Európa - Szélsőséges prédikátorok szivárogtak be francia és brit mecsetekbe

Nem sokkal azután, hogy Franciaországban a rohamosan terjedő muszlim radikalizmusra hívták fel a figyelmet, a Brit Függetlenségi Párt vezetője arról beszélt, hogy gyűlöletkeltő prédikátorok szivárogtak be Nagy-Britannia mecsetjeibe. Nigel Farage úgy látja, a vallási kisebbségeknek tiszteletben kellene tartaniuk a fogadó ország törvényeit.

A pártelnök washingtoni látogatásán arról is beszélt, hogy szerinte a multikulturalizmus okolható azért, hogy nyugati állampolgárok csatlakoznak az Iszlám Államhoz. A politikus szerint noha toleránsak akarnak lenni a betelepülő vallási és más kisebbségekkel, nekik is tiszteletben kell tartaniuk választott hazájuk törvényeit. „Ezt azonban nem látjuk” – tette hozzá. Farage úgy véli, ez kulturális kérdés; mint mondta, „önzőbbnek kell lennünk, jobban kell bíznunk önmagunkban”.

A 2014-es európai parlamenti választáson győztes UKIP vezetője kitért rá: Nagy-Britannia mecsetjeibe olyan prédikátorok szivárogtak be, akiket anyagilag a Közel-Kelet egyes részeiből fedeznek, és olyan dolgokat mondanak, amelyekért London vagy New York utcáin letartóztatás járna. A politikus kritizálta kormányát azért, mert ezt a veszélyt figyelmen kívül hagyja.

Noha Farage-ot vádolták már rasszizmussal, úgy tűnik, most valós problémára hívta fel a figyelmet. Múlt hónapban Eric Pickles, az Egyesült Királyság közösségekkel foglalkozó államtitkára ezer nagy-britanniai imámnak írt levelében arra kérte a prédikátorokat, hogy legyenek éberek a szélsőséges iszlámot terjesztőkkel szemben. A levelet sokan kritizálták, David Cameron miniszterelnök később megvédte, mondván mindenkinek segítenie kell a radikalizmus elleni küzdelemben.

Gond van a csatorna túloldalán is

A Le Figaro által megírt kormányzati adatokra hivatkozva, Franciaországban négy év alatt megkétszereződött a radikális iszlám irányítása alá kerülő mecsetek és imahelyek száma. Ahogy írják, a radikális eszméket valló szalafisták igyekeznek destabilizálni az országban működő mérsékelt muszlim közösségeket.

A francia belügy-minisztérium számításai szerint 89 mecset vagy imahely felett már át is vették a hatalmat – ez a szám 2010-ben még csak 44 volt –, 41-et pedig jelenleg is befolyásuk alá próbálnak vonni oly módon, hogy a közösségek mérsékelt vezetőit gyakorlatilag megpuccsolják, miután már elkezdték terjeszteni radikális eszméiket a hívek között. Szakértők szerint a szalafisták ugyan elméletileg a szélsőséges dzsihád ellen vannak, az ilyen közösségek mégis gazdagon szállítanak utánpótlást a radikális szervezeteknek.

Ezrével mennek az Iszlám Államhoz

Az amerikai Nemzeti Terrorellenes Központ igazgatója nemrégiben arról beszélt, hogy több mint kilencven országból nagyjából húszezer külföldi csatlakozott az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Államhoz. Nicholas Rasmussen összehasonlításként hozzátette: ez a szám meghaladja azokét, akik Afganisztánban, Pakisztánban, Irakban vagy Szomáliában harcoltak külföldiként az utóbbi húsz év során bármikor.

Noha a legtöbben még mindig más arab országokból érkeznek a terrorszervezethez, a legutóbbi, január végi adatok szerint mégis több ezer nyugati fiatal csatlakozott a radikálisokhoz. Rasmussen szerint mintegy 3400-an nyugati állam polgáraként érkeztek a Közel-Keletre. A 3000 tunéziai, 2500 szaúdi, és 1500-1500 marokkói, jordán és orosz után a legtöbben, 1200-an Franciaországból választották a szélsőséges dzsihadizmus rögös útját, ezzel az ország megszerezte a kétes értékű első helyet a nyugati államok közül. Az első tízben rajtuk kívül még az Egyesült Királyság és Németország szerepel 600 fős „hozzájárulással”. Az Egyesült Államokból mintegy 150-en, Kanadából 130-an távoztak, Ausztrália 50 ilyen állampolgáráról tud.

Az Iszlám Állam soraiban küzdők közül talán a két legismertebb személy a radikális szervezet brit hóhéra, Jihadi John és Hayat Boumediene, aki a párizsi terrorcselekményekben részt vevő Amedy Coulibaly élettársa volt, és állítólag segített is neki a merényletek kitervelésében.

Magyar Nemzet

Egyesült Királyság - Igen a három DNS-ből készült embrió létrehozására

Február 24-én a brit parlament felső háza is megszavazta a mitokondriális DNS transzfer engedélyezését. Ezzel figyelmen kívül hagyta az EU klinikai kísérletekre vonatkozó szabályzatát, a biztonsági fenntartásokat és a közvélemény akaratát.

A javasolt technika nem eredményez gyógyulást és nem is tesztelték

A „CARE for Europe” brüsszeli keresztény nem-kormányzati életvédő szervezet  korábbi közvélemény-kutatása szerint az emberek pusztán 20%-a támogatta a csíravonalak genetikai módosítását. A javasolt technika ugyanis nem eredményez gyógyulást és nem is tesztelték. „Jane Ellison brit egészségügyi államtitkár azt állította, hogy a klinikai kísérleteket érintő EU iránymutatás csak a gyógyszer-szállításra vonatkozik, erre az esetre tehát nem. Ezzel megcsalta a parlamentet és a nemzetet” – kommentálta Paul Moynan, a CARE igazgatója.

Robert Flello brit parlamenti képviselő a törvény kapcsán rámutatott a szükségtelen sietségre és a kísérletek hiányosságaira, amelyek súlyos aggodalomra adnak okot. Az Emberi megtermékenyítés és embriológia nevű hatóságra (HFEA) utalva idézte, hogy a szakmai testület is elismerte: a törvényjavaslat elfogadásával jelentős esélye van a mutáns DNS létrehozásának. A törvény nevetségessé válik azzal, hogy egyik pillanatról a másikra akarják elfogadtatni azt, ahelyett, hogy alapos parlamenti vizsgálatnak vetnék alá. A brit parlament felső háza, a Lordok Háza február 24-én délután fogadta el a törvényt.

Vatikáni Rádió 

Évforduló - Január 21.

Franciaországban kivégzik XVI. Lajost

(1793)

„A magam részéről nem látok középutat: ennek az embernek uralkodni vagy meghalni kell.” 

Saint-Just

1792. december 11-én vette kezdetét XVI. Lajos francia király (ur. 1774-1792) koncepciós pere, miután ezen a napon a Konvent színe elé idézte őt, és ismertette vele 33 vádpontját. „Capet Lajost” bírái egy hónap múlva halálra ítélték, majd 1793. január 21-én ki is végezték, az ellene folyó eljárás pedig szörnyű precedenst teremtett a forradalom számára.

Sinn Féin tagok kikiáltják az Ír Köztársaságot

(1919)

Megválasztják elnöküknek Éamon de Valerát és minisztereiket. Eközben az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA megkezdi támadásait a brit hatóságok ellen.

Rubicon/Múlt-kor

Törökország - Kiszűri a szélsőségesekhez csatlakozókat London és Ankara

Az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szervezet soraiban harcoló külföldiekkel kapcsolatos információmegosztás fokozásáról állapodott meg David Cameron brit miniszterelnök török kollégájával, Ahmet Davutogluval kedden Ankarában.

Cameron a két kormányfő találkozóját követően úgy fogalmazott, hogy "egy közös ellenséggel, a szélsőséges terrorizmussal" küzdenek országaik. Ezért úgy határoztak, hogy fokozzák az információk megosztását az olyan külföldiekről, akikről feltételezhető, hogy az Iszlám Államhoz vagy más radikális fegyveres csoporthoz való csatlakozás vágyától vezérelve a szíriai és iraki hadszíntérre utaznak. Ugyanígy tesznek azokkal kapcsolatban, akik haza akarnak térni azután, hogy harci cselekményekben vettek részt a két konfliktus sújtotta közel-keleti országban.

A brit rendőrség szerint az ország nagyjából 500 polgára harcol Szíriában vagy Irakban az Iszlám Állam soraiban. Emiatt a brit kormány nemrégiben a második legmagasabb szintre emelte a terrorkészültségi szintet. A "súlyos" kockázatra figyelmeztető riasztási szint a hivatalos meghatározása szerint azt jelzi: "nagyon valószínű", hogy Nagy-Britanniát terrortámadás éri. David Cameron az intézkedést annak idején azzal indokolta, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam brutalitása. Az egyik fő aggodalom, hogy a szélsőségesek oldalán harcolt emberek hazatérve terrorcselekményeket követhetnek el. (...)

Híradó/MTI

Egyesült Királyság - Jogszabályok szigorításával korlátoznák a terroristák visszatérését

A terrorellenes jogszabályok széles körű és jelentős szigorítását tervezi a brit kormány - mondta hétfőn a brit belügyminiszter.

Theresa May az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai kutatóintézet, a Royal United Services Institute (RUSI) rendezvényén felszólalva bejelentette: a parlament elé e héten beterjesztendő szigorítási csomag lehetővé teszi, hogy a kiutazóktól a határátkelő pontokon a hatóságok bevonják útlevelüket és menetjegyüket, ha az a megalapozott gyanú merül fel, hogy az illető terrorcselekmények végrehajtása céljából akarja elhagyni az Egyesült Királyságot, például fegyveres terrorcsoporthoz akar csatlakozni.

Ez brit és külföldi állampolgárokra egyaránt vonatkozik.

Lehetővé válik emellett az olyan brit állampolgárok hazatérésének időleges megakadályozása is, akikről gyanítható, hogy ilyen célból utaztak külföldre. A hazatérni szándékozó gyanúsítottak utazási okmányait a brit hatóságok érvényteleníthetik, személyes adataikat pedig felvehetik a különböző figyelőlistákra, például azoknak a névsorába, akikre repülési tilalom van érvényben - mondta hétfői ismertetőjében a brit belügyminiszter.

Theresa May kijelentette: azok a brit állampolgárok, akik külföldön terrorcselekményeket követtek el, csak a brit kormány által megszabott feltételekkel térhetnek haza.

A miniszter e feltételeket nem részletezte, de korábbi sajtóértesülések szerint ez azt jelenti, hogy a hazatérni kívánó brit gyanúsítottak csak akkor léphetnek be Nagy-Britanniába, ha feladják magukat a hatóságoknak, vállalva, hogy büntetőeljárás indulhat ellenük.

May szerint az átfogó szigorítási csomag része lesz a polgári repülés biztonságának erősítése is. Ennek jegyében a Nagy-Britanniába közlekedő légitársaságoknak a jövőben szélesebb körű adatszolgáltatást kell nyújtaniuk utasaikról, figyelembe kell venniük a brit kormány által összeállított repüléstilalmi névjegyzéket, és alkalmazniuk kell a London által megszabott biztonsági szűrési eljárásokat a Nagy-Britanniába utazók esetében.

Azok a légitársaságok, amelyek nem hajlandók adatokat szolgáltatni utasaikról a brit hatóságoknak, vagy nem tesznek eleget a brit kormány biztonsági szűrési előírásainak, a szigorítások életbe lépése után nem közlekedtethetnek járatokat Nagy-Britanniába - mondta a brit belügyminiszter.

Theresa May ismertetése szerint a törvénymódosítások mindemellett megtiltják a Nagy-Britanniában honos biztosítótársaságoknak olyan biztosítási szerződések megkötését, amelyek fedezik a külföldi terrorcsoportoknak fizetendő váltságdíjak költségét. E szigorítás célja a terrorcsoportok megfosztása finanszírozásuk egyik fontos elemétől.

A miniszter elmondta: az Iszlám Állam nevű, Szíriában és Irakban tevékenykedő szélsőséges milícia csak az elmúlt tizenkét hónapban becslések szerint 28 millió dollár bevételhez jutott a túszai elengedéséért fizetett váltságdíjakból. Hozzátette: az új, szigorított terrorellenes törvény alapján bűncselekménynek minősül majd a váltságdíjak kifizetése is.

A Nagy-Britanniát fenyegető terrorveszély illusztrálására a miniszter elmondta: a brit elhárító szolgálatok adatai szerint a 2005. július 7-én elkövetett, 52 emberéletet kioltó londoni merényletsorozat óta negyven további támadási tervet sikerült meghiúsítani. E merénylettervek között szerepelt a Londoni Értéktőzsde felrobbantása, utasszállító repülőgépek megsemmisítése a levegőben, brit nagykövetek elleni merényletek, illetve vaktában végrehajtott utcai fegyveres támadások elkövetése.

