Európa - Szélsőséges prédikátorok szivárogtak be francia és brit mecsetekbe

Nem sokkal azután, hogy Franciaországban a rohamosan terjedő muszlim radikalizmusra hívták fel a figyelmet, a Brit Függetlenségi Párt vezetője arról beszélt, hogy gyűlöletkeltő prédikátorok szivárogtak be Nagy-Britannia mecsetjeibe. Nigel Farage úgy látja, a vallási kisebbségeknek tiszteletben kellene tartaniuk a fogadó ország törvényeit.

A pártelnök washingtoni látogatásán arról is beszélt, hogy szerinte a multikulturalizmus okolható azért, hogy nyugati állampolgárok csatlakoznak az Iszlám Államhoz. A politikus szerint noha toleránsak akarnak lenni a betelepülő vallási és más kisebbségekkel, nekik is tiszteletben kell tartaniuk választott hazájuk törvényeit. „Ezt azonban nem látjuk” – tette hozzá. Farage úgy véli, ez kulturális kérdés; mint mondta, „önzőbbnek kell lennünk, jobban kell bíznunk önmagunkban”.

A 2014-es európai parlamenti választáson győztes UKIP vezetője kitért rá: Nagy-Britannia mecsetjeibe olyan prédikátorok szivárogtak be, akiket anyagilag a Közel-Kelet egyes részeiből fedeznek, és olyan dolgokat mondanak, amelyekért London vagy New York utcáin letartóztatás járna. A politikus kritizálta kormányát azért, mert ezt a veszélyt figyelmen kívül hagyja.

Noha Farage-ot vádolták már rasszizmussal, úgy tűnik, most valós problémára hívta fel a figyelmet. Múlt hónapban Eric Pickles, az Egyesült Királyság közösségekkel foglalkozó államtitkára ezer nagy-britanniai imámnak írt levelében arra kérte a prédikátorokat, hogy legyenek éberek a szélsőséges iszlámot terjesztőkkel szemben. A levelet sokan kritizálták, David Cameron miniszterelnök később megvédte, mondván mindenkinek segítenie kell a radikalizmus elleni küzdelemben.

Gond van a csatorna túloldalán is

A Le Figaro által megírt kormányzati adatokra hivatkozva, Franciaországban négy év alatt megkétszereződött a radikális iszlám irányítása alá kerülő mecsetek és imahelyek száma. Ahogy írják, a radikális eszméket valló szalafisták igyekeznek destabilizálni az országban működő mérsékelt muszlim közösségeket.

A francia belügy-minisztérium számításai szerint 89 mecset vagy imahely felett már át is vették a hatalmat – ez a szám 2010-ben még csak 44 volt –, 41-et pedig jelenleg is befolyásuk alá próbálnak vonni oly módon, hogy a közösségek mérsékelt vezetőit gyakorlatilag megpuccsolják, miután már elkezdték terjeszteni radikális eszméiket a hívek között. Szakértők szerint a szalafisták ugyan elméletileg a szélsőséges dzsihád ellen vannak, az ilyen közösségek mégis gazdagon szállítanak utánpótlást a radikális szervezeteknek.

Ezrével mennek az Iszlám Államhoz

Az amerikai Nemzeti Terrorellenes Központ igazgatója nemrégiben arról beszélt, hogy több mint kilencven országból nagyjából húszezer külföldi csatlakozott az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Államhoz. Nicholas Rasmussen összehasonlításként hozzátette: ez a szám meghaladja azokét, akik Afganisztánban, Pakisztánban, Irakban vagy Szomáliában harcoltak külföldiként az utóbbi húsz év során bármikor.

Noha a legtöbben még mindig más arab országokból érkeznek a terrorszervezethez, a legutóbbi, január végi adatok szerint mégis több ezer nyugati fiatal csatlakozott a radikálisokhoz. Rasmussen szerint mintegy 3400-an nyugati állam polgáraként érkeztek a Közel-Keletre. A 3000 tunéziai, 2500 szaúdi, és 1500-1500 marokkói, jordán és orosz után a legtöbben, 1200-an Franciaországból választották a szélsőséges dzsihadizmus rögös útját, ezzel az ország megszerezte a kétes értékű első helyet a nyugati államok közül. Az első tízben rajtuk kívül még az Egyesült Királyság és Németország szerepel 600 fős „hozzájárulással”. Az Egyesült Államokból mintegy 150-en, Kanadából 130-an távoztak, Ausztrália 50 ilyen állampolgáráról tud.

Az Iszlám Állam soraiban küzdők közül talán a két legismertebb személy a radikális szervezet brit hóhéra, Jihadi John és Hayat Boumediene, aki a párizsi terrorcselekményekben részt vevő Amedy Coulibaly élettársa volt, és állítólag segített is neki a merényletek kitervelésében.

Magyar Nemzet

Mario Zenari érsek - A keresztények nem látnak megfogható eredményeket

Ferenc pápát folyamatosan tájékoztatják még az ariccia-i lelkigyakorlata során is a térségben tapasztalható drámai eseményekről. A Vatikáni Rádiónak Mario Zenari érsek, damaszkuszi apostoli nuncius nyilatkozott a kérdésről:

V: Világos, hogy a pápa folyamatosan gondol ránk, a keresztények helyzetére, és mindazon emberek helyzetére, akik itt a térségben szenvednek. Állandóan tájékozódik és imádságában együtt van mindazokkal, akik üldöztetést szenvednek, de különösen is együtt érez a keresztényekkel.  

K: Ebben a helyzetben nő a keresztények közötti félelem?  

V: Természetesen ezek a tények félelmet okoznak, különösen is a kisebbségek soraiban. Hogyan is bízhatnának a jövőben? A keresztény közösség már régóta ebben a feszültségben él, de nemcsak a keresztények, hanem mindenki, aki ebben a térségben lakik.

K: Úgy érzik a keresztények, hogy a nemzetközi közösség magukra hagyta őket?

V: Ezt tapasztalom általában, de a keresztények között különösképpen is. Nem látnak megfogható eredményeket.

K: Hogyan lehetne megállítani ezt a dzsihadista előrenyomulást?

V: A nemzetközi közösség már keresi a megoldást. Tovább kell haladni ezen az úton. Néhány lépést már bevezettek, a bankszámlák befagyasztását, a kőolaj utánpótlás megakadályozását, továbbá azon személyek feltartóztatását, akik Európából ebbe a zónába akarnak jönni.

K: A humanitárius helyzet katasztrofális…

V: Igen, a II. világháború óta ez a legsúlyosabb helyzet, méghozzá mindenki szeme láttára!

Meg kell állítani és meg kell oldani ezt a polgári konfliktust, ugyanakkor meg kell állítani ennek a kalifátusnak az előrenyomulását!

K: Szíriában immár két szinten folyik a háború…

V: Igen és egyik súlyosabb a másiknál! Itt van az immár négy éve tartó polgárháború, ami eddig 200.000 ember halálát okozta. Több mint egy millió a sebesült, több mint hét millió a belső kitelepített és négy millió a külföldre menekültek száma. Óriási az anyagi kár, nem beszélve a halottakról, akiknek a száma napról napra nő.

Vatikáni Rádió

Irak - Ókori szobrokat pusztít az Iszlám Állam

Több ezer éves ókori keleti emlékeket semmisít meg az Iszlám Állam – videofelvételek is készültek róla.

A szemünk láttára semmisülnek meg az ókori keleti történelem fontos tárgyi emlékei – erről került fel videó a világhálóra, amit az Index szemlézett. Az Iszlám Állam által készített felvételeken az látszik, amint a terroristák kalapácsokkal és fúrógépekkel zúznak szét felbecsülhetetlen értékű műkincseket. A megrázó felvételeken a babiloni és az asszír kultúra közismert remekei semmisülnek meg.

A terrorszervezet munkásai az észak-iraki Moszul város egyik múzeumában és az Asszír Birodalom egykori fővárosához, Ninivéhez vezető hatalmas kapuk egyikénél, a Nirgal kapunál estek neki a műkincseknek.

Az ötperces felvételen az ISIS tagjai ledarálják például a szárnyas bika alakjában ábrázolt asszíriai isten szobrának arcát. A szobor több mint háromezer éves, a Krisztus előtti IX. századból származik.

Közben napvilágot látott, a Washington Post szerint Mohammed Emwazi Jihadi John, az Iszlám Állam nevében már több embert is kivégző terrorista eredeti neve – a lapnak mindezt a brit állampolgárságú, de kuvaiti születésű férfi egyik barátja és egy emberjogi szervezet képviselője erősítette meg.

Magyar Nemzet

Brit állampolgár az Iszlám Állam hóhérja

"Jihadi John" 2012-ben utazott ki Szíriába, ahol az Iszlám Államhoz csatlakozott

Kuvaiti születésű brit állampolgár lehet az Iszlám Állam egyik leghírhedtebb tagja, aki több olyan videón is szerepelt, amelyek nyugati túszok lefejezését mutatták.

A BBC csütörtöki - hivatalosan még megerősítésre váró - értesülése szerint az eddig csak "Jihadi John" néven emlegetett férfi a londoni illetőségű  Mohammed Emwazi, aki valószínűleg 2012-ben utazott Szíriába, s később ott csatlakozott az Iszlám Államhoz.

A BBC szerint gyaníthatóan Emwazi látható azokon a videókon, amelyek James Foley és Steven Sotloff amerikai újságírók, valamint két brit és egy amerikai segélyszervezeti aktivista, David Haines, Alan Henning és Peter Kassig brutális meggyilkolását mutatják. A filmeken ugyanaz a londoni angol akcentussal beszélő, fekete maszkot viselő terrorista állt késsel a kezében, a guantánamói amerikai börtöntábor foglyainak ruhájához hasonló, narancssárga öltözetet viselő túszok mellett, sivatagi környezetben. A férfi feltűnt azon a videón is, amely e hónap elején egy japán újságíró, Goto Kendzsi lefejezését mutatta.

London már az első brutális gyilkosságról tavaly nyáron közzétett videó megjelenése után hivatalosan elismerte, hogy a terrorista minden bizonnyal brit állampolgár, aki csatlakozott az Iszlám Államhoz. Brit lingvisztikai szakértők megállapították, hogy a maszkos férfi kiejtése elsősorban az East Enden, vagyis Kelet-London összetett etnikai lakosságú városrészeiben - főleg a muszlim többségű Tower Hamlets negyedben - honos.

A BBC által Mohammed Emwaziként azonosított, jelenleg valószínűleg 27 éves férfi Kuvaitban született, de gyerekkorában Londonba költözött és a londoni Westminster Egyetemen tanult számítógép-programozást. A BBC csütörtöki beszámolója szerint a túszok kivégzője már 2009-ben a brit elhárítás (MI5) látókörébe került, miután Tanzániába utazott, és ott a helyi hatóságok őrizetbe vették.

Magyar Hírlap

Norvégia - Az Iszlám Állam támogatása miatt vádat emeltek három férfi ellen

Első alkalommal emeltek vádat Norvégiában a skandináv ország Szíriából hazatérő állampolgárai ellen azzal a váddal, hogy csatlakoztak az Iszlám Államhoz (IÁ) és támogatták a terrorszervezetet.

Dzsibril Basir és Valon Avdyli ellen terrorszervezetben való részvétel, Visar Avdyli ellen pedig  terrorszervezetnek nyújtott támogatás címén emeltek vádat. A három férfi ártatlannak vallotta magát, de elismerték, hogy azért távoztak Norvégiából, hogy csatlakozzanak az IÁ-hoz. Amennyiben bűnösnek találják őket az ellenük felhozott vádpontokban, akár hat év börtönbüntetésre is ítélhetik őket.

A szomszédos Dániában, ahol tíz nappal ezelőtt egy palesztin származású férfi Koppenhágában két embert megölt, integrációs programok keretében próbálnak segíteni a visszatérő szélsőségeseken, hogy be tudjanak illeszkedni a társadalomba. Habár az IÁ szolgálatában harcolni bűncselekménynek minősül Dániában, a jelenlegi jog keretek között nehéz bebizonyítani, hogy valaki külföldön megszegte volna a törvényt.

Svédországban egyelőre még nem emeltek vádat a közel-keleti térségből hazatérő állampolgárok ellen, ám az eljárás megkönnyítése érdekében a parlament fontolóra vette az esetleges törvénymódosítások lehetőségét. A norvég, svéd, dán és finn hatóságok együttesen három-négyszáz főre becsülik azok számát, akik a skandináv országokból Irakba és Szíriába távoztak, hogy terrorista kiképzésben részesüljenek.

Híradó

Szíria - Legkevesebb kilencven keresztényt hurcolt el az Iszlám Állam

Legalább kilencven embert elraboltak az Iszlám Állam (IÁ) fegyveresei két, kurd ellenőrzés alatt lévő asszír keresztény faluból az északkelet-szíriai el-Haszeke tartományban - közölte kedden az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH).

Az IÁ hétfőn megtámadta Tell-Samirán és Tell-Hermúz falvakat, és kilencven lakost elrabolt - közölte Rámi Abder-Rahmán, a londoni székhelyű emigráns szervezet vezetője. Arról nem értesült az OSDH, hogy a foglyokat hova vitték.

El-Haszeke tartomány egy részét a kurd harcosok, más részét az Iszlám Állam tagjai ellenőrzik, de az azonos nevű városban a Bassár el-Aszad elnök kormányához hű erőknek is vannak állásaik. A helyi kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) offenzívát hajt végre a térségben, s 24 falut és tanyát szállt meg. Célja az, hogy visszafoglalja a IÁ kezén lévő, jelenleg az Egyesült Államok vezette szövetségesek által bombázott Tell-Hamísz települést.

Az YPG az Iszlám Állam nyugatabbra fekvő erődítményében, Rakka kormányzóságban is támadást indított, és 19 falut elfoglalt, miután sikerült az iszlamista szélsőségeseket kiszorítania Kobani határvárosból és környékéről.

