Apor Vilmos imaév - Elindult vándorútján a boldog püspök ereklyéje

A Pápai Lajos győri megyéspüspök által a 2015-ös esztendőre meghirdetett Apor Vilmos-imaév egyik kiemelt eseményeként a mártír püspök ereklyéje, karingjének egy darabja február 19-én elindult egyházmegyei körútjára. A Győri Egyházmegye összefoglalóját olvashatják az imaév programjáról.

Február közepétől november végéig a Győri Egyházmegye minden plébániáján megfordul Boldog Apor Vilmos ereklyéje, karingjének – melyben vértanúságot szenvedett – egy darabja. Az ereklye körül összegyűlő helyi közösségek megemlékeznek a vértanú győri püspök életáldozatáról, és imádkoznak szentté avatásáért.

Az egész egyházmegyét „körbeimádkozó” vándorút a székesegyházi esperesi kerületben indult február 19-én. Az első állomás a győr-szigeti Szent Rókus-templom volt, ahol ünnepi szentmisével fogadták a vértanú püspök ereklyéjét. Ezt követően az öttevényi, a győr-gyárvárosi és a gönyűi templomba érkezik majd Apor Vilmos karingjének darabja.

A győri esperesi kerület után a mosoni, majd a téti esperesi kerületek lesznek a vándorút következő állomásai. 

Az ereklye mellett a templomokban kiállítható lesz Boldog Apor Vilmos nemrég elkészült nagyméretű vászonképe is.

A közös imádsághoz többféle segédanyagot állítottak össze:

– az elektronikusan is letölthető segédanyag biblikus, liturgikus, ének- és szövegjavaslatokat ajánl a helyi ünnephez kapcsolódóan,

– a Boldog Apor Vilmos életéről és vértanúságáról szóló rövid dokumentumfilmet DVD-n terjesztik

– a Boldog Apor Vilmost ábrázoló emlék pedig a hívek számára készült.

Az imaév további kiemelt programjai

Április 1. (nagyszerda), 18 óra – Püspöki szentmise, majd szentségi virrasztás a vértanúság óráiban

Elmélkedés és keresztút éjfélig Boldog Apor Vilmos szentté avatásáért. Elmélkedést tart: Kozma Imre

Május 23., 11 óra – Püspöki szentmise Boldog Apor Vilmos vértanú ünnepén

Előtte 9 órától rekollekció a papságnak. Szónok: Böjte Csaba ferences szerzetes

Az ünnepi szentmise után koszorúzás Boldog Apor Vilmos sírjánál, majd a püspökvár megújult Apor-kiállításának ünnepélyes megnyitása.

Augusztus 24., 18 óra – Püspöki szentmise Boldog Apor Vilmos pappá szentelésének 100. évfordulóján

Október 10. – egyházmegyei zarándoklat Gyulára

November 9., 18 óra – Püspöki szentmise és koszorúzás a boldoggá avatás évfordulóján

November 21., 10 óra – Püspöki szentmise, az imaév bezárása

Ezenkívül minden hónap első hétfőjén 18 órától szentmisét tartanak a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban Boldog Apor Vilmos közbenjárásáért és szentté avatásáért. Márciusban Kránitz Mihály egyetemi tanár mondja az Apor-misét.

Az Apor Vilmos-imaév az egyházmegye állandó programjainak is része lesz: e téma mentén szervezik a nagyböjti ifjúsági lelkigyakorlatot (március 27–29.), a Győri Szeretet Napokat (május 8., 10.), az egyházmegyei családi napot (szeptember 19.) és az érettségizők zarándoklatát is (október 17.).

Az imaévhez kapcsolódva a Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványt jelentet meg, a Hitvallás című egyházmegyei lap pedig ünnepi visszaemlékezés- és interjúsorozattal emlékezik a vértanú győri püspökre.

Magyar Kurír

A nap szentje - Boldog Apor Vilmos püspök, vértanú

Jézus nem csak jó pásztor, hanem áldozati bárány is. Méltó, hogy minden emberi szív fölött övé legyen a hatalom, mert az életét adta értünk. Hatalmát a Szentlélek erejével választott apostolai által gyakorolja.

Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból. 1915-ben szentelték pappá. Gyulán káplán, majd katonalelkész egy kórházvonaton. 1918-tól plébános Gyulán. Különösen foglalkoztatták a szociális problémák; fölkarolta a munkásifjúságot.

1941. március 2-án foglalta el a győri püspöki széket. Bátran szembeszállt az erőszakos törekvésekkel, mindent elkövetett az üldözöttekért. Vértanú halálát is az okozta 1945. április 2-án, hogy a város elfoglalása után a püspökvárba menekült asszonyok és leányok védelmére kelt. Holtteste a győri székesegyház kápolnájában nyugszik. 

II. János Pál pápa avatta boldoggá, 1997. november 9-én.

†

Istenünk, te Boldog Apor Vilmos Püspöknek megadtad, hogy életét feláldozza juhaiért. Közbenjárására add meg nekünk, hogy szent akaratodhoz mindig hűségesek legyünk, és testvéreink üdvösségén fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

A nap szentje/Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Kihirdették a kármelita Marcell atya hősies erényeinek elismerését

December 9-én, hétfőn Ferenc pápa személyes kihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja prefektusát, amely keretén belül több határozat közzétételére jogosította fel a kongregációt. Ezek között szerepel az Isten Szolgájáról, a Kármelhegyi Boldogasszonyról nevezett Marcell atyáról, világi nevén Marton Boldizsárról szóló határozat is, amely szerint elismerik hősies erényeit.

Marton Boldizsár, a későbbi Marcell atya életrajzából: A Zala megyei Kiskomáromban született (ma Zalakomár), 1887. szeptember 9-én. Gimnáziumi tanulmányait a keszthelyi premontreieknél kezdte, majd a nagyszombati főgimnáziumban folytatta, ahol Jézussal és a Szent Szűzzel bensőséges kapcsolatba kerülve ismerte fel életében először Isten szeretetét.

Miközben egyetemi tanulmányait végezte a budapesti egyetem bölcsészkarán, kora divatos ideológiáinak zsákmányává válva elveszítette hitét, s tizenhat évig nem járult szentségekhez. Megszerezve a magyar-latin-görög szakos tanári diplomát Petrozsényben, majd Zalaegerszegen lett gimnáziumi tanár. Kiváló pedagógus volt, akiért rajongtak diákjai, s aki folyton fejlesztette tudását az olvasás és a különböző európai országokban tett utazásai révén.

Az első világháború alatt önként jelentkezett, hogy egy kétgyermekes, de tőle fiatalabb tanárkollégáját helyettesítve a frontra induljon. Albániába küldték, ahol hadnagyként szolgálva mindenkit, még ellenséget is tisztelve azon igyekezett, hogy minél több katona térhessen vissza vele együtt épségben családjához.

A háborúból visszatérve egy hosszú megtérési folyamatban volt része, aminek következtében megbánta bűneit és szerzetesi hivatását fölismerve, 38 évesen a kármelita rendbe kérte felvételét. A képzési idő elteltével, 1930-ban szentelték pappá. Tizenhárom évig volt Győrben a novíciusok magisztere volt. Saját példaadásával és igazi atyai szeretettel nevelte őket, sok karmelita növendék hivatásához járult hatékonyan hozzá. A 40-es évek második felében országszerte híres prédikátorrá és gyóntatóvá vált. Számos egyházi és világi elöljáró tartozott lelki gyermekei közé, mint például a győri vértanú-püspök, Boldog Apor Vilmos vagy Mindszenty József hercegprímás-bíboros, aki később boldoggá avatási eljárásának megkezdését személyes közbelépésével is sürgette.

1950-től, a szerzetesrendek feloszlatását követően az isteni Gondviselésre való teljes ráhagyatkozással, Isten szeretetének tanújaként élt. Élő hite, megingathatatlan reménye és a Szűzanya iránti határtalan bizalma révén sokakon tudott segíteni azok közül, akik a kommunista diktatúra alatt hitükért üldözést szenvedtek.

1966-ban bekövetkezett halála után a győri Kármelita templom kriptájában temették el. 2007. augusztus 18. óta sírja a budapesti Kármelita templomban látogatható.

Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír