Évforduló - Február 1.

Géza nagyfejedelem halála

(997)

„Béke veled, Krisztus választottja, megparancsolom, hogy szűnjenek meg gondjaid. Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz, mert kezedet emberi vér szennyezi be. Tőled származik a születendő fiú, kire az Úr mindezek elrendezését az isteni gondviselés terveinek megfelelően rábízza.”

Részlet Szent István király Nagy legendájából

997. február 1-jén fejezte be életét Géza nagyfejedelem (ur. 972?-997), az utolsó uralkodó, aki pogány emberként került a magyar törzsszövetség élére. Géza érdemeit tekintve fia, Szent István király (ur. 1000-1038) mellett foglal helyet a nemzeti panteonban, ugyanis a kereszténység felvételével elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Királyság alapjainak lerakásában.

Rubicon

Egyesült Királyság - Szent Istvánt ünnepelték Londonban

Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel emlékeztek az Angliában élő magyarok szeptember első vasárnapján Szent Istvánra Londonban, a northfieldsi plébánia Szent Péter és Pál-templomában. Megünnepelték az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesülete (ARKME) hatvanéves jubileumát is a Szent István Házban.

Hosszú évek óta hagyománnyá vált, hogy államalapító királyunkat nem augusztus 20-án ünnepelik az Angliában élő és dolgozó magyarok, hanem szeptember első vasárnapján – tájékoztatta a Magyar Kurírt Csicsó János londoni magyar főlelkész.

Idei fővendégük Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke volt. Szentbeszédében minden magyar testvért arra buzdított, hogy kövesse az első magyar szent család példáját.

A szentmise keretében hat magyar fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, akiket arra biztatott, hogy Krisztus sziklájára alapozzák az életüket a Szentlélek segítségével.

A szentmise után felköszöntették Tüttő György atyát, aki szeptember 26-án ünnepli 89. születésnapját. Horvát Mária és Szabó Tamás Szent István-díjban részesült, a magyar közösségért végzett munka elismeréseként.

Szeptember 5-én Jakubinyi György érsek látogatást tett Nichols Vincent bíborosnál, megköszönve a magyar katolikusoknak nyújtott mindenkori segítséget.

Szeptember 6-án Márton Áron püspökről tartott előadást a gyulafehérvári főpásztor. Felidézve a vértanú püspök életét, kiemelte a katolikus egyházhoz, a magyarsághoz való hűségét, és felhívott mindenkit, hogy imádkozzanak Márton Áron püspök boldoggá avatásáért.

Magyar Kurír

Egyesült Államok - Szent István-ünnep és szentmise Passaicban

Szent Istvánra emlékeztek Passaicban, az Egyesült Államok keleti partjának egyetlen önálló magyar plébániáján augusztus 24-én – tájékoztatta szerkesztőségünket Dudás Róbert Gyula.

Az idén 110 éves plébánia és templom a folyamatos magyar papi jelenlétnek köszönhetően a magyarság életének meghatározó helyszíne.

Homíliájában Vas László plébános kiemelte: a tény, hogy Szent István halála előtt országát Szűz Máriának ajánlotta azt mutatja, hogy királyunk nem földi szövetségeseiben bízott elsősorban, hanem volt bátorsága ráhagyatkozni az isteni gondviselésre és a Szűzanya pártfogására.

A magyar származású közösség szeptember 20-án ünnepli a templom felszentelésének 110. évfordulóját. Az ünnepi szentmisét Arthur Joseph Serratelli, a patersoni egyházmegye püspöke mutatja be. Passaic Szent István-temploma ennek az egyházmegyének a területén található.

Passaicban (New Jersey állam) hét éve az egyházközség plébániai kormányzója Vas László nagyváradi egyházmegyés atya. A templomhoz 300 család tartozik, magyarok és amerikaiak vegyesen.

Passaic a keleti parti magyarság számára mára az utolsó bástya maradt. New Yorkban évek óta nincs magyar katolikus lelkipásztor, New Brunswickban megszűnt az önálló magyar plébánia, bár káplánként szolgál magyar pap, Washingtonban pedig csak havonta egyszer tartanak magyar nyelvű misét. Az 1960-as években több száz magyar pap működött az Egyesült Államokban, ma jó, ha egy tucat.

A 19–20. század fordulójától kezdve a nagy bevándorlások időszakában Passaic városban és környékén egyre több magyar emigráns telepedett le. Az akkoriban itt működő fejlett textilipar elsőrendű munkalehetőséget nyújtott számukra. Iskola is épült, amely azóta is – szombati tanintézményként – működik. Vasárnaponként nem ritka, hogy egyesek 2-3 órát utaznak, hogy részt vehessenek a magyar nyelvű szentmisén. Nagy esemény a magyar nemzeti ünnepek is.

Magyar Kurír

Bécs - Magyar nyelvű szentmisét mutattak be a Stephansdomban

Szent István tiszteletére mutattak be magyar nyelvű misét a bécsi dómban szombaton.

A Bécsi Magyar Katolikus Egyházközösség meghívására a Szent István-székesegyházban (Stephansdom) tartott misét Pintér Gábor pápai prelátus celebrálta.