Az asszír keleti egyházhoz tartozó hívek nesztoriánus keresztények, akiket az 431. évi efezusi zsinat elítélt, eretnekségnek minősítve vezetőjük, Nesztoriosz konstantinápolyi püspök tanítását, aki tagadta az istenség és emberség egységét Krisztusban.

Híradó

Irak - Elevenen égetett el 43 embert az Iszlám Állam

Az Iszlám Állam tagjai által több mint egy hete elrabolt rendőröket és kormánypárti milicistákat egy ketrecbe zárták, majd élve elégették őket.

Elevenen égetett el 43 embert az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet szombaton a nyugat-iraki, szunnita többségű Anbár tartományban - közölte egy iraki biztonsági forrás.

Az Iszlám Állam tagjai által több mint egy hete elrabolt rendőröket és kormánypárti milicistákat egy ketrecbe zárták, majd élve elégették őket a Ramáditól 85 kilométerre északnyugatra fekvő al-Bagdadi városban. Négy nappal ezelőtt ugyancsak al-Bagdadi városban 45 embert, szintén rendőröket és milicistákat, égettek el elevenen.

A kivégzés módja azonos volt azzal, ahogy néhány hete egy jordániai pilótát öltek meg. A 26 éves Maáz al-Kasszaszbe főhadnagyot tavaly december 24-én fogták el a szélsőségesek Szíriában, miután F-16-os vadászgépe lezuhant. Az IÁ által közzétett videófelvételen látható volt, amint a ketrecben fogva tartott férfit gyúlékony folyadékkal öntik le, majd meggyújtják.

Anbár tartomány területének jelentős részét elfoglalták a radikálisok. Al-Bagdadi egyike annak a néhány településnek, amely még a központi iraki kormány ellenőrzése alatt áll. Az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciót vezető Egyesült Államok 300 katonát állomásoztat az al-Bagdaditól mintegy 15 kilométerre fekvő Ain al-Aszad támaszponton, amelyet több alkalommal is támadtak az utóbbi napokban az IÁ csoportjai.

Híradó

Iszlám Állam - Egyre közelebb Európához

A polgárháború küszöbén álló, bukott államnak számító észak-afrikai Líbia tökéletes lehetőséget biztosít az Iszlám Államnak, hogy Irak és Szíria után az európai partokhoz közel is megvethesse lábát, és stratégiai központot hozzon létre. Az AP amerikai hírügynökség csütörtöki jelentése szerint elborzasztó körülmények uralkodnak minden, IÁ ellenőrzése alá vont területen.

Az Abu Bakr al-Bagdadihoz hű szélsőségesek nemrég elfoglaltak két, a Földközi-tenger partján fekvő líbiai várost - Szirtet és Darnát -, elkezdtek közelebb húzódni az olajtermelő létesítményekhez, és beszivárogni a líbiai fővárosba, Tripoliba, valamint az ország második legnagyobb városába, Bengáziba. A szélsőségesek elkezdték átcsábítani szervezetükhöz az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő milíciák tagjait, és néhány helyen átvették ezen csoportok kiképzőtáborait, mecseteit és médiahálózatait is.

Az IÁ könnyedén kihasználhatja az észak-afrikai országban a 2011-ben megdöntött diktátor, Moammer Kadhafi halála óta uralkodó fejetlenséget, hiszen a központi hatalom nem működik, és számos rivális milícia küzd a hatalomért. Az országban jelenleg két kormány és két parlament működik. Tripolit tavaly augusztus óta az iszlamista Fadzsr Líbia nevű, a régió milíciáiból összeállt koalíció tartja ellenőrzése alatt, s a fővárosban párhuzamos kormány és parlament alakult a félkatonai szervezet támogatásával. A nemzetközileg elismert törvényhozás és kabinet az ország keleti részében lévő Tobrukba menekült.

Február elején az IÁ líbiai ága azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy közzétett egy videót, amelyen huszonegy egyiptomi kopt keresztény lefejezése látható. A Líbiában vendégmunkásként dolgozó egyiptomiakat Szirt városából hurcolták el a szélsőségesek. A vérontásra válaszul a líbiai és az egyiptomi légierő több támadást intézett a hadállásaik ellen.

A terrorcsoport líbiai ága és az al-Bagdadit körülvevő központi vezetés élénken együttműködik egymással, és ez a szoros összefonódás alátámasztja a terület stratégiai jelentőségét.

Líbiát az IÁ számára értékessé teszik az olajbevételek, valamint az országban 2011 óta felhalmozott fegyverkészletek. Emellett egyiptomi, tunéziai és algériai határai az évek óta tartó káosz miatt többnyire könnyen átjárhatóak. Az észak-afrikai ország egyik legfőbb előnye az Iszlám Állam számára, hogy Olaszország déli partjai pusztán 660 kilométerre vannak Líbiától.

A milíciák uralta Tripoli néhány külvárosába már beszivárogtak az IÁ tagjai, és velük együtt a pusztítás is: leromboltak néhány, az ő értelmezésük szerint az iszlámban tiltott szobrot, és felelősséget vállaltak egy luxusszállodában elkövetett merényletért, amelyben több külföldi vesztette életét. Az IÁ néhány terroristája Bengáziban is megjelent, s harcol a kormányerők ellen a várost ellenőrző más iszlamista milíciák oldalán.

Omar al-Szinki, a nemzetközileg elismert líbiai kormány néhány napja leváltott belügyminisztere azt mondta, a terrorcsoport vezetősége nemrég Líbia nyugati felének ellenőrzésére kinevezte „Tripoli emírjét”. Helyi aktivisták arról számoltak be, hogy az IÁ az ország keleti felének élére ugyancsak emírt jelölt ki Darnában.

Al-Szinki úgy becsülte, hogy mintegy négyszáz, többségében jemeni és tunéziai harcos lehet Szirtben. Egy helyi milícia tisztségviselője az AP-nek úgy nyilatkozott, hogy az IÁ fegyveresei főhadiszállásukat a város kongresszusi központjában rendezték be, amelyet még Kadhafi építtetett hatalmának fitogtatására.

A Kadhafi-uralom jelképének számító várost a 2011-es polgárháború teljesen elpusztította. 2013-ban Szirt az Anszár as-Saría nevű milícia uralma alá került, amely megegyezést kötött a helyi törzsekkel, és törékeny tűzszünetet kötött az ellenséges milíciákkal és kormánycsapatokkal. Mindenesetre úgy tűnik, az Iszlám Állam fokozatosan átvette a város irányítását. 2013-ban a terrorszervezet egyik legfőbb hitszónoka, Bahreini Türki al-Binali érkezett Szirtbe, hogy a város központi mecsetében prédikáljon. Ugyanezen időszakban Maliból, Tunéziából, Egyiptomból, Szíriából és a palesztin területekről elkezdtek özönleni a harcosok a településre.

A terrorcsoport közösségi oldalain olyan, Szirtben készült fényképeket osztott meg, amelyeken a vallási rendőrség látható, amint boltról boltra járva eltünteti az ujjatlan női ruhákat. Egy helyi jogvédő aktivista arról számolt be, hogy az iskolákat és a kórházakat nemek szerint osztották fel, és a tananyagot cenzúrázták.

