Totális demokrácia - Mobiltelefonok kódjait is feltörte az NSA és a brit GCHQ

A SIM-kártyák feltörésével lehetővé vált számukra, hogy észrevétlenül megfigyeljék a felhasználók kommunikációját.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) nagy mennyiségben lopta el mobiltelefonok titkosító kulcsát - derült ki Edward Snowden, az NSA egykori munkatársa által nyilvánosságra hozott újabb információkból, amelyeket a The Intercept közölt.

A portál csütörtökön 2010-ből származó dokumentumokra hivatkozva arról írt, hogy az NSA és az elsősorban elektronikus hírszerzési feladatokat ellátó GCHQ a kártyákat gyártó Gemalto nevű holland vállalatot vette célba, hogy megszerezze a kulcsokat. A SIM-kártyák feltörésével lehetővé vált számukra, hogy észrevétlenül megfigyeljék a felhasználók kommunikációját.

A Gemalto - amely évente mintegy kétmilliárd SIM-kártyát gyárt - rendkívüli aggodalmának adott hangot a hírek hallatán. Paul Beverly, a cég egyik vezetője a The Interceptnek azt mondta, a jelenleg az legfontosabb, hogy felfedjék, miként történhetett a támadás és megakadályozzák, hogy ismét előforduljon.

A GCHQ szóvivője az üggyel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy a szolgálat nem kommentálja a tevékenységével kapcsolatos híreket. Az NSA nem reagált.

Híradó

Kanada - Új jogszabállyal szélesítik ki a biztonsági és hírszerző szolgálat hatáskörét

A kanadai kormány a parlament elé terjesztette az új terrorellenes törvény tervezetét hétfőn, öt nappal az egy halálos áldozatot követelő ottawai lövöldözés után. A jogszabály kiszélesíti a kanadai biztonsági és hírszerző szolgálat (CSIS), illetve a szövetségi bíróság hatáskörét.

Steven Blaney közbiztonsági miniszter a parlamentben a törvénytervezetet ismertetve azt mondta, hogy jogszabály kiszélesíti a kanadai biztonsági és hírszerző szolgálat (CSIS), illetve a szövetségi bíróság hatáskörét azokkal szemben, akiket terrorizmussal gyanúsítanak vagy akikkel szemben már bebizonyosodott ez a gyanú.

A CSIS a szövetségi bíróság engedélyével ezentúl Kanada határain túl is nyomozhat a törvényellenes cselekményeken rajtakapott személyek után, a titkosszolgálatok informátorai pedig védelmet kapnak az államtól és a CSIS-től. A törvénytervezet értemében megfosztható a kanadai állampolgárságtól az a kettős állampolgár, aki terrorista cselekményeket hajt végre.

Egy 32 éves, kanadai és líbiai állampolgársággal rendelkező férfi, Michael Zehaf-Bibeau a múlt szerdán az ottawai háborús emlékműnél tüzet nyitott az őrt álló katonákra, és egyiküket lelőtte. A támadó ezután behatolt a kanadai parlament épületébe, de ott a díszőrség egyik tagja végzett vele. Közvetlenül a bűncselekménye előtt a támadó videoüzenetet készítette, amelyből a rendőrség szerint egyértelmű, hogy a férfi ideológiai és politikai indíttatásból cselekedett.

Híradó/MTI

Szingapúr - Totális megfigyeléssel kísérleteznek

Míg világszerte hatalmas vitákat váltott ki az NSA lehallagtási botránya, Szingapúrban ez rég nem téma. A szigetországban most már azt tanulmányozzák, hogy vajon a tömeges megfigyelés és a lakosságról gyűjtött hatalmas adatmennyiség felhasználható-e nemzetbiztonsági célokon kívül másra is? Például egy harmonikusabb társadalom létrehozására. 

Mindez 2002-ben kezdődött, amikor Peter Ho, Szingapúr hadügyminisztere ellátogatott az Egyesült Államokbeli DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency)-hoz, hogy ott megmutassanak neki egy teljesen újszerű kísérletet – írja a Foreign Policy. 

