A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vlagyimir Putyin. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vlagyimir Putyin. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 26., hétfő

Oroszország - Az ortodox egyházfő elítélte a Charlie Hebdo keresztényellenes karikatúráit

A keresztényeket sértő karikatúrákhoz képest "gyerekesek" voltak a Charlie Hebdo című szatirikus francia lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzai - mondta vasárnap Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje, és elítélte a muszlimokat, keresztényeket és más vallások híveit egyaránt kifigurázó újságot.

"A Mohamed prófétáról készült rajzok csupán gyerekes karikatúrák ahhoz képest, amilyeneket ez a lap megenged magának a keresztények érzéseinek kigúnyolásakor" - mondta az egyházfő a Rosszija 24 állami hírtelevízióban közvetített szertartáson.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szoros kapcsolatokat ápoló pátriárka egy vasárnapi ceremónián azt mondta, hogy mind a terrorizmust, mind a vallásos érzelmek megsértését elítéli. "Ma nemet mondunk a terrorizmusra, a gyilkolásra, az erőszakra, és nemet mondunk néhány csoport azon érthetetlen igyekezetére is, hogy nevetség tárgyává tegye a vallásos érzelmeket" - tette hozzá a főpap.

Január 7-én két szélsőséges iszlamista merényletet követett el a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége ellen. A tizenkét halálos áldozatot szedő támadás elkövetői azt mondták, az iszlám valláson és Mohamed prófétán esett sértést bosszulták meg. Az újság korábban többször jelentetett meg az iszlámot gúnyoló rajzokat, és annak ellenére tett közzé karikatúrát a muzulmánok vallását alapító prófétáról, hogy rajzos megjelenítését kifejezetten tiltják a muszlim szokások.

A Charlie Hebdo egy héttel a párizsi merényleteket követően jelentette meg újabb lapszámát, amelynek címlapján ismét egy Mohamed prófétát ábrázoló karikatúra található. Azóta több muzulmán országban tüntettek a francia lap ellen.

Oroszországban jelentős számú muzulmán közösség található. Emellett több felekezet él egymás mellett, mindenesetre Putyin többször is kifejtette, hogy az orosz ortodox egyház hordozza magában az orosz nemzet számára elengedhetetlen erkölcsi értékeket. Az orosz elnök nem csatlakozott ahhoz a január 11-én rendezett párizsi terrorellenes felvonuláshoz, amelyen több állami vezető és több mint egymillió ember menetelt a szólásszabadságért.

Híradó

2014. május 11., vasárnap

Ukrajna - Donyeckben a résztvevők 90 százaléka a függetlenségre szavazott

Donyeckben a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. A részvételi arány 74,87 százalékos volt. A Luhanszki megyében csak ma hozzák nyilvánosságra az eredményeket.



A szavazáson részt vevők csaknem 90 százaléka a Donyecki megye függetlenségére szavazott a terület jogállásáról tartott vasárnapi népszavazáson, a másik kelet-ukrajnai szakadár területen, a Luhanszki megyében pedig csak hétfőn hozzák nyilvánosságra az ottani referendum eredményeit - közölték a helyi választási bizottság illetékesei.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint Roman Ljahin, a szakadárok által "Donyecki Népköztársaságnak" nevezett megye választási bizottságának elnöke az előzetes eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján közölte, hogy a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. A szavazócédulák 0,74 százaléka érvénytelen volt. Ljahin szerint a részvételi arány 74,87 százalékos volt.

A végleges eredményeket hétfőn hozzák nyilvánosságra.

A választási bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy "meglepően könnyű volt megszámolni a voksokat, mivel viszonylag kevesen szavaztak nemmel, ráadásul az elrontott szavazócédulák aránya is elenyésző volt".

A másik, jobbára ugyancsak oroszajkúak lakta szakadár területen, a Luhanszki megyében helyi idő szerint éjfél után mintegy egy órával közölték, hogy az első eredményeket a vasárnap tartott népszavazásról csak hétfő reggel hozzák nyilvánosságra. Olekszandr Malihin, az ottani választási bizottság elnöke sajtótájékoztatóján csak annyit közölt, hogy a részvételi arány 81 százalékos volt.

Vaszilij Nyikityin, a szakadár fegyveres alakulat, az úgynevezett "délkeleti hadsereg" szóvivője azt mondta, hogy helyi idő szerint délután öt vagy hat órakor tartandó "össznépi gyűlésen" hozzák nyilvánosságra a népszavazás hivatalos eredményeit", és megvitatják a "Luhanszki Népköztársaság" további teendőit.

A kijevi hírportálok finom gúnnyal tudósítottak arról, hogy a donyecki választási bizottságnak milyen gyorsan sikerült összesítenie a voksokat. Az Ukrinform hírügynökség megjegyzi, hogy a "terroristák" választási bizottsága nem tudta magát visszafogni, és "fenomenális gyorsasággal", az urnák zárása után már másfél órával hozta nyilvánosságra az eredményt. Az UNIAN úgy fogalmazott, hogy "a donyecki szeparatisták gyors voksszámolóknak bizonyultak". A hírügynökség a kételyeket erősítendő megjegyzi, hogy a Donyecki megyében 3,35 millió szavazásra jogosult polgár él, 21 szavazókörzetnek és 2425 szavazóhelyiségnek kell működnie.

Egyedül a megyeszékhelyen, Donyeck városában 706 ezer szavazásra jogosult polgár él és 371 szavazókörzet van.

Putyin az eredmények fényében mond véleményt a népszavazásokról

Vlagyimir Putyin orosz elnök az eredmények fényében mond véleményt a Donyecki és a Luhanszki megye jogállásáról tartott vasárnapi népszavazásról - közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva.

Peszkov szerint "nehéz megjósolni", hogy milyen döntést hoz az államfő.

A lap munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, befolyásolni fogja-e Putyint az, hogy ő maga kérte a "föderalizáció" kelet-ukrajnai híveit a népszavazás elhalasztására. Peszkov ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin "nem kérte" őket erre, hanem csupán javaslatot tett.


"Ugyanakkor erre (a javaslatra) még az elnök tekintélye ellenére is nehéz volt hallgatni. A hadműveletek miatt a lakosok kénytelenek saját terveik mentén cselekedni, a valós helyzetből kiindulva" - mondta Peszkov.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió már értésre adta, hogy nem ismeri el a donyecki és luhanszki népszavazást, továbbá arra figyelmeztetett, hogy újabb szankciókat vezethet be Oroszország ellen, ha a kelet-ukrajnai referendum miatt meghiúsulna a május 25-i ukrán elnökválasztás.

Peszkov szerint az Oroszországgal szembeni kifogások mind "badarságok".

"A Nyugat miért nem volt képes megakadályozni a páncélozott harcjárművek bevetését Szlovjanszkban és Kramatorszkban, és a békés polgárok agyonlövetését? Ők nem vetették latba befolyásukat, és emiatt semmi bajuk, miközben Oroszország tehet mindenről" - hangoztatta Putyin szóvivője.

Dmitrij Peszkov szerint a Nyugat képmutató politikát folytat, amikor szankciókkal fenyegeti Moszkvát. "Nem fontos számukra, hogy végrehajtják-e a megállapodásokat, zajlik-e a párbeszéd, és vége van-e a lövöldözésnek.

Az a fontos nekik, hogy megrendezzék az elnökválasztást, és lezárják az általuk megszervezett puccs törvényességével kapcsolatos jogi kérdést" - mondta a szóvivő.

Kijev: a népszavazások és a provokációk mögött terroristák állnak

A kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki megyében lebonyolított népszavazások és provokációk mögött "orosz követelményeknek megfelelően felfegyverzett és kiképzett" terrorista bűncsoportok állnak - közölte hétfő hajnalban az ukrán külügyminisztérium.

A tárca leszögezte, hogy a "Krem által szervezett és pénzelt" népszavazások jogilag semmisek, és semmilyen jogi következményeik sem lesznek Ukrajna területi épségére és berendezkedésére nézve. A minisztérium szerint ennek a "bűnös bohózatnak" a szervezői tudatosan megsértették Ukrajna alkotmányát és törvényeit, és figyelmen kívül hagyták Kijev és a nemzetközi közösség felhívásait.

"Az ukrajnai állampolgárok túlnyomó többsége a Donyecki és a Luhanszki megyében nem vesz részt az ilyen az önkényes cselekményekben, és nem veszi kezébe a honfitársai vérével összefröcskölt bűnös szavazócédulát" - áll a közleményben, amelyet az UNIAN hírügynökség idézett. A dokumentum leszögezi azt is, hogy az ukrán nép nem ismer el semmilyen "terrorista referendumot" sem a Donyecki, sem a Luhanszki megyében, sem pedig a Krím félszigeten.