A közeli Miszrátában hatalmas felbolydulást és aggodalmat keltett Szirt eleste, ugyanis a kelet-líbiai városban állomásozik a Tripolit is ellenőrző Fadzsr Líbia jelentős része. A miszrátaiak segítséget kértek fővárosi szövetségeseiktől. Egy milicista az AP-nek azt mondta, hogy néhány tripoli csapat meg is érkezett Szirt peremére, a támadás azonban még várat magára.

Válasz.hu

Világjelenséggé vált a gyermekek felhasználása terrorizmusra

A közel-keleti, afrikai és ázsiai szélsőséges csoportok már fejlett országokban is megpróbálnak kiskorúakat toborozni.

A gyermekek terrorizmusra való felhasználása világjelenséggé vált: közel-keleti, afrikai és ázsiai szélsőséges csoportok már fejlett országokban is megpróbálnak kiskorúakat toborozni, és egyre gyakoribb, hogy 9-10 éves gyermekeket vesznek rá öngyilkos merényletek végrehajtására, akik fel sem foghatják, mire vetemednek - írta a Foreign Affairs amerikai külpolitikai folyóirat.

Az interneten január közepén megjelent egy, az Iszlám Államnak (IÁ) tulajdonított videó, amelyen egy 10 éves kazah fiúcska pisztolylövéssel kivégez két oroszt, akiket kémkedéssel vádoltak. Két nappal korábban Nigéria északi részét egy kettős öngyilkos merénylet rázta meg. Az elkövető három tízévesforma lány volt, akikre vélhetően a Boko Haram tagjai adtak robbanószerekkel teli övet. Egy évvel ezelőtt a pakisztáni Kandahárban egy 9 éves kislányt fogtak el, aki szintén robbanószereket viselt magán. A tálibok bízták meg egy merénylet elkövetésével, de ő végül feladta magát.

Bár a gyermekek kihasználása korántsem új jelenség, az olyan szélsőséges szervezetek, mint az Iszlám Állam, a Boko Haram és a pakisztáni táliboké, egyre több gyermeket alkalmaznak. Ez, amennyire sokkoló, olyannyira stratégiai lépés részükről. Egyrészt megnöveli a rájuk irányuló médiafigyelmet. Másrészt a gyermekeket könnyebb befolyásuk alá vonni, és kisebb az esélye annak, hogy ellenszegülnek, mivel nem teljesen értik, mi a halál. Harmadrészt, mivel a gyermekek kevésbé tűnnek gyanúsnak, bevetésük gyakran növeli a támadások hatékonyságát. A gyermekek toborzása persze annak a jele is lehet, hogy az adott csoport nem tud elegendő számú felnőttet beszervezni - írták az elemzés szerzői, Mia Bloom és John Horgan, a Massachussettsi Egyetem (Lowell) munkatársai.

A két kutató szerint a gyermekek terrorcsoportok általi felhasználása globális jelenséggé vált, és a szélsőségesek fejlett országokban is próbálkoznak kiskorúak toborzásával. A szomáliai al-Shabaab egy 2013-ban közzétett toborzóvideójában például három minneapolisi gyermek szerepelt, akik közül az egyik azt mondta: "Ha tudnátok, milyen jól érezzük itt magunkat! Ez az igazi Disneyland! Gyertek ide és álljatok közénk!" Az amerikai városból 2007-2008 között 22 szomáliai származású fiatal tűnt el, közülük egyesek az al-Shabaab öngyilkos merénylőivé váltak. 2014 szeptemberében számos szomáli-amerikai kislány hagyta el Minnesota államot, hogy csatlakozzon a csoporthoz.

Bár a jelenséget gyakran hasonlítják a gyermekkatonák toborzásához, a kettő között fontos különbségek vannak. A gyermekkatonák zömmel árvák, akiket a fegyveres csoportok "szárnyaik alá vesznek". Általában kényszerítik őket a csatlakozásra, kemény kiképzést kapnak, és erőszakos csoportos tevékenységeken keresztül átmossák az agyukat, felépítve a csoport iránti hűségüket.

Míg a gyermekkatonák toborzásának jellemzően része az erőszak, a gyermekek elrablása és bedrogozása, addig a terroristák fokozatosabban vonják befolyásuk alá áldozataikat, hogy úgy tűnjék, saját elhatározásukból csatlakoznak hozzájuk. Számos csoport alkalmaz célzott propagandát a kiskorúak megszédítésére. A csatlakozó gyermekekre először kisegítői feladatokat rónak, szakácsként, takarítóként, hordárként vagy fegyvercsempészként használják őket, amíg elég "érettek" - 16-17 évesek - nem lesznek, hogy a frontvonalon vegyék fel a harcot.

A terroristák Bloom és Horgan szerint hasonló módszereket alkalmaznak a gyermekek elcsábítására, mint a szexuális bűnözők: a bizalmukba férkőznek, kielégítik bizonyos érzelmi szükségleteiket, majd megpróbálják elszigetelni őket családjuktól és barátaiktól, hogy végül kiforgassák áldozatuk erkölcsi értékrendjét. Az Iszlám Állam esetében a dzsihadisták például erőszakos videókat nézetnek a gyermekekkel, ugyanúgy, ahogyan egy szexuális bűnöző a pornográfia világába próbálja beédesgetni áldozatát. Mindkét esetben az a cél, hogy elhitessék a gyermekkel, a látott magatartásforma - az erőszak, illetve az abnormális szexualitás - a normális. Ha az áldozat ellenkezik vagy valamelyik családtagja közbelép, az IÁ zsarolást vagy kényszert alkalmaz.

Vannak azután, akik "beleszületnek" a terrorizmusba: sok dzsihadista egész családját magával viszi az IÁ által uralt területekre, és gyermekeit harcosnak neveli.

A kiképzés során az IÁ azt akarja elérni, hogy a gyermekek érzéketlenné váljanak az erőszakra, s ennek eléréséhez például valódi lefejezéseket vagy lefejezéseket ábrázoló videókat mutatnak nekik. Augusztusban egy ausztrál dzsihadista, Khaled Sharrouf arról töltött fel képet az internetre, hogy hétéves kisfia egy szíriai katona levágott fejét tartja a kezében. 2014 januárjában pedig "legfiatalabb mudzsahedjéről" közölt képet az IÁ, amelyen egy gyermek a barikádnak támasztott automata fegyvert próbál megtartani.

A gyermekek olykor feladják magukat, sokakat pedig a hatóságoknak sikerül kiszabadítaniuk a terroristák markából, de társadalomba való visszailleszkedésük nem könnyű. Pakisztánban több száz olyan gyermeket kezelnek szociális gondozók, akiket korábban a tálibok elraboltak és kiképeztek. Egyesek közülük már hatéves korukban úgy döntöttek, hogy öngyilkos merénylők lesznek, bár nem is értették, ez mit takar. Az általuk elszenvedett pszichológiai bántalmak helyrehozása, a terrorista ideológiáktól való megszabadításuk és "visszaesésük" megakadályozása átfogó kezelést igényel. Ugyanígy kezelni kell az okokat is, amelyek toborzásukhoz vezettek, ellenkező esetben az ördögi kör nem bontható meg - írta Mia Bloom és John Horgan a Foreign Affairs honlapján.