A pápai prelátus köszöntőjében kiemelte: Bécs városa a magyar történelemben mindig fontos szerepet játszott, ezért nem csupán egy külföldi fővárosként tekintünk rá, hanem annál sokkal többet jelent számunkra. Úgy fogalmazott: „mivel Bécsben otthon érezzük magunkat, ezért jöttünk szívesen itt is össze, hogy megemlékezzünk Szent István királyról”.

A Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból, Erdélyből, Magyarországból és Ausztriából érkezett nagyszámú zarándok előtt bemutatott misén részt vettek a bécsi magyar nagykövetség munkatársai, az ausztriai magyar szervezetek képviselői és bécsi magyar cserkészek is.

Szent István királyra is vonatkoztathatók Krisztusnak a hegyi beszédben elmondott szavai arról a bölcs emberről, aki sziklára építette házát – hangzott el a prédikációban. A prelátus úgy fogalmazott: Szent István háza a mi hazánk, vagyis a magyar nemzet és a magyar történelem háza sziklára épült. A prelátus Szent István bölcsességét a magyarok örökségének nevezte, amelyet az államalapító tudatosan igyekezett átadni a jövendő nemzedéknek. Úgy fogalmazott: az első keresztény vértanú tanítása alapján tudatosítani kell magunkban, hogy Krisztus a szilárd szikla, amelyre építeni lehet. Kiemelte: Szent István igazi öröksége, hogy a Duna völgyében minden nép békében éljen egymással, olyan békében, amely nem a félelemből, hanem a szeretetből és elfogadásból táplálkozik.

A szentmise végén a Szent István ereklyét a híres Máriapócsi oltárhoz vitték. Ezt követően a dóm előtti téren néptánc- és népiének-bemutatót tartottak, valamint az érseki palotában szeretetvendégségre invitálták a vendégeket. 

Magyar Nemzet

Felvidék és Drávaköz - Szent István király ünnepe Makrancon és Kiskőszegen

Felvidéken többek között Makrancon, a Drávaközben Kiskőszegen emlékeztek államalapító királyunk ünnepnapján, előbbiről Gábor Bertalan esperes, utóbbiról Almási Róbert tájékoztatta szerkesztőségünket.

A helyi egyháztanács és az önkormányzat közös szervezésében 2014. augusztus 20-án Makrancon (Mokrance) a 18 órakor kezdődő ünnepi szentmisében az egybegyűltek az első szent magyar család közbenjárását kérve, Ferenc pápa tanítása nyomán azért esedeztek, hogy megerősödjenek az Isteni Irgalmasságba vetett hitben, növekedjenek a remény és a kultúra összhangjának keresésében, és tökéletesedjenek a szeretetben.

A szentmise főcelebránsa Bartal Károly Tamás, OPraem. jászóvári emeritus apát volt, Dankó István rogacionista szerzetes, Szalay László nagyidai plébános, Fedorka Zsolt csécsi plébános, Takács Dénes jánoki adminisztrátor koncelebráltak. Szentbeszédet mondott az erdélyi származású Antal András állandó diakónus Nyáregyházáról. 

A makranci egyházközség hívei 1907-ben felszentelt templomukat – ősi templomukhoz hasonlóan – Szent István király tiszteletére emelték. Új oltárát, amelyben elhelyezést nyertek az első szent magyar család tagjainak ereklyéi, 2007. április 21-én konszekrálta a főpásztor, Alojz Tkáč kassai érsek. 

A feldíszített ereklyetartót az egyháztanács tagjai vették a vállukra. Ezzel is kifejezték készségüket, hogy hűek a múlt örökségéhez, hiszen miként Szent István intelmei 8. pontjában olvasható, „az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak”.

Ünnepi szentmise keretében emlékezett meg a drávaközi magyarság Szent István királyról a kiskőszegi (Batina) plébániatemplomban. A szentmisét bemutatta és szentbeszédet mondott Beer Gergely, a magyar hívekért felelős érseki helynök. Koncelebráltak: Stipo Vinojčić, a Belgrádi Főegyházmegye papja, Mario Brkić, a diakovár-eszéki érsek titkára és Andrássy Gyula hercegszöllősi plébános. A nagy számban részt vevő hívőkön kívül a szentmisén jelen voltak a világi élet képviselői is, Sója Dénes, a Hercegszöllősi járás, valamint Stipan Šašlin, a Darázsi járás elnöke.

Homíliájában Beer Gergely helynök a szent fogalmáról szólva kiemelte, hogy „a modern ember nem tudja hova helyezni, nem tudja, mit kezdjen vele, mert szánalmasan sivár képe van róla. Pedig a szentek nem szublimált, hús és vér nélküli, levegőben lebegő lelkek, vagy mitologikus, test nélküli szellemek, hanem emberek ők is, akikben a természet és a kegyelem csodás összhangja virágba borult. (…) A szentek élete az evangéliumot és Krisztus követését nem könyvekben s fakuló pergamenekben, hanem húsból és vérből kifaragva, megtestesítve állítja szemünk elé. Mert nagy gondolatok nevelnek ilyen hős szenteket a legnagyobb változatosságban… Az egyik engesztelésre adja földi életét, a másik misztikus közelségben szemléli Istenét. Az egyik a nép lelkét szántja igével, a másik a felebaráti szeretet tűzi zászlajára. Az egyik a tudomány oltárán gyújt mécsest, a másik ártatlan liliommal ékes.”

A szónok továbbá kiemelte, hogy az Egyház minden szentjét tisztelettel övezzük, de Szent István a vér kapcsán közelebb van a magyar néphez. Államalapító királyunkról szólva hozzátette, hogy személyében reálpolitikust és apostolt tisztelünk. Reálpolitikust, mert Rómától kért koronát, és ezzel a nyugati civilizáció vérkeringésébe kapcsolta a magyar népet. És apostolt, mert kemény jogszabályokkal a magyar népet Krisztus szelíd igájába terelte. Szentbeszéde végén Beer érseki helynök feltette a kérdést: „Mit mond nekünk Szent István, a kemény kezű király ma?”, majd folytatta: „Én népem! Vissza a kereszthez! Égjen Krisztus keresztje minden hívő magyar lelkében! Tükröződjön minden magyar szemében! Sugározzék minden cselekedetében!”

A szentmise az új kenyér megáldásával ért véget. Utána alkalmi műsor következett a vörösmarti József Attila Kulturális Egyesület előadásában. 

Magyar Kurír

Zombor - Szent István napi szentmise és ünnepség

Magyar Nap elnevezéssel rendezték meg Zomborban a nyugat-bácskaiak közös Szent István napi ünnepségüket.

Az esemény az elmúlt évtizedek hagyományához híven a zombori Szent István templomban bemutatott szentmisével kezdődött, amelyet a nemrég bulgáriai lelkészi szolgálatra költözött, ám ez alkalomból hazalátogató ft. Viszmeg Miklós – Bernardin karmelita atya mutatott be paptársai közreműködésével.

Az idei új kenyér-szentelésre a Városháza erkélyén került sor, amit a hívek és az érdeklődők a Szentháromság térről követhettek figyelemmel. A templomi szertartásról a főutcán át menettánccal vonultak a részvevők a helyszínre. A doroszlói, gombosi, kupuszinai, nemesmiliticsi, bácsgyulafalvi táncosok és zenészek mellett e látványos bemutatón részt vett a bajai Bácska Banda és a testvérváros táncegyüttese. A felvonulás egyik célja az volt, hogy a körülöttünk élőknek bemutassuk nemzeti kultúránk e megnyilvánulását, s erre épp államalapító királyunk emléknapján kerüljön sor. A járókelők a vártnál nagyobb érdeklődéssel és rokonszenvvel szemlélték az eseményt, s legalább ekkora elismerés nyilvánult meg Csizmadia Anna kupuszinai népdalénekesnek, a Fölszállott a páva Kárpát-medencei tehetségkutató tavalyi kategóriagyőztesének éneke iránt. Anna úgyszintén a Városháza erkélyén énekelt alkalomhoz illő énekszámokat.

A rendezvényt a Szentháromság téren össztánc zárta, amelybe sokan bekapcsolódtak a közönség soraiból is. (...)

Vajdaság.ma

Perkő - Szent István-búcsú és szentmise

"A ma­gyarság letért a Szent István által kijelölt útról"

Ismét megszólalt tegnap a [székelyföldi] perkői kápolna kis harangja, búcsúra szólítva a Szentföld falvainak hívő katolikus népét. Előző nap a hagyományokhoz híven Kis­kászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környékét. Perkői szent­beszédében Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános úgy vélekedett, a ma­gyarság letért a Szent István által kijelölt útról.

A Szent István-búcsú tegnap 10 órakor Kézdiszentlélek központjában, az öt évvel ezelőtt felavatott egész alakos Szent István-szobor előtti téren kezdődött mintegy kétszáz felső-háromszéki, erdélyi és határon túlról érkezett zarándok jelenlétében. Kézdiszentlélek testvértelepüléseinek – Budapest XI. kerülete, Piliscsaba, Alsónyék, Szentgál és Nyéklábháza – kül­döttei is együtt ünnepeltek a kézdi­szent­lélekiekkel. (...)

A búcsús szentmise főcelebránsa Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános volt, aki szentbeszédében arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. Mint mondta, a magyarság letért a Szent István által kijelölt útról, a tévelygő nyáj a mai világban pedig nehezen tér magához. „Korunk ellentmondása, hogy magasak az épületek, de kicsinyes a természetünk. Szélesebbek útjaink, de szűkebb látókörünk. Nagyobbak házaink, de kisebbek családjaink. Több a kényelmünk, de kevesebb az időnk. 

Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk. Több a szakértő és mégis, több a gondunk. Több a gyógyszerünk, de kevesebb és gyengébb az egészségünk. Túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk. Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk. Túl gyakran gyűlünk, túl ritkán imádkozunk. Éveket adunk az élethez, nem pedig életet az évekhez. Nagyobb dolgokat teszünk, nem pedig jobb dolgokat” – hangsúlyozta a kolozsvári főesperes.

A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításá­hoz, külön kiemelve, hogy az ünnepségen a Máltai Lovagrend brassói képviselői is jelen voltak. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.

Iochom István

Háromszék

Augusztus 20. - Szent István király, Magyarország fővédőszentje

Ef 4,17-24

Azt mondom tehát, és kérve kérlek titeket az Úrban, hogy most már ne éljetek úgy, ahogy a pogányok élnek, (...); újuljatok meg gondolkodástok szellemében, és öltsétek magatokra az új embert, aki Isten képére igazságban és valódi szentségben teremtetett.