A veszély azonban e merénylettervek megakadályozása óta is nőtt, elsősorban a szíriai és az iraki fejlemények miatt, és ez indokolta a terrorkészültségi szint nyáron bejelentett felemelését a második legmagasabb fokozatra. Ez azt tükrözi, hogy a brit elhárító hatóságok szerint "nagyon valószínű" egy újabb terrortámadás Nagy-Britanniában - hangsúlyozta hétfői beszédében a brit belügyminiszter.

Híradó/MTI

Egyesült Királyság - "Nem lehet korlátlan jognak tekinteni a szabad munkaerőmozgást"

A The Sunday Times úgy tudja, David Cameron miniszterelnök és stábja az Open Europe nevű londoni kutatóintézet hétfőn megjelenő javaslatcsomagja alapján dolgozik a szigorítási terveken.

Több évre megvonna minden bérkiegészítő szociális juttatást a brit kormány az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóktól, ezzel is csökkentve a nagy-britanniai bevándorlás vonzerejét - írta a The Sunday Times.

A tekintélyes vasárnapi "konzervatív" brit lap kormányzati forrásokból származó értesülései szerint David Cameron miniszterelnök és stábja az Open Europe nevű londoni kutatóintézet hétfőn megjelenő javaslatcsomagja alapján dolgozik a szigorítási terveken.

Az intézet - amelynek tanulmányába a lap előzetesen betekintést nyert - azt javasolja, hogy a külföldi EU-munkavállalók az elhelyezkedésük utáni egy-öt év közötti időszakban ne vehessenek igénybe béren kívüli szociális juttatásokat, például adójóváírást vagy lakhatási hozzájárulást. Az Open Europe szakértői két-három évi átmeneti tilalmi időt tartanak "politikailag kivitelezhetőnek".

A cél az, hogy sok olyan EU-állampolgár, akinek a jelenlegi szabályozások alapján még a törvényes brit minimálbért megkeresve is vonzó lenne a nagy-britanniai munkavállalás, ne járjon annyira jól anyagilag, mint most.

A tanulmány kimutatja, hogy például egy spanyol bevándorló, aki Nagy-Britanniában a brit minimálbérért dolgozik, a juttatásokkal együtt átlagosan 290,28 fontot (115 ezer forintot) keres hetente, 76,21 fonttal többet, mint otthon. Ha megfosztják a munkavállaláshoz kötődő szociális kedvezményektől, akkor heti nagy-britanniai jövedelme 196,51 fontra (nem egészen 76 ezer forintra) csökkenne, ami viszont már heti 17,56 fontos veszteség lenne az otthon megszerezhető átlagos minimálkeresethez képest.

Az Open Europe elemzése szerint a kelet-európai munkavállalók esetében még sokkal nagyobb a nagy-britanniai munkavállalás bérelőnye. A ház szakértőinek számításai szerint egy lengyel munkavállaló hetente átlagosan 176,27 fonttal (68 ezer forinttal) keres többet, mint otthon. Az alkalmazottaknak járó brit szociális kedvezmények megvonásával ez a bérelőny 82,50 fontra, vagyis a felére csökkenne.

Pawel Swidlicki, az Open Europe Közép- és Kelet-Európára szakosodott elemzője a The Sunday Timesnak elmondta: a Nagy-Britanniában alkalmazott bérkiegészítő szociális juttatások rendszerét arra tervezték, hogy ösztönözze a szociális segélyeken élők munkába állását, ám jelenlegi formájában gyakorlatilag brit költségvetési támogatást nyújt az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak is alacsony bérezésű nagy-britanniai állások betöltéséhez.

A brit lap értesülései szerint David Cameron miniszterelnök várhatóan a hét második felében megtartja régóta feszült figyelemmel várt beszédét, amelyben az EU-bevándorlás szabályainak szigorítási terveit ismerteti.

A kormányzó brit Konzervatív Párton belül különösen azóta erősödtek fel az EU-bevándorlás korlátozását szorgalmazó hangok, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben pedig két időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben.

David Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. A kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.

válasz.hu

Egyesült Királyság - Ha nincs egyezség Brüsszellel, ki kell lépni az EU-ból

Nagy-Britanniának távoznia kell az Európai Unióból, ha nem sikerül egyezségre jutnia Brüsszellel az általa követelt EU-reformokról - mondta csütörtöki londoni sajtóértesülések szerint a brit kormány egyik magas rangú tagja.

Oliver Letwin, aki miniszteri beosztásban a kormányzó Konzervatív Párt jövő évi választási programjának kidolgozásáért felel, az egyik tekintélyes londoni egyetem, a University College London (UCL) zártkörű háttérbeszélgetésén kijelentette: korántsem látja garantáltnak, hogy David Cameron miniszterelnök el tudja érni a London által igényelt EU-reformokat.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilaphoz kiszivárgott részletek szerint Letwin hozzátette: ebben az esetben ő azt javasolná, hogy Nagy-Britannia távozzon az EU-ból, mert "még ez is jobb lenne, mint a betagozódás az Európai Egyesült Államokba".

Letwin ugyanakkor kijelentette azt is, hogy 50 százaléknál azért jobbnak látja az EU-reformok elérésének esélyét. Szavai szerint a brit elvárások teljesítésének valószínűsége "bár nem 100 százalék, de közelebb jár a 80:20-hoz, mint a 20:80-hoz".

Az Európai Unióval kapcsolatos konzervatív párti retorika egyre élesebb, különösen azóta, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben, egy időközi választáson pedig megszerezte első képviselői mandátumát a brit parlament alsóházában.

A UKIP ráadásul - legalábbis az előrejelzések szerint - csütörtökön újabb alsóházi mandátumhoz juthat, mivel egy kenti választókörzetben szintén időközi választásokat tartanak, és a felmérések alapján a UKIP jelöltje a fő esélyes.

Mindkét választókerületben azért kellett új választásokat kiírni, mert a körzetek képviselői, akik a Konzervatív Párt színeiben jutottak be a parlamentbe, átálltak a UKIP-hoz. Az időközi választásokon is ők indultak a mandátumért, immár a UKIP jelöltjeiként. Az előző ilyen választáson az addigi konzervatív képviselőt nagy többséggel választották újjá a UKIP törvényhozójaként.

