Esztergom - Lezárult az európai püspökök konferenciája

Január 13. és 15. között Esztergomban, Magyarország ősi egyházi központjában zajlott a Hittani Kongregáció vezetőinek és az európai püspöki konferenciák hittani bizottságai elnökeinek találkozója, a Szent Adalbert Központban – tájékoztat az MKPK Sajtószolgálat.

(...) A találkozó kezdetén Müller bíboros felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyet a részvevőkhöz intézett. E levelében a Szentatya kifejezte, hogy ennek az értékes kezdeményezésnek a „célja, hogy értékelje a helyi püspöki konferenciák, ezen belül is a hittani bizottságok felelős szerepét a hit egységének és teljességének megőrzésében és a fiataloknak történő továbbadásában”. Az Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításból kiindulva megfogalmazta kívánságát, hogy a találkozó „járuljon hozzá egyes, az európai kontinensen ma jelentkező doktrinális és pasztorális nehézségek kollegiális megtárgyalásához, hogy ebből a hívekben új missziós lendület születhessen, valamint az élet transzcendens dimenziója iránti nyitottság, amely nélkül Európa elveszítheti »humanista lelkületét«, amelyet pedig szeret és védelmez”.

Ezután a Hittani Kongregáció prefektusa nagy ívű bevezető előadást tartott a következő címmel: „A hittani bizottságok teológiai természete és a püspökökre mint a hit tanítómestereire váró feladatok”. Az első napon ezután olyan témákat beszéltek meg a részvevők, mint Jézus Krisztus megváltói mivoltának egyedisége és egyetemessége, valamint az Evangélium hirdetése mint az európai egyház elsőrendű feladata. A második nap főbb témái a következők voltak: a genderelmélet, a keresztény antropológia és a vallásszabadság által felvetett kérdések. Az utolsó napon egyes gyakorlati felvetések kerültek terítékre az új evangelizáció, a bűnbánat szentsége és a hittani bizottságok működése kapcsán.

A megbeszélések szívélyes légkörben és az átérzett és megtapasztalt kollegialitás szellemében zajlottak. Minden egyes témát egy-egy előadás vezetett be, ezeket a következők tartották: Willem J. Eijk bíboros, Erdő Péter bíboros, Luis F. Ladaria érsek, Philip Tartaglia érsek, Guy Harpigny püspök, illetve Adolfo González Montes püspök. Ezeket a tekintélyes felszólalásokat élénk és termékeny vita követte a részvevők részéről. Minden nap szentmisével kezdődött, amelyet a jelenlévő bíborosok egyike celebrált. Az esték arra is szolgáltak, hogy a jelenlévők eszmét cseréljenek a hit általános helyzetéről Európában. Valamennyi részvevő nagyra értékelte Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása vendégszeretetét, aki egyben az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) is elnöke.

A találkozó kiváló alkalmat jelentett az európai országok püspöki konferenciái hittani bizottságai és a Hittani Kongregáció közötti együttműködés megszilárdítására azzal a céllal, hogy mind hatékonyabban nézhessenek szembe az európai kontinensen korunkban jelentkező hittani kihívásokkal.

Magyar Kurír

Budapest - Befejeződött a Szent Anna-templom felújítása

Befejeződött a Budapest belvárosi Szent Anna-templom homlokzatának rekonstrukciója, a megújult templomot vasárnap ünnepség keretében megáldotta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.

Magyar Nemzet

Erdő Péter bíboros - Tanúságtétel Isten szeretetéről és feltétlen uralmáról

A szerzetesi hivatás tanúságtétel Isten szeretetéről és feltétlen uralmáról életünk és az egész világmindenség felett – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a vasárnap Budapesten tartott szentmisén.

A megszentelt élet évének magyarországi megnyitóján Erdő Péter kiemelte, hogy a keresztény szerzetesség különösen szoros kapcsolatot jelent a történeti Jézus Krisztussal, aki Isten iránti engedelmességből adta életét, aki szegénységben és – minden hiteles történelmi forrás tanúsága szerint – tisztaságban élt.

Ezért a keresztény tisztaság eszménye nem pusztán valamilyen aszketikus elmélet – hangsúlyozta a bíboros –, hanem magának Jézus Krisztusnak a követése. A Krisztus iránti szeretet pedig az egész világ iránt érzett szeretetet és felelősséget jelent.

Advent:„Szeretettel és bűnbánattal készüljünk az ünnepekre”Advent:„Szeretettel és bűnbánattal készüljünk az ünnepekre”

Prédikációjában Erdő Péter beszélt arról is, hogy ezen a vasárnapon kezdődik advent, a Krisztusra várakozás ideje, mint mondta: „Krisztusban Isten irgalmassága jött el hozzánk”. Karácsony Isten irgalmának az ünnepe. Erre készülve rá kell ébrednünk: szükségünk van az irgalomra – hangsúlyozta Erdő Péter.

Magyar Nemzet

Erdő Péter bíboros: Európa nem mehet el a cinkos hallgatás magatartásával a keresztényüldözések mellett

Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke Ferenc pápa hivatalos kíséretének tagja volt a Szentatya strasbourgi látogatása során. 

A bíboros összefoglalja Ferenc pápa beszédeit, amelyeket az Európai Parlamentben, illetve az Európa Tanácsnál mondott. 

Arra a kérdésre válaszol, hogy Ferenc pápa beszéde milyen reményt adhat a súlyos válsággal küzdő Európának, miközben a közeli kontinenseken véres háborúk dúlnak, módszeresen üldözik, sőt irtják a keresztényeket?

Ferenc pápa jelentős üzenete szólt az Európai Unió alapvető értékeiről, amelyek messzemenően keresztény értékek, mint a szolidaritás, a szubszidiaritás. Fontos, hogy Európa élő kapcsolatban maradjon szellemi, lelki, kulturális gyökereivel. 

Az Európa Tanácsban mondott beszédében Ferenc pápa elméleti magasságokat ostorozott. 

Emlékeztetett rá: vannak olyan alapvető emberi értékek, amelyeket még a nagy többség sem írhat felül. A pápa megemlítette, hogy az Európa Tanács és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa partnerként együttműködhet a földrész építésében.

Vatikáni Rádió

Erdő Péter bíboros a következő püspöki szinódus főrelátora

Ferenc pápa november 21-én a XIV. rendes püspöki szinódus főrelátorává nevezte ki Erdő Péter bíborost – tájékoztat az Apostoli Szentszék sajtószolgálata.

Erdő Péter bíboros a Vatikánban idén októberben a család témájában tartott rendkívüli püspöki szinóduson is betöltötte már a főrelátor tisztségét. A főrelátor a szinóduson a témákat felvezető és ezeket összegző feladatokat lát el.

A következő, immár rendes püspöki szinódust 2015. október 4. és 25. között tartják a Vatikánban. Témája „A család hivatása és küldetése az egyházban és a mai világban” lesz.

A Szentatya André Vingt-Trois bíborost, párizsi érseket; Luis Antonio G. Tagle bíborost, manilai érseket; Raymundo Damasceno Assis bíborost, apericidai érseket; Wilfrid Fox Napier bíborost, durbani érseket a szinódus delegált elnökévé; Bruno Forte, Chieti-Vasto érsekét a szinódus különleges titkárává nevezte ki.

Magyar Kurír

Folyamatosan félremagyarázza a sajtó a vatikáni történéseket

Az Erdő Péter bíboros által felolvasott szinódusi jelentés a püspöki tanácskozás eddigi felszólalásait összegezte, és nem a szinódus végleges döntéseit fogalmazta meg – hangoztatta kedden a szinódus főtitkársága.

Széles nemzetközi sajtóvisszhang kísérte Erdő Péter bíboros hétfőn elhangzott jelentését, amelyben – a témákat bemutató – főrelátori tisztségében összegezte az október 5-én kezdődött szinódus első hetének felszólalásait.

Az olasz, az amerikai és a német sajtó is úgy értelmezte a jelentést, mint az egyház nyitását az élettársi kapcsolatok, az azonos neműek közötti házasságok, valamint az elváltak és polgárilag újraházasodottak felé.

A szinódusi főtitkárság keddi közleménye szerint, amelyet Federico Lombardi szentszéki szóvivő olvasott fel az újságíróknak, a média „nem értette meg pontosan” a szinódusi jelentés tartalmát. A közlemény leszögezte, hogy a jelentés nem a szinódus záródokumentuma és nem végleges döntéseket vagy végleges nézeteket tartalmaz.

