A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oroszok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oroszok. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. február 3., kedd

Oroszország - Kirill pátriárka szerint veszélyben vannak az ukrajnai pópák

Hétfőn az orosz ortodox pátriárka, Kirill, az egyház Moszkvában kezdődő püspöki tanácskozását megnyitva közölte, tudomására jutott, hogy ukrajnai ortodox (az orosz anyaegyház fensőbbségét elismerő) pópákat megfenyegettek, sőt egyeseket "távollétükben halálra is ítéltek". Legkevesebb tíz pópáról van szó - tette hozzá.

Az orosz ortodox egyházfő azt mondta, hogy "azokban az (ukrajnai) régiókban, amelyekben a nacionalista csoportosulások a legaktívabbak, vandalizmusra, templomégetésre is vetemedtek, és vallások, valamint nemzetiségek közötti gyűlölködést szító röplapokat is terjesztettek". Közölte, hogy csak a donyecki és a horlivkai püspökség területén több mint 60 ortodox templomban keletkeztek károk, és több mint 15 közülük teljesen megsemmisült. Olyan esetek is voltak, amikor mise közben érte a belövés a templomot, és hívők, valamint papok haltak, illetve sérültek meg a támadásban.

Három ortodox pópa is életét vesztette Délkelet-Ukrajnában a fegyveres összecsapások következtében - tette hozzá a pátriárka. Arról is beszámolt az ortodox egyház püspökei előtt, hogy az ukrajnai nacionalisták több papot megvertek és erőszakot alkalmazva vallatták őket. Az orosz ortodox egyház püspöki tanácsának ülésén Kirill pátriárka a délkelet-ukrajnai erőszakos cselekményeken kívül arról is beszélt, hogy tavaly legkevesebb 18 templomot foglaltak el erőszakkal a "szakadár hívők" Ukrajna középső és nyugati régióiban. Rivne, Vinnyica, Ternopil és Lviv megyét említette. Még több volt a sikertelen támadás - fűzte hozzá az egyházfő. Ezzel Kirill az orosz ortodox egyház fensőbbségét elutasító önálló ukrán ortodox egyház, a kijevi patriarkátus híveire utalt.

Az orosz ortodox egyházfő mindazonáltal arra intett, hogy a "bonyolult politikai helyzetben az egyháznak nem szabad a fegyveres szembenállásban érintett egyik fél mellett sem politikailag elköteleződni, hanem a tárgyalási folyamat folyatását kell sürgetni, az ellenségeskedőket megbékélésre kell felszólítani, a konfliktusövezetben élő lakosság katasztrofális helyzetére irányítva a figyelmet".

Híradó

2015. január 15., csütörtök

Ungvár - Közel 3000 embert érint Kárpátalján a mozgósítás

Sajtótájékoztatót tartott tegnap Ungváron Ivan Vasziljcun, megyei hadkiegészítő parancsnok, írja a munkachevo.net.

A parancsnok elmondta, hogy a mozgósítás negyedik hulláma Kárpátalján január 20-án kezdődik és egészen április elsejéig fog tartani.

Ez idő alatt közel háromezer 20 és 60 év közötti férfit kell Kárpátalja területén mozgosítani. Január 20-30 között zajlik majd az orvosi kivizsgálás a járási és városi hadkiegészítő parancsnokságokon.

Január 30-a és február 3-a között töltik fel a kiképzőtáborokat. A kiképzés március 15-ig fog tartani. Április 1-jétől pedig megkezdődik a behívottak harci tevékenysége.

Kárpátinfo

2014. szeptember 19., péntek

Ukrajna - A szeparatisták ragaszkodnak a függetlenséghez

Nem mond le a függetlenségről a donyecki és luhanszki népköztársaság - jelentette ki pénteken Miroszlav Rudenko, a donyec-medencei népfelkelők parancsnoka a kelet-ukrajnai válság megoldását célzó minszki tárgyalások újabb fordulója előtt.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítésével pénteken helyi idő szerint délután 3 órakor (közép-európai idő szerint délután 2 órakor) kezdődnek megbeszélések az ukrán krízisben érintett felek között a fehérorosz fővárosban.

A konfliktus résztvevői legutóbbi, szeptember 5-én tartott minszki találkozójukon tűzszünetről határoztak, és a megállapodással összhangban az ukrán parlament (Legfelsőbb Tanács) a héten elfogadta a Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról, valamint a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtandó amnesztiáról szóló törvényjavaslatot, amelyeket Petro Porosenko ukrán államfő nyújtott be. Porosenko a régió függetlenségét azonban elutasítja.

Az ukrán államfő a Barack Obama amerikai elnökkel Washingtonban folytatott megbeszélésen reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a két hete érvénybe lépett tűzszünet "tartós békéhez" vezet majd. A felek közötti fegyvernyugvás azonban meglehetősen törékeny.

Híradó/MTI

2014. augusztus 25., hétfő

Ukrajna - Zaharcsenko szerint francia harcosok csatlakoznak az oroszbarátokhoz

"Olyan eszmékért jönnek harcolni, amilyenek a Bastille bevételéhez vezettek"


Francia "specialisták" csatlakoznak az ukrán kormányerőkkel harcban álló oroszbarát szakadárokhoz Kelet-Ukrajnában - jelentette be vasárnap a magát a "Donyecki Népköztársaság miniszterelnökének" nevező Olekszandr Zaharcsenko.

