakadályozzák a fegyveresek és a csempészek átszivárgását Gázából.

Az előző héten két robbantásos merénylet is történt a határ közelében, ezekben legalább 33 egyiptomi katona vesztette életét és sok megsebesült. Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő emiatt három hónapra szükségállapotot rendelt el az Észak-Sínai kormányzóság egyes részein.

A tájékoztatás szerint Rafah határvárosban a tervezett 880-ból eddig 62 lakóházat adtak át a hadseregnek. A hatóságok tervei szerint Rafahban mintegy tízezer embernek kellene elhagynia az otthonát. Szemtanúk szerint a városba szerdán páncélosokat és buldózereket vezényeltek, amelyek készen állnak az épületek elbontására.

Egy helyi lakos szerint kárpótlásként elvileg három opció közül választhatnak: vagy pénzt kapnak, vagy egy lakást egy közeli településen, vagy pedig egy darab földet, amelyre építkezhetnek. Minden egyes elköltöztetett család 900 egyiptomi fontos (30500 forintos) kezdeti támogatásban részesül, amelynek a kormány szerint elegendőnek kell lennie három havi bérleti díjra.

A térség lakosai elmondták: felszólították őket, hogy pakoljanak össze és hagyják el az otthonukat, eddig azonban semmilyen támogatást nem kaptak. "Az emberek sokkos állapotban vannak és tehetetlenek" - mondta egy férfi, aki a közeli Sejk-Zuvejid településen lakik.

A tervek szerint egy 13 kilométer hosszú és 500 méter széles elválasztó sávot hoznának létre a félsziget északkeleti részén. Az épületektől, fáktól és alagutaktól megtisztított ütközőzónába egy 40 méter széles és 20 méter mély vizesárkot létesítenének, és az egész területet kamerákkal figyelnék meg.

A hatóságok a múltban már többször megkísérelték a zóna kiürítését, a széles körű tiltakozás miatt azonban végül mindig visszakozásra kényszerültek. Először 2007-ben, a Hamász hatalomra kerülése után merült fel az elválasztó sáv kialakításának az ötlete.

Mohamed Murszi iszlamista elnök tavaly júliusi elmozdítása óta az észak-afrikai országban felerősödött a különböző dzsihadista csoportok jelenléte, s a helyzet tovább romlott a szomszédos líbiai központi hatalom szétesésével. Egyiptomban nemrég hallatott magáról a Szíriában és Irakban jelentős területeket uraló Iszlám Állam dzsihadista milícia is.

Híradó/MTI

A Keleti Egyházak pátriárkáinak felhívása - Vessenek véget az Iszlám Állam erőszakos keresztényellenes üldözésének

A Keleti Egyházak pátriárkái és vezetői augusztus 27-én nyilatkozatot tettek közzé összejövetelük után, amelyet a Bejrúttól északra, 25 km-re lévő Bkerké-ben tartottak. A nyilatkozatban elítélik az Irakban kikiáltott Iszlám Állam bűntetteit, amelyeket az emberiség, a keresztények, a jazigok és más kisebbségek ellen követtek el.

A Fides missziós hírügynökség szerint a pátriárkák hangsúlyozzák, hogy a keresztény jelenlétet több országban veszély fenyegeti, különösen Egyiptomban, Szíriában és Irakban. A keresztények ezekben az országokban gyűlöletes bűntények és agressziók áldozatai. Arra kényszerülnek, hogy elhagyják hazájukat, ahol több mint ezer éve állampolgárokként élnek. Az iszlám és arab társadalmakat így megfosztják emberi, kulturális, tudományos, gazdasági és nemzeti gazdagságuktól.

A pátriárkák emlékeztetnek arra a nagy katasztrófára, amely az iraki keresztényeket, valamint jazigokat és egyéb kisebbségeket sújtja, Moszulban és a ninivei síkság 13 falujában. Miután 120 ezer embert exodusra kényszerített az Iszlám Állam (arabul Daech), megrongálta a templomokat, mecseteket és kegyhelyeket, lerombolta azoknak az otthonát, akik Erbil és Dohuk kurd városokban találtak menedéket. Erbil 60 ezer, Dohuk pedig 50 ezer személyt fogadott be.

A pátriárkák köszönetet mondanak mindazoknak, akik humanitárius segítséget nyújtanak a kitelepítetteknek, és határozott intézkedéseket sürgetnek. Állítsák le az Iszlám Állam gyalázatos tetteit. Külön felhívják az iszlám intézményeket: ítéljék el az Iszlám Államot és a hozzá hasonló csoportokat, amelyek tetteikkel jelentős mértékben károsítják a világban az iszlámról alkotott képet.

