A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Keresztényszociális Unió (CSU). Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Keresztényszociális Unió (CSU). Összes bejegyzés megjelenítése

2014. december 17., szerda

Drezda - A CSU főtitkára szerint elhamarkodott lenne a Pegidát Németország szégyenének titulálni

Hétfőn este minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a korábban már a Kitekintő által is bemutatott, a német Pegida szövetség demonstrációja: 15 000 ember tüntetett Drezda utcáin Németország elidegenedése ellen. Csupán pár hónap leforgása alatt ez az akció már a kilencedik és az eddigi legjelentősebb volt a sorban.

Bár a legtöbb politikus, köztük Angela Merkel kancellár, Heiko Maas igazságügyi miniszter, illetve a Die Linke és a Zöldek vezető politikusai is mélyen elítélik a tüntetéseket, a kormánykoalíció háza táján sem mindenki ítéli meg hasonlóan a helyzetet. Stephan Mayer a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) belpolitikai megbízottja arra figyelmeztet, hogy elhamarkodott lenne a Pegidát egyértelműen a szélsőséges nézetekkel párhuzamba vonni, hiszen mint elmondta, a Drezdában utcára vonulók között is sok tisztességes ember található. A CSU főtitkára, Andreas Scheuer is ezen az állásponton van: nyilatkozatában úgy fogalmaz, hogy rettenetes hiba lenne az aggodalmukat kifejezésre juttató, békésen demonstráló tömegeket Németország szégyenének titulálni – reagálva ezzel Maas kijelentésére.

Steffen Seibert kormányszóvivő igyekezett egyfajta áthidaló megoldásként közös nevezőre hozni a két ellentétes kormánypárti álláspontot. Hangsúlyozta, hogy a bevándorlás és a menekültek növekvő számának kérdése mindenképpen kiemelt problématerület, azonban a megoldás semmiképpen sem az eltérő gondolkodású és hitű emberekkel szembeni elutasító magatartásban rejlik.

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) állásfoglalása szerint a jelenlegi németországi helyzet hosszú távon is súlyos következményekkel járhat. Miközben egyre szaporodnak az iszlámellenes tüntetések, a közelmúltban a szélsőséges iszlám németországi jelenléte is fokozódott. Októberben a szalafisták erősödése okozott fejtörést a német belpolitikában: a radikális iszlám nézeteket valló közösségek az elmúlt hónapok során jelentős toborzó tevékenységet folytattak az Iszlám Állam „szent háborújának” támogatásához, sőt számos városban a helyi, német lakosságot is fenyegetés alatt próbálták tartani.

Hans-Georg Maaßen, az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke (...) kiemelte, hogy az elmúlt időszakban eddig soha nem tapasztalt számú – több mint 550 – szélsőséges iszlamista hagyta el Németországot, hogy Szíriában és Irakban csatlakozzon a dzsihádhoz. A kiutazók közül azonban időközben már közel 180 fő hazatért korábbi lakhelyére Németországban, ami tovább növeli a fennálló belbiztonsági rizikót, hiszen ők visszatérve általában a környezetük további radikalizálását tűzik ki fő céljukként.

Kitekintő nyomán

2014. december 8., hétfő

Németország - A CSU szerint tenni kell azért, hogy a bevándorlók családi körben is németül beszéljenek

A bajor konzervatív CSU szerint tenni kell azért, hogy a bevándorlók családi körben is németül beszéljenek. 

A hét végén nyilvánosságra került javaslatot a német politika számos szereplője bírálta, köztük a testvérpárt, a CDU főtitkára. A CSU jövő heti kongresszusára készített határozati javaslatban ismertette a felvetést, amely szerint a Németországban tartósan letelepedni kívánó bevándorlókat "rá kell bírni arra, hogy németül beszéljenek nyilvános helyen és családi körben". (...)

A CSU elnöksége hétfőn véglegesíti a kongresszusi határozati javaslatot, és a bírálatok ellenére egyelőre nem tervezi, hogy törli a bevándorlók otthoni nyelvhasználatára vonatkozó részt. Erre utal Andreas Schauer pártfőtitkár nyilatkozata, amely szerint az elnökség változatlan formában tárgyalja meg a javaslatot. (...)