Donyecki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy hétfőn "Franciaországból érkező tisztviselőkkel, specialistákkal" találkozik, akik készek arra, hogy az ő oldalukon harcoljanak.

Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint nem közölt részleteket arról, hogy milyen területen számítanak specialistának a francia vendégek, sem azt, hogy hányan lesznek. Azt azonban leszögezte, hogy "olyan eszmékért jönnek harcolni, amilyenek a Bastille bevételéhez vezettek".

Híradó/MTI

2014. május 12., hétfő

Ukrajna - Luhanszkban a szavazók 94-98 százaléka támogatta a függetlenséget

A szavazók 94-98 százaléka a kelet-ukrajnai Luhanszk megye függetlensége mellett döntött közölte a szakadárok által egyoldalúan kikiáltott "luhanszki népköztársaság" választási bizottságának elnöke az Unian hírügynökség hétfői jelentése szerint.

Olekszandr Malihin azt mondta, hogy hétfő reggelig 28 választó kerületi szavazóbizottságban dolgozták fel a vasárnapi népszavazás voksait. Hozzátette, hogy várják még a szavazatokat azokról területekről, ahol a kijevi vezetés által felállított Nemzeti Gárda tevékenysége nehezítette a szavazást.

Az előzetes adatok szerint a szavazók 94-98 százaléka támogatja a megye függetlenné válását, s a részvételi arány 81 százalékos volt - mondta.

Malihin közölte: helyi idő szerint délre (13 óra) várják a pontosabb adatokat, illetve a Moszkvában lakó luhanszkiak szavazásának összesítését, amit szintén beszámítanak majd a végeredménybe.

Roman Ljahin, a szakadárok által donyecki népköztársaságnak kikiáltott Donyeck megye választási bizottságának elnöke vasárnap este az előzetes eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. Ljahin szerint a részvételi arány náluk 74,87 százalékos volt. Végleges eredményeket hétfőre ígért.

A kijevi vezetés és több külföldi ország közölte, nem ismeri el a kelet-ukrajnai úgynevezett népszavazások eredményét.

Forrás: Híradó/MTI

2014. május 11., vasárnap

Ukrajna - Donyeckben a résztvevők 90 százaléka a függetlenségre szavazott

Donyeckben a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. A részvételi arány 74,87 százalékos volt. A Luhanszki megyében csak ma hozzák nyilvánosságra az eredményeket.



A szavazáson részt vevők csaknem 90 százaléka a Donyecki megye függetlenségére szavazott a terület jogállásáról tartott vasárnapi népszavazáson, a másik kelet-ukrajnai szakadár területen, a Luhanszki megyében pedig csak hétfőn hozzák nyilvánosságra az ottani referendum eredményeit - közölték a helyi választási bizottság illetékesei.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint Roman Ljahin, a szakadárok által "Donyecki Népköztársaságnak" nevezett megye választási bizottságának elnöke az előzetes eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján közölte, hogy a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. A szavazócédulák 0,74 százaléka érvénytelen volt. Ljahin szerint a részvételi arány 74,87 százalékos volt.

A végleges eredményeket hétfőn hozzák nyilvánosságra.

A választási bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy "meglepően könnyű volt megszámolni a voksokat, mivel viszonylag kevesen szavaztak nemmel, ráadásul az elrontott szavazócédulák aránya is elenyésző volt".

A másik, jobbára ugyancsak oroszajkúak lakta szakadár területen, a Luhanszki megyében helyi idő szerint éjfél után mintegy egy órával közölték, hogy az első eredményeket a vasárnap tartott népszavazásról csak hétfő reggel hozzák nyilvánosságra. Olekszandr Malihin, az ottani választási bizottság elnöke sajtótájékoztatóján csak annyit közölt, hogy a részvételi arány 81 százalékos volt.

Vaszilij Nyikityin, a szakadár fegyveres alakulat, az úgynevezett "délkeleti hadsereg" szóvivője azt mondta, hogy helyi idő szerint délután öt vagy hat órakor tartandó "össznépi gyűlésen" hozzák nyilvánosságra a népszavazás hivatalos eredményeit", és megvitatják a "Luhanszki Népköztársaság" további teendőit.

A kijevi hírportálok finom gúnnyal tudósítottak arról, hogy a donyecki választási bizottságnak milyen gyorsan sikerült összesítenie a voksokat. Az Ukrinform hírügynökség megjegyzi, hogy a "terroristák" választási bizottsága nem tudta magát visszafogni, és "fenomenális gyorsasággal", az urnák zárása után már másfél órával hozta nyilvánosságra az eredményt. Az UNIAN úgy fogalmazott, hogy "a donyecki szeparatisták gyors voksszámolóknak bizonyultak". A hírügynökség a kételyeket erősítendő megjegyzi, hogy a Donyecki megyében 3,35 millió szavazásra jogosult polgár él, 21 szavazókörzetnek és 2425 szavazóhelyiségnek kell működnie.

Egyedül a megyeszékhelyen, Donyeck városában 706 ezer szavazásra jogosult polgár él és 371 szavazókörzet van.