A Keleti Egyházak pátriárkái és vezetői találkoztak Gabriele Caccia érsekkel, bejrúti apostoli nunciussal, valamint az USA, Oroszország és Nagy-Britannia nagyköveteivel, továbbá az ENSZ Főtitkár libanoni képviselőjével, Franciaország és Kína nagykövetségeinek első tanácsosaival.

Vatikáni Rádió

Katar - A Fatah és a Hamász egyesítéséről tárgyaltak Dohában

Hétfőn a katari fővárosban tárgyalt a Fatah és a Hamász vezetője a két szervezet egyesítéséről, ami az Izraellel folytatott béketárgyalások teljes megakadásához vezethet.

2013. januári kairói tárgyalásuk óta először találkozott Dohában, a katari fővárosban Mahmud Abbász palesztin elnök, valamint Khalid Masal, a Hamász vezetője. A két – eddig rivális – szervezet április 23-án jelentette be, hogy egyesülni fognak, ami meglepetésként érte a nemzetközi közösséget. Céljuk egy nemzeti konszenzuson alapuló palesztin kormány létrehozása. 

Abbász vasárnap érkezett Dohába a találkozóra. Masal már több mint két éve a katari fővárosban lakik, hiszen a szíriai vérontás miatt kénytelen volt elhagyni damaszkuszi lakhelyét. 

Szami Abu Zuhri, a Hamász szóvivője szerint a két vezető a megbékélésről és megállapodásukról, valamint az egyesülés végrehajtásáról tárgyaltak. 

Az egyesülést élesen kritizálta Izrael, kijelentve, hogy nem hajlandó olyan palesztin kormánnyal tárgyalásokat folytatni, amely mögött a Hamász áll. Ezzel úgy tűnik, teljesen megakad majd az USA által közvetített béketárgyalás, amelynek az sem segített, hogy Netanjahu nemrég kijelentette, alapvető törvényben rögzítené, hogy Izrael zsidó nemzetállam.

A Hamász egyébként Egyiptomban törvényen kívülivé lett nyilvánítva.

Forrás: Kitekintő

Egyiptom - Lerombolnák a Szent Katalin monostort, szerzeteseit pedig deportálnák

Nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért haladéktalanul le kell rombolni az egyiptomi Szent Katalin monostort - állítja Egyiptom egykori hadseregparancsnoka.

Ahmed Ragai Attiya már be is adott egy erről szóló keresetet az egyik egyiptomi bíróságra. Ebben az áll, hogy a híres Szent Katalin monostort le kell rombolni, az ortodox szerzeteseket pedig deportálni kell; közölte, hogy a szerzetesek a monostornál görög zászlót húztak fel, a területet ellepték a külföldiek, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent és sérti Egyiptom szuverenitását. A monostor területén élő 37 szerzetes legtöbbje görög ortodox.

Az egykori hadseregparancsnok 2012 májusában 71, a monostor lerombolásával kapcsolatos adminisztratív rendeletethez jutott hozzá. Mint elmondta, számos templomot, kertet építettek illegálisan 2006-ban, így azok nem tekinthetők történelminek. A szerzetesek jogi képviselője azonban kijelentette: az egyiptomi régiségügyi minisztérium jóváhagyása nélkül egy falat sem festhetnek át, a szerzetesek pedig csak azért vannak ott, hogy védjék a monostort.

A Szent Katalinról elnevezett épület a világ legrégebbi, mai napig működő keresztény monostora. Az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget déli részén, a Sínai-hegy alatt, I. Justinianus bizánci császár (525-565) megrendelésére épült, ahol a Szentírás szerint Mózes megkapta a tízparancsolatot. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő monostor világhírű könyvtárában görög, arab, örmény, szír és héber nyelvű kódexeket, kéziratokat őriznek a korai időkből, de tekintélyes ikongyűjteménye is, amely tartalmazza a világ legrégebbi, enkausztikus technikával készült Krisztus-ábrázolást.

Tavaly júliusban az egyiptomi hatóságok elrendelték a monostor ideiglenes bezárását, miután a hadsereg megbuktatta Mohamed Murszi egyiptomi elnököt, káoszba borítva az észak-afrikai országot, ami után bosszúhadjárat indult a keresztény templomok ellen. A sínai ortodox templom igazi turistaszenzáció, de mióta a monostort bezárták, a külföldiek nemcsak az épületet kerülik el, hanem a terület névadó települését is. 