A CSU korábban is tett vitát gerjesztő javaslatokat a bevándorlásról. Az év elején a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése révén a szociális turizmusnak is nevezett szegénységi bevándorlásról indult diskurzusban szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatták a CSU részéről. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért populizmussal és szélsőjobboldali uszítással is megvádolták ellenzéki pártok és az SPD képviselői.

Számos kommentár szerint a CSU az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt megjelenésére reagált az éles hangnemmel, és a hét végén több sajtóbeszámolóban a nyelvhasználatról szóló felvetést is összefüggésbe hozták azzal, hogy a bevándorlás korlátozását sürgető, euroszkeptikus AfD a második világháború utáni Németország történetében az első párt, amely veszélyeztetheti a CDU/CSU dominanciáját a jobboldalon. A Die Welt című lap a határozati javaslat további elemeit ismertetve kiemelte, hogy a feltételezett szociális turizmus elleni küzdelem továbbra is fontos a CSU számára. "Aki csak azért költözik Németországba, hogy kényelembe helyezze magát a szociális függőágyon, attól megtagadjuk a szociális juttatásokat" - idézte a kongresszusra készült dokumentumot a Die Welt online kiadása.

Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. Az OECD hétfőn megjelent adatai szerint tavaly tovább emelkedett a bevándorlási hullám, 465 ezer ember telepedett le tartósan Németországban, ami a kétszerese a világgazdasági válság előtti utolsó évben, 2007-ben regisztrált szintnek. A bevándorlók háromnegyede valamely európai országból érkezett. A külföldi állampolgárok száma 2013 végén 6,2 millió volt Németországban, a bevándorlócsaládból származó, de német állampolgársággal rendelkezők száma pedig 10,1 millió, vagyis nagyjából minden ötödik ember bevándorló hátterű a 80,5 milliós országban.

Híradó/MTI

2014. szeptember 9., kedd

Németország - A bajor CSU a határellenőrzés visszaállítását sürgeti a menekültek miatt

A német-osztrák határ ellenőrzésének visszaállítását sürgeti a bajor konzervatív CSU a Földközi-tengeren az EU-ba irányuló illegális bevándorlás miatt.

A Spiegel online hírportáljának keddi beszámolója szerint a CSU egy hétpontos tervet készített a menekültkérdés kezelésére. A tervet várhatóan a jövő héten hétfőn fogadja el a párt elnöksége. A legfontosabb javaslat az, hogy a német(bajor)-osztrák határon átmenetileg állítsák vissza a határellenőrzést, felfüggesztve az uniós belső határok ellenőrzésének megszüntetéséről rendelkező schengeni egyezményt.

A CSU szerint az olasz hatóságok elfogadhatatlan magatartása miatt a Földközi-tengeren érkező menekültek akadálytalanul és tömegesen áramolnak Ausztrián keresztül Németországba, mindenekelőtt a bajor tartományba, és ellátásuk súlyosan megterheli az államot. Ennek véget kell vetni, "Lampedusa nem lehet (a bajor-osztrák határon fekvő) Kiefersfelden elővárosa" - érvelt egy vezetőségi ülésen Andreas Schauer CSU-főtitkár a beszámoló szerint.

A CSU azt is szorgalmazza, hogy az Európai Bizottságban hozzák létre a menekültügyi biztosi pozíciót, a német szövetségi kormány pedig különítsen el egy 100 millió eurós alapot a menekültügyi és nemzetközi fejlesztési feladatok finanszírozására, és az alapot helyezzék a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős, CSU-s vezetésű tárca felügyelete alá. Sürgetik továbbá a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság személyi állományának komoly bővítését és azt, hogy a Bundeswehr - a német hadsereg - használaton kívüli laktanyáiban alakítsanak ki befogadóállomásokat.

Olaszország az Észak-Afrikából induló embercsempész hajók egyik fő célpontja, ezért Róma évek óta Brüsszel és a többi uniós tagállam támogatását kéri. Egyes tagországok szerint viszont Róma szándékosan elhanyagolja a menekültek regisztrációját, hogy a menedékjog iránti kérelmet ne Olaszországban nyújtsák be. A szabályok szerint a kérelmet abban az országban kell benyújtani, illetve elbírálni, amelyben az illető az EU területére érkezett.