Putyin az eredmények fényében mond véleményt a népszavazásokról

Vlagyimir Putyin orosz elnök az eredmények fényében mond véleményt a Donyecki és a Luhanszki megye jogállásáról tartott vasárnapi népszavazásról - közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva.

Peszkov szerint "nehéz megjósolni", hogy milyen döntést hoz az államfő.

A lap munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, befolyásolni fogja-e Putyint az, hogy ő maga kérte a "föderalizáció" kelet-ukrajnai híveit a népszavazás elhalasztására. Peszkov ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin "nem kérte" őket erre, hanem csupán javaslatot tett.


"Ugyanakkor erre (a javaslatra) még az elnök tekintélye ellenére is nehéz volt hallgatni. A hadműveletek miatt a lakosok kénytelenek saját terveik mentén cselekedni, a valós helyzetből kiindulva" - mondta Peszkov.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió már értésre adta, hogy nem ismeri el a donyecki és luhanszki népszavazást, továbbá arra figyelmeztetett, hogy újabb szankciókat vezethet be Oroszország ellen, ha a kelet-ukrajnai referendum miatt meghiúsulna a május 25-i ukrán elnökválasztás.

Peszkov szerint az Oroszországgal szembeni kifogások mind "badarságok".

"A Nyugat miért nem volt képes megakadályozni a páncélozott harcjárművek bevetését Szlovjanszkban és Kramatorszkban, és a békés polgárok agyonlövetését? Ők nem vetették latba befolyásukat, és emiatt semmi bajuk, miközben Oroszország tehet mindenről" - hangoztatta Putyin szóvivője.

Dmitrij Peszkov szerint a Nyugat képmutató politikát folytat, amikor szankciókkal fenyegeti Moszkvát. "Nem fontos számukra, hogy végrehajtják-e a megállapodásokat, zajlik-e a párbeszéd, és vége van-e a lövöldözésnek.

Az a fontos nekik, hogy megrendezzék az elnökválasztást, és lezárják az általuk megszervezett puccs törvényességével kapcsolatos jogi kérdést" - mondta a szóvivő.

Kijev: a népszavazások és a provokációk mögött terroristák állnak

A kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki megyében lebonyolított népszavazások és provokációk mögött "orosz követelményeknek megfelelően felfegyverzett és kiképzett" terrorista bűncsoportok állnak - közölte hétfő hajnalban az ukrán külügyminisztérium.

A tárca leszögezte, hogy a "Krem által szervezett és pénzelt" népszavazások jogilag semmisek, és semmilyen jogi következményeik sem lesznek Ukrajna területi épségére és berendezkedésére nézve. A minisztérium szerint ennek a "bűnös bohózatnak" a szervezői tudatosan megsértették Ukrajna alkotmányát és törvényeit, és figyelmen kívül hagyták Kijev és a nemzetközi közösség felhívásait.

"Az ukrajnai állampolgárok túlnyomó többsége a Donyecki és a Luhanszki megyében nem vesz részt az ilyen az önkényes cselekményekben, és nem veszi kezébe a honfitársai vérével összefröcskölt bűnös szavazócédulát" - áll a közleményben, amelyet az UNIAN hírügynökség idézett. A dokumentum leszögezi azt is, hogy az ukrán nép nem ismer el semmilyen "terrorista referendumot" sem a Donyecki, sem a Luhanszki megyében, sem pedig a Krím félszigeten.

A Donyecki és Luhanszki megyében vasárnap szerveztek népszavazást a két terület jogállásáról a helyi szakadár erők. A donyecki választási bizottság szerint a donyecki szavazáson részt vevők csaknem 90 százaléka a függetlenségre szavazott, míg a Luhanszki megyében hétfőn teszik közzé az eredményeket.

A népszavazással egy időben ukránbarát erők és szakadárok közötti fegyveres összecsapást történt Krasznoarmijszk településen, és két ember meghalt. Olyan hírek láttak napvilágot, hogy a fegyveres szakadárokra vérdíjat kitűző Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember által verbuvált Dnyipro nevű zászlóalj zavarta meg a népszavazást. Az ukrán belügyminisztérium azonban hétfőre virradóra cáfolt, hogy a különlegesen kiképezett katonákból álló, a belügyi csapatokhoz tartozó zászlóalj részt vett volna az ottani eseményekben. A tárca szerint az alakulat nem hagyta el a Dnyipropetrovszki megye területét.

Forrás: Híradó/MTI

Románia - Bukarest elítélte a kelet-ukrajnai népszavazásokat

A román külügyminisztérium [most még] törvénytelennek tartja a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék önállóságáról vasárnap rendezett referendumot, és Oroszországot is felszólítja, hogy ne ismerje el azok eredményét.

A bukaresti külügyi közlemény szerint az "úgynevezett referendumok" ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal, ilyenként nem mérvadóak és nem járnak jogi következménnyel. "Megszervezésük egy újabb provokáció azon cselekmények sorában, amelyek Ukrajna területi épsége és szuverenitása ellen irányulnak, beleértve a Krím félszigetnek az Orosz Föderáció általi 2014 március 21-i törvénytelen elcsatolását" - olvasható a kommünikében.