A felperesnek most bizonyítékot kell találnia állításának alátámasztására. Az Ahram Online angol nyelvű egyiptomi lap értesülése szerint a bíróság egy szakértőkből álló bizottságot kért fel az ügy tisztázására, amely azt hivatott eldönteni, hogy a monostor valóban történelmi helynek számít-e. Az ügyben leghamarabb 2014 júniusában születhet döntés.

Forrás: Magyar Kurír

Egyiptom - Kopt ortodox templomot támadtak meg fegyveresek Egyiptomban

Fegyveresek támadták meg a gízai kormányzóság Október 6. körzetében található kopt ortodox Szűz Mária-templomot január 29-én délután. A rendőrség beavatkozott, egy rendőr meghalt, ketten megsebesültek a lövöldözésben. A helybelieknek sikerült megállítani a támadók autóját és egyiküket átadták a hatóságoknak. A másik fegyverest néhány órával később szintén letartóztatták. A támadók, Mohamed Abdel-Hamid Ibrahim és Ahmed Mohamed Abdel-Rahman, iszlám szélsőséges csoportok tagjai.

II. Tawadros kopt ortodox pátriárka elítélte a támadást, és részvéttáviratot küldött a meggyilkolt rendőr családjának. Jerome Samir, a helyi egyházmegye papja a MCN hírügynökségnek elmondta: megerősítik a templomok és egyházi épületek védelmét. „A kisebb templomok mellé is őröket állítunk, szükség van erre, mivel a térségben több fegyveres csoport is működik, akik a béke ellen törnek.”

Egyiptomon erőszakhullám söpör végig azóta, hogy Muhammad Morszi elnök 2013. július 3-i bukása után a kormány ősszel betiltotta a Muszlim Testvériséget.

Az iszlamisták a kopt keresztényeket az új katonai kormányzat támogatóinak tartják, és azzal vádolják őket, hogy erőszakos kampányt indítottak a Muszlim Testvériség tagjai ellen. Augusztus közepén, néhány nappal azután, hogy feloszlatták az iszlamisták ülősztrájkját Kairóban, szélsőségesek ezrei támadtak keresztény otthonokra és templomokra szerte az országban, és több mint 200 épületet romboltak le.

Forrás: pravmir.com/Magyar Kurír

Amerika elhozza a demokráciát és kiirtja a kereszténységet

A küszöbön álló szíriai amerikai légicsapással kiirthatnak három olyan szíriai települést is, ahol még Jézus nyelvét beszélik. A térség megannyi pontján irtott keresztény közösségekkel több ezer éves kulturális örökség eltűnése kezdődött meg a Föld ezen részéről – Alexandriától Moszulig.

Ahová az Amerikai Egyesült Államok hadserege beteszi a lábát, ott élő, több ezer éves kultúrák pusztulnak el. Mint ahogy arra ma már a világ szinte minden keresztény vezetője is felhívja a figyelmet, a szíriai katonai műveletekért – és en bloc a közel-keleti háborúknak is – a keresztény közösségek fizetik a legnagyobb árat.

Justin Welby canterbury érsektől Ferenc pápán át az antióchiai maronita pátriárkáig nem a levegőbe beszélnek az egyházi vezetők.

George Bush 2003-ban keresztes hadjáratként hirdette meg az iraki háborút, így az ország keresztényei automatikusan az iszlamisták céltáblájává váltak: az akkori 1,2-1,5 millió keresztény közül sokaknak menniük kellett, rengeteg ember meghalt az amerikaiak és a felheccelt muzulmánok összecsapásaiban, ők lettek ugyanis a bűnbakok a Nyugat megjelenése miatt. A számok nyelvén máig hatóan mindez azt jelenti, 400-800 ezren lehetnek ma az országban keresztények, pedig az asszír keresztény egyház önálló identitása 431 óta tart. Moszulban ma már nincsenek keresztények, Bagdadban pedig rettegésben éli hétköznapjait a káld közösség.

Ahová Amerika beteszi a lábát, keresztényeket irtanak ki

Az asszírkeresztény-ellenesség „fényes” példája volt a csaknem 100 emberéletet, köztük papokét, nőkét és gyermekekét is követelő templomi mészárlás 2010-ben mindenszentek ünnepén, ami a 2003-as amerikai behatolás óta számszakilag a legnagyobb keresztényellenes vérengzés volt. A nemzetközi közösség – benne a „keresztény Európával” – szintén nem sietett Bagdad segítségére.

