Évforduló - Január 2.

Granada felszabadulásával véget ér a spanyol reconquista

(1492)

"Asszonyként siratod, amit férfiként nem tudtál megvédeni.”
Így korholta édesanyja az utolsó granadai szultánt, Boabdit

 

1492. január 2-án szűnt meg az Ibériai-félsziget utolsó arab állama, a Granadai Emírség, miután a katolikus uralkodópár, Kasztíliai Izabella (ur. 1474-1504) és Aragóniai Ferdinánd (ur. 1479-1516) seregei birtokba vették Granada városát. Az Alhambra elestével véget ért a reconquista több száz éves küzdelme, és megszületett az egységes Spanyolország, mely hamarosan a világ legerősebb hatalma lett. 

Rubicon

Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök

(1862)

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte.

Ettől a pillanattól a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt. Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynök, Drahos János pedig meghalt, ő lett az egyházmegye érseki helynöke. 1950. június 29-én késő délután hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemetőben helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.

Magyar Kurír

Spanyolország - Nőket toborzó csoport tagjait tartóztatták le a spanyol és marokkói hatóságok

Nőket szervezett be az Iszlám Állam (IÁ) számára az a hálózat, amelynek hét tagját letartóztatta a spanyol és a marokkói rendőrség egy összehangolt akcióban kedden négy városban - közölte a spanyol belügyminisztérium.

A csoport feltételezett két vezetőjét a marokkói Castillejos városban vették őrizetben, míg a szomszédos Melilla spanyol enklávéban három, feltehetően a toborzásokat végző személyt fogtak el. Egy nőt Ceutában, egy másikat pedig Barcelonában tartóztattak le a rendőrök, mindketten arra készültek, hogy az iraki-szíriai határra utaznak, és csatlakoznak az Iszlám Államhoz.

Az afrikai spanyol enklávéban nem ez az első ilyen eset. Augusztus elején egy 19 éves fiatal nőt és egy 14 éves kamasz lányt fogtak el a hatóságok, amikor át akarták lépni a Melilla és Marokkó közötti határt, hogy onnan tovább utazzanak Szíria felé.

A beszámolók szerint a dzsihadistákhoz csatlakozó nyugati nők nem vesznek részt a fegyveres harcokban, hanem kiszolgálják a férfiakat, sőt gyermekeket is szülnek nekik.

Híradó/MTI

Spanyolország - Hatszáz afrikai menekült próbált bejutni Melillába

Több mint hatszáz afrikai ostromolta meg a marokkói tengerparton fekvő spanyol terület, Melilla kerítését kedden, hogy bejuthasson az Európai Unióhoz tartozó területre - jelentették a helyi hatóságok.

A madridi belügyminisztérium tájékoztatása szerint a határsértők azt az újonnan elterjedt és mostanában gyakori módszert alkalmazták, hogy egy időben, különböző pontokon próbáltak meg Marokkóból átjutni a szögesdróttal megerősített kerítésen. Bár a spanyol és a marokkói biztonsági erők visszaverték az ostromlók többségét, körülbelül harminc embernek így is sikerült bejutnia az enklávé területére.

Az észak-afrikai országban fekvő két spanyol enklávé (Ceuta és Melilla) mentén húzódik az Afrika és az EU közötti egyetlen szárazföldi határ, ezért sok illegális bevándorló ezt az utat választja arra, hogy eljusson Európába.

A spanyol gazdasági válság és a tömeges munkanélküliség sem csökkentette az illegális bevándorlók számát. Soha akkora áradat nem zúdult még Melillára, mint ebben az évben, rengetegen próbálnak meg ott bejutni az Európai Unió területére. Idén körülbelül 16 ezren kíséreltek meg a kerítésen átmászva bejutni uniós területre, kétezren jártak közülük sikerrel.

Magyar Nemzet

Spanyolország - Hatalmas tömeg vonult utcára az abortusz ellen

Több mint hatvanezer ember tüntetett szombaton Madrid utcáin azt követelve Mariano Rajoy konzervatív spanyol miniszterelnök kormányától, hogy teljesítse az abortusz alkalmazásának korlátozására vonatkozó, három évvel ezelőtti választási ígéretét.

A tüntetők az ország minden részéből érkeztek ezen a napon a fővárosba, főleg a kormányzó Néppárt hívei, hogy nyomást gyakoroljanak a miniszterelnökre, aki – mint sokan vallják – „meggondolta magát”, és visszalépett korábbi ígéretének teljesítésétől. „Minden élet számít”, „A terhességmegszakítók gyilkosok!”, „Mondj igent az életre, mondj nemet az abortuszra!” – ilyen és ehhez hasonló feliratok voltak olvashatók a megmozduláson.

