Évfordulók - Január 1.

A magyarok beveszik Cornetto városát

(1349)

Lackfi István erdélyi vajda és Wolfhardt Konrád kapitány serege sikeresen ostromolta meg Corneto városát. Az első nápolyi hadjárat végül a pestisjárvány kitörése miatt szakadt félbe, azonban az elfoglalt területen maradtak magyar helyőrségek. Lackfi és Wolfhardt számos csatában mutatták meg bátorságukat.

Habsburg Albertet magyar királlyá koronázzák Székesfehérvárott

(1438)

Megszületik Edmund Burke angol író, esztéta, államférfi

(1729)

Megalapítják a nagyszombati jezsuita kollégiumot

(1562)

I. Ferdinánd e napon aláírja a nagyszombati jezsuita kollégium alapítólevelét. Április 23-án érkezik az első jezsuita szerzetes Nagyszombatra, májusban megnyílik az iskola három osztállyal.

Sopront és környékét hivatalosan átadják a magyar hatóságoknak

(1922)

A trianoni békeszerződés alapján Sopront és környékét a későbbi ún. Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélték. A városban azonban hazafias tüntetések kezdődtek, amelyeknek eredményeként az antant népszavazást rendelt el Sopron és közvetlen környékének hovatartozását illetően. 

Az 1921. december 14-16-án megtartott szavazáson a lakosság kétharmad része Magyarországra szavazott. Innen ered a kitüntető jelző: Civitas fidelissima - a leghűségesebb város. 1922. január 1-jén Sopront az antant képviselői hivatalosan is átadták a magyar hatóságoknak. A kormány 2001-ben december 14-ét a Hűség napjává nyilvánította.

Évforduló - December 14.

Báthori István fejedelem jezsuita szerzeteseket kér Erdélybe

(1571)

Az erdélyi fejedelem azért ír levelet az osztrák jezsuita rendtartomány főnökének, hogy a leromlott erdélyi katolikus egyházat helyreállíthassa. A szerzetesek Erdélybe küldése csak 1579-ben valósul meg.

Báthori Istvánt Lengyelország királyává választják

(1575)

Báthori István főnemest, akit az erdélyi rendek 1571-ben választottak meg fejedelemmé, Lengyelország királyává választják. Lengyelországban 1386-tól a Jagellók uralkodtak, a királyi ház azonban kihalt (1572. VII. 7.). Lengyelország 1573-tól kezdve választókirályság, azaz nemesi köztársaság, amelynek élén a lengyel nemesség és néhány város képviselője által választott király áll. 

A tulajdonképpeni főhatalom a szejm (országgyűlés) kezében van, amely bizottságot nevez ki a király ellenőrzésére. A lengyelek először 1573-ban Valois Henrik francia herceget választották királlyá. 1574 februárjában koronázzák meg Krakkóban, ő azonban bátyja, IX. Károly francia király halála (1574. V. 30.) után elhagyja Lengyelországot, hogy bátyja örökébe lépjen.

Megkezdődik a Sopron környéki népszavazás

(1921)

„A soproni népszavazási terület lakossága, amidőn válságos időkben az állami hovátartozás iránti hajlandóság próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségről tett bizonyságot. A hűséges ragaszkodás e megnyilatkozása a magyar haza minden fiában megerősítette a boldogabb jövő bekövetkezésébe és az isteni igazság örök diadalába vetett reménységet. Midőn a törvényhozás a soproni népszavazási terület lakosainak államhűségét, melyről mindenkor meg volt győződve, szeretetével viszonozza, a népszavazás emlékét a következőkben örökíti meg: […] 3. § Sopron sz. kir. város címere a "civitas fidelissima" jeligével egészíttetik ki.”

Részlet az 1922. évi XXIX. törvénycikkből

 1921. december 14-én vette kezdetét az – összesen három napig tartó – soproni népszavazás, mely során a nyugat-magyarországi város és a környező 8 falu lakosságának döntő többsége Magyarország fennhatóságát választotta Ausztriáéval szemben.

Múlt-kor/Rubicon