Időben a következő esemény a világsajtó által csak arab tavaszként emlegetett történésláncolat. Röviden: 2011 tavaszán erőszakos kormányellenes megmozdulások törtek ki sorra az arab világ országaiban az Arab-félsziget keleti csücskétől (Omán) a nyugat-afrikai Mauritániáig szinte minden országban. Sokan az arab tavasz mögött az Egyesült Államokat látták, a jelen helyzetet látva nem alaptalanul: Szíriában már a helyzet 2012-es eszkalálódása óta kritikus, a felheccelt (és a fejlett nyugat által nyíltan fegyverzett) terroristacsoportok ugyanis válogatás nélkül irtják az Aszad-rezsim feltétlen támogatóinak kikiáltott keresztényeket, de erről később.

Egyiptomot úgy érte el az arab tavasz, hogy a Mubarak-érában számos városban üldözték a gazdasági elit jelentős részét kitevő kopt keresztényeket. Az üldözésről szóló agresszív cselekedetek mögött rendre iszlamista csoportok álltak, ezektől a tettektől továbbra is folyamatosan tarthatnak a koptok, Mubarak országlása idején ugyanis legalább garantálva látták, hogy a Muszlim Testvériség (MT) nem kerül közel a hatalomhoz. A koptok nyelve a késő ókor óta ugyanaz, központjuk a páratlanul gazdag történelmű Alexandriában van, egyes becslések szerint 8, mások szerint 18 millióan vannak, de mivel az iszlamista csoportok szemében a keresztény befolyásosok Amerika csápjai, még azzal sem garantálható a béke, hogy az MT által alapított új párt alelnökének megtettek egy kopt férfit.

A legutóbbi nagyobb keresztényellenes incidens alig két hete következett be, amikor ülősztrájkoló iszlamisták táborainak felszámolásába kezdett a rendőrség, erre válaszul pedig se szó, se beszéd, a demonstrálók porig égettek három kopt templomot.

És akkor vissza Szíriába. A leegyszerűsítve csak felkelőknek titulált terroristacsoportok nyíltan a „kiirtjuk az alavitákat és a keresztényeket” jelszóval lépnek fel a szerintük kormánypárti keresztények ellen. Az alaviták hite a síizmusból ered, és közéjük tartozik Bassár el-Aszad államfő, valamint a vezetők jelentős része is. Innen pedig már érthető, miért támogatja fegyverekkel az ellenzékinek nevezett, könnyen irányítható csoportokat a „fejlett Nyugat”. „Egy-egy alavita falu fizeti meg minden vegyi rakéta árát, amely a szüleinkre, rokonainkra hullik Damaszkuszban” – ilyen stílusban beszél ebben a helyzetben Abu Mohamed al-Dzsuláni, az an-Nuszra csoport vezetője az iszlamista honlapokra föltett hangüzenetében. „Ezer rakéta” kilövését ígérte, hangsúlyozva, hogy „ezzel tartozunk (…) rokonainknak a keleti Gútában”, azon a Damaszkusszal határos területen, ahol az állítólagos vegyifegyver-támadás történt múlt szerdán.

Szíria nem csak a napi aktualitása és a híradásokban betöltött szerepe miatt fontos; kultúrtörténeti jelentősége is van: területén, ráadásul a főváros Damaszkuszhoz igen közel található az a három település, ahonnan az amerikai Passió című mozifilm arámi dialektusát kölcsönözték, vagyis az ott ma is beszélt nyelv lehetett Jézus Krisztus anyanyelve. E nyelv különlegessége, hogy legalább 3000 éve biztosan szinte változatlan formában beszélik, első írásbeli nyoma a Krisztus előtti X. századból származik. A Damaszkusztól északra fekvő három hegyi falu 10 ezer lakosa mind a mai napig arámi nyelven köszönti egymást. Ez a jelentős érték nem rezervátumban, múzeumokban van vagy könyvlapoké, hanem a jelen valósága, aminek a valóságos létét az amerikai fegyveres fellépés közvetlenül fenyegeti.

Fakhoury Youssef, a Prochristie portál szerkesztője az MNO-nak elmondta, Szíriában csak a konfliktus óta 2 millióról 1,5 millióra csökkent a keresztények száma, 400 ezren elmenekültek, sokakat katonaként vagy civilként mészároltak le a felkelők.

Forrás: Magyar Nemzet

Bechara Boutros Raï: A közel-keleti háborúkat egyes nyugati országok is melengetik.