Mt 7, 24-29

Mert mindenki, aki hallgatja e szavaimat és tettekre váltja azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jött az áradat, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták.(...)

†

Szentírási elmélkedés Barsi Balázs OFM-től

Nyelvünkben a „ház” és a „haza” szó ugyanabból a tőből származik. Napjaink identitászavarral küszködő magyarjainak és talajt vesztett keresztényeinek ezért is közvetít igen-igen aktuális üzenetet Szent István ünnepén a mai Evangélium.

Fogalmazzunk katolikus módra, azaz egyetemesen, senkit sem kirekesztve! Számunkra az a gesztus, amellyel Szent István király halála előtt a koronát, újonnan létrejött királyságát felajánlotta az Istenszülő Szűznek, azt fejezi ki, hogy családnak tekintette népét, amelynek anyára van szüksége, s ezért azt a Szűzanya pártfogására bízta. Ezzel a szó legmélyebb értelmében volt reálpolitikus (építve a magyarságnak a római rítusú kereszténységre térését megelőző Mária-kultuszára is). Protestáns testvéreink számára Szent István tette a mai Evangélium fényében azt üzeni, hogy első királyunk maradandó közösséget akart létrehozni, és mint mélyen hívő ember, felelős vezető nem politikai tényezőkben, földi szövetségeseiben bízott elsősorban, hanem mert Istenre építeni, s élete végén bizalommal az isteni gondviselésre hagyatkozni. Az ország felajánlásának gesztusa nem keresztény, de egy Istenben hívő testvéreink számára is jelentéssel bír: nekik azt mondhatjuk, hogy ezzel a cselekedettel az ország első embere kinyilvánította az égi hatalomnak való alárendeltségét, s az egy Isten gondjára bízta országát és népét. Nem hívő, de kereső, az igazságra nyitott magyar testvéreinknek pedig elmondhatjuk, hogy első királyunk volt olyan intelligens, hogy az ember végtelen felé nyújtózó igazságkeresésére építette országát.

Csak megrögzött ateista, gyakorlati materializmusba süllyedt magyar testvéreinknek nem tudunk mit mondani (egyébként a hazáról, hazaszeretetről sem nagyon); őértük hát még buzgóbban kell imádkoznunk, és saját maguk elől is eltagadott reménytelenségükre gyógyírül felajánlanunk azt a reménységet, amely kisarjad ünneplő szívünkből.

†

Istenünk, te Szent István királyt itt a földön országunk koronájával ékesítetted, és szentjeid közé emelted. Add, kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztője volt hazánkban, legyen Egyházad védelmezője a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység/Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

A királyi hadak visszafoglalják Pápát a töröktől

(1597)

A 15 éves háború során a török csapatok 1594-ben minden ellenállás nélkül foglalta el Pápa várát. 3 évvel később Nádasdy Tamás és Miksa főherceg vezetésével 12 nemzetből álló haderő fogott hozzá az erősség visszaszerzéséhez. Az ostrom egy hétig tartott, amikor Szemender pasa megadta magát. 

Múlt-kor

Ferenc pápa üdvözlete Szent István király ünnepe alkalmából

Ferenc pápa Áder János köztársasági elnöknek címezte jókívánságait a magyar nemzeti ünnep alkalmából. 

Üzenetében a Szentatya Magyarország minden szeretett állampolgárát köszönti az ország védőszentje, Szent István ünnepén. A nemzetet a Mindenható Isten szerető gondoskodásába ajánlja, és azért imádkozik, hogy a magyarok továbbra is elősegítsék egy igazságon, igazságosságon és egységen alapuló társadalom építését. 

Forrás: Apostoli Nunciatúra, Budapest 

†

«His Excellency János Áder

President of the Republic of Hungary Budapest

I am pleased to send cordial greetings to Your Excellency and to all the beloved citizens of Hungary on this happy occasion of your National Day, under the patronage of Saint Stephen. Entrusting the Nation to the loving providence of Almighty God, I pray that all Hungarians will continue to promote a society built on truth, justice and integrity.

Franciscus PP.»

Vatikáni Rádió 

Kolon - Szent István napi búcsú és zarándoklat

Különleges ünnepre gyűltek össze augusztus 17-én a felvidéki Kolonban a helyi és zoboralji hívek. Egyszerre ünnepelték a koloni templombúcsút, fogadták Szent István király jobbjából származó ereklyét, és a Zoboralján immár hatodik alkalommal imádkoztak papi és szerzetesi hivatásokért.  

A zarándokok a templomdombon gyülekeztek, majd a Szent István ereklyével körmenetben érkeztek a templom tövében felállított szabadtéri oltárhoz. A szentmise előtt a helyi Zobor Hangja Vegyeskar énekelt PaedDr. Csáky Antal vezényletével.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa mons. Haľko József, pozsonyi segédpüspök volt. A szentmise a pápai és a nemzeti himnusz éneklésével zárult. Az ünnepséget követően a koloni Bóros szabadtéri színpadon a zoboralji hagyományőrző csoportok műsorát tekintették meg a résztvevők.

