Brutális szervkereskedelem az Iszlám Államnál

Szervkereskedelemből finanszírozza tevékenysége egy részét az Iszlám Állam nevű terrorszervezet – állította Irak ENSZ-nagykövete. A brutális eljárásról először tavaly decemberben számolt be egy iraki orvos.

Mohamed Ali Alhakim ENSZ-nagykövet kedden New Yorkban arra kérte a világszervezet Biztonsági Tanácsát, hogy vizsgálja ki az ezzel kapcsolatos értesüléseket. A diplomata újságíróknak elmondta: az utóbbi hetekben hevenyészett tömegsírokban olyan holttesteket találtak, amelyeken műtéti beavatkozásra utaló nyomok voltak, hiányzott a veséjük vagy más testrészük. A nagykövet szerint tucatnyi orvost kivégeztek Moszulban, mert nem voltak hajlandók részt venni a szervek kioperálásában.

Az iraki ENSZ-nagykövet, aki átfogó tájékoztatást adott a Biztonsági Tanácsnak a hazájában uralkodó helyzetről, népirtással vádolta meg az Iszlám Államot.

790 áldozat

Az ENSZ-főtitkár iraki különmegbízottja a BT-nek azt mondta, csak januárban 790-en haltak meg terrorcselekményekben és a harcokban. Nikolaj Mladenov megjegyezte, hogy valóban egyre nagyobb számban érkeznek hírek arról, hogy az Iszlám Állam szervkereskedelemből is finanszírozza tevékenységét. „Egyértelmű, hogy napról napra bővül a taktikájuk” – jelentette ki.

Szerinte a legfontosabb cél Irak számára, hogy visszaszerezze az IÁ által elfoglalt területek feletti ellenőrzést, amely a közel-keleti ország harmadát hajtotta uralma alá. Ugyanilyen arányban foglalt el területeket az Irakkal szomszédos Szíriában.

Milliárdos terroristaszervezet

Ahogy azt az MNO is korábban megírta, tavaly a szélsőséges szervezet naponta 6 millió dolláros bevételt könyvelhetett el. Ez többek közt olajcsempészetből, az újonnan megszállt területek kifosztásából, váltságdíjakból és a külföldről érkező magánadományokból áll össze. Mindez olyan jól megy nekik, hogy a 2015-ös évre kétmilliárd dolláros költségvetéssel számoltak.

Amint arra a Daily Mail felhívta a figyelmet, az Iszlám Államhoz köthető szervkereskedelmet decemberben az al-Monitor nevű hírportál leplezte le egy Siruwan al-Mosuli nevű iraki orvos beszámolója alapján. Mint al-Mosuli elmondta, az IÁ külföldi orvosokat szerződtetett egy Moszulból kiinduló szervcsempészhálózat működtetésére, ez pedig már most hatalmas profitot hozott a feketepiacon. Ráadásul a külföldi orvosoknak megtiltották, hogy a helyi kollégáikkal vegyüljenek, az információ azonban így is kiszivárgott.

A szervek jórészt elesett harcosokból, gyógyíthatatlan sérültekből, vagy elrabolt emberektől származnak, általában Irak vagy Szíria területéről, a „célállomás” pedig általában szaúdi és török bűnbandák, akik aztán elküldik a világon bárhova.

Magyar Nemzet

Törökország - Ankara szerint tizenötezer külföldi harcos küzd Szíriában

A török kormány becslései szerint mintegy tizenötezer külföldi harcos küzd a majdnem négy éve tartó szíriai polgárháborúban - közölte Tanju Bilgic, a török külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtóbeszámolók szerint.

A szóvivő elmondta, hogy a más országok titkosszolgálataival való együttműködésnek köszönhetően a török hatóságok mintegy tízezer személyt azonosítottak, és ők nem léphetnek be Törökországba. További ötezer külföldi harcosról semmilyen információ nem áll rendelkezésre.

Bilgic tájékoztatása szerint a török hatóságok eddig 1100 potenciális külföldi harcost toloncoltak vissza hazájukba, akik Törökországon keresztül igyekeztek eljutni Szíriába.

A Hürriyet lap angol nyelvű híroldalán emlékeztetett arra, hogy Bilgic előző heti sajtótájékoztatóján a Törökországból kitiltott személyek száma "csak" 7833 volt.

Az ankarai vezetést gyakran vádolják azzal a nyugati országok, hogy nem sokat tesz a külföldi harcosok Szíriába áramlásának megakadályozása érdekében. Törökország mindenesetre azt rója fel folyamatosan az európai államoknak, hogy nem látják el a török hatóságokat megfelelő információkkal a Szíriába tartó lehetséges szélsőségesekről.

Az európai hatóságok számára a január elején, szélsőséges iszlamisták által Franciaországban elkövetett merényleteket követően elsődleges fontosságúvá vált a Szíriába távozott és ott harcoló szélsőségesek felkutatása, mivel visszatérésük biztonsági kockázatot jelenthet Európában.

A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődő, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma az ENSZ becslései szerint már meghaladja a 220 ezret. A közel-keleti országban kialakult fejetlenség táptalajt adott a szélsőséges iszlamisták, például az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorcsoport megerősödésének.