A Néppárt 2011 novemberében nyerte meg a parlamenti választást, programjában olyan jogszabály-módosítást helyezett kilátásba, amely az élethez való jogot részesítette előnyben anélkül, hogy pontosan részletezte volna, mit ért ez alatt.

Ezek lettek volna az abortusz feltételei

Mariano Rajoy kormánya 2013-ban már konkrét törvénytervezetet terjesztett a parlament elé. A szigorítások értelmében a magzat fejlődési rendellenessége esetén csak akkor adnának engedélyt a terhesség megszakítására, ha a magzat károsodását két orvos külön vizsgálattal megerősíti. Nemi erőszak esetén az abortusz előfeltétele lenne az idejében megtett feljelentés. Fiatalkorúak terhességének megszakításához a szülők beleegyezésére is szükség volna. Mindezzel a korábbiaknál kétségtelenül szigorúbb feltételeket szabtak volna az abortusznak.

Csakhogy ez a tervezet heves vitákat kavart a társadalomban, megosztotta a Néppártot is, emiatt a kormány visszavonta kezdeményezését, és lemondott Alberto Ruíz-Gallardón igazságügyi miniszter. „Alkalmatlannak bizonyultam arra, hogy törvényt alkossak a kormány tervezetéből” – közölte akkor.

A helyi média szerint a kabinet azért vetette el tervét, mert attól tartott, hogy annak következtében jelentősen csökkenne támogatottsága a jövő évi törvényhozási választás előtt. Csakhogy szavazatvesztéssel kell számolnia így is, saját választói körében. A tüntetés résztvevői nem is titkolták, hogy ha Rajoy kormánya nem változtatja meg a jelenlegi törvényt, a következő választásokon, 2015 decemberében nem fogják pártjára adni voksukat.

Magyar Nemzet

Spanyolország - Többségben a katalán függetlenségpártiak

A katalán függetlenség támogatóinak elsöprő többségét hozta az északkelet-spanyolországi autonóm közösségben vasárnap tartott szimbolikus népszavazás, amelyen a helyi kormány hétfő hajnali tájékoztatása szerint a résztvevők 80,7 százaléka voksolt a Spanyolországból való kiválásra.

A részeredményt a szavazatok mintegy 90 százalékának összeszámlálása után ismertették. E szerint hozzávetőleg 1,65 millióan támogatták a függetlenség gondolatát. A spanyol kormány törvénytelennek tartja a szimbolikus népszavazást, amelynek katalóniai ellenzői bojkottálták a részvételt. Az 5,4 millió választásra jogosult közül kétmillióan járultak az urnákhoz.

Híradó/MTI

Spanyolország - Afrikai menekültek százai igyekeztek Melillába

Felkapaszkodva a több méter magas drótkerítésen mintegy háromszáz afrikai menekült próbált meg átjutni Marokkóból a Spanyolországhoz tartozó Melillába pénteken - számolt be a spanyol közmédia a tömeges határsértésről, amely egy héten belül már a harmadik ilyen eset.

Az enklávé területének határát dupla kerítéssor védi, a menekültek közül sokan megtorpantak a kettő között, várva az átjutás lehetőségére, körülbelül harmincan viszont felmásztak a belső kerítés tetejére, ott akadtak el. A határt őrző rendőrök ugyanis felsorakoztak a túloldalon. A menekültek csaknem két órán át ültek vagy lógtak a kerítésen, végül visszafordultak. Ott azonban már a marokkói hatóságok várták őket. Egyiküknek sem sikerült illegálisan átlépnie a határt.

Legutóbb szerdán történt hasonló eset, akkor 350-en másztak fel a határ kerítéseire, egyszerre két helyen is. Végül három embernek sikerült átjutnia. A menekültáradat rendkívül erőssé vált az utóbbi hónapokban Melillában, csak októberben tizenkétszer próbálkoztak illegális határátlépéssel. A kerítésen átmászva idén körülbelül 14 ezren kíséreltek meg bejutni uniós területre, kétezren jártak közülük sikerrel.

Cecilia Malmström uniós biztos kételkedik a melillai határvédelem gyakorlatának törvényességében. Az El País című spanyol napilap úgy tudja, hogy kemény hangú levélben fejezte ki aggodalmát Jorge Fernández Díaz spanyol belügyminiszternek. Szerinte Spanyolország megsérti az uniós normákat azzal, ahogyan a hatóságok megpróbálják feltartóztatni a menekülteket.