Híradó

Brutális szervkereskedelem az Iszlám Államnál

Szervkereskedelemből finanszírozza tevékenysége egy részét az Iszlám Állam nevű terrorszervezet – állította Irak ENSZ-nagykövete. A brutális eljárásról először tavaly decemberben számolt be egy iraki orvos.

Mohamed Ali Alhakim ENSZ-nagykövet kedden New Yorkban arra kérte a világszervezet Biztonsági Tanácsát, hogy vizsgálja ki az ezzel kapcsolatos értesüléseket. A diplomata újságíróknak elmondta: az utóbbi hetekben hevenyészett tömegsírokban olyan holttesteket találtak, amelyeken műtéti beavatkozásra utaló nyomok voltak, hiányzott a veséjük vagy más testrészük. A nagykövet szerint tucatnyi orvost kivégeztek Moszulban, mert nem voltak hajlandók részt venni a szervek kioperálásában.

Az iraki ENSZ-nagykövet, aki átfogó tájékoztatást adott a Biztonsági Tanácsnak a hazájában uralkodó helyzetről, népirtással vádolta meg az Iszlám Államot.

790 áldozat

Az ENSZ-főtitkár iraki különmegbízottja a BT-nek azt mondta, csak januárban 790-en haltak meg terrorcselekményekben és a harcokban. Nikolaj Mladenov megjegyezte, hogy valóban egyre nagyobb számban érkeznek hírek arról, hogy az Iszlám Állam szervkereskedelemből is finanszírozza tevékenységét. „Egyértelmű, hogy napról napra bővül a taktikájuk” – jelentette ki.

Szerinte a legfontosabb cél Irak számára, hogy visszaszerezze az IÁ által elfoglalt területek feletti ellenőrzést, amely a közel-keleti ország harmadát hajtotta uralma alá. Ugyanilyen arányban foglalt el területeket az Irakkal szomszédos Szíriában.

Milliárdos terroristaszervezet

Ahogy azt az MNO is korábban megírta, tavaly a szélsőséges szervezet naponta 6 millió dolláros bevételt könyvelhetett el. Ez többek közt olajcsempészetből, az újonnan megszállt területek kifosztásából, váltságdíjakból és a külföldről érkező magánadományokból áll össze. Mindez olyan jól megy nekik, hogy a 2015-ös évre kétmilliárd dolláros költségvetéssel számoltak.

Amint arra a Daily Mail felhívta a figyelmet, az Iszlám Államhoz köthető szervkereskedelmet decemberben az al-Monitor nevű hírportál leplezte le egy Siruwan al-Mosuli nevű iraki orvos beszámolója alapján. Mint al-Mosuli elmondta, az IÁ külföldi orvosokat szerződtetett egy Moszulból kiinduló szervcsempészhálózat működtetésére, ez pedig már most hatalmas profitot hozott a feketepiacon. Ráadásul a külföldi orvosoknak megtiltották, hogy a helyi kollégáikkal vegyüljenek, az információ azonban így is kiszivárgott.

A szervek jórészt elesett harcosokból, gyógyíthatatlan sérültekből, vagy elrabolt emberektől származnak, általában Irak vagy Szíria területéről, a „célállomás” pedig általában szaúdi és török bűnbandák, akik aztán elküldik a világon bárhova.

Magyar Nemzet

Irak - Keresztényekkel kereskedik az Iszlám Állam

Irakban keresztényekkel kereskedik az Iszlám Állam, hogy pénzhez jusson – mondta Karin Maria Fenbert, a Kirche in Not segélyszervezet ügyvezetője a Vatikáni Rádióban iraki útját követően. Beszámolt a Kirkukba tervezett keresztény településről és a menekülttáborokban éleződő konfliktushelyzetről.

A Kirche in Not segélyszervezet hosszú ideje aktívan jelen van Irakban – mondta Fenbert. Egyik legfontosabb törekvésük, hogy ne szűnjön meg teljesen a keresztény jelenlét az Eufrátesz és a Tigris övezte területen. A segélyszervezet vezetője Irakba látogatott, hogy megismerje az Iszlám Állam támadása elől menekülő keresztények helyzetét.

Erbílben tavaly október óta javult a helyzet: az emberek feje felett tető van, akik pedig a sátrakban maradtak, maguk döntöttek így, hiszen ezek a lakhelyek is jó minőségűek. A lakhatás feltételei tehát javultak, nem úgy az emberek lelkiállapota. Teljesen szertefoszlott a menekültek reménye, hogy visszatérhetnek otthonaikba. Az elmúlt ősszel még azt gondolták, az Iszlám Állam nem fogja tudna tartani magát. Mára elveszett a remény, és a többség Irak elhagyásában gondolkodik, még azon az áron is, ha szétszakadnak családok.

A menekülttáborokban egyre nagyobb feszültség érezhető, főként szociális téren. A kiélezett helyzetet az ott szolgáló papok sem tudják kezelni, nincsenek is erre felkészítve, a körülmények a táborok mérete miatt is átláthatatlanok.

Van például egy menekülttábor, ahol jelenleg több ezer embert helyeztek el – számolt be tapasztalatairól Fenbert. – Ezek az emberek hónapok óta mindent az egyháztól kapnak: élelmet, ruhát, áramot, vizet. Fennáll a veszélye, hogy hozzászoknak ehhez a függéshez, s kialakul az emberekben az a tudat, hogy „nektek kell ellátni minket, mi magunk nem vagyunk képesek erre”.

A tábori konfliktushelyzettel és a „nem tehetek semmit” magatartással szemben csak egy dolog segít: az embereket támogatni kell, hogy újra önállóak legyenek. A családapáknak állást kell találni. Erbílben erre az építőipar, Kirkukban az olajipar és az egyházi fenntartású biztonsági szolgálat ad lehetőséget. Reménysugár egy iskola felépítése, melyet a Kirche in Not kezdeményezett. Így legalább a gyerekek számára biztosítani tudják a mindennapos tevékenységet.

Az Irak északi részén fekvő Kirkuk érseke, Yousif Thomas Mirkis a segélyszervezet ügyvezetőjének elmondta: úgy mentette meg keresztények életét, hogy a szó konkrét értelmében megvásárolta őket. Az Iszlám Állam ugyanis azzal jut pénzhez, hogy emberekkel kereskedik, elad keresztényeket és jazidiket, főként nőket és gyerekeket. Az érsek eddig hatvan embert „vett meg”, az üzlet megkötésében muszlimok segítették, akik ezzel életüket kockáztatták. Azoknak a muszlimoknak, akik az Iszlám Állam által ellenőrzött területen keresztényeknek segítenek, számolniuk kell a megtorlással.