„Digitális lenyomatok” 

A kísérlet lényege az, hogy óriási mennyiségű digitális adatot gyűjtenek be a lakosságtól, majd ebben gyanús tevékenységre – például terrorista aktivitásra utaló – jeleket keresnek. A TIA (Total Information Awareness) minden digitális adatot – e-maileket, telefonbeszélgetéseket, internetes kereséset, repülőjegy- és hotelfoglalásokat, hitelkártya-tranzakciókat és orvosi látleleteket – összegyűjt.

Ezután olyan „digitális lenyomatokat” keresnek bennük, melyek feltételezhetően terrorista tevékenységre utalnak. A rendszer kitalálói abban reménykedtek, hogy a „rossz fiúkat” már a merénylet tervezése idején be lehet azonosítani, és így a hírszerzés meg a karhatalmi erők még idejekorán beavatkozhatnak. 

A SARS-járvány kiváló 

Ho-t lenyűgözte a rendszer, mely számos adatbázis összekapcsolásával segíthet megtalálni a tűt a szénakazalban – mint később fogalmazott. Azzal a szándékkal távozott, hogy a szigetországban hasznos lehet ez a rendszer. 

A TIA gyakorlatba ültetésére csakhamar kiváló alkalom adódott: a SARS (Súlyos Akut Légzési Elégtelenség Szindróma) végigsöpört az országon, 33 szingapúri halálát okozva. A járvány miatt komolyan megrendült gazdaság, a lakosságot pedig sokkolta a láthatatlan, mégis végzetes vírus. 

Ho és csapata elemzéseiben arra jutott, hogy a SARS elkerülhető lehetett volna, ha Szingapúrban működik egy, a TIA-hoz hasonló rendszer. Így a vírus kitörése után nem sokkal a szingapúri kormányzat bevezette a TIA-n alapuló RAHS programot. 

Kormányzati siker 

A legkevésbé sem törekedtek titoktartásra, sőt: kormányzati sikerként könyvelték el a program létezését, mondván hogy így elkerülhető egy jövendőbeli, SARS-hoz hasonló járvány. 

Az Egyesült Államokban időközben részletek szivárogtak ki a TIA programról. Akkora volt a közfelháborodás, hogy a programot hivatalosan leállították, valójában több, kisebb részre bontották. Egyes, a TIA részét képező programok az NSA (National Security Agency)-hez kerültek. 

A RAHS azóta zavartalanul működik, Szingapúr pedig kiváló példája lett annak, hogy miképpen lehet totális megfigyeléssel felépíteni egy, demokrácia és autoritarizmus között óvatosan egyensúlyozó állammodellt, ahol a „gondoskodó állam” mindenkinek biztosítja a lakhatást, az ingyenes tanulást és a példást közbiztonságot, ugyanakkor pedig korlátlanul beférkőzhet az emberek magánéletébe – írja a külpolitikai magazin. 

[Állítólag] döntéselőkészítésre használják 

Tíz évvel elindítása után a RAHS rendszerét egyre sokoldalúbban használják. Terrortámadások megelőzése mellett a szingapúri minisztériumok alkalmazottai az adatbázisokat elemezve döntenek közbeszerzésekről, költségvetésekről, készítenek gazdasági előrejelzéseket, dolgoznak ki bevándorlási stratégiát, tanulmányozzák az ingatlanpiacot. 

Mi több, a Facebbok és Twitter-bejegyzések összegyűjtésével és elemzésével folyamatosan figyelik a szingapúri közhangulatot. Az így nyert adatok alapján dolgoznak ki szociális programokat, vagy pedig akadályoznak meg potenciális civil engedetlenségi mozgalmakat. 

[Látszólag] nem zavaró a totális megfigyelés 

A szingapúriakat látszólag a legkevésbé sem zavarja a totális megfigyelés. A nagy adatbázisok elemzésével megfogalmazható közpolitikák összhangban vannak a szingapúriak technokrata mentalitásával. 