A Donyecki és Luhanszki megyében vasárnap szerveztek népszavazást a két terület jogállásáról a helyi szakadár erők. A donyecki választási bizottság szerint a donyecki szavazáson részt vevők csaknem 90 százaléka a függetlenségre szavazott, míg a Luhanszki megyében hétfőn teszik közzé az eredményeket.

A népszavazással egy időben ukránbarát erők és szakadárok közötti fegyveres összecsapást történt Krasznoarmijszk településen, és két ember meghalt. Olyan hírek láttak napvilágot, hogy a fegyveres szakadárokra vérdíjat kitűző Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember által verbuvált Dnyipro nevű zászlóalj zavarta meg a népszavazást. Az ukrán belügyminisztérium azonban hétfőre virradóra cáfolt, hogy a különlegesen kiképezett katonákból álló, a belügyi csapatokhoz tartozó zászlóalj részt vett volna az ottani eseményekben. A tárca szerint az alakulat nem hagyta el a Dnyipropetrovszki megye területét.

Forrás: Híradó/MTI

Ukrajna - Visszafordítottak egy orosz ortodox egyházi vezetőt

Ilarion metropolita kitüntetést adott volna át egy ukrán papnak Dnyipropetrovszkban, de a város repülőterén visszafordították, el kellett hagynia az országot - át - adta hírül a Reuters.

A moszkvai patriarkátus külügyi osztályvezetője pénteken próbált Ukrajnába utazni, hogy kitüntetést adjon át egy ukrán papnak Dnyipropetrovszkban. A város repülőterén azonban visszafordították, el kellett hagynia az országot. "Nem szolgáltak semmiféle magyarázattal - mondta Ilarion a Rosszija 24 orosz tévécsatornának. "Nyilvánvalóan rajta vagyok - és valószínűleg más egyházi méltóságok is -, azoknak a listáján, akiknek megtiltották a belépést Ukrajnába" - tette hozzá. Az ukrán határőrség nem volt hajlandó nyilatkozni a történtekről.

Az orosz ortodox egyház kinyilvánította, hogy nem áll egyik fél oldalára sem az ukrán-orosz konfliktusban. A Reuters ugyanakkor megjegyzi, ha valóban létezik ilyen egyházi feketelista, akkor az azt mutatja, hogy Kijevet aggaszthatja az orosz papok ténykedése, az ukrán kormány úgy vélheti, hogy a magas rangú orosz papok fenyegethetik Ukrajna egységét. Az orosz ortodox egyház befolyása nem szűnik meg Oroszország határainál, hanem azokon túl is milliókra hathat a volt szovjet tagköztársaságok területén. Ennél fogva - így a brit hírügynökség - az egyház Vlagyimir Putyin orosz elnök természetes szövetségese a terület-visszaszerzést célzó politikában.

Az orosz egyházat már nem egyszer érték olyan bírálatok, melyek szerint túl szoros szövetségese a Kremlnek, a Nyugat pedig azzal is megvádolta, hogy társadalmi nyugtalanságot szít Ukrajnában, s ezzel a szakadárok malmára hajtja a vizet.

Forrás: Híradó/MTI

Moldova - A Dnyeszteren túli terület Oroszországhoz csatlakozását támogató aláírások kerültek Moszkvába

A moldovai Dnyeszteren túli terület Oroszországhoz csatlakozását támogató aláírásokkal teli gyűjtőíveket szállítottak Moszkvába - tudatta Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap internetes közösségi oldalakon.

Rogozin azt is közölte a Twitteren és a Facebookon, hogy előzőleg a moldovai titkosszolgálatok mintegy 30 ezer aláírást tartalmazó gyűjtőíveket koboztak el arról a repülőgépről, amelyen kísérete szombaton távozott volna Chisinauból. Hozzátette, hogy a moldovai hatóságoknak csak a "szállítmány kisebbik része jutott", annak nagy részéről "gondoskodtak" és eljuttatták Moszkvába.

Rogozin a Twitteren fotókat is közzétett arról, hogy a Dnyeszteren túli orosz szervezetek képviselői ünnepélyesen átadták az aláírásgyűjtő íveket a Moszkvából érkezett küldöttségnek.

Az orosz küldöttséget szállító különgépet szombaton ukrán vadászgépek visszafordulásra kényszerítették az Odessza megyei Kodima térségében. A Rusjet légitársaság JAK-42-es repülőjén utazott volna vissza az orosz fővárosba eredetileg Dmitrij Rogozin is. A chisinaui orosz nagykövetség tájékoztatása szerint az orosz miniszterelnök-helyettes végül egy menetrendszerinti repülőjárattal utazott vissza az orosz fővárosba. Rogozin kísérete később ugyancsak menetrendszerinti repülőjárattal tért vissza Chisinauból Moszkvába. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes - aki egyben az orosz államfő dnyesztermelléki különmegbízottja - a május 9-i győzelem napi katonai parádé alkalmából látogatott Tiraszpolba, a Moldovától elszakadását 1990-ben egyoldalúan kikiáltó Dnyeszter menti Köztársaság fővárosába. Az orosz kormányfő-helyettest Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter és vezető parlamenti politikusok is elkísérték.

Chisinauban még a látogatást megelőzően figyelmeztettek, hogy Rogozin jelenléte nem kívánatos Tiraszpolban.

A Dnyeszter folyótól keletre elterülő keskeny földsávon kikiáltott Dnyeszter menti Köztársaságot csak a szintén szakadár Abházia és Dél-Oszétia, valamint az úgynevezett Hegyi-Karabah Köztársaság ismerte el.

A Dnyeszteren túli területen élők döntő többsége már egy 2006-os népszavazáson arra voksolt, hogy a régió Oroszország részévé váljon. A Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat parlamentje a márciusi krími népszavazás eredményén felbuzdulva április 16-án függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót.

Vlagyimir Putyin orosz elnök április 17-én élő televíziós műsorban szögezte le, a terület lakosainak biztosítani kell a jogot, hogy maguk döntsenek sorsukról.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap ugyancsak április 17-én szakértők és tiraszpoli oroszbarát politikusok nyilatkozataira alapozva írt arról, hogy a szakadár Dnyeszteren túli területen a krími forgatókönyv valósul meg. "Mindent úgy csináltunk, ahogy a Krímben" - közölte a lappal Galina Antyufejeva, a Dnyeszteren túli parlament képviselője. Egy másik tiraszpoli honatya, Dmitrij Szojin nem titkolta, hogy a régió vezetése Moszkvával egyeztette lépéseit.

Forrás: Híradó/MTI

2014. május 10., szombat

Oroszország - Putyin szerint a Krím visszatérése történelmi igazságtétel

Történelmi igazságtételnek nevezte a Krím "visszatérését" Oroszországhoz Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szevasztopolban, az ott tartott győzelem napi orosz légi és vízi díszszemle megtekintése után.

2014 úgy vonul majd be a Krím félsziget és Oroszország történelmébe, mint amikor az ott élők meghatározták, hogy Oroszországgal együtt képzelik el jövőjüket, egyszersmind megerősítették elkötelezettségüket a történelmi igazság iránt - jelentette ki az orosz államfő. Méltatta a háborús veteránok érdemeit abban is, hogy a Krím és Szevasztopol "visszatértek szülőhazájukba", példát mutatva - mint mondta - "egységből, igazságosságból, összetartásból és becsületességből".

Putyin először látogatott el a Krím félszigetre március 21. óta, amikor a területet és Szevasztopol városát új jogi alanyokként az Oroszországi Föderációhoz csatolták, alig néhány héttel azután, hogy a Krímet oroszbarát fegyveresek és orosz katonák vonták ellenőrzésük alá.

Moszkva, 2014. május 8. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ismeretlen katona sírjánál tartott koszorúzási ünnepségen Moszkvában 2014. május 8-án. Oroszországban másnap katonai parádéval ünneplik a náci Németország felett aratott második világháborús győzelem 69. évfordulóját. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

Az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisának helyet adó krími kikötővárosban hatalmas tömeg gyűlt össze a Vlagyimir Putyin részvételével megtartott május 9-i légi és vízi díszszemlére, amelyet a második világháború európai hadszínterén aratott győzelem 69. és Szevasztopolnak a fasiszta megszállás alóli felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendeztek.

Az orosz elnök, aki egyben a hadsereg főparancsnoka Szergej Sojgu védelmi miniszter kíséretében hajóra szállva haladt el a Fekete-tengeri Flotta hadihajói előtt és köszöntötte azok legénységét. A politikus a vízi járművön tartózkodva szemlélte meg a nagyszabású légi bemutatót.

Az orosz állami televíziók élőben közvetítették a szenzációnak számító krími államfői látogatást és a közép-európai idő szerint délelőtt tartott moszkvai Vörös téri díszszemlét is felülmúló légi parádét.

Hetven repülőgép és helikopter vett részt az ünnepi seregszemlén, közöttük a világ legnagyobb katonai szállító gépe, az An-124-es típusú Ruszlan. Erre az alkalomra Szevasztopolba küldték a Szu-27-es vadászgépekkel repülő, híres Orosz Vitézek és a MiG-29-es harci repülőgépeken látványos bemutatókat tartó Fecskék nevű műrepülő egységeket, amelyek a világ különböző légi parádéin felléptek már. A légi "virtuózok" a kubai gyémánt nevű rombuszformában repültek, amely során mindössze 3 méteres a távolság a harci repülőgépek között.

Vlagyimir Putyin Krímbe utazását a Kreml az utolsó pillanatig nem erősítette meg, de a sajtóban már napok óta elterjedt a hír. Kijev és a nyugati államok élesen bírálták az utazást már azt megelőzően is.

A gazeta.ru című orosz internetes újság a múlt pénteken úgy kommentálta a tervezett államfői látogatást, hogy propagandisztikus szempontból aligha találhattak volna jobb időpontot Moszkva Putyin Krímbe utazására, mint május 9-ét, amelynek szimbolikus jelentősége van. Oroszországban ugyanis úgy értékelik, hogy az elnök az ország történelmi területeit szerezte vissza.

Az ünnepi díszszemle után Putyin megkoszorúzta a szevasztopoli hősi emlékművet, és szóba elegyedett helyiekkel, akik a Rosszija 24 állami hírtelevízió tudósítása szerint lelkesen köszöntötték az orosz államfőt.

Forrás: Híradó/MTI

2014. március 9., vasárnap

Krím-félsziget - Özönlenek az orosz katonák Szimferopolba

Az éjjel egy katonai konvoj vonult be Szimferopolba. Vlagyimir Putyin régi nagy ellenfele, Mihail Hodorkovszkij pedig Kijevbe érkezett. 

Nyolcvannál több katonai teherautóból álló, feltehetően orosz katonai konvoj érkezett Szimferopolba - jelentette vasárnapra virradóra az ukrán média, amely szerint a teherautók katonákat szállítottak. A TSzN hírtelevízió felvételt közölt a gépkocsioszlopról. A híradás szerint a teherautókon nem voltak ugyan rendszámtáblát, de a konvoj oroszországi illetékességét elárulta az, hogy az orosz katonai közlekedésrendészet személygépkocsija kísérte, és annak volt rendszámtáblája.

Az UNIAN hírügynökség arról adott hírt hajnalban, hogy Kijevbe érkezett Mihail Hodorkovszkij volt orosz olajmágnás, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legádázabb politikai ellenlábasának tartottak, és aki több évet töltött börtönben adócsalás miatt, majd néhány héttel a szocsi téli olimpia előtt szabadult elnöki kegyelemmel. Hodorkovszkij a Twitteren közzétett üzenetében tájékoztatott arról, hogy Kijevbe érkezett. "Figyelem. Kijevben vagyok. Megérkeztem" - írta egyik mikroblogján Hodorkovszkij.

Vitalij Klicsko pártja közben azt követeli az ukrán hatóságoktól, hogy zárják le Ukrajna krími határait, rendeljenek el légtérzárlatot a félsziget felett, illetve állítsák le a kompközlekedést a Kercsi-szorosban. Az Ütés (Udar) párt közleménye szerint jelenleg az ukrán államiság és az ország területi épsége forog kockán.

John Kerry amerikai külügyminiszter ismét figyelmeztette orosz kollégáját, hogy kerüljék el a katonai válság fokozódását, és, hogy a Krím annektálásával vége lenne a diplomáciai egyeztetéseknek.

Forrás: Kárpátinfo/MTI

2014. február 1., szombat

Oroszország - Pénzbüntetésre ítéltek egy újságírót "homoszexuális propagandáért"

Alekszandr Szuturinra, a habarovszki Molodoj Dalnyevosztocsnyik című hetilap szerkesztőjére a bíróság szerdán 50 ezer rubeles (mintegy 325 ezer forint) pénzbírságot szabott ki, amiért interjút közölt egy meleg földrajztanárral, akit mássága miatt bocsátottak el akadémiai állásából.