Zoboralján 2009-ben Nyitracsehin tartották meg az első Szent István imanapot, melyen papi és szerzetesi hivatásokért imádkoznak a Nyitra-vidéki hívek. Az imanap helyszíne évről-évre változik. Az eddigi imanapoknak Nyitracsehi mellett Nagykér, Kalász, Gímes, Nagycétény valamint Kolon községek adtak otthont. 

Az alkalomra a folklórcsoportok tagjai hagyományos viseletben érkeztek, majd a szentmisét és ünnepséget követően népszokásokban és hagyományokban gazdag vidékük népdalaival szórakoztatták a közönséget.

Felvidék.ma

Pusztina - Szent István-szobrot avattak a csángó faluban

Szent István fából faragott szobrát avatták fel szombaton a moldvai csángók által lakott Pusztinában – tájékoztatta vasárnap az MTI-t Nyisztor Tinka néprajzkutató, a helyi Szent István Egyesület elnöke.

A Pusztinában született és ott is élő Nyisztor Tinka elmondta, a szoboravatással egyfelől a Jászvásári Római Katolikus Egyházmegye naptárában augusztus 16. dátummal szereplő Szent István napot ünnepelték, másfelől pedig arra emlékeztek, hogy a pusztinaiak ősei a madéfalvi vérengzés után, 250 évvel ezelőtt telepedtek át Székelyföldről Moldvába.

A Szent István Egyesület elnöke elmondta, az életnagyságú mellszobrot Simmer Sándor csongrádi fafaragó készítette és ajándékozta a pusztinaiaknak. A szobor számára a templom szomszédságában lakó Beta Péter alakított ki az utcára néző beüvegezett, befedett fülkét a saját portája előtt. Az alkotást a helyi római katolikus plébános szentelte fel a szombat reggeli mise után.

„Így soha nem szenteltek fel más szentnek állított emléket. Alig tartott két-három percet a ceremónia. Az egyházi zászlókat sem vették elő. Úgy sietett a plébános, mintha kígyómarás érte volna. De mi utána jót énekeltünk a szobor mellett. Délután pedig imaórát tartottunk a templomban, pap nélkül, amelyen magyarul énekeltünk és imádkoztunk" – mondta Nyisztor Tinka.

A pusztinai magyar érzelmű csángó közösség vezetője a moldvai római katolikus egyháznak a magyar nyelvhez és a magyar szentekhez való ellenséges viszonyulására utalt. Emlékeztetett arra, hogy a pusztinai közösség hiába küzd évtizedek óta azért, hogy magyar nyelvű misét is tartsanak a település templomában. Azt is megjegyezte, az 1957-ben épített pusztinai római katolikus templomot a mai napig nem szentelték fel, mert a helyi közösség ragaszkodott ahhoz, hogy Szent István legyen a templom védőszentje. A gyülekezet korábbi templomát is Szent István oltalmába ajánlották, ez azonban szűknek bizonyult, és nagyobbat építettek a helyére.

„Kijelenthetem, hogy Moldvában a római katolikus egyház magyar volta miatt diszkriminálja Szent Istvánt. A pusztinai templomot azért nem szentelték fel, hogy ne kelljen a dokumentumokban Szent Istvánt emlegetni" – magyarázta a szombati szoboravatás háttereként Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke. 

Erdély.ma

Augusztus 15.

Szűz Mária mennybevétele

Jel 11,19a

(...) Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony, akinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, és a fején tizenkét csillagból álló korona. Mivel áldott állapotban volt, vajúdva, a szüléstől gyötrődve kiáltozott. (...) A sárkány a vajúdó asszony elé állt, hogy amint megszül, elnyelje fiát. Az fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel fogja kormányozni az összes nemzetet. De elragadták a fiát, és Isten trónjához vitték. Az asszony pedig a pusztaságba menekült, ahol Istentől elkészített helye volt, hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig. (...)

1Kor 15,20-26

Krisztus azonban feltámadt halottaiból, mint az elszenderültek zsengéje. Mert amint egy ember által lett a halál, úgy egy ember által lett a halottak feltámadása is. Amint ugyanis Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan életre fognak kelni. Mindenki a maga rendje szerint: elsőként Krisztus; azután azok, akik Krisztuséi, az ő eljövetelekor. (...)

Lk 1,39-56

Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. És boldog vagy te, aki hittél, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neked.” Mária erre így szólt: „Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben...” (...)

Szentírási elmélkedés Barsi Balázstól

Szent Lukács a mai Evangéliumban azokkal a képekkel és szavakkal írja le Mária látogatását Erzsébetnél, mint amelyeket az Ószövetségben a frigyláda Jeruzsálembe való felvitelének leírásában olvashatunk. Ahogy Dávid liturgikus táncot járt örömében a frigyláda előtt, úgy az eredeti görög szöveg szerint a magzat Keresztelő Szent János is liturgikus szent táncot járt az élő frigyláda, a Szent Szűz előtt, akiben Isten dicsősége, Jézus volt jelen. Mária is körülbelül három hónapig maradt ott Zakariás házában, mint egykor a frigyláda Obedeus házában – és mindkét ház áldásban részesült. A Szent Szűznek a lorettói litániában szereplő megszólítása – „Frigynek szent szekrénye” – tehát nem csupán szép költői kép, hanem mélységes bibliai igazságot hordozó kijelentés: az új és örök szövetség Isten és ember között maga Jézus, aki valóságos Isten és valóságos ember, a szövetség ládája viszont a Szent Szűz testestül-lelkestül, mert ő előbb hitébe, majd testébe fogadta az új és örök szövetséget, a megtestesült örök Igét, a második isteni személyt.

