Kecskemét - Kiállítás nyílt a piarista rend 300 éves múltjáról

A piarista rend 300 éves kecskeméti múltját mutatja be az a kiállítás, amely január 30-án nyílt meg Kecskeméten, a Cifrapalotában – adja hírül az MTI.

Labancz Zsolt, a Piarista Rend Magyar Tartományának provinciálisa hangsúlyozta: az iskolának ma is arra van szüksége, hogy meg tudja álmodni azt, hogy az előírtakon túl mire van szüksége a gyerekeknek.

A látogatóknak azt kívánta a provincionális, hogy a kiállítást megtekintve kerüljenek kapcsolatba azzal a lelkülettel, amely a piaristákat jellemezte a tanítás során.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek történelmi léptékű időnek nevezte Kecskemét életében azt a 300 évet, amelyet a piarista szerzetesek eddig eltöltöttek a városban. Megemlékezett Koháry István grófról, a „legkatolikusabb” főúrról, aki 1714 januárjában nagy összegű alapítványt hozott létre a piarista iskola megalapítására.

Az érsek, aki egykor maga is a kecskeméti piaristáknál tanult, elmondta, hogy osztálytársai közül tízen választották a papi hivatást.

Az első piarista szerzetesek 1715 januárjában érkeztek Kecskemétre azzal a céllal, hogy iskolát nyissanak a városban, katolikus gimnáziumi oktatást és nevelést nyújtsanak a város és a környék lakói számára. Ezt a szolgálatot az időkhöz és körülményekhez alkalmazkodva azóta is végzik.

1715 februárjában a ferencesektől átvett elemi iskolai épületben 63 tanulóval kezdték meg a tanítást a piaristák. 1724-ben költöztek mostani helyükre, a Piaristák terén álló rendházba, ahol a század közepére templomuk is fölépült. Az egyre növekvő diáksereg számára a katolikus egyházközség 1825 és 1894 között a templom mellett emeltetett újabb épületszárnyakat, majd 1930 és 1933 között Hültl Dezső „modernizált barokk” terve alapján új iskola épült, amely építészetileg is a város egyik meghatározó pontja.

A kommunista diktatúra évei nem kímélték a kecskeméti piaristákat sem, de 1950-től az ország nyolc katolikus iskolájának egyike, egy négyosztályos fiúgimnázium Kecskeméten működhetett. A rendszerváltást követően, 1992-ben a piarista rend átvette az épületében működő állami Jókai Mór Általános Iskolát, majd 2012-ben az angolkisasszonyok Czollner téri intézetét. 2014-ben óvodát nyitottak. Ennek következtében ma Kecskeméten működik Európa legnagyobb piarista iskolája, több mint ezer diákkal. Ez az intézmény egyben a második legrégebbi, folyamatosan működő katolikus egyházi iskola a mai Magyarországon.

A tudós szerzetestanárok mindvégig alapvető meghatározói voltak Kecskemét kulturális életének, a templomépítő Demka Sándortól kezdve Erdősi Imréig, akit honvéd múltja miatt „branyiszkói hősként” ismertek, vagy Mészáros Imréig, aki 1945-ben az egyesített városi gimnázium igazgatója volt. Az iskolában tanult Katona József és Homoki Nagy István is.

A kiállítás bepillantást nyújt a piaristák életébe, tevékenységükbe, bemutatja a rend alapítóját és jelképeit, amelyek évszázadok óta hozzátartoznak a városhoz, valamint megtekinthetők a rendház és templom ritkán látható műtárgyai és kincsei is. 

A Kecskeméti Katona József Múzeum és a Piarista Rend Magyar Tartománya gyűjteményei által közösen létrehozott kiállítás március 29-ig látogatható a Cifrapalotában.

Magyar Kurír

Évfordulók - December 9.

Meghal Zsigmond király

(1437)

A morvaországi Znaimban meghal Luxemburgi Zsigmond magyar és cseh király, német-római császár. 

Megkezdődik a "piaristák pere"

(1952)

A koncepciós per vádlottait augusztusban, az ifjúság lelki befolyásolása címén tartóztatták le, és az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés címén emeltek vádat ellenük. Ügyüket a Budapesti Megyei Bíróság Jónás Béla bírósági elnök és Alapy Gyula ügyész közreműködésével tárgyalta. 

