Évforduló - Március 3.

Ecsedi Báthori Miklós tölti be az országbírói tisztet

(1568)

Báthori Miklós Itáliában tanult. Egy ideig János Zsigmond erdélyi fejedelem híve volt, de 1561-ben testvére, Báthori András rábeszélésére I. Ferdinánd királyhoz pártolt. 1563-ban részt vett I. Miksa királlyá koronázásán. 

Ettől az évtől Szabolcs és Szatmár, 1567-től pedig Somogy vármegye főispáni tisztét tölti be. I. Miksa magyar király nevezte ki országbíróvá 1568. március 3-án, mely méltóságot haláláig viselhette. Két évvel később végzett Karácsony György vallási vezetővel, "ki azt hirdette, hogy Isten segítségével fegyver nélkül töri meg a pogány török hatalmát".

Ezen a napon született id. gróf Andrássy Gyula

(1823)

1823. március 3-án született az Osztrák–Magyar Monarchiában közös külügyminisztere.

Aláírták a breszt-litovszki békét

(1918)

1918. március 3-án kötötték meg az első világháború során a központi hatalmak (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Törökország) Oroszországgal a breszt-litovszki békeegyezményt.

Az 1917-es forradalmak során nehéz katonai helyzetbe kerülő, akkor már Leninék által vezetett birodalom különbékével kilépett a háborúból, hatalmas területi engedményeket téve legyőzőinek. A Trockij által aláírt béke értelmében függetlenné váló finn, balti és ukrán államok Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia befolyása alá kerültek, ami nemesi családok révén, uralkodói dinasztiák megalapításában öltött volna testet.

Magyar állam főméltóságai/Katolikus Lexikon/Rubicon

Évforduló - Szeptember 8.

I. Miksa magyar király koronázása Pozsonyban

(1563)

„Az ember csak az emberek felett uralkodik, a lelkiismeretnek csak Isten a bírája.”

I. Miksa magyar király

1563. szeptember 8-án koronázták meg Pozsonyban I. Miksa magyar királyt (ur. 1564-1576) – II. Miksa néven német-római császár –, I. Ferdinánd (ur. 1527-1564) fiát és későbbi örökösét, akinek 12 évig tartó országlása elsősorban az oszmánokkal kötött drinápolyi béke és az Erdélyi Fejedelemség státusát rendező speyeri szerződés miatt maradt emlékezetes.

A törökök elfoglalják Szigetvárt

(1566)

I. Szulejmán szultán hetedik magyarországi és egyúttal élete utolsó hadjáratára május 1-jén kelt útra Isztambulból. A mintegy 100 ezer főnyi seregből a szultán másodvezírét, Pertev pasát Gyula ellen rendelte, maga pedig a Dél-Dunántúl kulcsa, Szigetvár megvételére vonult. A várat Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány védelmezte mintegy 4300 katonával és polgárral, valamint hatvannál több ágyúval. 

A horvát származású parancsnok - akinek nagyapja, nagybátyja és fivére is a török elleni küzdelemnek esett áldozatául - 1529-ben részt vett Bécs védelmében, majd 1542 és 1557 között horvát bánként igyekezett feltartóztatni az ország és saját birtokai ellen törő hódítókat. Zrínyi mind katonailag, mind lelkileg felkészült a végsőkig való helytállásra. 1566 tavaszán így nyilatkozott Nádasdy Tamás nádor özvegyének: `Mindnyájan bezárkózva megfogadjuk, hogy a kereszténységnek s ezen édes és végtelenül elpusztult hazának [...], ha a sors úgy hozza, fejünk vesztésével is kívánunk szolgálni.` 

Az ostromot augusztus 6-án több mint 200 kisebb ágyúval megkezdő szultáni seregnek tizenhárom napra volt szüksége az ó- és újváros elfoglalásához és a várat övező tó lecsapolásához. Az óváros eleste után a védők a belső várba húzódtak vissza, mely 26-án és 29-én sikeresen állta ki a két legvéresebb rohamot. (Eközben a Győr előterében felsorakozó császári sereg tétlenül szemlélte az eseményeket; a Bécs előterét védelmező Győrt fontosabbnak tartották Szigetnél.) 

Végül a török aknászok szeptember 5-én felrobbantották a Fellegvár egyik bástyáját, amely óriási tűzvészt okozott. A szultán időközben meghalt, szeptember 8-i ostrom, azután megpecsételte a romhalmazzá lőtt belső várba szorulók sorsát is, akik ekkor kirontottak az ellenségre. Többségük kézitusában halt hősi halált.

Rubicon/Múlt-kor