A 716 négyzetkilométerre összezsúfolt 3,8 milliónyi állampolgár – kínaiak, indiaiak, malájok – valamint a másfél milliónyi bevándorló és vendégmunkás folyamatosan a harmónia és káosz közötti késélen táncol. A rendkívül alacsony termékenységű (1,2) szingapúriak között állandó a félelem amiatt, hogy hamarosan a vendégmunkások kerülhetnek többségbe a szigeten. 

Személyes adatokhoz való jog ismeretlen 

A RAHS rendszer csak egy eszköz arra, hogy a hatalmas adatbázisokban folyamatosan, gyakorlatilag bármire keresni lehessen. Nem tudni, pontosan milyen adatok fölött rendelkezik a szingapúri kormányzat, mindenesetre a személyes adatokhoz való jog, úgy, ahogy azt a nyugati világ értelmezi, nem létezik. 

Az adatok elemzése alapján különféle forgatókönyveket vázolnak, és azokat a kormányzattal megosztják. A minisztériumok szabadon válogathatnak a rendelkezésre álló forgatókönyvek között. Sőt, a RAHS elemzői különféle narratívákat is felépítenek, hogy elemezhessék, a különféle fenyegetések vagy stratégiai lehetőségek hova vezetnek. 

Nem annyira a jövő megjósolása a cél itt – írja a Foreign Policy. Inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy felhívják a kormány figyelmét, milyen trendeket kell figyelni, és melyek azok a témák, amelyeknek az elmélyültebb tanulmányozása szükséges.

Transindex

Egyesült Királyság - A webkamerás képeket is tárolják

Éveken át megfigyelte és eltárolta a Yahoo internetes csevegőprogramjának webkamerás képeit egy brit titkosszolgálati szerv, a GCHQ; az adatrögzítés világszerte több millió felhasználót érintett - írta csütörtökön a The Guardian című brit napilap.

A lap Edward Snowdentől, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusától kapott dokumentumokra hivatkozva azt írta: az elektronikus adatfigyelésre szakosodott brit szervezet az Optic Nerve fedőnevű programja keretében 2008 és 2010 között állóképeket mentett el a csevegőprogram felhasználóiról, függetlenül attól, hogy azok nemzetbiztonsági bűncselekmény gyanúja alá estek-e vagy sem.

A GCHQ csak 2008-ban hat hónap alatt 1,8 millió felhasználóról tárolt el képeket, köztük szexuális tartalmúakat is. A The Guardian azt írta, hogy a program még 2012-ben is működött az GCHQ-nak egy abban az évben lehívott belső adatlapja szerint.

Az újság a kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a brit ügynökség a képek elmentését az amerikai társszervezet, az NSA segítségével végezte.

A Yahoo a The Guardian érdeklődésére tagadta, hogy bármilyen tudomása lett volna az Optic Nerve programról, és felháborodásának adott hangot.

Forrás: Híradó.hu

Az FBI és a CIA a Facebook alapján profiloz

Napjainkban hihetetlen népszerűek a közösségi portálok, de sok felhasználó nincs tudatában annak, hogy tevékenységével milyen bizonyítványt állít ki magáról.

A Facebook gyökeresen megváltoztatta az életünket. Korábban telefonon, e-mailben vagy chaten tartottuk a kapcsolatot azzal az 5-10 baráttal, akikkel ténylegesen találkozni szoktunk. Most azonban ott tart a világ, hogy átlagban 4-500 ismerősünk van a közösségi portálon, akiknek minden apró-cseprő gondjáról, véleményéről tudomást szerezhetünk úgy, hogy van, akivel soha nem is találkoztunk.

Az információáradat felfoghatatlan, de ami ennél is meglepőbb, hogy a közösségi felület egyfajta önkifejezési formát öltött, sok ember olyan dolgokat is megoszt a világgal, amelyeket soha, semmilyen körülmények között nem lenne szabad közzétennie.