Híradó

Szentföld - Újrapróbálkoznának a palesztinok a BT-ben

Mahmúd Abbász palesztin elnök vasárnap esti bejelentése szerint napokon belül újra benyújthatják az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a határozati javaslatot, amely egyebek között előírná, hogy Izrael 2017 végéig vonuljon ki az általa 1967-ben megszállt palesztin területekről.

A BT a múlt héten elutasította a Jordánia által előterjesztett tervezetet. A tanács 15 tagja közül nyolc támogatta a javaslatot, de annak elfogadásához legalább kilenc ország támogatására lett volna szükség. Sajtóértesülések szerint a palesztinok abban reménykednek, hogy most jobb esélyeik lehetnek, mert az év fordultával a BT nem állandó tagjai közül több más országoknak adta át a helyét.

Abbász egy vasárnap esti rendezvényen azt mondta, hogy intenzív tárgyalásokat folytatnak több arab állammal, mindenekelőtt Jordániával a tervezet újbóli előterjesztéséről, és arra akár napokon belül sor kerülhet. Hangoztatta: nyomás alatt kívánják tartani a BT-t, hogy elnyerjék jogaik nemzetközi elismerését. A javaslat elfogadtatása "nem a palesztinoknak nem sikerült, hanem a Biztonsági Tanácsnak" - tette hozzá. A tervezet a palesztin államiság megteremtését is célul tűzné ki.

Az izraeli sajtó már a múlt heti elutasítás után cikkezett arról, hogy a palesztinok segítői év elején újra megpróbálhatják elfogadtatni a javaslatot. A vétójoggal rendelkező Egyesült Államok még akkor is megakadályozhatná a kezdeményezés elfogadását, ha azt a BT legalább kilenc országa támogatná.

Híradó/MTI

Szentföld - BT elé kerül a palesztin államról szóló javaslat

Mahmúd Abbász palesztin elnök telefonon közölte John Kerry amerikai külügyminiszterrel, hogy az Egyesült Államok halasztási kérelme ellenére a palesztin fél már hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti a palesztin államiságot meghatározó dokumentumot.

Jordánia várhatóan hétfőn szétosztja az ENSZ BT tagországai diplomatáinak azt a határozati javaslatot, amely Ciszjordánia területén két éven belül egyoldalúan életre hívná a palesztin államot. A palesztinok úgy határoztak, hogy nem várják meg a javaslat benyújtásával a BT öt nem állandó tagjának cseréjét, noha az új összetételű testület számukra kedvezőbb lenne. Az ügyben várhatóan kedden lesz szavazás.

A jeruzsálemi közszolgálati rádió értesülése szerint a december közepén elfogadottnál keményebb megfogalmazású határozati javaslatról van szó.

Száeb Erekát palesztin főtárgyaló pénteken közölte, hogy az eredeti, december 18-ai szöveghez nyolc új kiegészítést fűztek, amelyekben egyebek mellett Kelet-Jeruzsálemet jelölték ki a jövendő Palesztina fővárosának, és követelték a palesztin foglyok szabadon engedését egy meghatározott menetrend alapján.

A valószínűleg már hétfőn a BT elé kerülő javaslat mindazonáltal várhatóan nem szerzi meg kilenc ország - minimálisan szükséges - támogatását, és így Washingtonnak nem kell vele szemben vétót bejelentenie.

A javaslat felszólítja Izraelt, hogy 2017 végéig vonuljon vissza az 1967-es határokig. Az amerikai külügyminiszter - egy meg nem nevezett munkatársa szerint - tiltakozott a lépés miatt, és arra kérte a palesztin elnököt, hogy halassza el az indítvány benyújtását a márciusi izraeli választásokig, mert az amerikai külügyi szakértők szerint egy esetleges ENSZ-határozat az izraeli keményvonalasokat erősítve negatívan befolyásolná az izraeli parlamenti voksolást.

Kerry közölte Abbásszal, hogy Washington szükség esetén megvétóz egy ilyen ENSZ-döntést, és jelezte, hogy esetleg gazdasági szankciókkal is sújthatják Rámalláhot, ha mégis a BT-hez fordul.

A kérést a BT-hez benyújtó Jordánia ENSZ-nagykövete, a testület arab képviselője hangsúlyozta, hogy Jordánia a tanács tizenöt tagországának konszenzusos döntésére törekszik.

Híradó/MTI

ENSZ - Benyújtották a palesztin területek izraeli megszállásának végét sürgető javaslatot

A testület nem állandó tagjaként Jordánia az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé terjesztette a palesztin területek 1967 óta tartó izraeli megszállásának végét sürgető határozattervezetet, amely a korábban ismertté vált 2016. november helyett 2017 végét jelöli meg a kivonulás határidejeként.

Az arab országok támogatását bíró dokumentum üdvözli egy nemzetközi konferencia megrendezését a békéhez vezető tárgyalások megindításához. Rijád Manszur palesztin ENSZ-nagykövet hangsúlyozta, hogy nyitottak tárgyalni módósításokról, többek közt a Washingtonnal, ha "készek és akarják is". Az Egyesült Államok - a BT állandó tagja - a múltban gyakran vétózott meg Izrael érdekeit sértő intézkedéseket. Erre való tekintettel Franciaország Németországgal és Nagy-Britanniával összefogásban szintén megfogalmazott egy tervezetet, amely két évet javasolt egy átfogó békemegállapodás kidolgozására. Ennek hatására a palesztinok finomítottak javaslataikon.