Példaként említette, hogy október 15-én egy ilyen több száz fős határátlépési kísérlet erőszakba torkollott, többen megsebesültek. Az esetről videofelvétel is készült, amelyen az látszik, hogy a menekülteket gumibottal ütik a spanyol rendőrök. Az uniós biztos hangsúlyozta: a menekülteknek joguk van arra, hogy meghallgassák őket és menedéket kérjenek abban az uniós országban, ahova megérkeztek. Cecilia Malmström kérte az ügy kivizsgálását hozzátéve, bízik benne, hogy még egyszer nem történik hasonló.

Híradó/MTI

Spanyolország - Trükkel jutott be mintegy hatvan afrikai menekült a spanyol Melillába

Mintegy hatvan, többségében Maliból származó menekültnek sikerült átjutnia a határon az észak afrikai spanyol enklávé, Melilla területére, miután egy trükkel megosztották a határőrség figyelmét - közölték helyi rendőrségi források hétfőn.

A menekültek nagyobb, százötven fős csoportja egyszerre öt helyen próbálta meg illegálisan átlépni a határt, a határőrség figyelme és ereje is megoszlott, ezzel a módszerrel körülbelül hatvan embernek sikerült bejutnia spanyol területre Marokkóból. Rendőrségi források szerint ennyi embernek egyszerre ez még sosem sikerült itt.

Mindannyian azonnal a menekültügyi központba mentek, ahol az illegális bevándorlókat helyezik el addig, amíg döntenek helyzetük törvényes rendezéséről. Az érkező menekülteket a központban többen hangos üdvrivalgással fogadták. Azt kiabálták: "bosa, bosa", ami a győzelmet jelenti a nyelvükön. A menekülteknél házi készítésű kampókat is találtak, amelyet arra használtak, hogy átjussanak a határ hét méter magas, szögesdróttal megerősített dupla kerítésén.

Soha akkora menekültáradat nem zúdult még Melillára, mint ebben az évben, mert rengetegen próbálnak meg így bejutni az Európai Unió tagországának területére. Október 15-én egy ilyen többszáz fős határátlépési kísérlet erőszakba torkollott, többen megsérültek. Az esetről videofelvétel is készült, amelyen az látszik, hogy egy menekültet gumibottal ütnek a spanyol rendőrök. Az eset után a menekültek emberi jogainak védelmében szót emelt az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala is.

Híradó/MTI

Spanyolország - Nem dolgoznak, nem tanulnak, kétmillióan vannak

Csaknem kétmillió – 15 és 29 év közötti – fiatal nem tanul és nem is dolgozik, szülei nyakán él Spanyolországban – ez derül ki az Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) legújabb felméréséből, amelyet szerdán az El Mundo című spanyol napilap ismertetett.

A felmérés szerint a 34 tagú szervezeten belül Törökország után Spanyolországban legmagasabb az otthonülők aránya, az említett korcsoport tagjainak 25,79 százaléka, azaz 1 millió 957 ezer fiatal nem kezd semmit az életével. Törökországban ez az arány 29,19, Olaszországban 24,62, Chilében 22,33, Mexikóban 22,04, Írországban pedig 21,09 százalék. (...)

Magyar Nemzet

Európa - Az illegális bevándorlás megakadályozására kerítés épül Melillánál

Magas kerítés építését kezdte meg Marokkó az Európába tartó illegális bevándorlás egyik kapujának számító Melillánál, hogy elejét vegye az afrikai menekülők határátlépési kísérleteinek.

Ezt marokkói emberi jogi szervezetek képviselői jelentették be szombat este, de a helyi hatóságok egyelőre nem erősítették meg.

A közlés szerint az öt méter magas, szögesdróttal is védett kerítés építése már nagyjából három hete folyik.

A Spanyolországhoz tartozó, Marokkóba ékelődött Melillánál - valamint Ceutánál - van az egyetlen közvetlen szárazföldi határ Afrika és Európa között. Itt az év elején jelentősen megnövekedett a belépni próbálók aránya, és tavaly 50 százalékkal emelkedett a határon sikeresen át is jutók száma. Melillában a menekülteket fogadó, 480 férőhelyes központban 1800-an zsúfolódnak össze.