Az FBI és a CIA a Facebook alapján profiloz

A Facebook mindent eltárol, még a törölt lájkjainkat, posztjainkat és hozzászólásainkat is, és ne legyen kétségünk afelől, hogy a hatóságok vagy bizonyos cégek már-már ijesztően pontos személyiségprofilt tudnak ezek alapján készíteni. Csak össze kellett gyűjteni egy pszichológusokból, hackerekből, programozókból álló csapatot, akik készítettek egy olyan szoftvert, mely megszűri, kategorizálja, kielemzi az összes tevékenységünket, és máris kész az adott személyről szóló négyoldalas személyiségprofil, amelyben például benne lesz, hogy rasszista, homofób, de egyébként látens homoszexuális, fél a kutyáktól, kisebbségi komplexusa van, lusta, vagy hogy a kiélezett helyzetekben hajlamos az összeomlásra.

Most persze direkt negatív személyiségjegyeket soroltunk fel, itt bármi szerepelhetne, a lényeg, hogy minden apró dolog – még azt is regisztrálja a Facebook, hogy a kurzort mennyi ideig tartjuk egy kép fölött! –, amit a közösségi oldalon csinálunk, befolyásolja a rólunk alkotott profilt.

Önként és dalolva szórjuk az infót

Kezdjük az alapokkal. Regisztrálás során megadjuk a legfontosabb adatainkat, amiből máris kiderül, hogy hova jártunk iskolába, kivel járunk, van-e feleségünk, gyerekünk, hol dolgoztunk, stb. A Facebook folyamatosan érdeklődik afelől, hogy milyen filmeket, könyveket szeretünk, mi a kedvenc hobbink, futballcsapatunk, sportágunk. Lehet, hogy eleinte ellenállunk ezen dolgok bejelölésének, de aztán elkezdjük kitölteni ezeket a részeket, és ezzel máris rengeteget árulunk el a személyiségünkről. Hiszen nem mindegy, hogy valakinek az Amerikai psycho című könyv a kedvence vagy Nora Roberts valamelyik szerelmes regénye. Az sem meglepő, hogy ha csak horrorfilmek szerepelnek a listánkon, akkor az más irányba befolyásolja a személyiségünkről alkotott képet, mintha a kaland- vagy fantasztikus filmeket részesítenénk előnyben.

Érthetetlen képek, sokat eláruló posztok

(...)A posztok esetén is hasonló következtetéseket lehet levonni. Van egy csomó ártalmatlan téma, például zeneajánlások, vicces rajzok, képek ajánlása, cikkek megosztása, de ezek is mind háttér-információt szolgáltatnak. Aki a gyerekeiről posztol sokat, az nyilván családbarát, aki a kutyáját reklámozza naponta ötször, az állatbarát, aki meg meztelen nőkkel aggatja tele az idővonalát, az pedig… Nem szerencsés szélsőséges politikai nézeteket hirdetni, de legalább az illető ne csodálkozzon azon, hogy adott esetben nem veszik fel egy munkahelyre. Persze egy normál vállalatnál nyilván nem használnak olyan komoly szoftvert, amit korábban említettem, hanem egy rutinos HR-es ránéz a Facebook-oldalunkra, tevékenységünkre, és eldönti, hogy beleillünk-e a cég filozófiájába.

A hozzászólás és lájk is számít, sőt

A lájkokat talán nem érdemes olyan komolyan venni, mert sokszor azért lájkoljuk valakinek a posztjait, mert ő is szokta a miénket, vagy csak szeretnénk örömöt szerezni neki azzal, hogy kedveljük megosztását. Azonban a visszavont lájk érdekes lehet profilozás szempontjából, mert ez azt jelenti, hogy valamiért újragondoltuk a véleményünket, esetleg szeretnénk eltitkolni, hogy korábban azt a „necces” közzétételt mi kedveltük. A hozzászólásokkal rengeteget árulunk el magunkról, talán többet, mint egy poszttal. Ezt nem is érdemes tovább ragozni, mindenki tudja, hogy a szó elszáll, az írás megmarad. Igenis felelősséggel tartozunk mindenért, amit a Facebookon teszünk, ha más nem, magunk miatt!