Pénzbírságra ítéltek egy orosz újságírót az ellene "homoszexuális propaganda" vádjával lefolytatott eljárásban - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Human Rights First (HRF) emberi jogi szervezet.

Cikkével Szuturin a bírák szerint megsértette a "nem hagyományos szexuális kapcsolatoknak a kiskorúak körében való propagálását" tiltó, tavaly elfogadott orosz törvényt. A Vlagyimir Putyin elnök által 2013. június 30-án aláírt törvényt külföldön hevesen bírálták, melegjogi és emberi jogi szervezetek pedig a február 7-én kezdődő szocsi téli olimpia bojkottját szorgalmazták a jogszabály miatt. (...)

Forrás: Híradó.hu

2013. december 23., hétfő

Ororszország - Szabadlábra helyezték a Pussy Riot másik tagját is

"Putyin nélküli Oroszországot!" - kiáltotta Nagyezsda Tolokonnyikova, a Pussy Riot tagja szabadon engedését követően. Az orosz punkegyüttes másik tagját, Marija Aljohinát is ma engedték ki a börtönből egy széles körű amnesztiának köszönhetően.

Szabadlábra helyezték Nagyezsda Tolokonnyikovát, a Pussy Riot orosz punkegyüttes másik bebörtönzött tagját is hétfőn. Az orosz duma a múlt héten hagyta jóvá egyhangúlag az államfő javaslatát, amellyel az orosz alkotmány elfogadásának 20. évfordulója alkalmából széles körű amnesztiát hirdetett.

"Putyin nélküli Oroszországot!" - kiáltotta a fiatal nő, miután kiengedték a kelet-szibériai Krasznojarszkban található börtönből.

A 24 éves nő - helyi idő szerint - a nap végén elhagyta a börtönkórházat, ahol büntetését töltötte, és találkozott férjével. A köréje sereglett újságíróknak bejelentette, hogy a bebörtönzöttek jogainak védelmével kíván foglalkozni a jövőben. A részletek majd azt követően lesznek nyilvánosak, miután megbeszélte Marija Aljohinával, az együttes másik tagjával, akit néhány órával korábban engedték szabadon. Ő a Kreml "kommunikációs műveletének" nevezte az amnesztiatörvényt.

Aljohina korábban még arról beszélt, első dolga az lesz, hogy Krasznojarszkba utazik Tolokonnyikovához. Egyik ügyvédje, Pjotr Zajkin a Ria Novosztyi hírügynökségnek ugyanakkor azt mondta, védence előbb, hétfőn este Moszkvába utazik. Csak ezt követően megy majd Krasznojarszkba, hogy társával találkozzon.

Semmit sem bánt meg Aljohina

Semmit sem bánt meg Marija Aljohina, a Pussy Riot orosz punkegyüttes hétfőn szabadon engedett tagja, aki a BBC orosz nyelvű szolgálatának nyilatkozott.

Elmondta, hogy szabadulása után azonnal a Bizottság a Kínvallatások Ellen elnevezésű jogvédő szervezet képviselőivel találkozott, hogy megvitassa velük a fogvatartottak helyzetét azon a Nyizsnyij Novgorod-i börtöntelepen (IK-2), ahonnan szabadult. Hangoztatta: félti ottmaradt társait.

Korábban az orosz sajtó azt írta, Aljohina nem akarta amnesztiával elhagyni a börtöntelepet, mert aggódott társai sorsáért. Ügyvédjének elmondta, hogy rabtársnői a telep vezetőségétől fenyegetéseket kapnak.

Újságíróknak azt mondta, hogy a jövőben jogvédőként szeretne tevékenykedni, mert ami az orosz börtöntelepeken a nőkkel történik, arról a külvilágnak hallania kell. Az a szándéka, hogy figyelemmel kíséri a helyzet alakulását a Nyizsnyij Novgorod-i IK-2 börtöntelepen, fenntartja a kapcsolatot az ott büntetésüket töltő nőkkel.

Azt tervezi, hogy hétfőn Krasznojarszkba repül, ahol közben szabadon engedték a Pussy Riot együttes másik tagját, Nagyezsda Tolokonnyikovát. Már beszéltek is telefonon.

Megvitatják majd a jogvédelem kérdéseit. "Nem maradhatok közömbös azon problémák iránt, amelyekkel a börtönökben találkoztam" - hangoztatta.