Bukarest kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása megőrzéséért, amelyeket a térség biztonsága és stabilitása alapfeltételeinek tekint, ugyanakkor aggasztják a szakadár törekvések, amelyek megítélése szerint elhúzódó "konfliktusívet" rajzolnak ki a Fekete-tenger térségében, súlyos biztonsági kockázatot idézve elő. A román külügyminisztérium felhívást intézett Oroszországhoz, hogy ne ismerje el a május 11-i kelet-ukrajnai népszavazásokat, tartsa tiszteletben Ukrajna területi épségét és szuverenitását, továbbá "térjen vissza" a nemzetközi jog keretei közém, beértve a Krímből való haladéktalan kivonulást".

Vasárnap az oroszbarát szeparatisták rendeztek népszavazást a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében a két régió önállóságáról. A Nyugat jelezte, hogy nem fogadja el a referendumot.

Forrás: Híradó/MTI

Ukrajna - Visszafordítottak egy orosz ortodox egyházi vezetőt

Ilarion metropolita kitüntetést adott volna át egy ukrán papnak Dnyipropetrovszkban, de a város repülőterén visszafordították, el kellett hagynia az országot - át - adta hírül a Reuters.

A moszkvai patriarkátus külügyi osztályvezetője pénteken próbált Ukrajnába utazni, hogy kitüntetést adjon át egy ukrán papnak Dnyipropetrovszkban. A város repülőterén azonban visszafordították, el kellett hagynia az országot. "Nem szolgáltak semmiféle magyarázattal - mondta Ilarion a Rosszija 24 orosz tévécsatornának. "Nyilvánvalóan rajta vagyok - és valószínűleg más egyházi méltóságok is -, azoknak a listáján, akiknek megtiltották a belépést Ukrajnába" - tette hozzá. Az ukrán határőrség nem volt hajlandó nyilatkozni a történtekről.

Az orosz ortodox egyház kinyilvánította, hogy nem áll egyik fél oldalára sem az ukrán-orosz konfliktusban. A Reuters ugyanakkor megjegyzi, ha valóban létezik ilyen egyházi feketelista, akkor az azt mutatja, hogy Kijevet aggaszthatja az orosz papok ténykedése, az ukrán kormány úgy vélheti, hogy a magas rangú orosz papok fenyegethetik Ukrajna egységét. Az orosz ortodox egyház befolyása nem szűnik meg Oroszország határainál, hanem azokon túl is milliókra hathat a volt szovjet tagköztársaságok területén. Ennél fogva - így a brit hírügynökség - az egyház Vlagyimir Putyin orosz elnök természetes szövetségese a terület-visszaszerzést célzó politikában.

Az orosz egyházat már nem egyszer érték olyan bírálatok, melyek szerint túl szoros szövetségese a Kremlnek, a Nyugat pedig azzal is megvádolta, hogy társadalmi nyugtalanságot szít Ukrajnában, s ezzel a szakadárok malmára hajtja a vizet.

Forrás: Híradó/MTI

Moldova - A Dnyeszteren túli terület Oroszországhoz csatlakozását támogató aláírások kerültek Moszkvába

A moldovai Dnyeszteren túli terület Oroszországhoz csatlakozását támogató aláírásokkal teli gyűjtőíveket szállítottak Moszkvába - tudatta Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap internetes közösségi oldalakon.

Rogozin azt is közölte a Twitteren és a Facebookon, hogy előzőleg a moldovai titkosszolgálatok mintegy 30 ezer aláírást tartalmazó gyűjtőíveket koboztak el arról a repülőgépről, amelyen kísérete szombaton távozott volna Chisinauból. Hozzátette, hogy a moldovai hatóságoknak csak a "szállítmány kisebbik része jutott", annak nagy részéről "gondoskodtak" és eljuttatták Moszkvába.

Rogozin a Twitteren fotókat is közzétett arról, hogy a Dnyeszteren túli orosz szervezetek képviselői ünnepélyesen átadták az aláírásgyűjtő íveket a Moszkvából érkezett küldöttségnek.

Az orosz küldöttséget szállító különgépet szombaton ukrán vadászgépek visszafordulásra kényszerítették az Odessza megyei Kodima térségében. A Rusjet légitársaság JAK-42-es repülőjén utazott volna vissza az orosz fővárosba eredetileg Dmitrij Rogozin is. A chisinaui orosz nagykövetség tájékoztatása szerint az orosz miniszterelnök-helyettes végül egy menetrendszerinti repülőjárattal utazott vissza az orosz fővárosba. Rogozin kísérete később ugyancsak menetrendszerinti repülőjárattal tért vissza Chisinauból Moszkvába. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes - aki egyben az orosz államfő dnyesztermelléki különmegbízottja - a május 9-i győzelem napi katonai parádé alkalmából látogatott Tiraszpolba, a Moldovától elszakadását 1990-ben egyoldalúan kikiáltó Dnyeszter menti Köztársaság fővárosába. Az orosz kormányfő-helyettest Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter és vezető parlamenti politikusok is elkísérték.

Chisinauban még a látogatást megelőzően figyelmeztettek, hogy Rogozin jelenléte nem kívánatos Tiraszpolban.