Nagyon fontos lenne, hogy tudatosan használjuk a közösségi oldalakat, ne valami elvont dologként tekintsünk rá, ahol mindent megtehetünk, mint mondjuk egy fórumon, ahol a kilétünk végig titokban marad. Itt ugyanis a saját életünk, sőt a családunk élete a tét, árgus digitális szemek figyelik minden mozdulatunkat, és egy ártatlannak tűnő hozzászólás vagy poszt a sorsunkról dönthet.

És vajon ha mi kapnánk a kezünkbe a rólunk szóló négyoldalas személyiségelemzést, akkor hányunknak esne le az álla, és hányan lennének azok, akik azt mondanák: „Na és? Ezt eddig is tudtam magamról.”

Forrás: Magyar Nemzet

Egyesült Államok - A CIA megfigyeli a nemzetközi pénzátutalásokat

Kiterjedt adatgyűjtést folytat a nemzetközi pénzátutalásokról az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy terrorizmusellenes programja során, amely nagyban hasonlít a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nemrég napvilágra került telefon- és internetes megfigyelési tevékenységéhez - jelentették pénteken a The New York Times és a The Wall Street Journal amerikai napilapok.

A két lap névtelenül nyilatkozó kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a CIA amerikai pénzküldő cégektől - például a Western Uniontól - szerez be nagy mennyiségű adatot az általuk lebonyolított tranzakciókról, amelyekből hatalmas adatbázist épít.

Az adatgyűjtésre ugyanaz a 2001-es törvény (Patriotic Act) ad felhatalmazást, amely az NSA kémkedésére is, és az NSA adatgyűjtéséhez hasonlóan a CIA programját is egy titkos bíróság (FISC) ellenőrzi. A belföldi és a bankon belüli tranzakciókról nem gyűjtenek adatokat a két lapnak nyilatkozó hivatalnokok szerint.

Az állítólag 2006 óta futó programot ismerők szerint annak célja az, hogy nyomon tudják követni a terroristák nemzetközi pénzmozgásait, és az adatgyűjtés hasznos eszköznek bizonyult a terrorizmus elleni harcban.

Az elmúlt hónapok során számos utalás történt arra, hogy az NSA - amely kiszivárogtatott dokumentumok szerint telefonok millióiról gyűjt adatokat, kiterjedt internetes megfigyelést folytat és számos külföldi vezetőt lehallgat - nem az egyetlen amerikai ügynökség, amely jelentős mértékű személyes információt gyűjt és kezel, de meglepő módon a CIA eddig elkerülte a közfigyelmet.

Amerikai törvényhozók több alkalommal is azt követelték a hírszerzés vezetőitől, hogy tájékoztassák őket minden kiterjedt adatgyűjtési programról, de CIA neve egyszer sem merült fel az ügyben - írta a két lap.

Forrás: Híradó.hu

"Nem hallgatjuk le azt, aki nem ad rá okot"

A brit biztonsági szolgálatok a törvényesség határain belül működnek, és nem figyelik azoknak a kommunikációját, akik erre nem adnak okot - mondták a brit titkosszolgálatok vezetői csütörtöki nyilvános parlamenti meghallgatásukon.

A londoni alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága az utóbbi hónapokban kibontakozott lehallgatási botrány ügyében idézte be a három szolgálat, az elhárítás (MI5), a hírszerzés (MI6) és a kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) vezetőit, akik együtt most először jelentek meg a nyilvánosság előtt.

Sir Iain Lobban, a botrány középpontjába került GCHQ igazgatója a meghallgatáson kijelentette: a szolgálat "nem azzal tölti az idejét", hogy a lakosság "nagy többségének" telefonjait hallgatja vagy email-üzeneteit olvassa. "Ez nem lenne arányos, sem törvényes" eljárás - tette hozzá.