Ebben a belpolitikai környezetben a brit kormány más magas rangú tagjai is egyre nyíltabban kilátásba helyezik, hogy Nagy-Britannia távozhat az Európai Unióból, ha nem sikerül megállapodnia Brüsszellel a London által fontosnak tartott reformokról, mindenekelőtt az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás szigorításáról.

Philip Hammond külügyminiszter a minap a The Daily Telegraphnak kijelentette: a brit kormány által igényelt uniós reformok tárgyalási folyamata még az elején tart, de tárgyalni csak úgy szabad, ha "az ember készen áll arra is, hogy felkeljen az asztaltól és kivonuljon".

David Cameron miniszterelnök a Brit Iparszövetség (CBI) minap rendezett éves kongresszusán felszólalva azt mondta, hogy az EU jelenlegi működési módja nem megfelelő Nagy-Britannia számára, ezért változtatások szükségesek. Cameron szerint "az nem működőképes stratégia, ha valaki csak azt hajtogatja, hogy történjék bármi, nekünk az Európai Unióban kell maradnunk".

Híradó/MTI

Egyesült Királyság - Jöhet a népszavazás az EU-ról

Nagy-Britanniának nem szabad mindenáron az Európai Unióban maradnia – mondta hétfőn a miniszterelnök, megerősítve, hogy két éven belül népszavazást kíván kiírni országa EU-tagságáról.

David Cameron, aki a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán szólalt fel, kijelentette: az EU jelenlegi működési módja nem megfelelő Nagy-Britannia számára, ezért változtatások szükségesek. Cameron szerint a kormány olyan EU-hoz akar tartozni, amelynek fő eleme a közös piac, és nem a mind szorosabbra vont unió. „Az nem működőképes stratégia, ha valaki csak azt hajtogatja, hogy történjék bármi, nekünk az Európai Unióban kell maradnunk” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint a London által igényelt uniós reformok – köztük a bevándorlás szabályozásának szigorítása – tárgyalásokkal elérhetők. Amint az erről folytatott tárgyalások lezárulnak, ki lehet írni a népszavazást arról, hogy a lakosság a megreformált Európai Unióban akar-e maradni vagy inkább kilépne – mondta Cameron.

A liberálkonzervatív párti politikus már korábban egyértelművé tette, hogy a brit EU-tagság sorsáról általa kilátásba helyezett, 2017 végén esedékes népszavazás kampányában csak a London által követelt uniós reformok megvalósulása esetén fogja támogatni országa további tagságát. A brit kormány elsődleges reformkövetelései között szerepel, hogy az uniós bevándorlás szabályozásának fő elemeit tagállami hatáskörbe kell visszautalni. David Cameron az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy kormánya álláspontja szerint nem lehet feltételek nélküli jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást.

Cameron e nézetei gyökeresen ellentmondanak a Brit Iparszövetség álláspontjának. A CBI vezérigazgatója épp a múlt hét végén buzdította az EU-szkeptikus politika elleni fellépésre a brit vállalatvezetőket. John Cridland a Financial Times című londoni gazdasági napilapnak nyilatkozva kijelentette: erre azért van szükség, mert az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás mellett szóló üzleti érvek elvesznek a bevándorlásellenes nézetek hangzavarában. Hozzátette, hogy nem tud olyan CBI-tagvállalatról, amelyik ne függne valamilyen módon az EU egységes munkapiacától. A kamara nemrégiben összeállított egy elemzést, amely szerint Nagy-Britannia uniós tagsága minden brit háztartás számára évi átlagban 3 ezer font (csaknem 1,2 millió forint) anyagi előnnyel jár.

Magyar Nemzet

Egyesült Királyság - Szabályozná a bevándorlást Cameron

További intézkedésekre van szükség az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szabályozására - mondta csütörtökön a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki egy novemberi időközi választás helyszínén, a délkelet-angliai Kentben tett kampánylátogatást, a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: tesz "még egy utolsó kísérletet" arra, hogy ebben a kérdésben a jelenleginél megfelelőbb megoldást érjen el Brüsszelnél.

Cameron nem tért ki arra, hogy ha ez az "utolsó kísérlet" nem hozna eredményt, az milyen következményekkel járna. A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap csütörtökön közölt értesülése szerint azonban London egyik követelése az lesz, hogy ha az uniós társállamokból érkezők száma túllép egy meghatározott szintet, akkor le lehessen állítani a bevándorlást.

A lap forrásai szerint Cameron megígérte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának, hogy hamarosan "sorsformáló horderejű" új bevándorlási politika terveit ismerteti.

A The Timesnak nyilatkozó kormányforrások szerint még nincs döntés sem a bejelentés pontos tartalmáról, sem időzítéséről, de "az szinte biztos", hogy a miniszterelnök még karácsony előtt közzéteszi a kormány elképzeléseit az EU-bevándorlás szigorításáról.

A lap értesülései szerint a komoly megfontolások alatt álló tervek egyike, amelyet Downing Street-i körökben csak "vészfékként" emlegetnek, felhatalmazná a kormányt az EU-társállamokból érkezők betelepülésének leállításra bizonyos szint elérése után, azon az alapon, hogy a további bevándorlás elfogadhatatlan terheket róna a közszolgáltatási rendszerre és a társadalmi kohézióra.

A Konzervatív Párton belül ismét felerősödtek az EU-bevándorlás korlátozását szorgalmazó hangok azután, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek politikai programja Nagy-Britannia kiléptetése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben, egy időközi választáson pedig megszerezte első képviselői mandátumát a londoni alsóházban.

Boris Johnson, London polgármestere - aki a brit sajtó és a politikai elemzők egybehangzó véleménye szerint Cameron legesélyesebb utódjelöltje a Konzervatív Párt élén - a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: el kell érni, hogy a jelenlegi korlátlan munkaerőmozgást feltételekhez kötött rendszer váltsa fel az EU-ban. Hozzátette: olyan pontrendszer-alapú uniós bevándorlási szabályozást tartana megfelelőnek, amilyet Ausztrália is alkalmaz, szakképesítési és egyéb kritériumok alapján elbírálva a letelepedni szándékozók folyamodványait. Ha ezt nem sikerül Brüsszellel elfogadtatni, akkor Nagy-Britanniának "semmi félnivalója nem lenne" attól, hogy otthagyja az Európai Uniót - mondta a londoni polgármester.