Németországba nagyon sok menedékkérő érkezik, csak tavaly 127 ezer új menedékkérőt regisztráltak, ami a legnagyobb szám az EU egészét tekintve, 27 százalékos részarány.

Thomas de Maiziére szövetségi belügyminiszter az előző héten az olasz belügyminiszterrel, Angelino Alfanóval folytatott berlini tárgyalása után bejelentette, hogy Németország konzultációt kezdett Olaszországgal, Franciaországgal és más partnerekkel a földközi-tengeri illegális bevándorlásról, azzal a céllal, hogy kidolgozzanak egy intézkedéscsomagot az uniós belügyminiszterek október 9-én kezdődő kétnapos tanácskozására.

A Földközi-tengeren érkező menekültek ügye akkor került igazán reflektorfénybe, amikor tavaly októberben több mint 350-en vesztek a tengerbe az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetének közelében, mert elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó, amely törvénytelenül igyekezett bejutni az unió területére.

Híradó/MTI

2014. január 13., hétfő

Andreas Scheuer: Brüsszelben "eurokrata őrület" tombol, és ennek megálljt kell parancsolni

Élesen bírálta a bajor miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) magatartását az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitában.

Horst Seehofer
A brüsszeli bizottság "szinte minden héten előjön egy újabb ötlettel, amely fenyegeti a német munkahelyeket vagy az európai egység eszméjének lakossági támogatottságát" - mondta Horst Seehofer a Der Spiegel című hírmagazinnak az EB egy állásfoglalásával kapcsolatban, amely szerint nem lehet eleve kirekeszteni a munkanélküli-ellátásból a Németországba érkező uniós állampolgárokat.

Seehofer szerint a bizottság a valóságtól elrugaszkodott álláspontot képvisel. "Elkeserítő, hogy (az EB) mennyire kevéssé érzékeli az európai emberek való világát" - mondta a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU elnöke a Der Spiegel vasárnapi számában megjelent összeállítás szerint.

Az EB a luxembourgi Európai Bíróság felkérésére készített állásfoglalást a német munkanélküli-ellátásról egy perrel kapcsolatban, amelyet egy Németországban élő román állampolgár indított, amiért elutasították a segélykérelmét. A munkaügyi hivatal arra hivatkozott, hogy a kérelmezőnek nem jár segély, mert soha nem dolgozott Németországban.

Az állásfoglalást a Süddeutsche Zeitung idézte pénteken. Az EB szerint ellentétes az uniós joggal, ha Németországban automatikusan megtagadják a segélyt azoktól az uniós állampolgárságú bevándorlóktól, akiknek még nem volt munkaviszonyuk az országban - írta a lap.

Andreas Scheuer
A bizottság egy szóvivője pénteken pontosította a testület véleményét, azt mondta, hogy a "gazdaságilag inaktív" uniós külföldiek segélyezését nem írja elő a közösségi jog, de nem lehet automatikusan dönteni, az eseteket egyénileg kell elbírálni.

Brüsszelben "eurokrata őrület" tombol, és ennek megálljt kell parancsolni - reagált Andreas Scheuer, a CSU főtitkára. A bajor konzervatívok "az utolsó erejükig ellenállnak, ha a bizottság luxusirodákban ülő hivatalnokai hozzá akarnak nyúlni a nemzeti szociális ellátórendszerekhez" - fogalmazott a politikus.

A Der Spiegelnek nyilatkozva hozzátette, hogy szerinte Brüsszel a német szociális juttatásokhoz hozzáférést biztosító "szabadjegyet" akar kiállítani a bevándorlóknak. Ha a bizottságon múlna, "csak úgy zakatolnának a jegykiadó automaták Romániában és Bulgáriában" - fejtette ki a CSU főtitkára.

A CSU szerint a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt a szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlás hulláma fenyegeti Németországot, és ezért az "aki csal, az repül" elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon. (...)

Forrás: Híradó.hu