A konklávé határain, a spanyol oldalon is emelkedik egy hét méter magas kerítés. Ezt nemrégiben magasították meg, miután civil szervezetek arról panaszkodtak, hogy az átmászni próbáló menekültek közül többen komoly sérüléseket szenvedtek, miközben megpróbáltak átjutni az európai oldalra.

Forrás: Híradó/MTI

Május 1. - Európa-szerte tüntetések a munkanélküliség ellen

(...) Összecsapások voltak az olaszországi Torinóban, a szélsőbaloldali tüntetők és a rendfenntartók között. Szemtanúk szerint a demonstrálók támadtak rá az útjukat álló rendőrsorfalra. A konfliktusban mindkét oldalon több tucatnyian megsérültek.

A görög szakszervezetek sztrájkkal és tüntetésekkel készültek május elsejére. Athénban leállt a metró- és a vonatközlekedés, nem jártak a kompok. Napközben a több tízezren gyűltek össze a görög főváros központjában. A demonstrálók a kormány megszorító politikája ellen tiltakoztak. A gazdasági csőd szélére került országban még mindig 26 százalék fölötti a munkanélküliek aránya, és csak így kaphattak külföldi hitelt.

A növekvő munkanélküliség ellen tüntettek a baloldali szervezetek Spanyolország és Franciaország több városában is. Párizsban a radikális jobboldal szimpatizánsai is felvonultak. A helyhatósági választáson nemrég látványos sikert arató Nemzeti Front a közelgő európai parlamenti választáson is jó eséllyel indul, a legfrissebb felmérések szerint a franciaországi pártok között akár az első helyen is szerepelhet.

Forrás: Híradó/MTI

Spanyol Királyság - I. János Károly király is megemlékezett a madridi robbantásokról

I. János Károly spanyol király és Mariano Rajoy kormányfő is részt vett a százkilencvenegy ember halálát okozó madridi terrortámadások tizedik évfordulója alkalmából rendezett misén kedden a spanyol fővárosban.

A robbantások csaknem kétezer embert meg is sebesítettek. Közülük mintegy ezren, valamint mentők, tűzoltók és rendőrök is voltak az Almudena székesegyházban tartott misén, ez azonban csak egyike volt a számos madridi megemlékezésnek. Sok helyen koszorúkat helyeztek el, a robbantások helyszínein pedig gyertyákat gyújtottak az áldozatok emlékére, egy parkban pedig 191 fát ültettek el.

2004. március 11-én reggel 7 óra 40 perckor néhány perces eltéréssel tíz pokolgép robbant a spanyol főváros pályaudvarain és vonatokon. Ez volt minden idők legvéresebb terrortámadása Spanyolországban.

Hét, a merényletsorozatban feltételezhetően részt vevő terrorista három héttel később felrobbantotta magát a főváros déli részén fekvő Leganes városában, miután a rendőrök nagy erőkkel kiszálltak elfogásukra.

Egy spanyol bíróság 2007-ben huszonegy embert ítélt el a merényletekkel összefüggésben, az ügyben eljáró bíró két marokkói állampolgárra közel 43 ezer év, egy spanyol férfira pedig több mint 34 ezer év börtönbüntetést szabott ki.

Forrás: Híradó/MTI

Spanyol Királyság - A parlament elutasította a népszavazást Katalónia függetlenségéről

A spanyol parlament túlnyomó többséggel elutasította csütörtökön, hogy népszavazást tartsanak Katalónia kiválásáról Spanyolországból.

A referendumot az északkeleti tartomány szorgalmazza. A parlamentben 272 képviselő - az összes nagyobb párt - ellene szavazott, és csak 43 szavazat támogatta az indítványt. Utóbbiak zömmel katalán nacionalista és néhány baloldali honatya voksai voltak.

A spanyol alkotmány értelmében csakis a központi kormány kezdeményezhet népszavazást, márpedig Madrid egyértelműen Barcelona - Katalónia regionális kormányzatának - értésére adta, hogy nem fog engedélyezni referendumot Katalónia kiválásról.

Barcelona idén november 9-re tervezi a referendumot. A közvélemény-kutatások szerint nagyjából ugyanannyian vannak amellett, hogy Katalónia maradjon Spanyolország része, mint amennyien szeretnék, ha függetlenné válna tőle.

Forrás: MTI

Spanyol Királyság - A kormányfő nem engedélyezi a népszavazást Katalónia függetlenségéről

"Amíg én vagyok a spanyol kormány elnöke, egyetlen spanyol terület sem vívja ki függetlenségét" - jelentette ki Mariano Rajoy az Antena 3 kereskedelmi televíziónak adott nyilatkozatában hétfőn.