A Jordánia által benyújtott dokumentumról nem biztos, hogy szavaznak, a palesztin külügyminiszter azonban ezzel kapcsolatban korábban azt mondta, ez annak jele is lehet, hogy a BT-ben kompromisszum körvonalazódik a szembenálló érdekek BT előtti nyílt összecsapásának elkerülésére.

Manszur szerdán a világszervezet New York-i központjában úgy fogalmazott, olyan végső szövegre van szükség, amely komoly eséllyel elvezet a békéhez.

A palesztinok szeptember vége óta dolgoznak egy Közel-Kelettel kapcsolatos határozattervezeten. Mahmúd Abbász palesztin elnök akkor jelentette be az ENSZ-ben, hogy fokozni fogják a független palesztin állam elismerésére tett erőfeszítéseiket.

Izrael a napokban közölte, hogy nem fogad el diktátumokat a kivonulással kapcsolatban.

Híradó/MTI

Szentföld - A palesztinok benyújtják az izraeli megszállás befejezését követelő határozattervezetet

Az izraeli megszállás végét követelő határozattervezetet terjeszt elő a palesztin vezetés az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) szerdán, a dokumentum szorgalmazza, hogy a zsidó állam két éven belül vonja ki erőit a palesztin területekről.

Vaszel Abu Juszef, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) egy magas rangú tisztségviselője vasárnap este közölte a palesztin vezetés erről szóló döntésének hírét Rámalláhban. Az Arab Liga támogatja a határozattervezetet, amely útitervet állít fel az izraeli katonai megszállás megszüntetésére az 1967-ben elfoglalt palesztin területeken, beleértve Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet.

Az izraeli miniszterelnök vasárnap kategorikusan elutasította, hogy Izrael két éven belül kivonja katonáit Kelet-Jeruzsálemből és Ciszjordániából, mert az álláspontja szerint azzal járna, hogy "iszlamista szélsőségesek jelennek meg Tel-Aviv külvárosaiban és Jeruzsálem szívében".

Benjámin Netanyahu és John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn Rómában találkozik, hogy megvitassa a palesztin államisággal kapcsolatban az ENSZ-ben kőröző javaslatokat.

Izrael reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok a BT állandó tagjaként megvétóz a kivonulás menetrendjéről szóló bármilyen lépést, egy magas rangú amerikai tisztségviselő azonban úgy fogalmazott, túl korai még erről beszélni. Washington eddig minden olyan határozattervezetet elutasított, amelyet Izrael-ellenesnek talált, nemrég megvétózta Jordánia arról szóló javaslatát, hogy Izrael 2016 novemberéig vonja ki erőit. Amerikai források szerint viszont más lehet a helyzet, amennyiben nem egyetlen, hanem több ország támogatását bíró határozattervezetről van szó.

Kerry még hétfőn Párizsba utazik, hogy európai partnereivel tárgyaljon, majd Londonba megy tovább, ahol Száeb Erakat palesztin főtárgyalóval és az Arab Liga delegációjával egyeztet majd. Utóbbiak vélhetően arról akarják meggyőzni őt, hogy az Egyesült Államok ne akadályozza meg a tervezet elfogadását.

Híradó/MTI

Szentföld - Megfigyelői státust kaptak a palesztinok az ICC konferenciáján

A palesztinok megfigyelői státust kaptak a 122 országot tömörítő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hétfőn elkezdődött konferenciáján.

Mahmúd Abbász palesztin elnök már többször figyelmeztette az ENSZ-t, hogy ha nem ismeri el Palesztina államiságát, és nem kötelezi Izraelt a további zsidó telepek építésének leállítására a palesztin területeken, akkor a Palesztin Hatóság kéri felvételét az ICC-be, hogy a testületben háborús bűncselekményekkel vádolja meg Izraelt.

Rijad Manszúr, a palesztinok ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy a kormány a teljes jogú tagság felé halad, Abbász dönti el, hogy ezt mikor fogják kérni.

Az ICC kéthetes New York-i konferenciáján Afrikára koncentrál, miután a figyelem középpontjába az került a múlt héten, hogy az ICC ejtette a vádakat Uhuru Kenyatta kenyai elnök ellen. Kenyattát azzal vádolták meg, hogy felelős a 2007-es választásokat követően kirobbant etnikai indíttatású erőszak szításáért.

Híradó/MTI

Belgium - Brüsszel a palesztin állam elismeréséért lobbizik

"Egy ilyen lépés csak akkor lehet sikeres, ha azzal egy időben az Egyesült Államok is erőfeszítést tesz..."

Több uniós tagállammal is párbeszédet kezdett Belgium annak érdekében, hogy minél több ország közösen ismerje el a palesztin államot - jelentette pénteken az EUObserver brüsszeli hírportál.

A brüsszeli szövetségi törvényhozás várhatóan a jövő héten szavaz majd egy olyan, nem kötelező érvényű javaslatról, amely arra kéri fel a kormányt, hogy a megfelelő időben ismerje el a palesztin államot, de határidőt nem szab.