Amilyen szorosan összetartozik a szövetség ládája és a benne lévő isteni dicsőség, olyan szorosan összetartozik Szűz Mária ma ünnepelt megdicsőülése Jézus Krisztus megdicsőülésével – ezért bár Szent Pál nem említi külön a Szűzanyát, amikor a feltámadás sorrendjéről beszél, hiszen ő csak a kezdetre és a végre összpontosít, Szűz Mária megdicsőülésének hittitka szervesen hozzátartozik a hitletéteményhez.

Isten pedig azért nyilatkoztat ki nekünk egy-egy hittitkot, hogy az üdvösségünkre legyen. Ezért is fontos, hogy szemléljük ezt a misztériumot, úgy is, mint saját örök jövőnk zálogát. Bármi történjék is velünk, bármilyen keserű legyen is az életünk, ha Jánossal együtt hitünkben látjuk a megnyílt eget, s a megnyílt égben a szövetség szekrényét és a napba öltözött Asszonyt, Szűz Máriát, az megerősít minket a holtak feltámadásának várásában és az örök dicsőség reményében.

Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

Lovagsereg indul a Szentföld felszabadítására

(1096)

1096. augusztus 15-én indult meg Franciaországból a Bouilloni Gottfried vezette keresztény lovagsereg a Szentföld felszabadítására. Az előző év során meghirdetett első keresztes hadjárat (1096-1099) végül sikerrel járt, visszafoglalta a muszlimoktól Jeruzsálemet, ezzel a keresztény Európa két évszázadra megvetette lábát a Levante partvidékén.

Szent István király halála

(1038)

1038. augusztus 15-én hunyt el Magyarország első keresztény uralkodója, az államalapító Szent István király (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. 1083-ban szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.

Rubicon

Veszprém - A királyné-koronázás a nemzeti örökség része

Veszprém, a királynék városa. Gizella királyné és a veszprémi püspökök királyné-koronázási joga címmel nyílt kiállítás május 7-én a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben – tájékoztatta szerkesztőségünket Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény vezetője.

Veszprém a tíz, Szent István által alapított püspökség egyike volt, s 1001 körül már biztosan létezett. A veszprémi székesegyházat középkori forrásaink szerint a bajor származású Gizella királyné alapította. Az új összefoglaló tárlat elsősorban a veszprémi püspökök királyné-koronázási jogkörével foglalkozik.

„E kiváltság a Szent István-i hagyományokra vezethető vissza, s Veszprém püspökei évszázadokon át keményen küzdöttek e kiváltságukért az államalapítástól kezdve a királyság, mint államforma létezéséig, ezért ez a szellemi hagyaték is a magyar nemzeti kultúra meghatározó fejezete kell hogy legyen – emelte ki Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény igazgatója a Gizella Napok kezdeteként megrendezett kiállításmegnyitón. A gyűjtemény felterjesztése alapján Veszprém város és Veszprém megye e jogot mind a Városi, mind a Megyei Értéktár szellemi örökségévé nyilvánította, a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába is felvette, valamint javaslatot tett az országos Hungarikum Bizottságnak a Magyar Értéktárba történő felvételére.

A kiállításon eredeti Árpád-kori és késő középkori okleveleket láthatnak a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményéből. A Gizella-kápolna 13. századi freskó- és kőtöredékei is helyet kaptak a tárlaton. A kiállítás nyomon kíséri a magyar szent család történetét, bemutatja Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre veszprémi kötődéseit, illetve a püspökség jeles személyiségeit, külön és tematikus rendben azon főpásztorokat, akik szolgálatuk idején a királyné-koronázási jogot gyakorolták.

A gyűjtemény több királynéi koronázási ajándéktárgyat őriz és mutat be, amelyeket a magyar királynék Veszprém püspökeinek ajándékoztak megkoronázásuk alkalmából. Közöttük látható Erzsébet királyné koronázási ajándéka: Ranolder János pásztorbotja és miseruha-garnitúrája, valamint a magyar koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolata, továbbá egy míves bécsi ötvösműhelyben készült pásztorbot: Zita királyné koronázási ajándéka.

Porga Gyula polgármester köszöntőjében elmondta: a Gizella Napok programsorozata egyrészt felmutatja azt a történelmi örökséget, amelyre a város büszke, másrészt a szűkebb és tágabb pátria számára azt a közösséget is, amely őrzi örökségét, s amely a történelmi falak között jókedvűen és befogadó természettel éli mindennapjait.

Márfi Gyula érsek a királyné-koronázások kapcsán az egyház és az állam között mindig is meglévő kapcsolatokról szólva rámutatott: mindig voltak és ma is vannak túlzó törekvések és azoknak követőik. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy senki sem akar valamely egyház által uralt államban élni.