Vatikáni hozzászólások

Erdő Péter a jelentést Lorenzo Baldisseri olasz bíborossal, szinódusi főtitkárral és Bruno Forte olasz érsekkel, a szinódus különleges titkárával közösen állította össze. A jelentés felolvasását több mint negyven hozzászólás követte a püspöki szinódus résztvevői részéről. Ahogyan ez a Vatikán honlapján a szabad vitáról közölt beszámolóból kiderül, a hozzászólók úgy vélték, a jelentés nem mélyített el minden témát, amely a szinódus első hetében felmerült. Elhangzott, hogy több teret kellett volna szentelni a szabályos házasságban élőknek. Szó volt arról, hogy az élettársi kapcsolatban élők és az azonos nemű párok befogadása az egyházba „megfelelő óvatossággal” kell, hogy történjen. Kiemelték, hogy a dokumentumban egyáltalán nem szerepelt a „bűn” kifejezés. Nagyobb hangsúlyt sürgettek a nőkkel szembeni diszkrimináció témájának. Fenntartások kísérték azt a megfogalmazást, miszerint az elváltak és újraházasodottak „fokozatosan” részesülhetnének ismét az áldozás szentségében.

„Túlzott az elvárás a szinódussal szemben a közvélemény és a hívők részéről is, ha azt gondolják, hogy a szinódus mindent megváltoztathat, ami az azonos neműek közötti házasságot vagy az elváltak és újraházasodottak áldozását illeti” – hangoztatta kedden a vatikáni sajtóközpontban a szinódus résztvevője, Fernando Filoni bíboros, a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa.

A dolgok ennél összetettebbek

Filoni bíboros hozzátette: az Erdő Péter által felolvasott jelentés egy hét munkáját foglalta össze, a hozzászólások pedig a dokumentum szerkezetére vonatkoztak. Kijelentette: a sajtó nem jól végzi a feladatát, ha csak bizonyos témákat emel ki anélkül, hogy éreztetné, hogy a szinódus a mai család összetett helyzetét fogja át.

A szinódus csütörtökig munkacsoportokban folytatja munkáját, a záródokumentum összeállítása csütörtökön kezdődik.

Magyar Nemzet

Erdő Péter bíboros szerint az Európai Unióban nem divat a vallás

Az Európai Unióban hivatalosan nem nagy divat a vallás, különösen nem annak a keresztény változata - mondta Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. Az esztergom-budapesti érsek a műsorban elmondta, van ugyan körülbelül évente egyszer, általában az unió tisztségviselői által kiválasztott vallási vezetőkkel valamilyen találkozó, ezt azonban nem követi "komoly együttmunkálkodás". (...)

Az iraki válsággal kapcsolatban Erdő Péter úgy fogalmazott: az imádságon és a nyilatkozatokon kívül tényleges, tárgyi segítségre is szükség van. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az intervenciós tartalékalapból gyorssegélyt küldött a magyar karitászon keresztül, amit az Irakban jelenleg is működő nemzetközi karitász a bagdadi nunciatúrán keresztül juttat el a rászorulóknak - ismertette a bíboros. A probléma azonban az, hogy a hegyekben bujdosó üldözöttekhez nehéz eljuttatni a segélyt - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miként kezeli az Európai Unió az iraki konfliktust, emberiességi, szolidaritási, kisebbségi kérdésként, vagy a keresztény közösség nevesítésével, Erdő Péter hangsúlyozta: az Európai Unió "makacsul tartózkodik attól, hogy őket nevesítse, holott azokat az embereket ott azért üldözik, mert keresztények".

Moszul városában - mondta a bíboros -, ahol nemrég még tízezer keresztény élt, a keresztény családok ajtajára az arab n betűt festették, ami annyit tesz, hogy názáreti, vagyis keresztény, és utána legyilkolták vagy legalábbis összeverték és elűzték ezeket az embereket. Erdő Péter kiemelte, hogy ez nem véletlen, "igenis van egy sajátos körülmény", amely az ő üldözésüket indokolta, illetve amelyre hivatkoztak, ez pedig az, hogy keresztények. Ezért nekünk, keresztényeknek, igenis szólnunk kell - hangoztatta.