A belga külügy a lap szerint két folyamat kimenetelére vár, egyrészt, hogy egy francia-jordániai ENSZ BT-javaslat alapján sikerül-e 2016-ig megállapodniuk az izraelieknek és a palesztinoknak, másrészt szeretné megvárni, míg kinevezik az Európai Unió új közel-keleti különmegbízottját.

Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Írország is csatlakozhat

Egy belga diplomata úgy nyilatkozott a portálnak, hogy valószínűleg Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Írország ismerheti még el a palesztin államot, de nem zárta ki a sorból teljesen Ausztriát, Dániát, Finnországot, Görögországot, Olaszországot, Luxemburgot és Portugáliát sem, miután ezek az országok igennel szavaztak az ENSZ Közgyűlésében 2012-ben, amikor a testület arról döntött, kapjon-e a Palesztin Nemzeti Hatóság "megfigyelő állam" státust a szervezetben.

A belga diplomata szerint miután az államelismerésre csak egyszer van lehetőség, azt jól kell időzíteni, a legkedvezőbb diplomáciai hatás érdekében, s szerencsés volna, ha ezt minél több uniós tagállam együtt tenné meg.

A neve mellőzését kérő diplomata hozzátette, hogy egy ilyen lépés csak akkor lehet sikeres, ha azzal egy időben az Egyesült Államok is erőfeszítést tesz, hogy újraindítsa az izraeli-palesztin béketárgyalásokat. "Mit lehet tenni? Végső soron a valódi békemegállapodást nekik kell megkötniük, nem nekünk" - húzta alá az EUObservernek névtelenül nyilatkozó belga külügyi forrás.

Híradó/MTI

Az ENSZ-közgyűlés felszólította Izraelt, hogy mondjon le az atomfegyvereiről

A dokumentumnak nincs kötelező hatálya...

Az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel határozatot hozott kedden, amelyben felszólította Izraelt, hogy mondjon le az atomfegyvereiről, és helyezze azokat nemzetközi felügyelet alá.

A határozat tervezetét Egyiptom terjesztette be, és 161:5 arányban fogadták el. Izraelen kívül ellene szavazott az Egyesült Államok és Kanada is. 18 ország tartózkodott.

A közgyűlés a határozatban megállapította, hogy a Közel-Keleten Izrael az egyetlen állam, amely nem csatlakozott a nukleáris fegyverek elterjedése ellen hozott atomsorompó-szerződéshez. Felszólította Izraelt, hogy "további halogatás nélkül csatlakozzék az egyezményhez, ne fejlesszen ki atomfegyvereket, ne hajtson végre kísérleteket, és máshogy se szerezzen be atomfegyvert, és mondjon le atomfegyver birtoklásáról", nukleáris létesítményeit pedig helyezze a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség őrizete alá.

Izraelről széles körben azt tartják, hogy rendelkezik atomfegyverrel, de ezt hivatalosan nem ismeri el.

A határozatban a közgyűlés síkra szállt egy atomfegyver mentes övezetért a Közel-Keleten.

Híradó/MTI

Szentföld - Palesztina soha nem ismeri el Izraelt zsidó nemzetállamként

Palesztina soha nem ismeri el Izraelt zsidó nemzetállamként - jelentette ki szombaton Mahmúd Abbász palesztin elnök az Arab Liga rendkívüli ülésén Kairóban vasárnapi sajtóértesülések szerint.

A politikus azt követően fejtette ki véleményét, hogy az izraeli kormány a múlt vasárnap megszavazta az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó új jeruzsálemi törvényjavaslat elveit.

Abbász szavait a Channel 10 izraeli tévéállomás is idézte. A palesztin elnök figyelmeztetett: ha az ENSZ nem ismeri el Palesztina államiságát, és nem kötelezi Izraelt a további zsidó telepek építésének leállítására a palesztin területeken, akkor a Palesztin Hatóság kéri felvételét a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságba (ICC), hogy a testületben háborús bűncselekményekkel vádolja meg Izraelt.

Kilátásba helyezte egyben, hogy megszakítanak minden biztonsági kapcsolatot Izraellel, hacsak nem újítja fel az idén áprilisban megszakadt béketárgyalásokat.

Az Arab Liga tanácskozásán az országok külügyminiszterei ismételten támogatták azt a kezdeményezést, hogy Izrael vonuljon vissza az 1967 előtti határaira, és teremtsék meg a független Palesztin államot.

Abbász faji elkülönítést hirdető államnak minősítette Izraelt, amely olyan apartheid-államot akar létrehozni, amely kizárólag a zsidóké lenne, ahol "csak zsidóknak" feliratú buszok lennének, és amely telepeket hoz létre (palesztin területen) a Jordán folyó nyugati partján.

A palesztin elnök leszögezte, csak akkor képzelhető el a palesztin-izraeli béketárgyalások újrakezdése, ha Izrael befagyasztja a telepek létrehozását Ciszjordániában, valamint Jeruzsálemben, ha szabadon engedi a hosszú ideje fogva tartott palesztinok negyedik csoportját, illetve megszabja a határok kijelölését célzó tárgyalások menetrendjét.

Híradó/MTI

Iszlám Állam - Óriási pénzek származnak a váltságdíjakból

Az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita szervezet idén már hozzávetőleg 35-45 millió dollárra tett szert az elrabolt személyek után fizetett váltságdíjból – közölték az ENSZ szakértői az AP amerikai hírügynökség tájékoztatása szerint.

Yotsna Lalji, a világszervezet egyik szakértője arról tájékoztatta hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a különböző terrorcsoportoknak világszerte mintegy 120 millió dollárt fizettek ki váltságdíjként 2004 és 2012 között. A tisztségviselő elmondta, a váltságdíjcélú emberrablások száma továbbra is növekszik, ez szerinte abból is látszik, hogy az Irakban és Szíriában hatalmas területeket elfoglaló Iszlám Állam csak idén 45 millió dollárt is begyűjthetett.

A tájékoztatás szerint az utóbbi években az emberrablás vált a terrorszervezetek legfőbb bevételi forrásává. Ajman az-Zavahíri, az Al-Kaida vezére már 2012 októberében nyugati állampolgárok elrablására buzdította a nemzetközi terrorhálózat tagjait.

Nem csak az Iszlám Állam keres dollármilliókat

Lalji szerint az elsősorban Jemenben tevékenykedő, Arab-félsziget Al-Kaidája nevű csoport 20 millió dollárra tett szert ily módon 2011 és 2013 között, az Észak-Afrikában működő, Iszlám Magreb Al-Kaidája nevű szervezet pedig 75 millió dollár váltságdíjat zsebelt be az utóbbi négy évben. A Boko Haram nigériai iszlamista milícia és az As-Sabaab szomáliai terrorcsoport is dollármilliókat keresett emberrablással.

A kockázatok csökkentése érdekében a terrorszervezetek számos esetben helyi bűnözői csoportokat, törzsi fegyvereseket bíznak meg a kiszemeltek elrablásával. A szakember emellett közölte, hogy bár a média elsősorban a nyugati túszokkal foglalkozik, az elhurcolt emberek túlnyomó többsége helybéli.

A washingtoni kormány szerint az Iszlám Állam a világ legjobban finanszírozott terrorista csoportja. Szakértők szerint a szervezetnek csak az illegális olajeladásból napi egymillió dolláros bevétele származik.

Magyar Nemzet

Irak és Szíria - Eddig tizennégymillióan menekültek el a térségből

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) elmondása szerint 13,6 millió ember hagyta el kényszerből otthonát Szíriában és Irakban. A szervezet adományokat, donorokat vár, hogy ezen emberek millióinak szükségleteit képes legyen kielégíteni.

Körülbelül tizennégymillió ember kényszerült lakóhelye elhagyására az Irakban és Szíriában dúló háború miatt, sokan még mindig közülük élelem és menedékhely hiányában vannak a tél közeledtével, adta hírül a Reuters az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentése alapján.

A szám magába foglalja hétmillió szíriai, lakóhelyét elhagyni kényszerülő embert, hárommillió szíriai menekültet, kétmillió iraki menekültet, valamint további kétszázezer embert, akik elhagyták otthonukat biztonságot keresve.

A szíriai menekültek jórésze Libanonba, Jordániába, Irakba és Törökországba ment, ahol többé-kevésbé segíti őket az adott állam. Amin Awad, az UNHCR közel-keleti és észak-afrikai vezetője szerint más államoknak, főleg az európai országoknak is meg kellene nyitniuk határaikat a menekültek előtt és osztozniuk a teherben.

A Menekültügyi Főbiztosság elmondta, hogy körülbelül ötvennyolcmillió dollár adomány áll rendelkezésére, hogy a csaknem egymillió embert felkészítsék a télre. A pénzt alapvető szükségletek kielégítésére fordítják.

További források hiányában a Főbiztosság prioritása az idősek és a gyermekek ellátásnak biztosítása lesz.

Amin Awad hozzátette, hogy Kína és Oroszország is felkerült a donorok listájára, és további támogatók hozzájárulását várják, amelyekből a szervezet képes lesz ellátni a menekültek millióit. 

Kitekintő

Raphael Louis Sako megrázó üzenete a világ keresztényeihez

Raphael Louis Sako bagdadi káld katolikus pátriárka nemrég levelet intézett Ferenc pápához, a Közel-Kelet püspökeihez és valamennyi katolikus püspöki konferencia elnökéhez.

„A világ hallgatásba burkolózik, amikor az iraki keresztények helyzetéről van szó – írja a pátriárka, aki az elmúlt években többször is fölszólított a cselekvésre. – Ha nem történik azonnali beavatkozás, tanúi leszünk az ősi iraki kereszténység kipusztításának.” A pátriárka fölszólította az USA-t, az EU-t, az ENSZ-t és a muszlim vezetőket a közbelépésre. „Kiábrándító – jegyzi meg ugyanakkor –, hogy az iszlám nevében elkövetett keresztényellenes barbarizmusra, gyilkosságokra, a szabadság és az emberi méltóság sárba tiprására adott muzulmán válasz messze nem kielégítő, különösen annak fényében, hogy a keresztények muszlim testvéreikkel közösen küzdöttek Irakért és az iszlám civilizációért. Ábel vére az égre kiált.

Először Istenhez kell fohászkodnunk, Ő egyedül képes megváltoztatni az emberi szívet. Ezért – folytatja a pátriárka – a világ hívőihez fordulok. Közösségekben és otthon esedezzünk az Úrhoz, büntesse meg a Közel-Keleten végigsöprő vérengzést. Imádkozzunk a szeretet Istenéhez, űzze el az emberi szívben megbújó gonoszt, és költözzön azok szívébe, akik gyűlölik a fényt, hogy fölismerjék embertársukban a testvért, és vessen véget a jóakaratú emberek üldöztetésének.”

Imádság

Istenünk, mindenek Atyja, Béke Fejedelme, Szent Mihály arkangyal közbenjárására védj meg minket a gonosztól. Küldd el szent angyalaidat, hogy vezessék és védjék meg az üldöztetést szenvedőket. Erősíts meg hitünkben és ébreszd föl bennünk a reményt. Szabadíts meg minket a veszélytől. Hárítsd el szívünkből a közönyt, és a Szentlélek bölcsessége irányítsa a világ vezetőit, hogy eredményesen munkálkodjanak a békén napjainkban. Isteni segítségeddel a könyörület legyőzi az erőszakot, a béke a háborút, hogy szeretet és igazság uralkodjék a Földön. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

Orientalista.hu

Szentszék - A szíriai keresztények nincsenek egyedül

Szentszéki képviselő járt Szíriában

Ezzel a megállapítással számolt be Giampietro Dal Toso prelátus, a „Cor Unum” Pápai Tanács titkára szíriai útjáról. Az elmúlt napokban Damaszkuszban részt vett a helyi katolikus püspökök ülésén. A három éve fennálló háborús helyzetben is a katolikus és más szervezetek csendben tovább folytatják humanitárius tevékenységüket. 

Dal Toso prelátus a Vatikáni Rádiónak elmondta, hogy Damaszkuszban látszólagos nyugalmat tapasztalt. Világos, hogy a konfliktus tragikus következményei jelen vannak és a helyzet egyre pusztítóbb a lakosság számára. A szíriaiak fele – 10 millió ember – otthonán kívül él. Ebben a társadalmi bizonytalanságban nincs munkalehetőség, így a társadalmi együttélés is megbénult, nehezen lehet pl. gyógyszerekhez hozzájutni. 

Általános az elszegényedés, bár igyekeznek megfékezni ezt a folyamatot a katolikus segélyszervek és más szervezetek tevékenysége által is. Az ENSZ ügynökségek szintén komoly munkát végeznek. A katolikus szervezetek nagy életerővel végzik tevékenységüket. Igyekeznek segíteni az embereket az egészségügy, a nevelés területén és azzal, hogy meghallgatják őket. A papság és a szerzetesek komoly tanúságtételt tesznek a jelenlegi helyzetben, nem menekültek el, ott maradtak az emberekkel. Ez hatalmas segítség elsősorban a keresztények számára, akik nem érzik elhagyatva magukat. 

A konfliktus kiszélesedett katonai és humanitárius szempontból is, amely hatással van a környező országokra. Törökországban, Jordániában és Libanonban nagy számú menekült él. Ezek a viszonylag homogén lakossággal rendelkező országok befogadják a hatalmas méretű menekült áradatot, ami a destabilizálódás veszélyét hordozza magában – állapította meg Dal Toso prelátus. 

A szíriai keresztények érzik az egyetemes egyház közelségét az értük végzett segítségnyújtásban, az imákban és a tanúságtétel által. Ezzel buzdíthatjuk és megerősíthetjük őket a nehézségek ellenére, amelyek között élnek. A katolikus szervezetek tevékenysége elsősorban a keresztény közösség támogatására irányul, de segíti az egész szíriai lakosságot, amely szenved a konfliktustól. A Szentszék különböző szinteken végzett tevékenysége a háborútól szenvedő minden ember érdekében történik, megkülönböztetés nélkül. A konfliktusban érintett minden fél bevonásával kell megtalálni a párbeszéd útját az ország kiengesztelődése érdekében – zárta interjúját Giampietro Dal Toso prelátus, a „Cor Unum” Pápai Tanács titkára szíriai útjáról.

Vatikáni Rádió

Szentszék - Bernardito Auza érsek felszólalása az ENSZ ülésén

"850 millió ember szenved súlyos éhezéstől bár az élelmiszerelőállítás elegendő ahhoz, hogy mindenkit tápláljunk."

"850 million people suffer from acute hunger although levels of food production are sufficient to feed everyone."

www.holyseemission.org

Az idézet Bernardito Auza érsek, a Szentszék ENSZ állandó megfigyelőjének október 30-i felszólalásából származik, amelyet a mezőgazdasági fejlesztés, élelmiszerbiztonság és táplálkozásról tartott New York-i ülésen mondott el. 

Vatikáni Rádió

Szentföld - Washington ellenzi a jeruzsálemi építési tervet

"Újabb 500 kelet-jeruzsálemi lakás építését hagyta jóvá"

Ellentétes Izrael deklarált békepolitikájával, és "szerencsétlen döntés ebben a kényes időszakban", hogy az ország belügyminisztériuma újabb 500 kelet-jeruzsálemi lakás építését hagyta jóvá hétfőn - jelentette ki Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Hozzátette azonban, hogy Washington "továbbra is a legmagasabb szinten tárgyal Izraellel, és egyértelműen közli álláspontját" a lakásépítési ügyekben.

A jeruzsálemi körzeti építési és tervezési bizottság a város északkeleti részén fekvő Ramat Slomó negyedben engedélyezte az újabb építkezést, amelynek megkezdéséhez még számos további jóváhagyás szükséges, a folyamat szakértők szerint akár évekig is eltarthat. Most mintegy 200 ezer izraeli telepes él Kelet-Jeruzsálemben, a város ezen része azonban a palesztin állam fővárosa kell, hogy legyen. Izrael szerint Jeruzsálem a zsidó állam "oszthatatlan és örök" fővárosa.

A washingtoni kormány már október elején kijelentette egy kelet-jeruzsálemi építkezési tervről, hogy "mérgezi a légkört" és általa Izrael "eltávolodik még a legközelebbi szövetségeseitől is". Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a mostani lakásépítési terv múlt heti nyilvánosságra kerülése után elítélte a kelet-jeruzsálemi terjeszkedés terveit, és az ügyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását követelte.

Híradó/MTI

Irak - Októberben ezer fölött a halottak száma

Legkevesebb 1273 ember vesztette életét Irakban egy ENSZ által szombaton kiadott jelentés alapján.

A nemzetközi szervezet szerint októberben 856 polgári személy és az iraki biztonsági erők 417 tagja halt meg az országban folyó harcokban. A legtöbb civil áldozat Bagdadban volt. Ott 379 embert öltek meg.

Az adatok nem tartalmazzák az Anbar tartományban és más, fegyveres csoportok ellenőrzése alatt lévő területek emberi veszteségeit. Köztük az Iszlám Állam által elkövetett tömeggyilkosságok kormánypárti szunnita törzsek áldozatainak számát sem.

A halálos áldoztatok októberi száma valamivel meghaladja a szeptemberit, akkor ugyanis az ENSZ adatai alapján 1119 iraki halt meg.

Híradó/MTI

Ausztrália - Canberra törvénnyel gátolja a dzsihadistákhoz való csatlakozást

Ausztrália törvényekkel próbálja akadályozni, hogy állampolgárai szélsőséges szervezetekhez csatlakozzanak és külföldre utazva harcokban vegyenek részt, mint például Irakban vagy Szíriában az Iszlám Állam (IÁ) oldalán.

Az ausztrál parlament által csütörtökön elfogadott jogszabályok új büntetési tételként bevezetik a "terrorizmus pártolásának" tilalmát, valamint lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy megakadályozzák az ausztrál állampolgárok külföldi konfliktusövezetekbe való beutazását.

Szeptemberben az ENSZ az IÁ térhódításának hatására arra kérte a világ országait, hogy szigorúan büntessék, ha valamely állampolgáruk külföldön harcba indul egy szélsőséges szervezet tagjaként, vagy másokat toboroz erre a célra, finanszírozza ilyen tervüket. Biztonsági elemzők több ezerre teszik az Irakban vagy Szíriában harcoló külföldiek számát.

Tony Abbott ausztrál miniszterelnök a canberrai parlamentben közölte, hogy az országnak legalább 70 állampolgára harcol Irakban vagy Szíriában, és van mintegy száz olyan ember, aki Ausztráliában szervezi ezeknek a leendő harcosoknak a kiutazását. Ezzel összefüggésben a hatóságok érvénytelenítették mintegy 70 ausztrál útlevelét - tette hozzá.

Korábban olyan jelentések láttak napvilágot, hogy a hatóságok szerint 160 ausztrál harcol a Közel-Keleten.

"A törvények célja megvédeni más országokat attól, hogy ausztrál állampolgárok ártó szándékkal a földjükre lépjenek, és védeni bennünket is, mert állampolgárainknak joguk van ahhoz, hogy visszatérjenek hazájukba, ezenkívül semmit nem akarunk kevésbé, mint hogy olyan emberek lepjék el utcáinkat, akik szélsőségessé és kegyetlenné váltak valamilyen külföldi terrorista szervezetben" - jelentette ki a kormányfő.

Ausztrália a radikális muzulmánok jelentette veszély miatt már korábban megemelte a terrorfenyegetettség szintjét az országban, szeptember közepén pedig az ország történetének legnagyobb méretű terrorellenes razziasorozatát tartották nagyobb városokban.

A kormány - amely nemrég felhívta a figyelmet arra: elképzelhető, hogy át kell helyezni a szabadság és a biztonság között korábban megállapított egyensúlyt - azt tervezi, hogy a biztonsági fenyegetések elhárítása érdekében korlátozni fogja az információ szabad áramlását. Ezt a tervet máris sokan bírálják, szerintük a tervezett törvények túl messzire mennek, túlságosan korlátozzák a magánélethez való jogot, börtönbe juttathatnak újságírókat és közérdekű feljelentőket, ezenkívül végrehajtásuk túlságosan költséges is.