Aljohina elmondta, hogy a következő napokban találkozik fiával és édesanyjával, akivel már ugyancsak beszélt telefonon. Szólt arról is, hogy nem bánta meg, amit a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban tavaly februárban tett.

Aljohina két társával a székesegyházban azt kérte Szűz Máriától, hogy mentse meg Oroszországot Putyintól. 2012 augusztusában ezért mindhárman kétévi szabadságvesztést kaptak. Egyikük büntetését, Jekatyerina Szamucevicsét a bíróság felfüggesztette tavaly októberben.


Forrás: Híradó.hu

Kapcsolódó írások:

Oroszország - Kegyelmet kapott a Pussy Riot punkegyüttes egyik tagja (Tovább a részletekhez...)

2013. december 22., vasárnap

Oroszország - Kegyelmet kapott a Pussy Riot punkegyüttes egyik tagja

Kegyelmet kapott a Pussy Riot orosz punkegyüttes egyik tagja, Marija Aljohina - közölte hétfőn ügyvédje.

Pavel Csikov elmondta, hogy Aljohinát már kiengedték, és most viszik autón Nyizsnyij Novgorod vasútállomására.

Az orosz punkegyüttes három tagját - Marija Aljohinát, Nagyezsda Tolokonnyikovát és Jekatyerina Szamucevicset - a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban tavaly februárban tartott, Putyin-ellenes koncertjük miatt ítélték börtönbüntetésre.

Forrás: Híradó.hu

2013. december 21., szombat

Putyin: Sztálin nem rosszabb Cromwellnél

[Az ördög jobb és bal keze...]


Bár mindkettőjüket diktátornak nevezte, lényegében semmi különbséget nem lát Vlagyimir Putyin orosz elnök Oliver Cromwell angol hadvezér és Joszif Sztálin szovjet vezető között. (...)

"Mégis mennyiben különbözik Cromwell Sztálintól? Meg tudják mondani? Semennyire. A liberálisok szemszögéből ő ugyanaz a véreskezű diktátor" - mondta el Putyin, majd az angol parlament épülete előtt álló Cromwell-szoborra hívta fel a figyelmet. "Igen alattomos fickó volt és nagyon kétértelmű szerepet játszott Anglia történelmében. De az emlékmű ott áll és senki nem dönti le" - tette hozzá, hangsúlyozva: nem ezen szimbólumokban van a lényeg, hanem hogy a történelem minden korszakát tiszteljük. Sir William Thornycroft Cromwell-szobrát egyébként 1899-ben állították fel és azóta megosztja az embereket.

Oliver Cromwell (1599-1658) politikai és katonai karrierje 1642-ben, az angol polgárháború kitörésekor kezdődött, hatalma a "vasbordájúakra", a puritánok elitcsapatára támaszkodott. Szorgalmazta a király, I. Károly kivégzését, amire 1649. január 10-én került sor. Ugyanebben az évben kiáltották ki Angliában a köztársaságot (Commonwealth) és államtanácsot hoztak létre, amely az ún. csonka parlamenttel közösen kormányzott. Uralma idején 50 700 királypárti, 34 100 parlamenti és 220 ezer ír halt meg.

Nem tudni, Sztálin rémtetteinek hány ember esett áldozatul, a számok óriási szórást mutattak a Szovjetunió felbomlása előtt: háromtól hatvan millióig terjedtek. Később ezt valamelyest sikerült leszűkíteni, de történészek szerint pontos adatokat valószínűleg soha nem fogunk kapni. Óvatos becslések szerint Sztálin lelkén legalább 15 millió ember halála szárad, a neves brit történész, Robert Conquest ezt 20 millióra teszi, de egyesek szerint nem elképzelhetetlen a 40 millió sem.

Forrás: Múlt-kor

2013. szeptember 16., hétfő

Vlagyimir Putyin az amerikai néphez és vezetőihez

„Ma már milliók szerte a világban nem a demokrácia mintaképét látják az Egyesült Államokban, hanem egy olyan nemzetet, mely nyers erejére támaszkodva igyekszik keresztülvinni akaratát. (...) Amerika nem kivételes, és ezt állítani különlegesen veszélyes dolog. Különbözőek vagyunk, de amikor az Úrhoz folyamadunk áldásért, nem szabad elfelejtenünk, hogy egyenlőnek teremtett minket.” 

Vlagyimir Putyin
Forrás: Magyar Nemzet