Arra a kérdésre, hogy tudnak-e valamilyen nyomást gyakorolni az európai püspökök a politikára, Erdő Péter úgy felelt, nyomást gyakorolni nem lehet. Amit viszont már több mint egy hónappal ezelőtt megtettek az Európai Püspöki Konferenciák, az az, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordultak, és kérték, hogy lépjenek föl ez ellen a tömeggyilkosság ellen.

Az MKPK szeptember 4-én jelentette be, hogy tízmillió forint értékű gyorssegélyt küld Irakba.

Szeptember 14-én Magyarország valamennyi katolikus templomában, minden misében Irakban és a világ más országaiban üldözött keresztényekért imádkoztak a hívők. Szeptember 19-én egyhetes gyertyagyújtási akciót kezdett a Katolikus Karitász, amelynek keretében 19-én délben Erdő Péter gyújtotta meg az első gyertyát a budapesti Szent István-bazilikánál. Az akció szeptember 26-áig tart.

Kossuth Rádió

Pécs - Udvardy György püspök áldotta meg a Magyarok Kenyerét

Augusztus 20-án a pécsi Dóm téren Udvardy György megyéspüspök áldotta meg a Magyarok Kenyerét, melyhez a lisztet a Kárpát-medence határon inneni és túli magyarlakta településeiről gyűjtötték.

Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott mások mellett Páva Zsolt, Pécs polgármestere, Korinek László, a kezdeményezés ötletadója és Böjte Csaba ferences szerzetes. Az eseményen először hallhatta a közönség Tolcsvay László ez alkalomra írt dalát.

Pécs városa immáron negyedik alkalommal szervezte meg azt a programot, amelynek keretében az ország összes megyéjéből, megyei jogú városaiból, kisebb településeiről, valamint a Kárpát-medence magyarlakta településeiről (Sepsiszentgyörgytől Lendváig, Pozsonytól Zentáig) gyűjtötték össze a felajánlott búzát, Pécsre szállították, majd az ünnepélyes összeöntés és az őrlés után lisztet készíttetek belőle – tájékoztat a Magyarokkenyere.hu.

Az így létrejött „összmagyar lisztből” a kárpátaljai kis magyar település, Verbőc vendégkovászával és a Parajdról kapott sóval készült el az augusztus 20-ai Magyarok Kenyere, melyet a püspöki áldás után Pécs város polgármestere méltó ünnep keretében szelt fel.

Idén immáron harmadik alkalommal adták a Magyarok Kenyere programból az augusztus 20-ai Szent Jobb-körmenet során, az ünnepi szentmise elején Erdő Péter bíboros által megáldott, nagy, 5 kilós kenyeret. 

Ahogyan a búzaadomány-gyűjtés sem állt meg a határoknál, úgy a jótékonyság sem maradt országon belül.

A megmaradt lisztet úgy, ahogyan a korábbi években is, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Böjte Csaba testvér gondjaira bízott 2300 erdélyi árva gyermek étkeztetésére ajánlották fel. A szervezők idén egy kárpátaljai intézményt is támogattak: a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon hetven leánygyermekét.

Magyar Kurír

Esztergom - Szentmise Mindszenty József halálának évfordulóján

Szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros Mindszenty József bíboros-hercegprímás halálának 39. évfordulóján május 3-án, szombaton délelőtt az esztergomi bazilikában, a néhai főpásztor sírja felett. A szentbeszédet Udvardy György pécsi megyéspüspök mondja – közölte Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-vel.

Mint elmondta, a szentmisére jelezte részvételi szándékát (...) [többek között] Habsburg-Lotaringiai Mihály és Habsburg György nagykövetek.

A zarándoklat keretében hagyományosan kerékpárral érkeznek Esztergomba a szentmisére a budapesti Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola diákjai.

A zarándoklathoz kapcsolódóan tartják a Devictus vincit című, középiskolásoknak szervezett Kárpát-medencei történelmi vetélkedő országos döntőjét az esztergomi Szent Adalbert Képzési Központban. A Mária Rádió és a Mindszenty Alapítvány háromfordulós vetélkedősorozatán ötvennél több középiskola háromfős csapata vett részt korábban.

Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvényellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949 júliusában másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték. Hat év budapesti börtön után, megromlott egészsége miatt 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól pedig Felsőpetényben tartották fogva. Onnan szabadították ki 1956. október 30-án. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kapott menedéket. 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget, Rómába, majd Bécsbe ment.

Mindszenty József 1975. május 6-án halt meg, Mariazellben temették el. 1990. május 18-án a magyar Legfelsőbb Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, majd újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.

A Legfőbb Ügyészség tavalyelőtt meghozott határozatával véglegesen lezárult Mindszenty József rehabilitálási eljárása, amelyet Erdő Péter kezdeményezett. A Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el, a két évvel ezelőtti határozat pedig a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelentette.

Forrás: Magyar Kurír

Hidat épített áldozatával Sándor István

Sándor István szalézi szerzetesi hivatásához élete árán is hűséges volt. Megrendülten állunk a koncepciós per áldozata előtt, akit hamis vádak alapján megkínoztak, halálra ítéltek és kivégeztek – mondta Erdő Péter bíboros Sándor István boldoggá avatási szentmiséjén szombaton a budapesti Szent István-bazilika előtt.  (...)

(Délmagyar.hu)

Sándor István üzenete ma is aktuális.

Erdő Péter, a szentmise főcelebránsa a bazilika előtti zsúfolásig telt téren rámutatott: „gépies és elidegenedett világunkban ma is aktuális Sándor István üzenete. Egyéni és közösségi boldogulásunk útja Isten terve szerint a jól végzett munka. Sándor István személyében tehát a munkáját hittel és szeretettel végző ember példaképét tisztelhetjük.”

A bíboros felhívta a figyelmet arra: „Sándor István tisztelete legyen alkalom mindnyájunk számára a kiengesztelődésre és a lelki megújulásra! Személye legyen világító példa a hivatás vállalására, a becsületes munkavégzésre és a hűséges kitartásra Krisztus és az emberek szeretetében!”

Felidézte, hogy Sándor István szalézi hivatását még szülővárosában, Szolnokon kapta, és miután belépett a rendbe, nyomdász lett. Nagy lelkesedéssel foglalkozott a fiatal munkásokkal, és a szerzetesrendek 1950-es betiltása után is tovább dolgozott a fiatalokkal. Az a rendszer, amely magát munkáshatalomnak hirdette, nem tűrte, hogy éppen a fiatal munkások között valaki keresztény nevelést folytasson – mondta.

Példát akart statuálni a hatalom

Erdő Péter rámutatott: Sándor István ellen azt hozták fel vádként, hogy államellenes tevékenységet folytatott és hazaárulást követett el, valójában azonban csak nevelői tevékenységet végzett a katolikus egyház tanítása szerint. A hatalom ezzel a perrel példát akart statuálni, hogy távol tartsa az egyházat a munkás fiataloktól. Sándor István száznyolcvannégy óra vallatás után is hűséges maradt hivatásához. Harminckilenc évesen kötél általi halálra ítélték, és 1953. június 8-án kivégezték.

A vértanúk hidakat építenek

Ferenc pápa képviseletében Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa hirdette ki Sándor István boldoggá avatását. Azt mondta: „Ha a vallásüldözés szakadékot teremt az emberek között, a vértanúk áldozatukkal, a testvériséggel, a megbocsátással és az elfogadással hidakat építenek.”

Kiemelte, Boldog Sándor István „meg volt győződve arról, hogy a fiatal nyomdásztanulóknak szükségük van lelki nevelésre és vezetésre is”. Segített nekik a munka és a szabadidő hasznos eltöltésében, és volt egy 50-60 fiatal nyomdászinasból álló csoportja, amelynek tagjai a példája nyomán a szalézi hivatásra készültek – jegyezte meg.

„Sándor István rendíthetetlenül megmaradt hitében”

Mint mondta, Sándor István minden szalézi papot vagy testvért emlékeztet arra, hogy „az Istennek szentelt élet egy valódi, vér nélküli mártíromság, amely napról napra kiteljesedik az evangélium és a szalézi karizma hűségében.”

Megemlítette, hogy a boldoggá avatási folyamathoz összegyűjtött tanúvallomások között van néhány, amely megemlíti, hogy Sándor István egyszer megmentett a haláltól egy súlyosan sérült fiút, aki a villamos kereke alá szorult. Egy másik alkalommal egy súlyosan beteg, tífuszos diák szüleinek ígérte meg, hogy vért ad, ha ezzel megmentheti a gyermek életét.