Híradó/MTI

Szentföld - Palesztina a Biztonsági Tanács elé vinné az izraeli kivonulás kérdését

Palesztina az ENSZ Biztonsági Tanácsát sürgeti: 2016 novemberéig azt szeretnék, ha az izraeli csapatok elhagynák a palesztin területeket.

Riyad Mansour, az ENSZ palesztin nagykövete pénteken úgy nyilatkozott, hogy kormányuk 2016 novemberére el szeretné érni az izraeli erők palesztin területekről való kivonását. Azt szeretné, ha a kérdést még az év vége előtt szavazásra bocsátaná a Biztonsági Tanács. A nagykövet azt is elmondta, hogy amennyiben nem születik döntés - amely elég valószínű, mivel az USA ezt akár meg is vétózhatja -, úgy Palesztina más alternatívákkal is rendelkezik, bár úgy véli, a szavazás a legjobb megoldás a rendezésre.

Palesztin hivatalnokok csütörtökön azt mondták, hét támogatóval már rendelkeznek a Biztonsági Tanács tagjai közül, ennek ellenére továbbiakat keresnek, mivel a döntés elfogadásához kilenc ország támogatása kell, bár még így is kérdéses lehet a végeredmény, mivel az állandó tagok - köztük az Amerikai Egyesült Államok - megvétózhatják a döntést. A szavazás sürgetése annak tulajdonítható, hogy hosszú ideje nem sikerül Palesztinának és Izraelnek megegyeznie az amerikai közreműködéssel zajló tárgyalásokon azokról a feltételekről, amelyek a független Palesztina létrejöttéhez szükségesek lennének. A legutóbbi tárgyalások is kilenc hónap után áprilisban kudarcba fulladtak és megszakadtak. 

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet hangsúlyozta a két fél közti tárgyalások fontosságát, mivel úgy véli, csakis ez vezethet majd el a megoldáshoz. Ron Prosor izraeli ENSZ-nagykövet Palesztinát a párbeszéd elkerülésének szándékával vádolja, úgy gondolja, egyoldalú akció a Biztonsági Tanácson keresztül elérni bármit is.

Riyad Mansour tartja magát az eddig elmondottakhoz, valamint azt is megemlítette, hogy amennyiben a döntés számukra kedvezőtlen lesz, úgy Palesztina a jövőben több nemzetközi szerződéshez, egyezményhez, illetve a Nemzetközi Büntetőbírósághoz is csatlakozni fog annak érdekében, hogy minél nagyobb nemzetközi elismerést szerezzen. Ezen kívül kilátásba helyezte azt is, hogy az ENSZ Közgyűlése elé viszi a kérdést, ahol - bár a határozatok nem kötelező jellegűek - a tagállamok egyikének sincs vétójoga.

Kitekintő

Vukovár - Megcsonkítással fenyegették, majd kivégezték horvát áldozataikat

Megkezdődött kedden Eszéken tíz szerb férfi pere, akiket azzal vádolnak, hogy egykori szerb szabadcsapatok tagjaiként a délszláv háború idején két, Vukovár melletti horvát településen, Trpinján és Borovo Naseljén súlyos háborús bűncselekményeket követtek el.

A vád szerint 1991 szeptembere és novembere között parancsot adtak horvát nemzetiségű civilek és katonák kínzására és megölésére, és személyesen is részt vettek 17 ember kivégzésében. Az elfogott civileket ököllel, puskatussal és bottal verték, megcsonkítással fenyegették, „csetnik” nótákat énekeltettek velük, két nőt megerőszakoltak, majd mind a 24 áldozatot elvitték a Bobotai csatornához, ahol kivégezték és elásták őket.

Valamennyi vádlott tagadja bűnösségét, ártatlanságát hangoztatja.

A bűncselekményeket a vádirat szerint akkor követték el, amikor Horvátország függetlenségének kikiáltása után a szerb kisebbség fellázadt, és a jugoszláv néphadsereg szerb önkéntesekkel együtt megostromolta, majd elfoglalta Vukovárt.

Miroslav Kraljevic megyei főügyészhelyettes elmondta, hogy az összegyűjtött bizonyítékok és a tanúk elmondása alapján – több mint nyolcvan embert hallgatnak meg a per során – az ügyészség be fogja bizonyítani, hogy a vádlottak elkövették a terhükre rótt háborús bűnöket. Ezzel szemben a védelem azt állítja, hogy a vádlottak nem tartózkodtak Trpinjában a bűncselekmények időpontjában, vagy mások által elkövetett bűnökkel vádolják őket. Legtöbbjüket még tavaly őrizetbe vette a rendőrség. A következő tárgyalás időpontját október 27-re tűzte ki a bíróság.

Mészárlás

Augusztusban Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró államfője arra tett ígéretet, hogy országuk mindent megtesz annak érdekében, hogy felkutassa azokat a személyeket, akik az 1991–95-ös délszláv háború idején a volt Jugoszlávia területén tűntek el.

A legbrutálisabb mészárlásokat Vukovárnál és Srebrenicánál azok a csetnikek vitték véghez, amelyeknek Voislav Šešelj volt a vezérük és Tomislav Nikolić a második számú vajdájuk.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején (1992–1995) az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzés a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, és a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában. A Radovan Karadzic elleni 11 pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek.

Magyar Nemzet