A Dnyeszter folyótól keletre elterülő keskeny földsávon kikiáltott Dnyeszter menti Köztársaságot csak a szintén szakadár Abházia és Dél-Oszétia, valamint az úgynevezett Hegyi-Karabah Köztársaság ismerte el.

A Dnyeszteren túli területen élők döntő többsége már egy 2006-os népszavazáson arra voksolt, hogy a régió Oroszország részévé váljon. A Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat parlamentje a márciusi krími népszavazás eredményén felbuzdulva április 16-án függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót.

Vlagyimir Putyin orosz elnök április 17-én élő televíziós műsorban szögezte le, a terület lakosainak biztosítani kell a jogot, hogy maguk döntsenek sorsukról.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap ugyancsak április 17-én szakértők és tiraszpoli oroszbarát politikusok nyilatkozataira alapozva írt arról, hogy a szakadár Dnyeszteren túli területen a krími forgatókönyv valósul meg. "Mindent úgy csináltunk, ahogy a Krímben" - közölte a lappal Galina Antyufejeva, a Dnyeszteren túli parlament képviselője. Egy másik tiraszpoli honatya, Dmitrij Szojin nem titkolta, hogy a régió vezetése Moszkvával egyeztette lépéseit.

Forrás: Híradó/MTI

Ukrajna - Népszavazást tartanak Donyeck és Luhanszk megyében a régiók függetlenségéről

Népszavazást tartanak az oroszbarát szeparatisták vasárnap a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében a régiók Ukrajnától való függetlenné válásáról.

Donyeck megyében helyi idő szerint reggel nyolctól este nyolcig járulhatnak az urnákhoz a választók, kivéve a megye északi részén lévő Szlovjanszk városát, ahol délután hatkor fejeződik be a népszavazás - mondta Roman Ljahin, a "donyecki népköztársaság" választási bizottságának elnöke. A megyében összesen 1527 szavazókörben voksolhatnak az ott élők.

Ljahin közölte, hogy a 2012-es választási névjegyzéket használják, amely viszont a szakadárok szerint elavult, ezért kiegészítő névjegyzékekbe veszik fel azokat, akik nem szerepelnek benne, de szavazni akarnak. Mivel a kijevi hatóságok előre jelezték, hogy nem ismerik el törvényesnek a szeparatista népszavazásokat, nem a központi választási bizottság (CVK) adta ki a két megye választói névjegyzékét. Hivatalosan sem nemzetközi megfigyelők, sem a CVK képviselői nem vesznek részt a referendumokon.

Ljahin szavai szerint arról kell dönteniük a választóknak, akarják-e a "donyecki népköztársaság" függetlenségét. Kijelentette, hogy az "igenek" győzelme nem dönti el azt, hogy a megye Ukrajna része marad, Oroszországhoz csatlakozik, vagy független lesz. Állítása szerint ez csupán erkölcsi jogot ad a "népköztársaság" képviselőinek kifejezni azt, hogy a régióban lakók elégedetlenek a jelenlegi helyzettel, továbbá legitimálja intézményüket a nemzetközi közösség előtt.

A két régióban összesen 7,3 millióan élnek, ez a teljes ukrajnai lakosság 16 százalékát jelenti. A "donyecki népköztársaságot" április 7-én kiáltották ki az egymillió lakosú Donyeckben a megyei adminisztráció épületét megszállva tartó oroszbarát szakadárok.

Forrás: Híradó/MTI

2014. május 2., péntek

Ukrajna - A hadsereg megtisztította Szlovjanszkot a szeparatistáktól

Az ukrán hadsereg által a kelet-ukrajnai Szlovjanszknál indított hadműveletben két ukrán katona veszítette életét és hét megsebesült, míg a másik oldalnak nagyobb veszteségei vannak – közölte a honlapján közzétett pénteki nyilatkozatában Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő. Eközben Oroszország kezdeményezte az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását.

Turcsinov azt állította, hogy a lázadók „jelentős veszteségeket szenvedtek: sok a halott és a sebesült”. Közlése szerint az ukrán különleges egységeknek sikerült elfoglalni az összes megerősített ellenállási pontot és úttorlaszt a Szlovjanszk városa körül, amelyet teljesen körülzártak, és a támadás folytatódik.

Ugyanakkor az ügyvivő elnök elismerte: a hadművelet „lassabban halad, mint szeretnénk”. Véleménye szerint ennek oka az, hogy a katonai akció sűrűn lakott körzetekben zajlik. Ezenkívül a háztömbökből az ukrán katonákra lőnek – tette hozzá.

„Követeljük, hogy a terroristák, szabotőrök és mindazok, akik fegyvert emeltek országunk ellen, tegyék le a fegyvert, adják meg magukat, engedjék szabadon a túszokat, és ürítsék ki a megszállt épületeket” – mondta az ügyvivő államfő.

„Biztonsági erőink más államok zsoldosaival, terroristákkal és bűnözőkkel harcolnak, akik túszokat ejtenek, gyilkolnak és embereket kínoznak, fegyverrel a kezükben Ukrajna területi egységét és stabilitását fenyegetik” – mondta Turcsinov.

Folytatódik a támadás

„Fő célunk az, hogy megvédjük az embereket és megakadályozzuk, hogy a lakosság körében áldozatok legyenek.” Turcsinov leszögezte, hogy a „terroristák elleni támadás” folytatódik.

Az ügyvivő államfő megismételte, hogy aki leteszi a fegyvert és nem követett el súlyos bűncselekményt, annak nincs mitől tartania. A gyilkosokat és azokat, akik embereket kínoztak, azonban meg fogják büntetni. Turcsinov emellett felszólította Oroszországot, hogy szüntesse be a fenyegetőzést és megfélemlítést és állítsa le a provokációit.

Véres összecsapás volt Odesszában

Összecsapás volt pénteken Odesszában az ukrán egység támogatói és oroszpártiak között; egy ember életét vesztette – közölte az ukrán belügyminisztérium. A mintegy másfél ezer, Kijev oldalán tüntető felvonulót – nagyrészt az Odessza futballcsapat híveit – botokkal, kövekkel, petárdákkal támadták meg a sisakot viselő oroszpártiak. A rendőrség közbeavatkozott és szétválasztotta őket, de addigra egy embert már olyan súlyosan megsebesített egy lövés a mellkasán, hogy meghalt, mielőtt a mentők megérkeztek volna. Az összecsapásban tucatnyian sebesültek meg. Az egymilliós kikötővárosban eddig viszonylagos nyugalom honolt.

Oroszország összehívná a Biztonsági Tanácsot

Oroszország pénteken kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésének összehívását a kijevi kormány Ukrajna délkeleti részén indított „megtorló hadművelete” miatt – közölte az orosz ENSZ-képviselet sajtószolgálata. Az orosz ENSZ-képviselet sajtószolgálatán az orosz hírügynökségeknek elmondták, hogy a nyílt ülésre röviddel az ENSZ BT májusi munkaprogramjával foglalkozó zárt ülés után kerül sor. Utóbbit közép-európai idő szerint pénteken 20 órára tűzték ki.

Ukrán különleges egységek péntek reggel a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban páncélosok és légierő támogatása mellett hadműveletet indítottak az oroszbarát szakadárok ellen, akik középületeket kerítettek hatalmukba és kikiáltották a „donyecki népköztársaságot”.

Forrás: Magyar Nemzet

Ukrajna - Nagyszabású hadműveletbe kezdett a hadsereg

Ukrán hadművelet indult hajnalban Szlovjanszk visszafoglalására, mely során oroszbarát szakadár fegyveresek lelőtték az ukrán erők két katonai helikopterét. Eközben Washingtonban és Berlinben Angela Merkel és Barack Obama találkozójára készülnek, melynek fő témája Ukrajna lesz majd.

Az ukrán hadsereg nagyszabású hadműveletet indított péntek hajnalban az oroszbarát szakadár fegyveresek által ellenőrzött, kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, és egy ukrán szakértő szerint visszafoglalta a város nagy részét. (Ismert egy hete itt tartják fogva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai megfigyelőinek egy csoportját.)

Dmitro Timcsuk, a kijevi Katona-politikai Kutatások Központjának vezetője Facebook-oldalán arról számolt be, hogy az ukrán katonák felszámolták a szakadárok városszéli közúti ellenőrző pontjait, és ellenőrzésük alá vonták a televíziós központot.

Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség legfrissebb híre szerint reggel hét órára (magyar idő szerint hat órára) a műveletben részt vevő ukrán helikopterek befejezték köröző repülésüket a Donyecktől mintegy száz kilométerre északra fekvő város felett, és a településen egyelőre csönd honol.

Egyre aktívabbak az orosz hírszerzők

Megélénkült az orosz hírszerzés félig nyílt és titkos információszerző tevékenysége hazánkban az ukrajnai válság nyomán – értesült a Magyar Nemzet katonai forrásból. Mivel olyan ütközőzónában vagyunk , ahol egymás titkait igyekeznek kifürkészni a nyugati és a keleti nagyhatalmak, a magyar elhárító szervezeteknek egyre több a feladatuk, melyhez többletforrásra lenne szükség.

Az oroszbarát szakadárok lelőttek két helikoptert

Oroszbarát szakadár fegyveresek lelőtték az ukrán erők két katonai helikopterét, s az egyik pilóta meghalt, a másikat foglyul ejtették – mondták. A helikopterek lelövéséről Vjacseszlav Ponomarjov, a város önjelölt szakadár polgármestere beszélt az Interfax orosz hírügynökségnek.

Az ukrán hadművelet a szakadárok egy képviselője szerint hajnali öt órakor (magyar idő szerint hajnali 4) kezdődött deszantegységek bevetésével, s a deszantosokat páncélos harcjárművek fedezték.

Ukrajnáról tárgyal Merkel és Obama

Eközben Washingtonban és Berlinben Angela Merkel és Barack Obama pénteki washingtoni találkozójára készülnek. Először látogat ugyanis a német kancellár az Egyesült Államokba az őt személyesen is érintő lehallgatási botrány egy évvel ezelőtti kirobbanása óta, az amerikai elnökkel azonban most mégis mindenekelőtt Ukrajnáról tárgyal majd.