Rámutatott: Boldog Sándor István rendíthetetlenül megmaradt hitében. Inkább választotta a halált, ahelyett hogy külföldre menekült volna vagy megtagadta volna szalézi hivatását.

Egészen szélsőséges hűség

Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök a szertartáson úgy fogalmazott: „nagy dolgokat művelt az Úr az ő egyházával, meghíva Sándor Istvánt az isteni gyermekség, a keresztség, az életszentség által mint fogadalmas szalézi szerzetest az egészen szélsőséges hűség vértanúságára. Telve vagyunk ma ezért örömmel”.

Hozzáfűzte: „nagy dolgokat művelt az Úr a magyar néppel, hogy a nehéz időkben Sándor István, egy fiatal élet tanújaként teljes életét az ifjúságnak szentelte a végső áldozathozatalig.”

„Emlékezetes nap ez az egész magyar egyháznak”

(iSzolnok)

Havasi József korábbi szalézi tartományfőnök kifejezésre juttatta: „nagy és emlékezetes nap ez számunkra, magyar szaléziak számára, de nagy és emlékezetes nap ez az egész magyar egyháznak is.”

Hangsúlyozta: Boldog Sándor Istvánt nemcsak tisztelni, hanem követni kell, nekünk is – mint azt tette Boldog Sándor István – tanúságot kell tennünk Krisztus mellett, és „szent elhatározással nekünk is hirdetni kell Krisztus evangéliumát”.

Sándor István boldoggá avatásának egyházmegyei eljárása 2006-ban kezdődött és 2007-ben fejeződött be. Ez alatt az idő alatt sok tanút hallgattak meg. Ennek folytatásaként a szentszéki eljárás 2008-ban kezdődött meg, a bíborosok kollégiumának döntése idén január 15-én született meg. A pápa március 27-én fogadta Angelo Amatót, és engedélyezte 63 új boldog dekrétumának kihirdetését. Közöttük volt az is, amely elismerte Sándor István vértanúságát.

Forrás: Magyar Nemzet

A litvániai kereszténység hatszáz éves

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke Ferenc pápa különleges küldötteként utazott Litvániába, az ország keresztény hitre térésének hatszázadik évfordulójára rendezett ünnepségekre. 

Augusztus 2-án, pénteken Telsiai városának polgármesteri hivatalában köszöntötte az évforduló alkalmából rendezett konferencia résztvevőit. Köszöntő beszédében hangot adott személyes meghatottságának is, mint egy olyan nép tagja, amely szintén a keresztény hitre térés által találta meg helyét az európai népek családjában. A litván és a magyar nép története Litvánia megtérésének első pillanatában is találkozott egymással, amikor Jagelló litván nagyfejedelem feleségül vette Nagy Lajos magyar király leányát, és belépett a Katolikus Egyházba. Azokban az évszázadokban Szent István magyar király és litván nép vezetői ugyanazzal a kérdéssel szembesültek: belépni az Egyházba, őszintén elfogadni a keresztény hitet, ugyanakkor megőrizni identitásukat, biztosítani népük kultúrájának továbbélését.

„A keresztény és emberi értékek, mint az élet, a szabadság, az emberi személy méltósága, a család, a szolidaritás és a testvériség, a hit világosságában olyan értékek, amelyekre szükség van földrészünk és az egész emberiség élete és fejlődése szempontjából. Krisztus valóban az ember Megváltója, Redemptor hominis, aki megvált, megszabadít, megőriz minket” – hangsúlyozta.

Figyelmeztetett arra, hogy a népek sokfélesége értékes kincs, amelyet tisztelnünk kell. Isten számon tartja a közösségeket, a népeket is. Ahogyan a biodiverzitás csökkenése sebezhetőbbé teszi a természetet, úgy a népek összemosása, intellektuális örökségüktől, kulturális gazdagságuktól való megfosztásuk is elszegényít. A sokféleség erőssé tesz minket – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros Telsiai városában. Európára különösen jellemző a népek, kultúrák sokfélesége: a testvéri kiengesztelődés tudja megteremteni egységüket. Ugyanakkor a népeknek büszkéknek kell lenniük különbözőségeikben rejlő gazdagságukra is.

Keresztény örökségünk ma is élő, aktuális; segítségünkre van korunk kihívásaival szemben – zárta gondolatait Erdő Péter.

Forrás: Magyar Kurír