Híradó/MTI

Egyesült Királyság - A palesztin államiság elismerésére szólította fel a kormányt a brit parlament

"A kormány nem változtat a palesztin kérdésben eddig követett politikáján"

A többórás vita után, hétfő éjjel megtartott szavazáson az alsóházi képviselők közül 274-en támogatták a beterjesztést; az indítvány elfogadása ellen tizenketten szavaztak.

A palesztin államiság elismerésére szólította fel a brit kormányt a londoni parlament, amely nagy többséggel megszavazta az erről benyújtott egyéni képviselői indítványt.

A többórás vita után, hétfő éjjel megtartott szavazáson az alsóházi képviselők közül 274-en támogatták a beterjesztést; az indítvány elfogadása ellen tizenketten szavaztak.

Az ellenzéki Munkáspárt egyik képviselője, Grahame Morris által benyújtott, hétfőn elfogadott javaslat nem bír törvényerővel, és nem kötelezi a brit kormányt a palesztin államisággal kapcsolatos politikájának bármilyen módosítására. Az indítvány is azt mondja ki, hogy a parlamenti aktus fő célja az izraeli-palesztin viszony kétállami alapon történő tárgyalásos rendezésének elősegítése.

A vitanapon a kormányzó Konzervatív Párt frakcióján belül is eltérő nézetek kaptak hangot.

Sir Malcolm Rifkind volt külügyminiszter, az egyik legtekintélyesebb tory politikus felszólalásában kijelentette: nem szokás államként elismerni olyan államalakulatot, amelynek nincsenek meg az államiság jelentette feladatok ellátásához szükséges alapvető fontosságú funkciói. Sir Malcolm szerint az sem világos, hogy Palesztinaként a Gázai övezetet vezető Hamász radikális szervezetet vagy a Ciszjordániát irányító Fatah mozgalmat kellene-e elismerni. Hozzátette: mindezek alapján elsietettnek tartja a palesztin államiság elismeréséről szóló indítványt.

Rifkind frakciótársa, Nicholas Soames - Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája - ugyanakkor a hétfői parlamenti vitában kijelentette: meggyőződése, hogy Palesztina elismerése morálisan helyes lépés és Nagy-Britannia nemzeti érdekeit is szolgálja.

A Downing Street szóvivője már hétfőn este közölte, hogy a brit kormány nem változtat a palesztin kérdésben eddig követett politikáján. London jelenlegi álláspontja az, hogy egyelőre hivatalosan nem ismeri el a palesztin államiságot, de fenntartja magának a jogot arra, hogy ezt megtegye, ha a békefolyamat előmozdítása érdekében ezt látja helyénvalónak.

A brit kormány tagjai a londoni parlamenti vitán és a szavazáson sem vettek részt.

Híradó/MTI

Egyesült Királyság - Korlátozná a munkavállalók bevándorlását a brit munkaügyi miniszter

Nagy-Britannia akkor maradhat továbbra is az Európai Unió tagja, ha korlátozhatja az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlását - mondta a brit munkaügyi miniszter.

Iain Duncan Smith, aki korábban a kormányzó Konzervatív Párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje is volt, a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban kijelentette: az uniós bevándorlás szabályozását a tagállamok hatáskörébe kell visszautalni. Duncan Smith szerint az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás koncepciója csak olyan országok között alkalmazható, amelyek gazdasága nagyjából azonos fejlettségi szinten áll, de nem használható arra, hogy a szegényebb tagországok munkavállalói "szabadjegyet kapjanak" a gazdagabb társállamokba.

A miniszter "katasztrófának" nevezte, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány a 2004-es EU-bővítés után nem élt a lehetséges átmeneti korlátozásokkal, és ennek nyomán 1,5 millió kelet-európai EU-munkavállaló települt át Nagy-Britanniába. A minap David Cameron brit miniszterelnök is kijelentette, hogy teljesen át kell alakítani az Európai Unión belüli munkaerő-áramlás szabályait, és ez a kérdés lesz a brit-EU viszonyrendszer London által igényelt újratárgyalásának központi eleme. "Elmegyek Brüsszelbe, a szabad munkaerőmozgás ügyében el fogom érni, amire Nagy-Britanniának szüksége van, és nem fogadok el nemleges választ" - fogalmazott a Konzervatív Párt Birminghamben rendezett éves kongresszusán Cameron.

Megerősítette: a brit EU-tagságról általa megígért, 2017-ben esedékes népszavazáson a brit választók a Brüsszellel elért tárgyalási eredmények alapján eldönthetik, hogy hazájukat az Európai Unióban, vagy azon kívül szeretnék-e látni. Cameron már a tory kongresszus nyitánya előtt, a BBC televízió múlt vasárnapi politikai magazinműsorában is kijelentette, hogy a brit kormány megítélése szerint nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást. A brit miniszterelnök szerint meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok csak akkor engedhessenek be munkavállalókat az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból, ha azok gazdasági fejlettsége az övékéhez hasonló szintet ér el.

Híradó/MTI

Egyesült Királyság - Szent Istvánt ünnepelték Londonban

Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel emlékeztek az Angliában élő magyarok szeptember első vasárnapján Szent Istvánra Londonban, a northfieldsi plébánia Szent Péter és Pál-templomában. Megünnepelték az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesülete (ARKME) hatvanéves jubileumát is a Szent István Házban.

Hosszú évek óta hagyománnyá vált, hogy államalapító királyunkat nem augusztus 20-án ünnepelik az Angliában élő és dolgozó magyarok, hanem szeptember első vasárnapján – tájékoztatta a Magyar Kurírt Csicsó János londoni magyar főlelkész.

Idei fővendégük Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke volt. Szentbeszédében minden magyar testvért arra buzdított, hogy kövesse az első magyar szent család példáját.

A szentmise keretében hat magyar fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, akiket arra biztatott, hogy Krisztus sziklájára alapozzák az életüket a Szentlélek segítségével.

A szentmise után felköszöntették Tüttő György atyát, aki szeptember 26-án ünnepli 89. születésnapját. Horvát Mária és Szabó Tamás Szent István-díjban részesült, a magyar közösségért végzett munka elismeréseként.

Szeptember 5-én Jakubinyi György érsek látogatást tett Nichols Vincent bíborosnál, megköszönve a magyar katolikusoknak nyújtott mindenkori segítséget.

Szeptember 6-án Márton Áron püspökről tartott előadást a gyulafehérvári főpásztor. Felidézve a vértanú püspök életét, kiemelte a katolikus egyházhoz, a magyarsághoz való hűségét, és felhívott mindenkit, hogy imádkozzanak Márton Áron püspök boldoggá avatásáért.