Csütörtök késő esti berlini diplomáciai értesülések szerint szó lesz az Oroszország ellen tervezett újabb szankciókról, amelyek már nem csupán egyes személyeket, illetve vállalatokat, hanem egész gazdasági ágazatokat érintenének. Amerikai sajtójelentések szerint a Fehér Házban vannak olyan erők, amelyek Oroszországgal szemben mielőbbi és az eddiginél keményebb fellépést sürgetnek, Barack Obama ezzel szemben – a német kancellárral összhangban – az óvatosabb, illetve körültekintőbb magatartás híve.

A látogatás előestéjén Merkel telefonbeszélgetést kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal, és az orosz vezető segítségét kérte a Kelet-Ukrajnában fogva tartott hét EBESZ-megfigyelő, köztük négy német állampolgár kiszabadításához.

A kancellár szóvivője szerint Merkel kérte az orosz elnöktől, hogy vesse latba befolyását a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok körében, egyben figyelmeztette Putyint arra a felelősségre, amelyet Oroszország az EBESZ tagjaként visel.

Csütörtöki események

Putyin csütörtökön az ukrán katonai egységek kivonását sürgette a délkeleti országrészből. Joe Biden amerikai alelnök a nemzetközi jog tiszteletben tartására, David Cameron brit miniszterelnök pedig a genfi megállapodás végrehajtására szólította fel Oroszországot. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter értelmetlennek nevezete a Moszkva elleni szankciókat.

Forrás: Magyar Nemzet

2014. április 28., hétfő

Ukrajna - Luhanszkban is kikiáltották szakadárok a "népi köztársaságot"

Donyeck megyéhez hasonlóan a kelet-ukrajnai Luhanszkban is kikiáltották vasárnap a "népi köztársaságot" azok a szakadárok, akik megszállva tartják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyi részlegének épületét - írja a Szevodnya című ukrán lap hírportálja.
 
Donyeck megyéhez hasonlóan a kelet-ukrajnai Luhanszkban is kikiáltották vasárnap a "népi köztársaságot" azok a szakadárok, akik megszállva tartják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyi részlegének épületét - írja a Szevodnya című ukrán lap hírportálja.

A lap helyszíni beszámolója szerint néhány százan rendeztek demonstrációt vasárnap az ország legkeletibb megyéjének székhelyén. "Az állami függetlenség kikiáltásáról szóló jegyzőkönyv" és a "nyilatkozat a luhanszki népi köztársaság szuverenitásáról" című dokumentumokat két ismeretlen nő olvasta fel az egybegyűltek előtt.
   
A tüntetésen szó volt arról, hogy a helyi szeparatisták a donyeckiekhez hasonlóan népszavazást kezdeményeznének a terület "luhanszki népi köztársaság" néven való függetlenné válásáról Ukrajnától. A megmozduláson ugyanakkor nem vett részt a megye szakadárok által önkényesen megválasztott polgármestere, Valerij Bolotov.
   
Moszkva-barát szakadárok április 6-án foglalták el a luhanszki SZBU épületét, amelyet azóta is megszállva tartanak.

Forrás: KárpátInfo/MTI

2014. április 26., szombat

Ukrajna - Megtartják május 11-én a Donyeck megyei függetlenségi népszavazást

A referendumon arra a kérdésre várják majd a szavazók válaszát: "Támogatja-e Ön a Donyecki Népköztársaság függetlenségének kikiáltását?"

Megtartják a kelet-ukrajnai Donyeck megye "függetlenségi nyilatkozatáról" május 11-re kiírt népszavazást - közölte szombaton Denisz Pusilin, az egyoldalúan kikiáltott, úgynevezett "Donyecki Népköztársaság" ideiglenes kormányának vezetője.

Donyeckben tartott sajtótájékoztatóján Pusilin elmondta, a referendumon arra a kérdésre várják majd a szavazók válaszát: "Támogatja-e Ön a Donyecki Népköztársaság függetlenségének kikiáltását?"

A már korábban kilátásba helyezett, s a kijevi vezetés, valamint a nemzetközi közösség által is illegálisnak tartott referendumról beszélve az oroszbarát szakadár vezető azt mondta, hogy a szavazás után "szabad választásokat" tartanak majd, hogy eldöntsék, "ki vezesse ezt a népköztársaságot". "Ezt követően Donyecki Népköztársaságunk megkezdi majd működését" - tette hozzá Pusilin, aki szerint egyelőre még tanulmányozzák azt a kérdést, hogy "mi lenne a legjobb formája köztársaságunk Ukrajnával való társulásának - egy föderáció, egy (lazább) konföderáció vagy a függetlenség".

"Ez a népszavazás elkerülhetetlen, és minden pénzünk megvan a megrendezésére" - mondta anélkül, hogy kifejtette volna, honnan származik ez a pénz.

Arra a kérdésre, hogyan viszonyulnak az ukrán rendőri erők a donyecki függetlenségpártiakhoz, a szakadár vezető azt válaszolta, változó: "egy részük együttműködik velünk, más részük viszont elutasítja ezt".

Pusilin előzőleg a Szlovjanszkban (a megye északi részén) pénteken foglyul ejtett EBESZ-megfigyelők ügyéről is nyilatkozott. Azt mondta, a felkelők azzal gyanúsítják a katonai megfigyelőket, hogy a NATO-nak kémkedtek. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a megfigyelőküldöttségben az ukrán hadsereg vezérkarához tartozó tisztek is voltak, akiket a kijevi hatóságok által letartóztatott embereikre, például Pavel Gubarjevre, a megye "népi kormányzójára" akarnak kicserélni. 