Az antióchiai maroniták pátriárkája, Bechara Boutros Raï bíboros a (...) a Vatikáni Rádió (...) francia program[já]nak adott interjút, amelyben így jellemezte Közel-Kelet tragikus helyzetét: „A közel-keleti háborúért a keresztények fizetik a legnagyobb árat.” 

Mindannak, ami a Közel-Keleten történik, legyen az Egyiptom, Szíria vagy Irak, vagyis az ott zajló háborúknak két szempontja van. Irakban és Szíriában a muzulmánok szunnita és síita irányzata között dúl a harc. Egyiptomban a fundamentalisták – köztük a Muzulmán Testvériség – és a mérsékelt muzulmánok vívják a háborút. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, ám ezeket a háborúkat nemcsak keleti, hanem egyes nyugati országok is melengetik. (A két irányzat közötti ellentétek Mohamed próféta örökségének eltérő magyarázatából származnak. A síita irányzat a szigorúbb.)

„Mi keresztények 1400 éve élünk ezen a területen a muzulmánok között, és századokon át elvittük ezekbe az országokba a keresztény emberi, morális értékeket, a pluralitást és a modernséget. A mi jelenlétünknek köszönhető, hogy a mindennapi életben az arab országokban a muzulmán világban egyfajta mérsékelt szellem honosodott meg. Ma ezzel ellentétben azt látjuk, hogy mindaz, amit felépítettünk 14 évszázad alatt, teljesen romba dőlt. Ezzel párhuzamosan a keresztényeken hajtják be a szunniták és síiták, illetve Egyiptomban a mérsékeltek és a fundamentalisták között zajló háború kártéteményét. Ott, ahol a káosz uralkodik, vagy konfliktusok robbannak ki, mindig a keresztényeket teszik meg bűnbakká. Ugyanakkor tudjuk, hogy Egyiptomban a Muzulmán Testvériség támadta meg a kopt templomokat és híveket. Hasonló dolgok történnek Irakban és Szíriában. Bizonyos muzulmán csoportok, maguk sem tudják pontosan miért, a keresztények elleni támadásban vezetik le indulataikat. Az arab világban élő keresztények semmi mást nem kérnek, csak azt, hogy biztonságban és stabilitásban élhessenek.”

"Aki pedig első helyen mindezért
 fizet, azok a keresztények"

Bechara Raï bíboros, maronita pátriárka az egyiptomi helyzettel kapcsolatban még a következőket mondta: a Muzulmán Testvériség tagjai azt állítják, hogy azért támadják a keresztényeket, mert nyíltan támogatták Morsi elnök leváltását. Valójában a keresztények magatartása az egész arab világban az, hogy tiszteljék az intézményeket, azt az országot, amelyben élnek, annak hatóságait és alkotmányát. Mindenki előtt világos, hogy a Muzulmán Testvériség egy év alatt számos lépést tett hátrafelé abban az irányban, hogy bevezesse az iszlám törvényt. A nyugati világ – ahogy az már lenni szokott – dollár milliókat adott a Muzulmán Testvériségnek, hogy meg tudja szerezni a hatalmat. Amikor ez megtörtént, elkezdte alkalmazni a shariját, az iszlám törvényt. Nyilvánvaló, hogy a keresztények ezt ellenzik." – mondta.

„A napi események megértése tükrében nyilvánvaló, hogy tervet készítenek arra, hogy politikai és gazdasági érdekek miatt lerombolják az arab világot. Emellett létezik olyan terv is, hogy még jobban kiélezzék a szunnita és a síita muzulmánok közötti kapcsolatot. A terv tehát létezik, és ez a terv a Közel-Kelet elpusztítására irányul. Sajnos ez a politika külföldről érkezik. Én magam már két alkalommal tájékoztattam írásban a Szentatyát arról, hogy mi történik itt, és elmondtam a tényleges valóságot. Sajnos az arab világ elpusztítása a cél. Aki pedig első helyen mindezért fizet, azok a keresztények. Irakban másfél millió keresztényből elveszett egy millió, a nemzetközi közösség totális hallgatásától kísérve” – e szavakkal zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Bechara Boutros Raï bíboros.

Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír 

ProChristie - Keresztényüldözés Egyiptomban

Egyiptomban az iszlamisták a lakosság felekezeti alapú megosztásával próbálják visszaszerezni a hatalmat. Minya tartományban a templomokat körbevették, néhányat felgyújtottak, továbbá a keresztények házait és boltjait célozzák meg. 
Tovább a részletekhez...

Forrás:  ProChristie