Forrás: Kitekintő

"Tudjuk, min gondolkodsz, mindezt a te engedélyeddel"

Amióta lelepleződött az Egyesült Államok egész világot behálózó megfigyelési programja, a személyes adatok védelme ismét a figyelem középpontjába került. Az orwelli utópiát megtestesítő, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által indított Prism program ugyanis igazolta azt, amit az informatika biztonsági szakértői már régóta emlegetnek: a technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy bárkit megfigyeljenek. Tudjuk, hol jártál, és azt is, hol vagy most, mindezt a te engedélyeddel. És többé-kevésbé azt is tudjuk, min gondolkodsz – ezt Eric Schmidt, a Google korábbi vezére nyilatkozta, alátámasztva azt a gyanút, hogy bárki nyomon követhető. (...)

Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a Facebook,
 a Youtube vagy a Google ingyenes. Valójában nem az.
Minden felhasználó személyes
adataival fizet a szolgáltatásért.

Az internetes multik adatgyűjtése nem merül ki a weboldalukon eltöltött aktivitásunk megfigyelésével. A Facebook [például] akkor is lát minket, ha be sem jelentkeztünk a profilunkba. Ezért fordulhat elő, hogy a világhálót böngészve a legtöbb honlapon szembetalálkozunk saját Facebook-profilképünkkel, s nem kell ahhoz a közösségi oldalon bejelentkeznünk, hogy felhasználónevünkkel egy cikkre reagáljunk, vagy egyes tartalmakat ajánljunk, megosszunk ismerőseinkkel. Noha a felhasználó azt hiszi, hogy az „xy.hu” honlapon tartózkodik, valójában a Facebook szerverén keresztül látja az információt. (...) ez azt jelenti, hogy a Facebook azt is látja, hogy melyik felhasználó mikor és milyen tartalmakat látogatott. (...)

A legnagyobb veszélynek (...) az okostelefonok használata közben vagyunk kitéve. Ugyanis nem tudhatjuk, hogy milyen program fut az eszközön a tudtunkon kívül. Míg a számítógépek, laptopok rendszereit szakemberek telepítik fel, az okostelefont kézhez kapjuk, s szinte alig tudunk biztonsági beállításokat módosítani. A szakértő óva int attól, hogy a Facebookot okostelefonon használjunk, az adatlapunkon tárolt információ sorsa ugyanis követhetetlenné válik. Intelligens telefonunk ráadásul nemcsak azt árulhatja el, amit az interneten cselekszünk, de mindehhez fizikai helyzetünket is meghatározza. Utóbbihoz ráadásul még az sem szükséges, hogy csatlakozzunk a világhálóhoz. (...)

Forrás: Magyar Nemzet

Egyesült Államok - Minden levelet regisztrálnak

Az amerikai hatóságok a teljes belföldi levélforgalmat regisztrálják – jelentette a The New York Times. Eközben Barack Obama tájékoztatást ígért az amerikai hírszerző szervek adatgyűjtési gyakorlatáról Angela Merkelnek.

Az amerikai hatóságok a teljes belföldi levélforgalmat regisztrálják, minden egyes, az Egyesült Államok postaszolgálata (USPS) által kézbesített levélről számítógépes felvétel készül – jelentette a The New York Times szerdai számában. Az amerikai lap forrásként mások között az amerikai igazságügyi minisztérium egy munkatársára és az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy volt ügynökére hivatkozik.  

Az írás szerint a Mail Isolation Control and Tracking (MICT) elnevezésű megfigyelőprogramban tavaly mintegy 160 milliárd postai küldeményt fényképeztek le. Ennek köszönhetően a kormány amerikaiak millióinak levelezését tudja nyomon követni. Nem derül ki, hogy a hatóságok az adatokat meddig tárolják.

Forrás: Magyar Nemzet/MTI

Kapcsolódó hír: „A[z amerikai] kormány tudja, hogy mit csinálsz” 

 „A[z amerikai] kormány tudja, hogy mit csinálsz”

Az NSA naponta milliónyi amerikai telefonáló adatait gyűjti be, olyanokét is, akiket nem gyanúsítanak semmivel. „Talán sosem hatoltak még be ilyen súlyosan az emberek magánéletébe” – fogalmaz egy jogvédő.

