Miért a fehér az ellenforradalom színe?

Elter Tamás írása

A történelmi közbeszédben a forradalmakkal szemben kibontakozó ellenrevolúciót tradicionálisan a fehér színnel társítják. Az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom leverésére szervezkedő cári katonai csoportokat fehérekként is szokás emlegetni csakúgy, mint például az 1919-es magyar Tanácsköztársaság bukása utáni tisztogatást fehérterrorként aposztrofálni. A fehér szín és az ellenforradalmak kapcsolata egészen a francia forradalom koráig nyúlik vissza.

Rémuralommá válik a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje

Az 1789-es francia forradalomra legtöbben mint a felvilágosodás kiteljesedésére és a modern polgári progresszió előfutárára tekintenek. A forradalom polgári alapértékeket megfogalmazó és törvénybe iktató első szakaszát azonban hamarosan felváltotta a minden hagyományos értéket megtagadó, irracionális és véresen kegyetlen diktatúra.

Az Európa történelmét hosszú időre meghatározó eseménysorozat ideológiai alapját a felvilágosodás gondolkodói, Voltaire, Rousseau, Montesquieu és mások szabadság-, illetve társadalomeszméi, továbbá az 1789. augusztus 4-én, a „csodák éjszakáján" elfogadott Emberi és polgári alapjogok nyilatkozatában megfogalmazott „szabadság, egyenlőség, testvériség" (Liberté, Égalité, Fraternité) hármas jelszava alkotta.

Azonban sem az abszolút királyi hatalmat negligáló 1791-es alkotmány elfogadásával, sem pedig a monarchia eltörlésével, valamint a köztársasági államrend kikiáltásával nem nyugodtak meg a kedélyek: a forradalom egyre radikálisabb irányt vett.

1792. augusztus 10-én, miután a fellázított csőcselék megostromolta a Tuileriákat, és a királyi palotát védő svájci gárdistákat lemészárolta, a nemzetgyűlésbe menekülő XVI. Lajos királyt a párizsi városi tanács, illetve a tömeg nyomására letartóztatták, majd börtönbe csukták.

Nemzetközi konfliktussá dagad a radikalizálódó forradalom

A nemzetgyűlés – amelyből kiszorították a mérsékelteket – átalakult nemzeti konventté, ebben már csak a
radikálisok, a girondisták és a még náluk is szélsőségesebb jakobinusok gyakorolhatták a hatalmat.

A radikálisok kíméletlen harcot hirdettek a nemességgel, a papsággal és a nézeteiket elvetőkkel szemben. 1792-ben felszámolták a szerzetesrendeket, bezárták a Sorbonne hittudományi karát, a papokat deportálták, és meghirdették a „forradalom ellenségeinek" megsemmisítését. A konvent még 1792-ben hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, ezzel a francia forradalom nemzetközi konfliktussá szélesedett. XVI. Lajost, mint a „nép ellenségét", látványos koncepciós perbe fogták, halálra ítélték, majd 1793. január 21-én nyilvánosan kivégezték.

A forradalom katonai sikereinek hatására 1793-ban az európai erőegyensúly megbomlásától tartó Anglia franciaellenes koalíciót hozott tető alá az összes jelentős európai hatalom részvételével. A koalíciós erőktől elszenvedett sorozatos vereségek, illetve a veszteségek miatt a konvent országos kényszersorozást hirdetett.

Vendée tartományban az erőszakos sorozás volt az utolsó csepp a pohárban; a girondisták, illetve a jakobinusok rémuralmától szenvedő néptömeg fellázadt, és elnyomói ellen fordult.

Fehér zászlót bont a lázadó Vendée

A lázadó parasztság arra kérte a Párizstól távoli tartományba visszahúzódott royalista nemeseket, hogy álljanak az élükre, és szervezzék meg a katonai ellenállást a konvent várható bosszúhadjáratával szemben. Henri de La Rochejaquelein gróf, valamint Francois Anthanase Charette de la Contrie, Jacques Cathelineau és Charles-Melchior Artus de Bonchamps vállalták is a felkérést, és a felkelők élére álltak.

A konvent ellen lázadó csapatok a tisztaságot jelképező fehér színű zászlót bontottak: ezzel a fehér vált az ellenforradalom hivatalos színévé. A vendée-i felkelés kitörése óta szokás minden ellenrevolúciót fehérnek nevezni. A „kékek", vagyis a forradalmat képviselő konvent 45 ezer fős hadsereget küldött Vendée-ba, a veszélyes felkelés leverésére.

A jelentős túlerőben lévő köztársaságpárti haderővel szemben a kevés királyhű katonának, illetve a kiképzetlen, katonai tapasztalatokat nélkülöző paraszti mezei hadaknak nem sok esélye volt, ennek ellenére halált megvető bátorsággal küzdöttek a gyűlölt kékek ellen.

A Katolikus Hadsereg a csapások súlya alatt rövidesen felmorzsolódott, ám a szétszéledt és a környék terepviszonyait kiválóan ismerő parasztok tovább folytatták az ellenállást. A „bocage" (a vidéket jellemző magas és nehezen áthatolható sövények rendszere, a szerk.) fedezékéből rendszeres rajtaütéseket indítottak a portyázó kékek ellen. A sövények rejtekén megbúvó gerillák huhogással jelezték egymásnak az ellenség felbukkanását, ezért is nevezték el őket huhogóknak.

Fürdőmulatság és köztársasági esküvő jakobinus módra

A felkelés leverése utáni bosszú iszonyatos volt. A köztársasági büntetőexpedíció parancsnoka, Turreau Ma jelenthetjük, hogy Vendée nem létezik többé. Mély csend borul a lázadók földjére."
tábornok 1794 tavaszán az alábbi jelentést küldte Párizsba: „

A köztársaságiak szisztematikus irtó hadjáratot folytattak a vendée-i falvak lakossága ellen, senkinek sem kegyelmeztek, nőket, csecsemőket és aggastyánokat egyaránt kardélre hánytak.

A nantes-i csecsemőket, mivel túl kicsik voltak, nem lefejezték, hanem kettévágták a guillotine-nal, több száz, életéért könyörgő gyermeket pedig agyonvertek a forradalom vérgőzös katonái, akik a felkelőket szellemileg visszamaradott vadembereknek tartották, mert fellázadtak a forradalom „nemes eszméi" ellen.

A forradalmárok a guillotine és puskatus mellett más, „találékonyabb" kivégzési módot is kieszeltek, ilyen volt például a cinikusan „fürdőmulatságnak" vagy „köztársasági esküvőnek" nevezett halálnem. Meztelenre vetkőztetett férfiakat és nőket kötöztek össze párosával, majd vízbe fojtották őket.

1794-ben azonban a forradalom is felfalta saját vezetőit, a fanatikus Robespierre-t, a szadista Saint-Justöt és a sötét lelkű Marat-t (őt már korábban) utolérte a végzet. A forradalmi zűrzavarnak csak Bonaparte Napóleon 1799. novemberi államcsínye vetett véget.

A forradalmi időszak vérengzésének százezerszámra estek áldozatul az ártatlan emberek, akiknek csak annyi vétkük volt, hogy „gyanúsnak" minősültek a rendszer szemében. Ahogyan Nicolás Gómez Dávila kolumbiai író és konzervatív gondolkodó megfogalmazta: "A francia forradalom a legjobb érv az ancien régime mellett."

[origo]

Európa - Szélsőséges prédikátorok szivárogtak be francia és brit mecsetekbe

Nem sokkal azután, hogy Franciaországban a rohamosan terjedő muszlim radikalizmusra hívták fel a figyelmet, a Brit Függetlenségi Párt vezetője arról beszélt, hogy gyűlöletkeltő prédikátorok szivárogtak be Nagy-Britannia mecsetjeibe. Nigel Farage úgy látja, a vallási kisebbségeknek tiszteletben kellene tartaniuk a fogadó ország törvényeit.

A pártelnök washingtoni látogatásán arról is beszélt, hogy szerinte a multikulturalizmus okolható azért, hogy nyugati állampolgárok csatlakoznak az Iszlám Államhoz. A politikus szerint noha toleránsak akarnak lenni a betelepülő vallási és más kisebbségekkel, nekik is tiszteletben kell tartaniuk választott hazájuk törvényeit. „Ezt azonban nem látjuk” – tette hozzá. Farage úgy véli, ez kulturális kérdés; mint mondta, „önzőbbnek kell lennünk, jobban kell bíznunk önmagunkban”.

A 2014-es európai parlamenti választáson győztes UKIP vezetője kitért rá: Nagy-Britannia mecsetjeibe olyan prédikátorok szivárogtak be, akiket anyagilag a Közel-Kelet egyes részeiből fedeznek, és olyan dolgokat mondanak, amelyekért London vagy New York utcáin letartóztatás járna. A politikus kritizálta kormányát azért, mert ezt a veszélyt figyelmen kívül hagyja.

Noha Farage-ot vádolták már rasszizmussal, úgy tűnik, most valós problémára hívta fel a figyelmet. Múlt hónapban Eric Pickles, az Egyesült Királyság közösségekkel foglalkozó államtitkára ezer nagy-britanniai imámnak írt levelében arra kérte a prédikátorokat, hogy legyenek éberek a szélsőséges iszlámot terjesztőkkel szemben. A levelet sokan kritizálták, David Cameron miniszterelnök később megvédte, mondván mindenkinek segítenie kell a radikalizmus elleni küzdelemben.

Gond van a csatorna túloldalán is

A Le Figaro által megírt kormányzati adatokra hivatkozva, Franciaországban négy év alatt megkétszereződött a radikális iszlám irányítása alá kerülő mecsetek és imahelyek száma. Ahogy írják, a radikális eszméket valló szalafisták igyekeznek destabilizálni az országban működő mérsékelt muszlim közösségeket.

A francia belügy-minisztérium számításai szerint 89 mecset vagy imahely felett már át is vették a hatalmat – ez a szám 2010-ben még csak 44 volt –, 41-et pedig jelenleg is befolyásuk alá próbálnak vonni oly módon, hogy a közösségek mérsékelt vezetőit gyakorlatilag megpuccsolják, miután már elkezdték terjeszteni radikális eszméiket a hívek között. Szakértők szerint a szalafisták ugyan elméletileg a szélsőséges dzsihád ellen vannak, az ilyen közösségek mégis gazdagon szállítanak utánpótlást a radikális szervezeteknek.

Ezrével mennek az Iszlám Államhoz

Az amerikai Nemzeti Terrorellenes Központ igazgatója nemrégiben arról beszélt, hogy több mint kilencven országból nagyjából húszezer külföldi csatlakozott az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Államhoz. Nicholas Rasmussen összehasonlításként hozzátette: ez a szám meghaladja azokét, akik Afganisztánban, Pakisztánban, Irakban vagy Szomáliában harcoltak külföldiként az utóbbi húsz év során bármikor.

Noha a legtöbben még mindig más arab országokból érkeznek a terrorszervezethez, a legutóbbi, január végi adatok szerint mégis több ezer nyugati fiatal csatlakozott a radikálisokhoz. Rasmussen szerint mintegy 3400-an nyugati állam polgáraként érkeztek a Közel-Keletre. A 3000 tunéziai, 2500 szaúdi, és 1500-1500 marokkói, jordán és orosz után a legtöbben, 1200-an Franciaországból választották a szélsőséges dzsihadizmus rögös útját, ezzel az ország megszerezte a kétes értékű első helyet a nyugati államok közül. Az első tízben rajtuk kívül még az Egyesült Királyság és Németország szerepel 600 fős „hozzájárulással”. Az Egyesült Államokból mintegy 150-en, Kanadából 130-an távoztak, Ausztrália 50 ilyen állampolgáráról tud.

Az Iszlám Állam soraiban küzdők közül talán a két legismertebb személy a radikális szervezet brit hóhéra, Jihadi John és Hayat Boumediene, aki a párizsi terrorcselekményekben részt vevő Amedy Coulibaly élettársa volt, és állítólag segített is neki a merényletek kitervelésében.

Magyar Nemzet

Franciaország - Már száz éve is az Egyházat gyalázták a francia karikaturisták

Marianne, a szekuláris francia köztársaság allegorikus alakja a pápai koronába ürít. Egy feje helyén méretes fenékkel bíró pap Istenhez fohászkodik. Egy pap és egy apáca egy üveg bor mellett bújik össze egy szófán, „a nép pénzén”. Elhízott püspök kacér hölggyel próbál közelebbi kapcsolatba kerülni.

Ez nem a terrortámadás áldozatává vált Charlie Hebdo keresztényellenes rajzaiból való válogatás, hanem ízelítő a száz évvel ezelőtti francia karikatúra egyik fejezetéből. A rajzok a La Calotte és a Les Corbeaux című antiklerikális élclapokban jelentek meg a XX. század elején, amikor az állam és az egyház szétválasztását kimondó törvény elfogadását kultúrharc kísérte. Franciaországban tehát nem előzmény nélküliek azok a vallás- és egyházkritikus, sőt gyalázkodó Charlie-címlapok, amelyekre most a világ rácsodálkozott.

Részletek a Heti Válasz január 22-i számában.

Válasz.hu

Évforduló - Január 21.

Franciaországban kivégzik XVI. Lajost

(1793)

„A magam részéről nem látok középutat: ennek az embernek uralkodni vagy meghalni kell.” 

Saint-Just

1792. december 11-én vette kezdetét XVI. Lajos francia király (ur. 1774-1792) koncepciós pere, miután ezen a napon a Konvent színe elé idézte őt, és ismertette vele 33 vádpontját. „Capet Lajost” bírái egy hónap múlva halálra ítélték, majd 1793. január 21-én ki is végezték, az ellene folyó eljárás pedig szörnyű precedenst teremtett a forradalom számára.

Sinn Féin tagok kikiáltják az Ír Köztársaságot

(1919)

Megválasztják elnöküknek Éamon de Valerát és minisztereiket. Eközben az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA megkezdi támadásait a brit hatóságok ellen.

Rubicon/Múlt-kor

Évforduló - Január 19.

XVI. Lajost a Francia Konvent árulónak nyilvánítja, és guillotine általi halálra ítéli

(1793)

A forradalmi erőszak 1792. augusztus 20-án döntötte meg a királyságot. Az államhatalom összeomlott, az új alkotmányozó szerv, a Nemzeti Konvent választásain zűrzavaros viszonyok miatt a társadalomnak csak egy radikális kisebbsége vett részt, s e forradalmi kisebbség által megválasztott képviselők testülete kiáltotta ki a köztársaságot, és ítélte halálra a törvényes királyt egy koncepciós perben.

A régi rend alkonya/Konzervatórium

Franciaország - Dzsihadistákat toborzó szervezetet számoltak fel

Szíriába dzsihadistákat küldő hálózatot számoltak fel a francia hatóságok hétfőn hajnalban elsősorban az ország délnyugati részén, a tolouse-i régióban – derült ki egy rendőrségi forrásból.

A terrorellenes rendőrség és egy elit rendőri egység, a Raid munkatársai mintegy tíz „célpontra” csaptak le. Az előállított emberek pontos számáról és kilétéről egyelőre nem adtak tájékoztatást. Az üggyel összefüggésben több embert kihallgattak az ország nyugati részén, a párizsi és a normandiai régióban is. Az első információk szerint a felgöngyölített hálózat már küldött potenciális dzsihadistákat Szíriába.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter legutóbbi közlése szerint 2014. január eleje óta 80 százalékkal ugrott meg a szíriai dzsihadistákhoz csatlakozó francia állampolgárok száma.

Párizs hivatalos becslése szerint jelenleg csaknem 400-an tartózkodnak a polgárháború sújtotta közel-keleti országban, több mint 200-an jelezték indulási szándékukat, és körülbelül 120-an már vissza is tértek Franciaországba. A szíriai harcokban eddig mintegy 50 francia állampolgár vesztette életét.

Magyar Nemzet

Franciaország - Eutanázia legalizálása "helyett" a nyugtatókezeléshez való jogot törvényesítenék

A felmérések szerint a franciák 89 százaléka támogatná az eutanázia engedélyezését

A nemzetgyűlés elé januárban kerülő javaslat arra az elnöki hivatalban pénteken bemutatott jelentésre fog épülni, amely az eutanáziát továbbra sem engedélyezni, de a halál beálltáig "mély és folyamatos nyugtatókezelést" azaz altatást javasol. 

(...) a páciens előzetes kérése kötelező jelleggel bírna a kezelőorvos számára. (...)

Híradó/MTI

Franciaország - Hazatérő iszlamistákra figyelmeztet a belügyminiszter

A közel-keleti fegyveres konfliktusokban harcoló úgynevezett idegen harcosok, az Európai Unióból útnak indult, majd hazatérni igyekvő dzsihádisták jelentette fenyegetésre figyelmeztetett pénteken Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter az uniós tárcavezetők brüsszeli tanácskozását követően.

A francia miniszter szerint a veszély valós, és minden eszközt be kell vetni a visszatérő dzsihádisták azonosítása és ártalmatlanítása érdekében. Nevük mellőzését kérő források szerint pedig nagy a valószínűsége egy európai területen elkövetett terrorcselekménynek, és mindaddig lesz, aki talál okot, hogy a szélsőségesekhez csatlakozzon, míg a konfliktus véget nem ér Szíriában és Irakban. (...)

Thomas de Maiziere német belügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csökkent az Európából a dzsihádisták közé álló fiatalok száma, sőt egyes országokból, így például Németországból mind többen indulnak a Közel-Keletre.

Cazeneuve elmondása szerint Franciaországból idén csaknem kétszer annyian csatlakoztak a szélsőségesekhez, mint tavaly, a dzsihádisták soraiban harcoló mintegy 3000 európai több mint harmada francia.

Az európai állampolgársággal rendelkező dzsihádisták kiszűréséhez módosítani kellene a schengeni övezet szabályait, Cazeneuve szerint továbbá egy, a légi utasok adatait tartalmazó európai adatbázis létrehozásáról is meg kell állapodni az Európai Parlamenttel, mert erre az eszközre is szükség van a terroristák kiszűréséhez.

"Azt szoktam mondani, hogy nulla elővigyázatosság mellett 100 százalék a kockázat, de 100 százalékos elővigyázatosság mellett sem számolhatunk zéró kockázattal" - fogalmazott Bernard Cazeneuve.

Híradó/MTI

Franciaország - Megerősítették, hogy két francia állampolgár vett részt a csoportos lefejezésben

Két francia állampolgár vett részt abban a csoportos lefejezésben, amelyet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet követett el a hét végén - közölte Párizsban egy meg nem nevezett forrás.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter hétfőn bejelentette: nagy a valószínűsége annak, hogy egy francia állampolgár közvetlenül részt vett Peter Kassig amerikai segélymunkás és legkevesebb 14 szíriai kormánykatona lefejezésében, amiről az IÁ vasárnap tett közzé egy videofelvételt az interneten. A szóban forgó francia, az 1992-es születésű Maxime Hauchard az ország északnyugati részén, Normandiában található Rouenból 2013 augusztusában utazott el Szíriába.

Egy titkosszolgálati forrás hozzátette: tart a vizsgálat annak megállapítására, hogy egy másik francia állampolgár is beazonosítható-e a hóhérok között: egy szintén 1992-ben született, az iszlám hitre áttért fiatalról lehet szó, aki Hauchard-hoz hasonlóan 2013 augusztusban csatlakozott az IÁ-hoz, s tavaly október óta van érvényben ellene elfogató parancs.

Szerdán közölte egy forrás, hogy megerősítést nyert a másik francia részvétele is a kivégzésben. Ő a Párizs környéki Villiers-sur-Marne-ból származik, és felvette az Abu Otman nevet - mondta az AFP francia hírügynökségnek, de a fiatal valódi nevét nem közölte.

Nem sokkal korábban az Ausztráliában tartózkodó Francois Hollande francia elnök bejelentette, hogy majdnem bizonyos a második francia jelenléte a kivégzés helyszínén, de szerepüket még ki kell deríteni. "E pillanatban azt tudjuk kijelenteni, hogy két franciát azonosítottak" - mondta Hollande.

Híradó/MTI

Franciaország - Francia állampolgár az Iszlám Állam hóhérai közt?

Nagy a valószínűsége, hogy egy francia állampolgár közvetlenül részt vett Peter Kassig amerikai segélymunkás lefejezésében, akit az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ölt meg – jelentette be hétfőn Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter.

A tavaly Szíriában elrabolt segélymunkás kivégzéséről közzétett videón a hatóságok elemzése szerint egy 1992-es születésű francia állampolgár, Maxime Hauchard is szerepel a dzsihadista harcosok között. Hauchard Franciaország északnyugati részéről származik és 2013 augusztusában utazott el Szíriába. Előtte Mauritániában tartózkodott – mondta a belügyminiszter.

„A felvételt titkosszolgálati szerveink megvizsgálták. Az elemzés alapján megállapítható, nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy egy francia állampolgár közvetlenül részt vett ennek az undorító bűncselekménynek a végrehajtásában” – fogalmazott a tárcavezető párizsi sajtótájékoztatóján.

16 férfit fejeztek le

Az IÁ, amely augusztus óta már négy nyugati túsz kivégzéséért vállalta a felelősséget, egy olyan felvételt hozott nyilvánosságra vasárnap, amelyen egy álarcos fegyveres látható egy levágott fej mellett. A videón a brit akcentussal angolul beszélő fegyveres azt állítja, hogy az áldozat „Peter Kassig, egy amerikai állampolgár az önök országából”. A 15 perces videón a fegyveresek sorban lefejeznek 15 másik férfit is, akiket a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerők katonáiként mutattak be.

Cazeneuve arra kérte a franciákat, és „különösen a legfiatalabbakat, akik a terroristapropaganda első számú célpontjai, hogy nyissák fel a szemüket, és értsék meg az Iszlám Állam és a hozzá kapcsolódó csoportok tetteinek kegyetlenségét”. Egy titkosszolgálati forrás jelezte, még folynak a vizsgálatok annak megállapítására, hogy egy másik francia állampolgár is beazonosítható-e a hóhérok között.

Vasárnap a Mail on Sunday arról írt, hogy egy közelmúltbeli amerikai légitámadás során megsérülhetett az IÁ túszainak brit sajtó által gyakran Jihadi Johnként is emlegetett, vélhetően brit hóhéra.

Magyar Nemzet

Európa - Tízezres tüntetések az Iszlám Állam ellen

Több tízezren vonultak az utcákra Európa számos nagyvárosában szombaton, hogy az Iszlám Állam (IÁ) iszlamista terrorszervezet ellen tüntessenek.

Csak Németországban mintegy 15 ezer ember tiltakozott szélsőségesek ellen. A német rendőrség tájékoztatása szerint a legnagyobb számban Hamburgban tüntettek, ahol legalább kétezren vettek részt a megmozduláson. Hasonló tiltakozó megmozdulások voltak Berlinben, Erfurtban, Frankfurtban, Hannoverben, Braunschweigben és Kölnben is.

Esti jelentések szerint a demonstrációk békésen zajlottak, noha korábban hasonló megmozdulások során többször is összetűzésekre került sor. A német hatóságok attól tartanak, hogy a szíriai-török határ közelében fekvő, többségében kurdok lakta Kobaninál zajló harcok súlyosbodása a Németországban élő kurd aktivisták és szélsőséges iszlamisták közti összecsapásokhoz vezethet.

A statisztikák szerint Németországban mintegy három millió török származású ember él, akiknek a fele rendelkezik német állampolgársággal. Az országban élő kurdok számáról a hatóságok nem rendelkeznek pontos adatokkal. Becslések szerint azonban Németországban 500 ezer és 800 ezer között van a kurdok száma, akiknek java része Törökországból érkezett. Mások Iránból menekültek az 1979-es iráni iszlám forradalom, illetve az 1982-es libanoni háború elől.

Szintén tízezrek vonultak az utcára Törökországban, ahol jelentős kurd kisebbség él. A két legnagyobb tüntetés Isztambulban és Diyarbakirban volt, ahol elsősorban a Kobaniból az IÁ elől elmenekült, illetve a továbbra is ott harcoló társaikkal vállaltak szolidaritást a kurdok. Kurd szervezetek korábban élesen bírálták a török kormányt, amiért az nem avatkozik be katonailag a hátárból mindössze egy kilométerre fekvő szíriai városban az IÁ ellen.

Az Iszlám Állam ellenzői Párizsban, Hágában, Bécsben, illetve svédországi és dániai városokban is utcára vonultak szombaton.

Kitekintő

Franciaország - Újabb cigánytelepet számolt fel a rendőrség Párizs közelében

Újabb cigánytelepet számolt fel kedden a francia rendőrség, a Párizstól északra található Bobignyban, ahol több tucat család élt évek óta, többségében beiskolázott gyermekekkel.

A párizsi régió egyik legrégibb romatáborában mintegy kétszázan éltek. A kiürítést a város tavasszal megválasztott új vezetője, a centrista Stéphane De Paoli augusztusban meghozott önkormányzati rendeletének értelmében kezdte meg délután a rendőrség. A polgármester higiéniai okokra hivatkozva kérte a hely felszámolását.

Didier Leschi esélyegyenlőségi prefektus szerint a táborlakók többsége, akiket előzetesen értesítettek a kiürítésről, a rendőrök érkezése előtt elhagyta a telepet.

Helyszíni tudósítások szerint azonban mintegy ötven ember, köztük sok gyermek és idős ember még kora este is a környéken, a tábor közelében tartózkodott, bevásárlókocsikban tolva a dolgaikat.

"A rendőrség megtiltotta nekik, hogy a városközpont vagy a metró felé menjenek" - mondta Véronique Decker, a helyi általános iskola igazgatója, ahova a cigánytelepen élő gyermekek járnak. "Száztizenöten maradtak. Nekik nincs hova menniük" - tette hozzá.

A prefektúra szerint az augusztusi helyszíni szociális vizsgálatot követően mintegy harminc családnak, ahonnan a gyerekek iskolába járnak, lakhatási elhelyezést javasoltak. Közülük mintegy tucatnyian, akik állandó jövedelemmel rendelkeznek, szociális bérlakást kaptak a megyében. A többi család, amelynek csak alkalmi jövedelme van, szállóban kapott ideiglenes elhelyezést. A jövedelem nélkülieket pedig a párizsi régión kívüli átmeneti szállásokon helyezik el, miután a főváros környékén nincs hely. (...)

A prefektúra szerint a Párizstól északra található Seine-Saint-Denis megyében 2013-ban 135 cigánytelepet számoltak fel. A hivatalos adatok szerint Párizs környékén 2013 elején még 8 ezer kelet-európai roma élt az utak menték kialakított átmeneti táborhelyeken, azóta 3 ezer alá csökkent a számuk.

A lakhatás biztosításáért felelős tárcaközi bizottság (Dihal) összesítése szerint Franciaországban mintegy 15-17 ezer kelet-európai, elsősorban Romániából és Bulgáriából érkezett roma él illegálisan kialakított bádogvárosokban. Számuk évek óta nem változik, a kiutasítások után általában ugyanazok az emberek jönnek vissza. Kétharmaduk Seine-Saint-Denis megyében koncentrálódik. Ez Franciaország egyik legszegényebb megyéje, itt robbantak ki 2005-ben a külvárosi zavargások.

Híradó/MTI

Franciaország - Tömegtüntetések a kormány családromboló politikája ellen

Tízezrek tüntettek vasárnap Párizsban és a dél-franciaországi Bordeaux-ban a baloldali kormány családromboló politikája ellen.

A rendőrség szerint a fővárosban 70 ezren, a szervezők szerint félmillióan, Bordeaux-ban a rendőrség szerint 7500-an, a szervezők szerint 30 ezren tüntettek.

A békés felvonulást a Manif pour tous nevű konzervatív kollektíva szervezte, amely milliókat vitt utcára 2013 elején a házasság és az örökbefogadás intézményét a homoszexuális párokra is kiterjesztő törvénytervezet elfogadásának megakadályozására. A törvényt 2013 májusban a franciák többségének támogatásával elfogadták.

Több mint ezer rendőr mozgósítottak Párizsban a felvonulás békéjének megőrzésére, amelyen főleg középosztálybeli családok vettek részt francia nemzeti zászlókat lengetve, sokan kisgyerekeiket is magukkal vitték. A magasba tartott táblákon olyan feliratok voltak olvashatók, mint "A nő nem bébigép" vagy "Három naponta importálnak béranyától származó újszülöttet Franciaországba".

"A családpolitika jelenleg folyó lerombolása katasztrofális, a rombolás egyre gyorsul" - mondta Ludovine de la Rochere, a kollektíva elnöke.

A tüntetők ezúttal azoknak az orvosi beavatkozásoknak a legalizálását szeretnék megakadályozni, amelyek segítenék, hogy azonos nemű pároknak genetikailag is - részben - saját gyerekük legyen, így például női pár esetén a mesterséges megtermékenyítést, férfi párnál a béranyaságot.

Manuel Valls miniszterelnök pénteken megerősítette, hogy a kormány továbbra sem akarja engedélyezni a béranyaságot, amelyet "tűrhetetlen gyakorlatnak" tart. Ezt az álláspontot több kormánytag megismételte vasárnap. Mindez nem volt hatással a több hónapja szerveződő tüntetésre, amelyet nyíltan támogat a Nemzeti Front és a jobboldal egy része, amelynek képviselői a menet élén vonultak.

"A kormány hazudik. Soha annyit nem léptek előre a béranyaság felé, mint mostanában" - mondta Laurent Waquiez, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) vezető politikusa a BFM hírtelevízióban. Szerinte a kormányfő pénteken csak azért mondta, hogy nem fogják legalizálni a béranyaságot, hogy kedvét szegje a tüntetőknek.

Híradó/MTI

Ciszjordánia - Izrael közel háromszáz lakás építésére írt ki versenytárgyalást

Az izraeli hatóságok versenytárgyalást írtak ki 283 új lakás építésére a megszállva tartott Ciszjordánia egyik zsidó telepén, Elkanán - jelentette pénteken az AFP francia hírügynökség.

Az illetékes izraeli hatóság honlapján olvasható tájékoztatás szerint csütörtökön írták ki a pályázatot a Ciszjordánia északnyugati részén fekvő telep bővítésére. Az újabb lakások építéséről szóló döntést még januárban fogadták el, a projektet azonban a gázai fegyveres konfliktus miatt elhalasztották - közölte az izraeli lakásügyi minisztérium szóvivője.

A tendert annak ellenére is kiírták, hogy a nemzetközi közösség elítéli a zsidó telepek építését a Jordán folyó nyugati partján. London, Párizs és Washington helytelenítette Izrael vasárnapi döntését is, miszerint állami tulajdonba vesz bizonyos palesztin földeket a Betlehemhez közeli Gvaót nevű telep közelében. A Peace Now nevű izraeli békepárti csoport szerint az 1980-as évek óta ez volt a legnagyobb mértékű kisajátítás.

Híradó/MTI

Szentföld - Franciaországból emigrálnak a legtöbben Izraelbe

Franciaországból vándoroltak ki Izraelbe a legtöbben az év első nyolc hónapjában - közölte pénteken a franciaországi Zsidó Ügynökség.

Az izraeli integrációs minisztérium adatai szerint a Franciaországból Izraelbe áttelepülők száma augusztusban 4566 volt, s az év végére elérheti az 5500-at.

"Franciaország most először áll az első helyen az aliázók (az izraeli állampolgárságot felvevők) számát tekintve. Még soha nem állt az élen" - állította Ariel Kandel, a hivatalos állami szervezet igazgatója, aki az erősödő antiszemita hangulatot és a stagnáló francia gazdasági helyzetet jelölte meg az emigráció legfőbb okaiként.

Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége, mintegy 5-600 ezer fővel. "A nyugati, illetve szabad világban még soha nem volt példa arra, hogy egy év alatt egy zsidó közösség egy százaléka aliázzon" - hangsúlyozta Kandel.

A Zsidó Ügynökség vezetője az illetékes izraeli minisztérium adatait kommentálta, amelyek szerint január 1. és augusztus 31. között 4566 bevándorló érkezett Franciaországból a zsidó államba, a második helyen Ukrajna szerepel 3252 fővel, megelőzve Oroszországot (2632) és az Egyesült Államokat (2218).

Az amerikai kivándorlók fele annyian voltak, mint a franciák ugyanabban a periódusban, pedig ott tízszer annyi zsidó él, mint Franciaországban, megközelítőleg 5,5 millió - emlékeztetett az igazgató.

Híradó/MTI

Ukrajna - Zaharcsenko szerint francia harcosok csatlakoznak az oroszbarátokhoz

"Olyan eszmékért jönnek harcolni, amilyenek a Bastille bevételéhez vezettek"

Francia "specialisták" csatlakoznak az ukrán kormányerőkkel harcban álló oroszbarát szakadárokhoz Kelet-Ukrajnában - jelentette be vasárnap a magát a "Donyecki Népköztársaság miniszterelnökének" nevező Olekszandr Zaharcsenko.

Donyecki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy hétfőn "Franciaországból érkező tisztviselőkkel, specialistákkal" találkozik, akik készek arra, hogy az ő oldalukon harcoljanak.

Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint nem közölt részleteket arról, hogy milyen területen számítanak specialistának a francia vendégek, sem azt, hogy hányan lesznek. Azt azonban leszögezte, hogy "olyan eszmékért jönnek harcolni, amilyenek a Bastille bevételéhez vezettek".

Híradó/MTI

Irak és Szíria - Több mint kétezer uniós polgár harcolhat a térségben

Azt nem tudni, hogy melyik országban pontosan hány európai iszlamista harcos tartózkodhat.

Több mint kétezer európai uniós polgár vehet részt az iraki és szíriai harcokban az iszlamisták oldalán - közölte szerdán az Európai Bizottság.

Arra vonatkozóan nem közölt adatokat Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos irodája, hogy melyik országban pontosan hány európai iszlamista harcos tartózkodhat, mivel egyes fegyveres csoportok, elsősorban az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita szervezet, Szíriában és Irakban is aktívak.

Szintén szerdán Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter egy rádióinterjúban arról számolt be, hogy a párizsi kormány információi szerint nagyjából 900 francia állampolgár harcol a két közel-keleti országban, vagy van útban Szíria és Irak felé.

A berlini hatóságok szerint az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt a Németországból Szíriába utazók száma. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal - a német belső elhárítás - 2011 óta 400 olyan német állampolgárról tud, aki harcolni utazott a Közel-Keletre. Közülük azóta százan visszatértek, és legalább 25-en harci tapasztalatokkal is rendelkeznek, ami jelentések szerint aggasztja a német elhárítást.

Ausztriából az ottani hatóságok szerint mintegy száz iszlamista utazott a harcok helyszínére, közülük 44-en tértek vissza.

Korábban több európai ország hatóságai is arra figyelmeztettek, hogy a szíriai és iraki harcokban edzett szélsőségesek Európába visszatérve terrorcselekményeket követhetnek el.

Híradó/MTI

Franciaország - Megreformálnák a bevándorlási törvényeket

Nagyjából egymillió külföldi él az országban, aki nem beszéli a francia nyelvet

(...) Franciaország továbbra is dobogós az EU bevándorlási statisztikákat illetően: noha csak a harmadik helyen áll a 28 tagállam közül, mégis megelőzi a fő célpontnak titulált Egyesült Királyságot. A 165 ezer európai uniós menedékkérőből 16 ezer Franciaországban szeretne letelepedni, amire engedélyt is kapnak, állampolgárságot pedig körülbelül évente százezer ember kap. Csak Svédországnak és Németországnak sikerült megelőznie a franciákat ebben a kérdésben. (...)

Hivatalos közleményben jelentette be a francia kormány, hogy ezentúl bizonyított nyelvtudással kell rendelkezniük azoknak, akik hosszútávon Franciaországban képzelik a jövőjüket. (...) Eddig is tesztelték valamilyen szinten a nyelvtudást, de ezentúl államilag elismert nyelvvizsgabizonyítvány vagy francia diploma szükséges majd az eljárás elindításához, amellyel egyben a vizsgát lebonyolító kormánytisztviselők terheit is csökkentenék.

A belügyminisztérium becslése alapján körülbelül egymillió olyan külföldi él az országban, aki nem beszéli a francia nyelvet. A Les Echos francia gazdasági lap közölt egy jelentést, amelyből kiderült: a kormány 60 millió eurót kíván a szóban forgó migránsok nyelvoktatására és integrációjára fordítani. 

Manuel Valls miniszterelnök még belügyminiszterként kezdett el foglalkozni a törvény kidolgozásával, szerinte az intézkedés egy mélységesen vitatott téma pragmatikus és ésszerű megközelítését szolgálja.

A jogszabály főbb pontjai a következők: mivel a legtöbb bevándorló egy évre szóló "carte de sejour" tartózkodási engedéllyel él az országban, ennek az időtartamát négy évre terjesztenék ki, jelentősen csökkentve ezzel is a papírmunkát. Ez azonban egy nyelvtanfolyamot és az állampolgársági ismereteket is tartalmazná, megkönnyítve a továbblépést, azaz a tíz évre szóló engedély megszerzését. Létrehoznának továbbá egy olyan  “Talent passport” vízumot, amelyre különös tehetségek, művészek, sportolók, üzleti vezetők lennének jogosultak, hogy ezáltal könnyebben élhessenek Franciaország területén. Azt várják az intézkedéstől. hogy rendet tegyenek a mostanra elég kuszának bizonyult letelepedési kérelmek között. Ezenkívül lerövíditenék a menedékjogi kérelmekre való várakozási időt kilenc hónapra, mivel most a legtöbb szíriai, és afganisztáni menekültnek minimum két évig kell várakoznia, mire az ügymenet a végére ér. A jogszabály ezen kívül védené a hajléktalan menedékkérőket, és a tervek szerint lakhatást biztosítana nekik, valamint probléma esetén államilag fizetett ügyvédet is kirendelne melléjük.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter nemrég kijelentette, hogy az ország külvilágtól való elzárkózásáról szóló előítéletek csökkentek. Egyben hangsúlyozta annak fontosságát, hogy "Franciaország a bevándorlók földje kell, hogy maradjon." (...)

Az új szabályok 2015 januárban lépnek érvénybe.

Kitekintő

Évforduló - Július 14.

A Bastille bevétele 
(1789)

"1789. július 14-én előtör Párizs alvilágának szikrázó tekintetű sansculotte népe. A vezér: Desmoulins. Vészes hangon kiáltja: Előre! S a tömeg, mint a gátat tört ár hömpölyög a sikátorokból a főútvonalakra, egyenest a Bastille, a királyi börtön felé. A vad népáradat nyomán fekete füstfelhők gomolyognak az ég felé s eltorzult emberfejek emelkednek lándzsahegyekre és póznákra, mint a népítélet dermesztő példái. S mikor késő éjjel Liancourt herceg bejelenti urának, hogy Párizsban lángok csaptak fel és vér folyik, XVI. Lajos (1774-1793) elszörnyülködve rebegi: „Hogyan, hisz ez lázadás!” – „Sire, – felelte a herceg – ez nem lázadás, ez forradalom.”

Így is volt. Hiába akarja Ballanche és Buchez a nagy francia forradalmat úgy feltüntetni, mint a kereszténység szociális megújulását, Joseph de Maistrenek kell igazat adnunk, aki e vér- és értékpusztítást sátáni tettnek ítéli. Nem tagadjuk, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség kikiáltott eszméje az evangélium visszhangja, de valóraváltásuk úgy, mint azt a Contrat Social elmélete követelte és a forradalom gyakorlatilag megvalósította, egyenesen az evangélium megcsúfolása s de Maistre súlyos ítéletének az igazolása. (...)"

Részlet Dr. Meszlémyi Antal: Az Egyház és a francia forradalom c. művéből

Közép-afrikai Köztársaság - Újabb támadás érte a katolikusokat

Muzulmán fegyveresek a Közép-afrikai Köztársaságban megtámadtak egy katolikus székesegyházat, és legalább 22 embert megöltek.

A támadás hétfőn este történt Bambariban – közölték a biztonsági erők kedden. A Szent József-székesegyházban és környékén több ezer keresztény keresett menedéket a vallási hátterű erőszak elől. Az áldozatok között nők és gyerekek is vannak.

A vöröskereszt szóvivője szerint a halottak száma tovább nőhet. A Seleka lázadószervezethez tartozó fegyveresek kézigránátokat dobáltak az emberek közé. Legalább 25-en megsebesültek.

A mészárlást Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter látogatása előtt néhány órával követték el.

A helyiek szerint a támadás megtorlás volt egy fiatal muzulmán férfi megöléséért. A lázadók azzal vádolják a katolikus egyházat, hogy támogatja a keresztény milíciákat.

A világ egyik legszegényebb országában azt követően szabadult el a pokol, hogy a Seleka tavaly megdöntötte a keresztény Francois Bozizé államfő hatalmát. Az egykori francia gyarmaton véres összetűzések törtek ki a Seleka fegyveresei és az ellenük fellázadt keresztények között, akik elűzték őket a fővárosból.

Franciaország és az Afrikai Unió az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával csapatokat küldött az országba a rend helyreállítására.

Magyar Nemzet/MTI