Az elmúlt hetekben nem csupán Németország külpolitikájában, de a belpolitikai helyzetben is egyre hangsúlyosabb szerephez jutott a radikális iszlám térnyerésének problematikája. Szeptember elején az erkölcscsőszként fellépő, magukat „saría-rendőrségként” aposztrofáló szalafisták keltettek feltűnést az észak-rajna-vesztfáliai Wuppertalban. Az elmúlt napokban pedig Hamburgban derült fény arra, hogy szélsőséges iszlám csoportok kiskorúakat igyekeztek toborozni az Iszlám Állam által indított "szent háborúhoz”.
A szalafizmus térnyerése Németországban
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal adatai alapján jelenleg több mint 6000 szalafista él Németországban – közülük 1800 fő Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – , és a számuk folyamatosan növekszik. A szalafizmus az iszlám legdinamikusabban fejlődő, szélsőséges ideológiai irányzata, amely a Korán tanításainak szigorú betartásán alapszik. A probléma tehát abból fakad, hogy az eszme követői fő céljuknak az állam, a jogrendszer és a társadalom oly módú átalakítását tűzik ki, amely teljes mértékben megfelel a radikális iszlám szabályrendszerének. Ez pedig éles ellentétben áll a német alkotmány és jogállamiság szellemiségével.
Így az elmúlt években a német politikai vezetés, a polgárság és a németországi iszlám közösség is aggodalommal kísérte a szalafizmus fokozatos terjedését. 2012 óta számos utcai megmozdulásra is sor került Németországban, ahol a szalafistákkal szembenálló fél legtöbbször a kölni székhelyű, nacionalista pro Deutschland polgári mozgalom volt. A közelmúltban az Iszlám Állam által kezdeményezett "szent háború" pedig csak még inkább feltüzelte a radikális iszlám csoportokat az országban.
"Saría-rendőrség" tartja rettegésben Wuppertal lakosságát
Szeptember elején láthatósági mellényt viselő fiatal férfiak csoportja cirkált éjszakánként Wuppertal utcáin. A közerkölcs nevében önkényesen fellépő társaság sárga színű tiltó táblákkal hívta fel a szórakozni vágyó helyiek figyelmét a kötelezően betartandó radikális muszlim magatartási kódexre. Ennek értelmében tilos az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a szerencsejáték, a prostitúció, a pornográfia, de még a zenehallgatás és a koncertekre járás is.
A wuppertali rendőrség azonnal reagált a helyzetre, és megerősítette jelenlétét a belvárosi éjszakai életben; továbbá felszólította a lakosságot, hogy bármilyen atrocitás vagy gyanús helyzet esetén késlekedés nélkül értesítsék a helyi hatóságokat. Külön erre a célra létrehoztak egy segélyvonalat is, amelyen az elmúlt hetekben már számos bejelentés érkezett a feltételezhető visszaélések miatt. Birgitta Radermacher, helyi rendőrfőnök a Der Spiegelnek nyilatkozva hangsúlyozta: „az erőszak-monopólium kizárólagos birtokosa az állam, így semmilyen egyéb, magánjellegű szervezkedésnek nincs jogalapja. Az ilyen típusú fellépések a polgárság részéről tehát provokációnak minősülnek és nem tolerálandóak.”
A helyi rendvédelmi hatóságok, egyéb lehetőség hiányában, a gyülekezési törvény megsértésére hivatkozva indítottak eljárást tizenegy, feltehetően iszlám férfi ellen, olvasható a Der Spiegel tudósításában. Ugyanakkor a helyi ügyészség szóvivője azt is hozzátette, hogy bizonyos vallási nézetek terjesztése önmagában nem büntetendő, így a gyanúsítottak letartoztatásának egyelőre semmiféle jogalapja sincs. Az viszont mindenképpen további vizsgálatot igényel, hogy vajon sor került-e kényszer alkalmazására a fiatalok szórakozóhelyekre való belépésének megakadályozása közben.
Az eset politikai visszhangja sem tartományi, sem szövetségi szinten nem váratott sokáig magára. Az észak-rajna-vesztfáliai belügyminisztérium üdvözölte a rendőrség példaszerűen gyors és konzekvens intézkedéseit, az ellenzéki szerepben fellépő FDP pedig követelte a „saría-rendőrség" ügyének napirendi pontként való felvételét a tartományi parlament aktuális ülésszakában. Angela Merkel szintén határozott fellépést kíván az ehhez hasonló ügyekben, hiszen mint ő is hangsúlyozta: az állami erőszak-monopóliumot senki sem sajátíthatja ki magának. A CDU köreiben egy esetleges törvényszigorítást is kívánatosnak tartanának, ugyanakkor az ellenzéki SPD álláspontja szerint nem kellene minden kisebb provokációt túlságosan komolyan venni.