Kirkukban július óta 400 ezerre emelkedett a menekültek száma, akik három nagy hullámban érkeztek ide. Elsőként Szíriából, az Iszlám Állam megalakulását követően menekültek ide a keresztények. Júniustól, amikor Moszul az Iszlám Állam fennhatósága alá került, újabb hullám érkezett, majd augusztusban, a Ninivei-fennsík elfoglalása idején következett a harmadik menekültáradat. Jelenleg keresztények, muszlimok és jazidik vannak a menekültek között. A Kirche in Not adatai szerint köztük a keresztények vannak a legkevesebben, számuk 40 ezer körüli. Az egyház minden menekültet válogatás nélkül segít. Táborokat a templomok körül is létesítettek. Egy asszír templom közelében történt január 30-án egy öngyilkos merénylet, s ugyanekkor indult az Iszlám Állam átfogó támadása a város ellen. A menekültek megrémültek, hogy az Iszlám Állam beveszi a várost, de a támadás nem járt sikerrel. Mirkis érsek szerint a város biztonságban van annak ellenére, hogy mindössze tizenkét kilométerre van az Iszlám Állam egyik ellenőrző pontjától, és olajkincse miatt vonzó a terroristák számára.

Mirkis érsek célja, hogy önálló települést építsen a keresztények számára, ebben a Kirche in Not is támogatni fogja akkor, ha dokumentumokkal igazolja, hogy az egyház tulajdonában van az érintett terület. A segélyszervezet vezetője elmondta, egy ilyen település pasztorális célokat is szolgál, s elősegíti, hogy a keresztények Irakban maradjanak.

A Kirche in Not elsősorban a gyerekeknek akar perspektívát adni Irakban. Teszi ezt iskolák építésével, számukra összeállított élelmiszer- és ajándékcsomagokkal.

Október óta nagyon megváltozott az emberek gondolkodása. Ma már nem él bennük a meggyőződés, hogy valaha vissza tudnak térni elhagyott otthonaikba. Ezért ki akarnak vándorolni, vízumért folyamodnak, vagy hosszabb tartózkodásra rendezkednek be a táborokban. Nagyon fontos abban segítséget nyújtani, hogy értelmes jövőt láthassanak maguk előtt – mondta az ügyvezető.

Irakban a keresztények száma 200 ezer körül van, de ez a szám szinte naponta csökken. A családok minden lehetőséget megragadnak, hogy külföldre menjenek. Ausztráliában például már 50 ezer fős iraki közösség él, Detroitban pedig 250 ezer fő. Mindenki azonban nem utazhat el, s valószínűleg nem is akar. A legképzettebbek, leggazdagabbak már régen elhagyták az országot, a kivándorlás már 2003-ban megkezdődött. 

Magyar Kurír

Belgium - Lefejezték az Iszlám Állam legjelentősebb belga csoportját

A szélsőségesek több tucat fiatalt juttattak el Belgiumból az Iszlám Állam soraiba. Vezetőjük 12 év börtönt kapott. Összesen 46 embert ítélt el a bíróság.

A vádirat szerint a Sharia4Belgium nevű csoport szélsőségeseket gyűjtött össze és juttatott el Szíriába radikális szervezetekhez, főleg az Iszlám Államhoz. A bíró az ítélethirdetéskor terrorista szervezetnek bélyegezte az egységet, az azt vezető Fuad Belkacemet pedig 12 év börtönre ítélte. A férfi tagadta a vádakat. A szervezésben részt vevő egyik társa felfüggesztettet kapott. A per még tavaly szeptemberben kezdődött. 

A vádlottak közül hét ember állhatott csupán bíróság elé, a többiek ugyanis vagy most is Szíriában harcolnak, vagy már életüket is veszítették. A beszervezettek többsége 20-as éveiben járó fiatal lehetett.

A belga hatóságok becslése szerint jelenleg mintegy 350 belga állampolgár harcolhat az IÁ oldalán Irakban és Szíriában. A szélsőségeseknek körülbelül a 10 százaléka juthatott el végcéljához a Sharia4Belgiumon keresztül.

Magyar Nemzet

Szíria - Minden korábbinál több külföldi önkéntes érkezik a térségbe

Minden korábbinál több külföldi önkéntest vonz a szíriai háború - véli az amerikai kormányzat, amely húszezerre becsüli a harcosok számát.

Ez a becsült szám abban az írott jelentésben szerepel, amelyet Nicolas Rasmussen, az amerikai Nemzeti Terrorelhárító Központ (NCTC) igazgatója készített a kongresszus számára az amerikai felderítő ügynökségeknek a terrorveszélyre vonatkozó információit összegezve. Rasmussent szerdán hallgatja meg képviselőház belbiztonsági bizottsága, de a jelentést már kedd este kiszivárogtatták.

Az NCTC legújabb becslése - a 90 országból érkezett 20 ezer külföldi fegyveres - csak kevéssel haladja meg az eddigi - 19 ezer főre vonatkozó - becslést. Rasmussen szerint sohasem látott ütemben érkeznek az önkéntesek, összehasonlítva azzal, ami korábban Afganisztánban, Pakisztánban, Irakban, Jemenben és Szomáliában történt.

A fegyveresek igen különböző életpályát jártak be, de "becslésünk szerint legalább 3400 nyugati országokból érkezett, közöttük 150 amerikai van" - jegyezte meg az igazgató. Az országukat elhagyók többsége az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges iszlamista csoporthoz akar csatlakozni Szíriában és Irakban. A tendenciák világosak és aggasztóak - tette hozzá Rasmussen.

A csatlakozni akarók száma szintén megnőtt az indulási országokban az NCTC szerint. A szervezetek - mindenekelőtt az IÁ - a közösségi portálok segítségével tudnak harcosokat toborozni és gyakorlati információkkal ellátni őket az utazással kapcsolatban.

Az IÁ online propagandakapacitása egyre nő, január 1. óta közel 250 "hivatalos" anyagát tette közzé az interneten. Az IÁ elrettentő felvételeket is közzétesz, például a túszok kivégzéséről, de "idilli, családias képek" is megtalálhatók róla, amelyek a vezetése alatt folyó életet hivatottak népszerűsíteni - mutatott rá az igazgató.

A dzsihadista csoport gyakran használ a nyugati kultúrával kapcsolatos utalásokat, így videojátékokat, hogy meghódítsa az erős érzelmi hatásokra vágyókat vagy az "önmegvalósításra" törekvő fiatalokat.

Az IÁ úgynevezett mémeket is felhasznál a közösségi portálon, a YODO (you die only once) rövidítéssel jelölt mém a mártíromságot népszerűsíti: "Csak egyszer halunk meg - miért ne válasszuk a mártíromságot?".

Az amerikai illetékes szerint Törökország - amelyen a legtöbb önkéntes átutazik - nemrégiben erőfeszítéseket tett, hogy a származási országuktól kapott értesülések alapján megtiltsák a beutazásukat. Az Ankara által összeállított tilalmi listán immár 10 ezer név szerepel Rasmussen szerint. (...)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának novemberben közzétett jelentése szerint 80 országból 15 ezer fegyveres csatlakozott a szélsőséges szervezetekhez, közöttük az Iszlám Államhoz. "Aggódom, hogy képesek leszünk-e szembeszállni a (szélsőséges) veszéllyel külföldön, de itthon is" - írta közleményében Michael McPaul, az amerikai képviselőház belbiztonsági bizottságának elnöke.