Hozzátette, hogy amíg ő tölti be a miniszterelnöki tisztséget, Katalónia nem lesz független, és népszavazást sem tarthat a kérdésről. Részletek említése nélkül arra figyelmeztetett, hogy érvényesíti a törvényt, ha Katalóniában mégis népszavazást szerveznek Madrid engedélye nélkül.

A központi kormány által nem engedélyezett népszavazás megtartása súlyos következményekhez vezethetne, például lemondásra kényszeríthetik a katalán miniszterelnököt, vagy megfoszthatják Katalóniát az autonóm közösség státusától.

Artur Mas katalán miniszterelnök tavaly december 12-án bejelentette, hogy 2014. november 9-re tűzik ki a függetlenségi népszavazás időpontját. A Mariano Rajoy vezette központi kormány rögtön a bejelentés után alkotmányellenesnek nevezte a referendumot.

A katalán parlament a múlt héten fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely felkéri a spanyol szövetségi kormányt, hogy jogosítsa fel a katalán kormányt a Katalónia politikai jövőjéről szóló népszavazás engedélyezésére, kiírására és megszervezésére.

A törvényjavaslatot a spanyol képviselőház elé terjesztik, amely valószínűleg elutasítja majd a tervezetet, mivel a két legnagyobb parlamenti frakció - a konzervatívok és a szocialisták - ellenzi a népszavazás kiírását.

Katalónia a 17 spanyol autonóm tartomány közül az egyik leggazdagabb terület. A 7,5 milliós lélekszámú, saját nyelvvel és kulturális identitással bíró régióban több mint egy éve erősödtek fel nagymértékben a függetlenedési törekvések.

Forrás: Híradó.hu

Spanyol Királyság - Betiltották az abortuszt

Spanyolországban a jobboldali kormány betiltotta az eddig szabad döntéssel választott abortuszt egy pénteken elfogadott törvénymódosítással.

Az új szabályok értelmében csak akkor adnak engedélyt a terhesség megszakítására, ha az anya veszélybe kerül, ha a terhesség nemi erőszak következménye vagy ha a magzat károsodását két orvos is megerősíti külön vizsgálattal. Nemi erőszak esetén az abortusz előfeltétele az időben megtett feljelentés. Fiatalkorúak terhességének megszakításához a szülők beleegyezésére is szükség lesz.

Az abortuszt 1985-ben engedélyezte először Spanyolországban egy szocialista kormány, de csak korlátozottan. A szocialisták 2010-ben tovább enyhítettek a korlátozásokon, s gyakorlatilag a nőre bízták a döntést. Mariano Rajoy konzervatív néppárti politikus a választási kampányban 2011-ben ígéretet tett a szigorításra. Mivel a Néppárt abszolút többséggel rendelkezik a parlamentben, a kormány döntése felér a törvény elfogadásával.

A spanyol baloldal és a feminista szervezetek hevesen tiltakoztak a változtatás ellen, amellyel szerintük Spanyolország a múlt század harmincas éveibe tér vissza. Az abortuszok száma nem fog csökkenni, csak titokban, veszélyes körülmények között lehet majd elvégeztetni, a gazdagok pedig a külföldi klinikákra mennek - figyelmeztettek.

Forrás: Híradó.hu

Spanyol Királyság - Barcelona és Madrid is döntött a katalán népszavazásról

A katalán politikusok kompromisszumra jutottak az autonóm tartomány jövőjéről tartandó népszavazás ügyében. Madrid azonnal kategorikusan elutasította, hogy engedélyezze a referendum megtartását.

(...) az elmúlt napokban kemény tárgyalásokat kellett folytatnia Artur Mas katalán kormányfőnek koalíciós partnereivel és a Katalónia jövőjéről tartandó népszavazást támogató egyéb politikai erőkkel a referendumon felteendő kérdésről. Ezek a tárgyalások december 12-én eredménnyel zárultak.

Mas bejelentette a kompromisszumot, miszerint a katalán szavazóknak két kérdésben kell majd véleményt nyilvánítaniuk 2014. november 9-én: egyrészt szeretnék-e, hogy Katalónia állammá váljon, másrészt hogy független állam legyen-e. A hírre Madridból is gyorsan reagáltak: Alberto Ruiz-Gallardón igazságügy-miniszter kijelentette, hogy a népszavazás nem lesz megtartva.

Forrás: Kitekintő.hu