Magyar Kurír

Egyesült Királyság - Visszatérnének a kiábrándult iszlamisták

A Szíriában harcoló brit [állampolgárságú] dzsihádisták egyre inkább kiábrándulnak a harcokból, és "haza" szeretnének térni – írja az Independent. Ahelyett, hogy Asszád csapatai ellen harcolnának, valójában rivális felkelői csoportokkal hadakoznak.

Ma már többen hazajönnének, de akkor évekig lecsukhatják őket. A szakértők szerint viszont radikális nézeteikkel is felhagynának, hogy elkerüljék a börtönt. 

Valószínűleg több mint ötszáz brit állampolgár utazott Szíriába dzsihádistaként, húszat már megöltek, legalább hatot a felkelők közötti összecsapásokban.

Index

Egyesült Királyság - Cameron az utaslisták bemutatására kötelezi a légitársaságokat

Könnyebb lesz a határon bevonni azoknak a brit állampolgároknak az útlevelét, akik a hatóságok gyanúja szerint terrorcselekmények elkövetése végett akarnak külföldre utazni, vagy azért, hogy ott terrorszervezetekhez csatlakozzanak – közölte hétfőn a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki a kormány terrorellenes szigorító intézkedési terveit ismertette az alsóházi képviselőkkel, kijelentette azt is, hogy a brit repülőterekre közlekedő légitársaságokat a jövőben törvény kötelezi majd utaslistáik előzetes bemutatására.

Cameron szerint útlevél „nem jár mindenkinek automatikusan”, ám jelenleg a brit bűnüldöző hatóságoknak csak korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy a határátkelőknél feltartóztassák azokat, akikről terrorcselekmények elkövetésének szándékát gyanítják. Ezért a brit kormány olyan „konkrét és célzott” törvénymódosítást terjeszt elő, amely felruházza a hatóságokat az útlevelek helyszíni lefoglalásának jogával ilyen esetekre. A rendőrség átmeneti jelleggel vonhatná be a gyanús utasok úti okmányait, arra az időre, amely alatt a szükségesnek ítélt biztonsági ellenőrzések elvégezhetők – mondta a brit kormányfő.

Ki és be

Cameron szerint azonban nemcsak a terrorcselekmények szándékával gyanúsíthatók kiutazását kell megakadályozni, hanem azoknak a beutazását is, akik külföldön szélsőséges fegyveres csoportok soraiban harcolnak. A többes állampolgárságú vagy honosított brit állampolgárok esetében már most is lehet élni az állampolgárság megvonásának lehetőségével, a csak brit állampolgárságú gyanúsítottakkal szemben azonban nem, mivel a vonatkozó brit és nemzetközi törvények tiltják, hogy a brit hatóságok bárkit hontalanná tegyenek.

Információ az utaslistákról

Vannak azonban más jogi lehetőségek, és ezeket a brit kormány pártközi egyeztetések útján kívánja feltárni – mondta Cameron. Hozzátette ugyanakkor: a kormány már döntött a polgári repülés biztonságát szolgáló, világszerte jó ideje alkalmazott intézkedések törvényerőre emeléséről. Ennek jegyében a jövőben jogszabály kötelezi majd a légitársaságokat a brit hatóságok által repülési tilalommal sújtottak listájának figyelembe vételére.

Emellett a légitársaságoknak a készülő törvény alapján információt is kell szolgáltatniuk utaslistáikról, és végre kell hajtaniuk a brit kormány által megkövetelt biztonsági szűréseket. Ha a légitársaságok erre nem hajlandók, járataik nem szállhatnak le Nagy-Britanniában – mondta hétfői parlamenti tájékoztatójában a brit miniszterelnök.

Megemelték a terrorkészültség szintjét

Az új szigorítási tervek bejelentésének előzményeként a brit kormány pénteken a második legmagasabb fokozatra emelte a terrorkészültség szintjét. Az intézkedés értelmében az ötfokozatú brit készültségi rendszerben az addigi „jelentős” helyett a „súlyos” kockázatra figyelmeztető riasztási szint lépett érvénybe. Ennek hivatalos meghatározása szerint „nagyon valószínű”, hogy Nagy-Britanniát terrortámadás éri.

A készültségi listán ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a „kritikus”, amit akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.

Theresa May brit belügyminiszter a készültségi fokozat emeléséhez fűzött nyilatkozatában mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Londonnak jelenleg ilyen konkrét értesülései nincsenek; az intézkedést a szíriai és az iraki fejlemények indokolják.

Magyar Nemzet

Egyesült Királyság - Cameron nem engedné vissza a brit állampolgárságú dzsihádistákat

A brit születésű Brit-szigeteken született, jelenleg Irakban vagy Szíriában élő dzsihádisták Angliába való visszatérését tiltaná meg egy időre David Cameron, brit miniszterelnök. Kormányközeli források szerint hétfőn új terrorellenes intézkedéseket jelent be Cameron.

Azok a brit születésű személyek brit állampolgárok, akik esetében megalapozott a gyanú, hogy külföldön terrorista cselekményeknek a részesei voltak, ugyan az útlevelüket megtarthatják, de egy időre nem léphetnének Nagy-Britannia területére. Ez lenne az egyik alapeleme Cameron terrorellenes intézkedéseinek, de valószínűleg hétfőn olyan jogi megoldásokról is szó lesz, amelyekkel megkönnyítenék a hatóságok dolgát, ha azok le akarnak foglalni útleveleket-írja az Independent.

Ezekről az intézkedésekről a BBC értesült kormányzati források alapján, miután Cameront és miniszterelnök-helyettesét, Nick Clegget a biztonsági tisztviselők arról tájékoztatták, hogy Nagy-Britannia terrorfenyegetettsége megnőtt. „A kormányzat egy sor intézkedést fontolóra fog venni, hogy megőrizzék az ország biztonságát az iszlám szélsőségesek növekvő fenyegetésével szemben” -idézi a BBC az egyik kormányzati forrását. hirdetés

Nagy-Britanniában legalább 500 brit születésű emberről állampolgárról feltételezik, hogy jelenleg dzsihádistaként Szíriába harcolnak.

VS.hu

Skócia - Apró lépés az ország függetlenedése felé?

Nagy fölénnyel a függetlenséget pártoló skót kormányfő nyerte a Skócia elszakadásáról kiírt népszavazás második televíziós vitáját.