Híradó

Szíria - A keresztények hite erősebb minden erőszaknál

Szíria északi részén az Iszlám Állam milicistái arra kényszerítették az egyik keresztény falu, Hasszaka lakosságát, hogy távolítsák el templomukról a keresztet. Az esetről és az aleppói helyzetről kérdezte a Vatikáni Rádió a szíriai városban tartózkodó jezsuitát, P. Ghassan Sahouit.

Növekvő erőszak

„Az utóbbi napokban igazán kegyetlen háború dúl. Egyre gyakrabban halljuk a bombarobbanásokat – mondta el a szerzetes. – Hallottuk, mit tett az Iszlám Állam Hasszakában, egy keresztény településen. Azt követelték tőlük, hogy vegyék le a keresztet. Biztonságot kérünk, és főként azt, hogy az egész világ mozduljon meg a béke, a kiengesztelődés útjának megtalálásáért és azért, hogy beszüntessék az Iszlám Állam által elkövetett erőszakot.”

Nem csökken a keresztények hite

„Drámai a helyzet, ugyanakkor nagy erővel és örömmel tölt el minket, hogy látjuk: a keresztények minden nehézség ellenére ilyen erősek maradnak, szilárdan ragaszkodva földjükhöz, amelyet akkor sem akarnak elhagyni, ha üldözik őket. Ez a hit, az igazi hit, amelyet ezekben a nehéz pillanatokban világosan kell látnia mindenkinek az egész világon, hiszen az életünk nem az emberek, hanem Isten kezében van. És mi nem félünk a dzsihadistáktól. Azt akarjuk, hogy beszüntessék ezt az erőszakot” – fogalmazott Sahoui.

Szolidaritás a muzulmánokkal is

„A szenvedés és a borzalmak mellett a remény jelei is látszanak” – erősítette meg a Vatikáni Rádiónak a szíriai jezsuita. „Számos szolidaritási kezdeményezést látunk nemcsak a keresztények között, hanem a muzulmánoktól is. Az együttérzésben, a szenvedésben éljük meg a szolidaritást, mindig tenni akarunk egymásért. És látjuk, hogy sok ember próbál segíteni, kiállni a másikért most Aleppóban.”

Magyar Kurír

Kanada - Letartóztatták az Iszlám Állam toborzó sejtjének egyik tagját

A kanadai rendőrség letartóztatott kedden egy férfit, aki a gyanú szerint az Iszlám Állam toborzó sejtjének tagja volt, és vádemelést kezdeményezett két külföldön tartózkodó társa ellen.

A letartóztatott 25 éves Awso Peshdaryt a rendőrség terrorista szervezkedésben való részvétellel és egy terrorcsoport támogatásával gyanúsítja.

Rajta kívül távollétében vádemelést javasolt a 23 éves Khadar Khalib és az iszlám hitre áttért, 24 éves John Maguire ellen. Ők ketten Szíriába utaztak, hogy az Iszlám Állam (IÁ) oldalán részt vegyenek a közel-keleti országban zajló harcokban.

Maguire, aki az IÁ egyik internetes videoüzenetében kanadaiak elleni támadásokra buzdított, egyes hírek szerint már nem él.

Jennifer Strachan, a kanadai rendőrség főfelügyelője elmondta, hogy Peshdary Kanadából kapcsolatot tartott Maguire-ral, és együtt próbáltak másokat is rávenni arra, hogy csatlakozzanak az Irak és Szíria jelentős területeit hatalmába hajtó terrorista szervezethez.

A három fiatalember rendszeresen kommenteket írt és fényképeket töltött fel az internetes közösségi média felületeire.

A főfelügyelő elmondása szerint tevékenységüket régóta figyelte a kanadai rendőrség, de csak mostanra sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni ellenük.

Híradó

Irak - Értékes könyvtárakat semmisített meg az Iszlám Állam

Az Iszlám Állam (IÁ) fegyveresei kifosztották az észak-iraki Moszul központi könyvtárát, csupán az iszlám szövegeket tartalmazó írásokat hagyták meg, minden más irodalmat eltávolítottak.

Az eset egy hónappal ezelőtt történt, de csupán most derült fény a történtekre az AP amerikai hírügynökség jelentéséből. A moszuli központi könyvtár kifosztása után néhány nappal fegyveresek hatoltak be a helyi egyetem könyvtárába is. Több száz, a tudománnyal és irodalommal foglalkozó könyvből máglyát raktak és azt a diákok szeme láttára felgyújtották.

A helyi egyetem egyik történelemprofesszora beszámolt arról is, hogy dzsihadisták a múlt hónapban más könyvtárakat is kifosztottak. Súlyos károkat okoztak a szunnita muzulmán könyvtár archívumában, nem kímélték a keresztény egyházak gyűjteményét, de még a moszuli könyvtármúzeum felbecsülhetetlen értékű, több ezer éves írásait sem.

Egy iraki parlamenti képviselő, Hakim az-Zamili azt mondta, hogy az Iszlám Állam a kultúrát, a civilizációt és a tudományt ádáz ellenségének tekinti. A honatya az IÁ fegyvereseit a Bagdadot 1258-ban kifosztó tatár hordákhoz hasonlította.

Magyar Nemzet

Bejrút - Már a jogvédők szerint is kellett az USA az Iszlám Állam megszületéséhez

Az Egyesült Államok is hozzájárult az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet iraki megjelenéséhez, valamint az ukrajnai válság kibontakozásához – állítja a Human Rights Watch (HRW) jogvédő csoport.

(...) az Iszlám Állam szunnita dzsihadistáinak előretörését a HRW szerint egyebek mellett az okozta, hogy a Nyugat nem volt képes véget vetni a szíriai erőszakos cselekményeknek, az Egyesült Államok 2003-ban lerohanta Irakot, majd lábbal tiporták az emberi jogokat a bagdadi Abu Graib börtönben vagy a guantánamói amerikai katonai támaszponton történt visszaélésekkel. Irakban Washington és London szemet hunyt Núri al-Máliki volt síita kormányfő szektás politikája, a szunnita kisebbség üldözése, az önkényes fogva tartások és a sommás kivégzések felett, miközben egyre csak szállította a bagdadi kormánynak a fegyvereket – sorolta a példákat Kenneth Roth. (...)

Az ukrajnai válságra vonatkozólag azt állapította meg: (...) a nyugati országok a „jók a gonoszok elleni mentalitásukkal”, továbbá azzal a törekvésükkel, hogy Ukrajnát az orosz agresszió áldozataként állítsák be, nem vettek tudomást arról, hogy Ukrajnában is sérültek az emberi jogok.