Két demokrata párti szenátor, Ron Wyden és Mark Udall – mindketten a titkosszolgálati bizottság tagjai – évek óta figyelmeztetnek a veszélyre. „A legtöbb amerikai megdöbbenne, ha tudná, milyen tágan értelmezik a titkos bíróságok a Patriot törvényt” – írták tavaly Eric Holder igazságügy-miniszternek küldött tiltakozó levelükben. A két politikust kötötte a titoktartás, ezért többet nem mondhattak róla, milyen módszerekkel figyeli meg saját állampolgárait az Obama-kormány. A brit The Guardian azonban most megszerzett egyet a titkos bíróság végzései közül, mely milliónyi amerikai napi hívásainak átadására kötelezi az ország egyik legnagyobb telefonszolgáltatóját, a Verizont.  

Mindenkit megfigyelnek

Az április 25-ére datált végzés – melynek hitelességét azóta elismerte a kormányzat – utasítja a Verizon üzleti ügyfelekkel foglalkozó egyik alvállalatát, hogy küldje el az NSA titkosszolgálatnak az „Egyesült Államokon kívüli és belüli kommunikációk adatait vagy telefonos metaadatait”, mégpedig a végzés hatályának lejártáig minden nap. A hívások és üzenetek konkrét tartalma nem kerül az NSA kezébe, „csupán” a hívó és a hívott azonosítója, a hívások időtartama, a SIM-kártyák száma, és a legközelebbi telefontorony helye. A kormányzat szerint ezek nem személyes információk, ezért beszerzésüket nem kell megindokolni és egyenként engedélyeztetni, mint a „hagyományos” lehallgatási műveletek esetében. Így juthat hozzá az amerikai kormányzat egyszerre milliónyi felhasználó adataihoz.

Titkos értelmezés

Mindehhez a már említett Patriot törvény – melyet a szeptember 11-i eseményeket követően fogadtak el a terror elleni harc megkönnyítése jegyében – szolgáltatja a jogi hátteret. Pontosabban a törvény egyik cikkének sajátos értelmezése. Wyden és Udall ezt kifogásolta legfőként: szerintük a hatóságoknak csak akkor lenne joga beszerezni ezeket az adatokat, ha arra valamilyen konkrét nyomozás, gyanú alapos okot szolgáltat. A titkos értelmezés szerint azonban ezek az információk „relevánsak” a nemzetbiztonság fenntartása szempontjából, ezért begyűjtésük sem jelent problémát. A nyilvánosságra került dokumentum ráadásul valószínűleg nem is ad teljes képet a kormányzati megfigyelés mértékéről, ugyanis szakértők szerint az április 25-i végzés valószínűleg egy korábbi, hasonló tartalmú végzés megújítása, a program pedig a Verizonon kívül más cégekre is kiterjedhet.
 
„Tudják, mit csinálsz”

A felháborodott jogvédők nem értenek egyet a kormánnyal: szerintük ezek az információk igenis sokat elárulnak az emberről, ezért személyes adatnak minősülnek. A hívások metaadatai révén a hatóságok igen részletes képet építhetnek fel: a titkosszolgálatok tudják, ki kivel beszél, mikor és hol. A telefonos helyadatokról például egy bíróság nemrég megállapította: „ezek alapján meg lehet tudni, hogy az illető rendszeresen jár-e templomba, vagy inkább a kocsmában ül, edzeni jár, vagy az orvosi rendelőbe, megcsalja-e a feleségét, és így tovább. És nem csak egyetlen titok szerezhető meg, hanem kivétel nélkül mindegyik” – fogalmaz a májusi döntés. „Talán sosem hatoltak még be ilyen súlyosan az emberek magánéletébe” – vélekedik Kate Martin, egy polgárjogokkal foglalkozó civil szervezet elnöke. „A kormány tudja, hogy mit csinálsz, csak azt nem, hogy hívnak” – írja le a helyzetet a dokumentumot közlő The Guardian. „Egyelőre nem tudunk mit mondani” – szólt a kormányzat válasza.

Forrás: Magyar Nemzet, The Guardian, The New York Times, The Washington Post