Zsoldos Attila, az MTA levelező tagja szakmai megnyitójában örömét fejezte ki, hogy a kiállítás a köz elé tárható dokumentumokkal szemlélteti azt a már-már közhelyként hangoztatott kijelentést, hogy „Veszprém a királynék városa”. Végre kézzelfogható jelét adhatjuk így annak, hogy ebben az országban valós, történelmi tényeken alapuló hagyományok léteznek és azok ezer éven át megőrződhettek – fűzte hozzá.

Két kamaratárlat is nyílt a gyűjteményben ezzel egy időben: a Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából rendezett tárlat Vetési Albert, Mátyás vezető diplomata püspökének életútját mutatja be. A Veszprémi Érseki Könyvtár egyik Mátyás-kori ősnyomtatványa lis megtekinthető a kiállításon, amely a Corvina-Könyvtár része lehetett. A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből a 15-16. századi veszprémi reneszánsz gazdag márvány sírkőtöredékeit és a Gizella Gyűjtemény reneszánsz és barokk szakrális műtárgyait: ötvöstárgyakat, miseruhákat, festményeket is bemutatja a tárlat.

A gyűjtemény másik új kamaratárlata Esterházyak Isten és a haza szolgálatában címmel nyílt meg. A legnagyobb főméltóságokat viselő, az országnak a 17. századtól kezdve nádorokat, országbírókat, horvát bánokat, püspököket és egy érseket, illetve hercegprímást adó család az Egyház és a közigazgatás, a gazdaság újjászervezésében is fontos szerepet játszott. Veszprémben meghatározó személy volt Esterházy Imre püspök, akinek a nevéhez fűződik Mária Terézia megkoronázása. A kamarakiállítás azokkal a barokk kori püspökökkel is foglalkozik, akik a 18. századi barokk Veszprém épített és szellemi kultúráját megalkották.

A megnyitókat követően az Érseki Palota félemeletén Márfi Gyula érsek megáldotta és felszentelte a fehér vértanú Mindszenty József bíboros, egykori veszprémi püspök mellszobrát, Raffay Béla szobrászművész alkotását, amelyet ez alkalomból adományozott Veszprémnek egy nemrég Ausztráliából hazatelepült magyar állampolgár, Sárkány Ambrus.

A tárlatok 2014. október 31-ig látogathatók.

Forrás: Magyar Kurír

Szent István és a "táltosok üldözéséről" szóló rendelet

Írta: Lipusz Zsolt

(...) Ami a sokat emlegetett és a Facebookon óriási karriert befutott, sőt sokak által még el is hitt Szent István-i rendeletet illeti a rovásírásos botok állítólagos megsemmisítéséről és a táltosok, regösök üldözéséről, nos, szent királyunknak ilyen rendelete nem volt. 

Állítás

A legenda története a következő. Vitéz András rozsnyói kanonok Gömör és Kishont vármegyék táblabírája 1816-ban a Szilasi család levéltárában őrzött érdekes oklevelet fordított le. Jelzete: Vatikán ezerben. Nomis calendis octobribos Die festo Jacobi apostoli. Magyarra lefordítva: Október calendéját megelőző kilencedik napon, Vatikánban Jakab apostol ünnepén.”

II. Szilveszter pápa

A szöveg valóban így hangzik: „I. István király titkos tanácsbelijeivel aláírott és törvénnyé lett rendelet, amely értelme szerint Domonkos esztergomi érseknek, a magyar keresztény egyházak leendő keresztülvitel, és egyúttal általa Szilveszter pápával, leendő közlésül és kiadatott: Mely szerint Szilveszter pápa tanácsolása folytán határoztatott, hogy a magyarok, székelyek, kunok (jelzem, akkor még nem is éltek Magyarországon kunok – L.Zs.), valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, jobbról-balrai pogány írás megszüntetődjék, és helyébe latin betűk használtassanak. Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betaníttassék, és a pogány írásról, valamint tanításától papi állása vesztése és 20 arany penzának büntetése fizetése mellett eltiltassék. Továbbá, hogy az egyházakban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinnal felcseréltessenek, valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat, vagy véseteket beadnak 1-től 10 dénárig kapjanak jutalmat. A beadott iratok és vésetek pedig tűz és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék." Forrai Sándor, Budapest, írásos másolata. Miként kiváló történészünk és magyar diplomatikával foglalkozó kutatónk, Püspöki Nagy Péter elmondja, számára ez első látásra meghökkentő közlés. Először is azért, mert Szent István okleveleit darabszámra ismerjük, összesen tízről van tudomásunk, amelynek szövege úgy-ahogy megmaradt. Kettőnek a szövege nyilvánvalóan hamis, a 16. században hamisították, maradt még nyolc. Arról a nyolcról kétszáz éve folyik a vita, hogy mennyi hamis belőlük: 90% vagy csak 5%.