A Human Rights Watch ezenkívül bírálta a kormányok mindennapossá vált kémkedését. „A kormányok mindenütt tömeges megfigyelő módszereket fejlesztenek ki a műfaj bajnokai, Washington és London mintájára” – jelentette ki Cynthia Wong, a HRW internettel foglalkozó kutatója, aki figyelmeztetett: „valóságos orwelli forgatókönyv valósulhat meg”.

Magyar Nemzet

Irak - Szerzetesek digitalizálják a térség keresztény örökségét

Ősi keresztény kézirataik digitalizálásába kezdtek az Iszlám Állam dzsihadista szervezet előretörése miatt Erbílbe menekült szerzetesek, hogy megóvják értékes dokumentumaikat a pusztulástól és mindenki számára hozzáférhetővé tegyék őket. 

A domonkosrendi szerzetesek 1750-ben érkeztek először az iraki Moszúl térségébe. A 19. század elején hoztak nyomdai sajtót Irakba, majd keresztény tanok nyomtatásába kezdtek.

A keresztények viszonylag békében éltek Moszúlban egészen 2008-ig, amikor az iszlám felkelők jelentette fenyegetés miatt a város szerzeteseinek - ősi dokumentumaikkal együtt - Bakdidába kellett menekülniük. Tavaly nyáron, miután az Iszlám Állam elfoglalta Irak északi és nyugati területeinek jelentős részét, a szerzetesek ismét menekülésre kényszerültek, és ezúttal Erbílben találtak menedéket.

Nadzseb Michael atya szerint ő és egyik szerzetestársa, Columba Stewart pakolták fel személyesen a rend archívumának és kéziratainak jelentős részét egy hatalmas kamionra, hogy biztonságban kijuttassák a dokumentumokat a területről - olvasható az artnet hírportálon. "Három ellenőrzőponton is áthaladtunk minden probléma nélkül, azt hiszem Szűz Mária vigyázó keze óvott bennünket" - idézte fel a szerzetes, hozzátéve, hogy még így is több mint 50 ezer könyvet kellett hátrahagyniuk.

A szerzetesek szerint a bizonytalanság valószínűleg minden, még Irakban lévő keresztényt az ország elhagyására fogja sarkallni, de addig is minden erejükkel azon lesznek, hogy megóvják örökségüket a pusztulástól.

Múlt-kor

Irak - Az Iszlám Állam felrobbantotta Ninive falait

Az Iszlám Állam felrobbantotta a mai Moszulban található bibliai Ninive történelmi falait. Az iraki város számít a dzsihadisták egyik legfontosabb bázisának. A szunniták hatalmas adag robbanóanyagot használva semmisítették meg a térség legfontosabb régészeti emlékhelyét, amely a bibliai Jónás könyvének kiemelt helyszíne.

Tavaly nyár óta az Iszlám Állam terroristái valóságos hadjáratot indítottak a térség történelmi emlékei ellen. Az utóbbi hónapokban több száz asszír relikviát raboltak el a moszuli múzeumból, és lerombolták majdnem az összes asszír emlékművet, mondván, azok „torzítva” ábrázolják az iszlámot. Jónás próféta feltételezett sírját is felrobbantották. Ismert: korábban a tálibok Buddha-szobrokat robbantottak fel Afganisztánban.

Magyar Nemzet

Keleti pátriárkák: Az arab és a nemzetközi közösség egyaránt vonja meg támogatását a terroristáktól!

Keleti pátriárkák és keresztény vezetők találkoztak kedden Bkerkében, a libanoni pátriárkátus székhelyén, hogy megvitassák a közel-keleti keresztények helyzetét. A találkozó lehetőséget adott arra, hogy az arab és a nemzetközi közösséghez forduljanak, kérve: ne támogassák a terrorizmust; segítsék a menekülteket a vészhelyzetben, illetve érjék el, hogy azok visszatérhessenek hazájukba. Az izraeli-palesztin konfliktus lezárásáért is támogatást kérnek a keresztény vezetők.

Keresztény menekültek helyzete

Beshara Rai pátriárka a találkozó céljáról nyilatkozott az AsiaNews hírügynökségnek: meg akarták ismerni azoknak a keresztényeknek a helyzetét, akik menekültek, illetve azokét, akik a háború és a nehézségek dacára úgy döntöttek, hogy hazájukban maradnak. Sürgősen szükségük van ugyanis segítségre, hogy munkalehetőséget, iskolákat és szállást biztosítsanak számukra, mert csak így maradhatnak saját országaikban, megőrizve hagyományaikat és keresztény küldetésüket.

Megállítani a terrorizmust, segíteni a menekülteket

Az összejövetel másik célja az volt, hogy felhívást intézzenek az arab és a nemzetközi közösséghez: siessenek a menekültek segítségére, hogy visszatérhessenek hazájukba, ott pedig lakóhelyeket építsenek számukra. Ehhez azonban véget kell vetni a szíriai és az iraki háborúnak, méghozzá békés eszközökkel, a politikai tárgyalások és a háborús felek közti komoly párbeszéd útján, semlegesítve a terrorista szervezeteket. Ezt akkor érhetjük el, ha az arab és a nemzetközi közösség egyaránt megvonja támogatását a terroristáktól, mind anyagi, mind katonai téren, valamint lezárja a határokat ott, ahol ezzel megakadályozható a zsoldosok mozgása. A politikai és gazdasági elképzelések nem igazolják ezeket a szörnyű, emberiségellenes támadásokat.

A pátriárkák és a keresztény vezetők szerint az izraeli-palesztin konfliktus megszüntetésén is dolgozni kell. Ennek kulcsa a két nép, két állam – elvében rejlik, amely megengedi a menekülteknek, hogy hazatérjenek otthonaikba. Nyilvánvaló – mondta Rai pátriárka -, hogy az izraeli-palesztin, és az izraeli-arab konfliktusok állnak a sok csapás gyökerében, melyeket ma a Közel-Keleten el kell szenvedniük.

Felhívás az elrabolt személyek szabadon bocsátásáért

A keresztény vezetők nagyobb erőfeszítést kérnek a kormányoktól és a nem kormányzati szervezetektől a menekültek érdekében. Emellett azt követelik, hogy engedjenek szabadon minden elrabolt vagy bebörtönzött embert, legyenek azok polgári lakosok, katonák, vagy egyházi személyek. Közöttük van két püspök is, az aleppói görög-ortodox püspök (Boulos Yazigi), és egy szír ortodox főpásztor (Youhanna Ibrahim). Mindketten immár két éve szíriai szélsőséges csoportok kezében vannak.

Figyelem Libanonnak

A libanoni helyzetnek is figyelmet szenteltek a találkozón. Az országnak tavaly május óta nincs köztársasági elnöke, egyes keresztény és muzulmán politikai csoportok pedig bojkottálják az elnökválasztást.

A találkozó résztvevői

A Bkerkében tartott találkozón részt vettek görög-ortodox, szír-ortodox, görög-katolikus, illetve szír-katolikus pátriárkák, továbbá a cilíciai örmény egyház képviselője, a libanoni káld püspök, az evangélikus egyház képviselői, a libanoni apostoli nuncius, továbbá számos katolikus, ortodox és protestáns karitatív szervezet tagjai.

Vatikáni Rádió