Kiskorú hamburgiak is csatlakoznának az Iszlám Állam "szent háborújához"
A múlt hét közepén szalafisták által megtérített kiskorúak kiutazását sikerült megakadályoznia a hamburgi rendőrségnek, adta hírül a Die Welt. A 14 és 17 év közötti fiatalok Törökországon keresztül akartak eljutni Szíriába, hogy ott az Iszlám Állam által folytatott háborúhoz csatlakozzanak. A két lány és két fiú terveit végül a szüleik hiúsították meg, akik a repülőjegyeket megtalálva értesítették a hatóságokat is.
Ez az eset ugyanakkor nem egyedülálló. Az elmúlt hónapok során már több mint 40 személyről számoltak be a híradások, akik Hamburgot elhagyva Irakba, illetve Szíriába utaztak, hogy ott csatlakozzanak a radikális iszlám csoportokhoz. Az alkotmányvédelmi hivatal információi alapján a kiutazók között egyre növekvő számban találhatóak kiskorúak is. A hatóságok ezért kiemelt jelentőségűnek tartják annak a szalafista hálózatnak a felkutatását, amely a háttérből irányíthatja a fiatalok dzsihádizmus számára való megnyerését. A szálak többek között a nyugat-hamburgi Altona városrész ifjúsági központjához vezetnek, ahol a fiatalok valószínűsíthetően időről időre találkozhattak; illetve a közelben található mecsethez, ahol a Die Welt információi alapján már korábban is próbálkoztak a szalafista ideológia terjesztésével.
A világháló az Iszlám Állam legerősebb fegyvere?
A radikális iszlám térnyerése egyre több belpolitikai nehézséget kelt Németországban. A szakértők úgy tartják, a dzsihádisták elsősorban 22-26 év közötti fiatalok közül kerülnek ki, akik – mint a legtöbb szélsőséges nézetet valló fiatal – a társadalmon belüli hovatartozás keresése és a saját identitásuk kialakítása közben kerülnek kapcsolatba a szalafizmussal. A Szíriába vagy Irakba való kiutazás közvetlen indítékaként gyakran szolgál az elsősorban bevándorló családból származó fiatalok magas fokú munkanélkülisége, kilátástalan jövőképe és az iszlám kisebbséggel szembeni kirekesztés. Egy korábbi, a Der Spiegel által publikált felmérés eredményeiből kiderült ugyanis, hogy a szalafista nézetek iránt a török gyökerekkel rendelkező, nehezebb anyagi körülmények között élő bevándorlók sokkal fogékonyabbak a radikális tanokra.
A német hatóságok sokszor tehetetlenek a kiutazások megakadályozásában, és csak utólag az interneten keresztül értesülnek az Iszlám Állam szolgálatában harcoló német fiatalokról. Így mind a hamburgi, mind a wuppertali eset kapcsán felmerülő, rendkívül sürgető kérdés az, hogy hogyan előzhető meg a szalafista nézetek rohamos terjedése. Az alkotmányvédelmi hivatal adatai alapján a szalafisták száma az elmúlt hónapokban megduplázódott Hamburgban, és számuk összességében így már 320 főre tehető. Németország egészét tekintve pedig megközelítőleg 400 személy hagyta már el az országot, hogy az Iszlám Állam színeiben csatlakozzon a szíriai és iraki harcokhoz.
A helyzet fokozódásának megakadályozása azonban azért okoz különösen nagy problémát a német hatóságok számára, mert a szélsőséges eszmék térhódítása legtöbbször nem az utcán, a mecsetekben vagy egyéb vallási központokban, hanem az interneten keresztül történik. Ahogy az elmúlt években oly sok alkalommal tapasztalhattuk – akár csak az arab tavasz kapcsán – az elsősorban a fiatalabb generációkat megcélzó ideák terjedésében a világháló játssza a legfontosabb szerepet. A szalafizmust és az Iszlám Államot népszerűsítő online videók burjánzásának megállítása tehát mind a német belpolitikát, mind a németországi iszlám közösségeket egy gyors és hatékony megoldást igénylő kihívás elé állítja.
Kitekintő
Bár a legtöbb politikus, köztük Angela Merkel kancellár, Heiko Maas igazságügyi miniszter, illetve a Die Linke és a Zöldek vezető politikusai is mélyen elítélik a tüntetéseket, a kormánykoalíció háza táján sem mindenki ítéli meg hasonlóan a helyzetet. Stephan Mayer a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) belpolitikai megbízottja arra figyelmeztet, hogy elhamarkodott lenne a Pegidát egyértelműen a szélsőséges nézetekkel párhuzamba vonni, hiszen mint elmondta, a Drezdában utcára vonulók között is sok tisztességes ember található. A CSU főtitkára, Andreas Scheuer is ezen az állásponton van: nyilatkozatában úgy fogalmaz, hogy rettenetes hiba lenne az aggodalmukat kifejezésre juttató, békésen demonstráló tömegeket Németország szégyenének titulálni – reagálva ezzel Maas kijelentésére.