Cáfolat

Miként Püspöki kifejti, mindenesetre van itt néhány tény, ami önmagában cáfolja a fenti rendeletszöveg eredetiségét és megbízhatóságát. Már az első adat sem lehet helytálló, amely szerint „Vitéz András rozsnyói kanonok, Gömör és Kishont vármegyék táblabírája”. Ha ugyanis kanonok volt, akkor nem volt táblabíró, ha pedig táblabíró volt, akkor nem volt kanonok. Ez a két hivatal kizárta egymást. Az egyik világi tisztség, a másik egyházi. Aztán: „Szilassy család levéltárában 1816-ban”. A Szilassy család az 1750-es években átadta levéltárát a Magyar Országos Levéltárnak, jegyzőkönyv mellett. Nincs benne ilyen oklevél. Ha a leadáskor nem volt, akkor valamelyik magyar levéltáros nem dugott bele még egyet, ugyanis akkor valamilyen jelzete lenne, ilyen irat nincs a Szilassy-levéltárban.

Szent István monogramja 
(pannonhalmi alapítólevél)

Ha szemügyre vesszük a keltezést, azt kell megállapítanunk, hogy több hibát is tartalmaz. „Vatikán, 1000-ben.” Nos, 1000-ben még Rómát írtak, nem Vatikánt. Ezt a keltezést csak a Vatikán állam megalapítása után írhatták volna. A „IX. Cal. Oct” rövidítés feloldása "Nomis calendris octobribus”, magyarul „október első napját megelőző kilencedik napon". Ez még rendben van, ezt lehetett írni. De a keltezéshez tartozó "die festo Jacobi apostoli" szöveggel már két probléma is van Püspöki szerint: 

Az egyik az, hogy hiányzik a szövegből a „sancti” azaz szent szó. Olyan nem volt, hogy Rómában egy szent apostol neve elé ne írták volna oda a szent jelzőt. A másik egy naptári ellentmondás. Ha ugyanis a „nomis calendris octobribus”-t kikeressük a kalendáriumban, akkor az szeptember 23-a, mert az elsejét mindig beszámították a leszámítandó napokba. Ha viszont megnézzük, hogy milyen napra esett Szent Jakab apostol ünnepe 1000-ben, akkor azt látjuk, hogy július 25-én volt s egyébként most is akkor van, miként ez köztudott. Ezt egy esetleges álkanonoknak is tudnia kellett volna, még ha táblabíró volt, akkor is.

Tulajdonképpen minden adat úgy rossz, ahogy le van írva. Ez az ember, aki ezt a rendeletszöveget írta, nem látott Szent István kori oklevelet: se Berengár királyét, se III. Ottóét, se pápait, se magán oklevelet, semmilyet.

„I. István király titkos tanácsbelijei”. István király megmaradt okleveleiben vagy Pannónia királyának, vagy a magyarok királyának nevezi magát, de I. Istvánnak sehol sem, mert nem tudhatta, hogy lesz még második Istvánunk is, miként ez teljesen logikus is. Igaz, hogy lett öt, de ő ezt akkor még nem tudhatta, Most ne is beszéljünk a büntetés mértékéről, mert 20 arany pénzen 50 ökröt lehetett volna venni. Szegény klerikus még a tisztítótűz után sem tudta volna ezt a pénzt kifizetni, amit rárótt volna István király.

Püspöki végkövetkeztetése: tulajdonképpen ez a képtelenségeknek a halmaza. Sajnálatosan. Nagyon kíváncsi lennék, hogy ez a kézirat egyáltalán múlt századi-e, vagy 1968-as? Még az is mentség lenne, ha múlt századi lenne, vagyis 19. századi, mert akkor is hamisítottak emeletes dolgokat, amelyekre még pecsétet is tettek.

Nos, ennyit ennek a csodálatos oklevélnek a hitelességéről. Amellett, hogy hamisítvány, még rendkívül amatőr és primitíven buta is. Nem kellene rá hivatkoznia senkinek, mert csak magát teszi nevetségessé.

Kuruc.info

Részlet Lipusz Zsolt "A Szent István-i út - volt-e alternatíva ezer esztendővel ezelőtt? - II. rész" c. írásából.

Vissza a történelmi apologetika oldalára

Szent István királyra emlékeztek a bécsi dómban

Magyar nyelvű misével emlékeztek meg szombaton a bécsi dómban Szent István királyról.  

Több ezer zarándok érkezett a bécsi magyar katolikus egyházközség meghívására Magyarországról, a Felvidékről, Erdélyből és Ausztriából. A hívők megtöltötték az Istvánról, az első keresztény vértanúról elnevezett gótikus székesegyház, a Stephansdom padsorait, és részben a padsorok közötti teret is.

Az egybegyűlteket Simon Ferenc esperes, bécsi magyar lelkész köszöntötte, majd Udvardy György, a pécsi egyházmegye püspöke celebrált ünnepi misét.

Udvardy György prédikációjában olyan uralkodóként és olyan hívő emberként jellemezte I. István királyt, aki a bibliai példabeszédben szereplő emberhez hasonlóan „házát kősziklára építette". István „Jézus Krisztus tanítására épített, mert rá építeni érdemes, az ő tanítása nem múlik el, hanem örök érvényű" – mondta.

A magyar nép tudatában, önazonosságában István király személye megkérdőjelezhetetlen, azt egyetlen történelmi kor vagy csoportosulás sem tudta megkerülni – hangsúlyozta Udvardy György. „Szent István kitörölhetetlenül belevéste népünk lelkébe az ő példáját" – fogalmazott. István király „hivatkozási pont, akit nem tudunk megkerülni, akitől tanulni akarunk" – jelentette ki.

Forrás:  MTI