Alex Salmond és ellenfele, a Better Together (Jobb együtt) nevű skót függetlenségellenes kampány vezetője, Alistair Darling - a Munkáspárt vezette előző brit kormány volt pénzügyminisztere - a legnagyobb skót városban, Glasgowban csapott össze a közvélemény-kutatási adatok sugallta preferenciák alapján kiválasztott 200 fős közönség előtt.

A kedd hajnalba nyúló heves, sokszor személyeskedésig durvuló vita után a The Guardian című vezető baloldali brit napilap megbízásából, 505 fő bevonásával elvégzett gyorsfelmérés - a bizonytalanok kiszűrésével számolva - azt mutatta, hogy a választók 71 százaléka szerint Salmond teljesített jobban, és 29 százaléknyian vélték úgy, hogy a tévévitát Darling nyerte meg. (...)

A mostani, második tévévita utáni felmérés átlagán belül drámai megítélésbeli különbség mutatkozott a függetlenségpárti és az elszakadást ellenző szavazók között. A függetlenségre igent mondók 98 százaléka mondta azt, hogy a vitát Alex Salmond nyerte, és mindössze 2 százalékuk érezte jobbnak Darlingot. A függetlenséget elvetők körében ugyanakkor 59:41 volt a vélemények megoszlása Alistair Darling javára.

A The Guardian által megszólaltatott választási szakértők hangsúlyozták azonban, hogy ezek a számok korántsem azonosak a szeptember 18-ára kiírt népszavazás várható eredményével. A lap összesítése szerint a választói szándékokat felmérő legutóbbi közvélemény-kutatások átlaga alapján még mindig 14 százalékpontos támogatottsági előnyben van a Skócia függetlenségét elvető tábor: az elszakadás ellen jelenleg 57 százaléknyian, a függetlenségre 43 százaléknyian voksolnának a bizonytalan szavazók kiszűrésével számolva.

Az első televíziós vitához hasonlóan a mostaninak a középpontjában is elsősorban az állt, hogy mi lesz Skócia fizetőeszköze elszakadás esetén, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány már korábban egyértelműen elvetette a fontunió fenntartását Skócia függetlenedése esetére. (...)

Kitekintő

Egyesült Királyság - Az angolok ragaszkodnának Skóciához

Az angolok jelentős többsége azt szeretné, ha Skócia a brit unió fenntartására voksolna a szeptemberi népszavazáson.

A Cardiffi és az Edinburghi Egyetem szakértői által közösen elvégzett, szerdán ismertetett átfogó felmérésből kiderül azonban az is, hogy ha Skócia mégis az elszakadás mellett döntene, akkor az angolok zöme szerint nem szabadna megengedni számára a font további használatát nemzeti fizetőeszközként.

A kutatás adatai szerint Anglia lakosságának 59 százaléka pártolja, hogy Skócia továbbra is Nagy-Britannia része maradjon, és mindössze 19 százalékuk látná szívesebben Skóciát független országként.

Ez utóbbi esetben azonban az angolok 53 százaléka utasítaná el, hogy az Egyesült Királyság fennmaradó része beleegyezzen a skót kormány által szorgalmazott fontunió létrehozásába.

Erről folyik a leghevesebb vita London és Edinburgh, valamint a függetlenségpárti kampányszervezet, a "Yes Scotland" és az elszakadás ellen kampányoló "Better Together" (Jobb együtt) között.

Alex Salmond skót miniszterelnök folyamatosan azzal érvel, hogy semmi nem akadályozhatja meg a font további használatát nemzeti fizetőeszközként. Visszatérő szavajárása szerint "a font nem Anglia fontja, hanem Skóciáé is".

A brit kormány azonban ettől mereven elzárkózik. A hivatalos londoni álláspontot megfogalmazó, nemrégiben kiadott brit pénzügyminisztériumi közlemény szerint "ha Skócia otthagyja az Egyesült Királyságot, otthagyja a fontot is".

A minisztérium szerint az Egyesült Királyság nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy adófizetőinek kelljen szükség esetén pénzügyileg kisegíteniük "egy külföldi országot és annak bankjait".

George Osborne brit pénzügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva nemrégiben ezt azzal nyomatékosította, hogy a brit font "nem CD-kollekció, amelyen szakítás után osztozkodni lehet".

A skót kormány szeptember 18-ára írta ki a népszavazást arról, hogy Skócia elszakadjon-e a 307 éves brit uniótól. A közvélemény-kutatások rendre azt mutatják, hogy a skótok többsége sem támogatja a függetlenséget; a legutóbbi felmérés alapján jelenleg a skót választók 54 százaléka szavazna az elszakadás ellen.

Híradó/MTI

Egyesült Királyság - Londonban agitál az Iszlám Állam

A kiadványban minden igazhitű muzulmánt arra szólítanak fel, hogy fogadjanak hűségesküt Abu Bakr al-Bagdadinak, akit az iraki szunnita lázadók kalifának kiáltották ki. 

Létrejött a Kalifátus

A síita önkéntesek az Oxford Circuson népszerűsítik a Kalifátus létrejöttét és a saríát. Kifeszítették a hírekből jól ismert fekete zászlót, és arra próbálják rávenni a Londonban élő muzulmánokat, hogy települjenek vissza a Kalifátusba.

A Newsweek úgy értesült, hogy a szórlapokat egy, a hatóságok számára nem ismeretlen, Lutonban élő iszlamista és baráti köre terjeszti. Járókelők arról számoltak be a lapnak, hogy a demonstrálók kifejezetten agresszívan válaszolnak, ha valaki szóvá teszi, hogy miért London legnépszerűbb bevásárlóutcáján agitálnak. A brit rendőrség nem kívánta kommentálni az incidenseket.

Szakértők szerint legalább ötszázan csatlakoztak eddig az Iszlám Államhoz a brit muzulmán közösségből. Az Iszlám Állam hasonlóan aktív Hollandiában is, ahol iszlamisták az elmúlt hetekben kétszer is kifeszítették a fekete lobogót Hágában. Azóta Hollandiában tiltják a zászló nyilvános használatát. Múlt héten pedig London egy másik pontján, a Poplar High Streeten is kifeszítették a lobogót.

Origo

Egyesült Királyság - Vallási vezetők lépnek fel az aktív eutanázia ellen

A szigetország legfontosabb vallási vezetői közleményt adtak ki az aktív eutanáziáról szóló törvény ellen, melyet július 18-án vitat meg a Lordok Háza – olvasható a Vatikáni Rádió olasz nyelvű honlapján.

A kezdeményezőről elnevezett Falconer-törvény engedélyezné, hogy az orvosok halálos dózisú orvosságot adjanak be olyan végső stádiumban lévő betegeknek, akiknek kevesebb mint hat hónapnyi életet jósolnak, és még képesek megérteni helyzetüket és akaratukat kifejezni. A beteg állapotát két orvosnak kell egybehangzóan megállapítania.

A törvényt ellenzők hangsúlyozzák: ez első lépés lehet ahhoz, hogy az aktív eutanáziát kiterjesszék a fogyatékosokra és idősekre, akkor is, ha azok még nem végső stádiumban lévő betegek.

Huszonnégy vallási vezető kéri a híveket, hogy lépjenek fel a törvény ellen. Vincent Nichols katolikus prímás, érsek és Justin Welby, Canterbury érseke mellett valamennyi, az Egyesült Királyságban megtalálható vallás képviselői.

A szigetországban az aktív eutanáziát jelenleg tiltja a törvény, de nem vádolják meg azokat a hozzátartozókat, akit segítik a végső stádiumú betegek halálát a svájci Dignitas klinikán.

Magyar Kurír

Ma is titkos szovjet fegyverraktárak vannak Európa-szerte

Elérhetővé tették a nyilvánosság számára a Mitrohin-archívum egy részét, amely szovjet titkosszolgálati adatokat leplezett le. Az egyik hírszerző dokumentum szerint titkos szovjet fegyverraktárak voltak és vannak ma is elrejtve több európai nagyvároshoz közel. Az archívumból származó iratok még több részletet árulnak el a brit Melita Norwoodról, aki a KGB legfontosabb női kéme volt.

Európa nyugati felében valószínűleg még ma is vannak elrejtve álcázott szovjet fegyverek, amelyeket hidegháborús ügynökök hoztak be a második világháború után egy majdani konfliktus esetére - magyarázta Christopher Andrew brit történész. A kommunikációs felszerelésekből és kézifegyverekből álló készletek elrejtésének módszerét egy, a titkosítás alól hétfőn feloldott KGB-dokumentummásolat leplezte le. A Mitrohin-archívumból származó aktából az is kiderült, hogy egy, a szovjetek legfontosabb brit kémének tartott nő egy medaliont, valamint élethossziglanig tartó, havi 20 fontos életjáradékot kapott "a sok éven át tartó kiváló munkáért", amely során londoni irodájából csempészett ki atomtitkokat.

Vaszilij Mitrohin majd' 30 évig dolgozott a KGB külföldi hírszerzéséért felelős Első Főigazgatóságának (KHEF) levéltárában, ahol közel 12 évet töltött el azzal, hogy a szigorúan titkos aktákat lemásolja, és hatalmas kockázatot vállalva kicsempéssze a munkahelyéről, majd otthonának padlója alá rejtse. 1992-ben a brit titkosszolgálat segítségével disszidált a Szovjetunióból és Angliában telepedett le. A két világháború közötti időszaktól a hidegháborúig bezárólag felbecsülhetetlen értékű információk kerültek ki a szigorúan titkos szovjet mappákból, amelyek részletes betekintést adnak a szovjet kémek tevékenységébe. A 33 doboznyi akta közül 19-et nyitottak meg eddig; ezek a cambridge-i Churchill College-ban tekinthetők meg.

A titkosítás alól legutóbb feloldott jegyzetek szerint a szovjetek különböző európai nagyvárosok közelében titkos fegyverraktárakat létesítettek arra az esetre, ha kitörne egy újabb világháború - mondta Christopher Andrew, aki egyébként Mitrohin jó barátja is egyben. Habár az akták nem közölnek pontos adatokat a helyszínekről, a Brit-szigeteken minden bizonnyal lehetnek még ilyen lerakatok. "Ez egy nagyszabású művelet volt, raktárokat pedig minden bizonnyal a legtöbb NATO-országban létesíthettek" - tette hozzá. "Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok után Nagy-Britannia volt a második legfontosabb ellenséges ország, ezen szovjet technika leginkább itt terjedhetett el. Ma már nagyon nehéz lenne beazonosítani és lokalizálni ezeket a helyszíneket, továbbá nem valószínű, hogy használhatóak lennének az ott talált műszerek és fegyverek" - fejtette ki a történész.

Az egyik feljegyzés szerint egy fegyverraktár a svájci Bern mellett létesült, ám a Mitrohin által lemásolt akta csak így pontosítja a helyet: "egy termőföld melletti kápolna közelében, 36 lépés után két lombos fa között". A következő megjegyzésben a szerző a lerakat körüli aknák hatástalanításáról ír.

Mitrohin jegyzetei segítségével sikerült lebuktatni Melita Norwoodot, a Hola nevű ügynököt, aki a Szovjetunió legfontosabb női kéme volt, magyarázta Andrew. Norwood egy londoni székhelyű nukleáris technológiát kutató cég titkárnője volt, így közel tudott férkőzni az atomtitkokhoz, amelyet készséggel átnyújtott a szovjeteknek, akik a nő segítségével a Nyugat legnagyobb megdöbbenésére már 1949-ben bevethető atombombát hoztak létre.

Norwood védelmét olyan jól megszervezték, hogy csupán 1999-ben, 87 éves korában lepleződött le. Az aktái szerint 1937-ben ideológiai alapon, a Brit Kommunista Párt vezetőségének ajánlatára szervezték be. A KGB így dicsérte őt: "lojális, megbízható, fegyelmezett ügynök, aki mindig arra törekedett, hogy maximális hasznot nyújtson számunkra". Majd így folytatódik az írás: "Hola felbecsülhetetlen adatokat adott át a britek atomkutatási eredményeiről, az ezekről készült feljegyzéseket a főnökei távollétében lefotózta, majd elküldte nekünk".

Norwood 1968-ban megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, 1962-től pedig havi 20 font fizetség járt számára, amelyet 1973 júniusáig folyósítottak. Jól mutatja a kémnő fontosságát, hogy magasabb fizetést kapott, mint a szovjetek másik fontos beépített ügynöke, Kim Philby.

"Valószínűleg a nő sohasem volt tisztában az átadott információk jelentőségével, ugyanis egyrészt laikus, másrészt igencsak földhöz ragadt, naív teremtés volt. Ahhoz azonban semmi kétség nem fér, hogy a KGB-nek átadott adatok rendkívüli fontossággal bírtak" - így a szakértő. Norwood ellen sohasem emeltek vádat, 2005-ben, 93 éves korában érte utol a halál.

Múlt-kor