Forrás: Híradó/MTI

2014. március 9., vasárnap

Krím-félsziget - Özönlenek az orosz katonák Szimferopolba

Az éjjel egy katonai konvoj vonult be Szimferopolba. Vlagyimir Putyin régi nagy ellenfele, Mihail Hodorkovszkij pedig Kijevbe érkezett. 

Nyolcvannál több katonai teherautóból álló, feltehetően orosz katonai konvoj érkezett Szimferopolba - jelentette vasárnapra virradóra az ukrán média, amely szerint a teherautók katonákat szállítottak. A TSzN hírtelevízió felvételt közölt a gépkocsioszlopról. A híradás szerint a teherautókon nem voltak ugyan rendszámtáblát, de a konvoj oroszországi illetékességét elárulta az, hogy az orosz katonai közlekedésrendészet személygépkocsija kísérte, és annak volt rendszámtáblája.

Az UNIAN hírügynökség arról adott hírt hajnalban, hogy Kijevbe érkezett Mihail Hodorkovszkij volt orosz olajmágnás, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legádázabb politikai ellenlábasának tartottak, és aki több évet töltött börtönben adócsalás miatt, majd néhány héttel a szocsi téli olimpia előtt szabadult elnöki kegyelemmel. Hodorkovszkij a Twitteren közzétett üzenetében tájékoztatott arról, hogy Kijevbe érkezett. "Figyelem. Kijevben vagyok. Megérkeztem" - írta egyik mikroblogján Hodorkovszkij.

Vitalij Klicsko pártja közben azt követeli az ukrán hatóságoktól, hogy zárják le Ukrajna krími határait, rendeljenek el légtérzárlatot a félsziget felett, illetve állítsák le a kompközlekedést a Kercsi-szorosban. Az Ütés (Udar) párt közleménye szerint jelenleg az ukrán államiság és az ország területi épsége forog kockán.

John Kerry amerikai külügyminiszter ismét figyelmeztette orosz kollégáját, hogy kerüljék el a katonai válság fokozódását, és, hogy a Krím annektálásával vége lenne a diplomáciai egyeztetéseknek.

Forrás: Kárpátinfo/MTI

2014. február 24., hétfő

Ukrajna - A krími oroszok Putyin segítségét kérik

Szevasztopol háborúra készül, és Putyin segítségét kéri – ezzel az üzenettel töltött fel egy felhasználó egy videót, amelyen az látszik, hogy többezres tömeg tüntet, orosz zászlókat lengetve, a videó végén pedig már ukrán zászlót is égetnek. Itt láthatóan kisebb a tömeg, de egy-egy képkocka alapján több száz ember veheti körbe a zászlóégetőket. A videót Maxim Eristavi Ukrajnáról tudósító, szabadúszó újságíró Twitter-oldalán találtuk.


A Krím-félszigeten fekvő Szevasztopol lakossága több mint 70 százaléka orosz, itt állomásozik Oroszország Fekete-tengeri flottája. Közben a Wall Street Journal moszkvai tudósítója, Paul Sonne Twitteren azt írta, az autonóm Krím-félsziget vezetője, Anatolij Mohiljov készen áll arra, hogy elismerje az új kijevi parlament döntéseit. Mohiljov a Régiók Pártjának a tagja.

Forrás: Kárpátinfo

2014. február 20., csütörtök

Krím - A tatárok nem engednék, hogy a félszigetet Oroszországhoz csatolják

Refat Csubarov, a krími tatárok parlamentjének (medzslisz) elnöke csütörtökön kijelentette, nem engedi meg, hogy a félszigetet átadják Oroszországnak - jelentette az Unian ukrán híriroda.

Csubarov az autonóm köztársaság parlamentje egyes képviselőinek ilyen értelmű javaslataira reagált. "Politikai hamiskártyásoknak" nevezte őket, akik egy, az ország számára nehéz időszakban felelőtlen kijelentéseket tesznek. Büntetést is ígért a nyilatkozóknak. "Ez a mi földünk is, mindazoké, akik a Krímben élnek, más hazánk nincs" - figyelmeztetett.

Vlagyimir Konsztantyinov - a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette orosz populista Liberális Demokrata Párt parlamenti képviselője - nemrég a párt parlamenti frakciójának ülésén kijelentette, hogy a Krím lakóinak egyetlen lehetősége a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága egykori határozatának érvénytelenítése, amellyel annak idején a félszigetet Ukrajnának adták át. "Ha az ország maga megszűnik létezni, akkor nem érvényesek mindezek a rendeletek, egészen új politikai és jogi helyzet keletkezik" - vélte az orosz képviselő.

A dél-ukrajnai krími köztársaság parlamentjének elnöksége február elején arról határozott, hogy az orosz többségű terület autonómiája védelmében változtatásokat kezdeményez alkotmányában, továbbá Oroszországhoz készül fordulni segítségért és védelemért.

A Krím népességének többségét (58 százalék) az oroszok teszik ki, az ukránok aránya 24 százalék, a tatároké pedig 12 százalék.

Forrás: Híradó/MTI