Az ítéletek: Bulányi György Piar (a debreceni diákokkal foglalkozott) életfogytiglani börtön; Juhász Miklós Piar, a piarista hittudományi főiskola tanára és Török Jenő Piar (később tartóztatták le) 12-12 év; Lakos Endre hittanár (Szegeden foglalkozott a diákokkal) és Ikvay László nógrádszécsényi káplán 10-10 év; Sigmond Ernő hittanár (Budapesten tanított) 8 év; Boross-Braun István balaton-szabadságtelepi lelkigyakorlatos lelkész és Jolsvai Hedvig, a Kat. Dolgozó Leányok Szövetsége titkárnője 7-7 év; Vadas Sára szerzetesnő és Sötér Tibor szerzetes (Bp.) 6-6 év; Eglis István (v. EMSZO-titkár) világi pap 3 év börtön.

Magyar Katolikus Lexikon

Beszterce - Megújult az egykori piarista templom és rendház

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek áldotta meg a Kolozsvártól 110 kilométerre fekvő Besztercén a nemrég helyreállított egykori piarista templomot, amely ma plébániatemplomként szolgál. Húsz év munkájával megújult a város egyik legszebb barokk épületegyüttese.

„Örömteli egy-egy templom felújítása, hiszen amit koptatnak, az kopik” – idézte Geréd Péter, a Szentháromság-templom plébánosa Jakubinyi György érseket. Beszterce lelkipásztora arról számolt be a Magyar Kurírnak, hogy hosszú időt és nagy erőfeszítést igényelt a templom és a plébániaépület felújítása. „Megőrizzük és gyarapítjuk a ránk hagyott örökséget” – fogalmazott a munkálatokat szervező plébános. Az egykori piarista templom és rendház ma Beszterce városának egyik legszebb barokk épületegyüttese.

Aktív katolikus közösség él ebben a napjainkban román többségű, főként ortodox hitéletű városban. Vannak hittanosok, rózsafüzér-társulatok, karitatív csoportok, nőszövetség, kármelita és ferences harmadrend – sorolta Geréd Péter plébános.

A korábban Besztercén szolgált Ráduly István-Zsolt a Magyar Kurírnak elmondta: a nyelvi és vallási értelemben is szórványtelepülésen körülbelül ezerkétszáz katolikus él. A hívek több mint fele román ajkú, és sok a vegyes házasság is. Bár mind az elemi iskolában, mind a líceumban van magyar osztály, a város lakossága egyre inkább elrománosodik. A legfontosabb lelkipásztori feladat az emberek személyes megszólítása.

Másfél évszázadon át vezették a piaristák az akkoriban szász evangélikus dominanciájú Besztercén a római katolikus plébániát. A most felújított templomban tizenhárom spanyol piarista vértanú ereklyéjét helyezték el – tájékoztatott Sárközi Sándor SchP.

A piaristák ma újra jelen vannak Erdélyben. Az első óvatos „expedíciójuk” 1974-ben indult a rendtársak felkeresésére – mutatja be a kezdeteket Ruppert József SchP. a Piarista Rend Magyar Tartományának honlapján. A rendszerváltás után a magyar rendtartomány intenzívebb látogatásokkal, segélyszállítmányokkal és pénzbeli támogatással segítette a romániai rendtársakat. A sok egyéni kezdeményezést követően 2006-ban bízta meg a magyar rendtartományi tanács Sárközi Sándort a továbblépés lehetőségeinek felkutatásával. Így született meg a csíkszeredai misszió terve, és jött létre a Piarista Tanulmányi Ház. Itt rendszeres hitoktatással és szabadidős programokkal segítik a Márton Áron Líceum diákjait, de nyitva áll a kapujuk beszélgetésre, játékra, olvasásra is. A 2007 óta Erdélyben élő Kállay Emil és Sárközi Sándor piaristák részt vállalnak a kulturális életben is. A Mária Rádió helyi stúdiójában kulturális-lelkiségi műsorok, valamint a Krisztus világa családi havilap szerkesztésében működnek közre. A Böjte Csaba ferences testvér által működtetett, jelenleg negyvenszemélyes otthonban korrepetálással, a csángó kollégiumban pedig beszélgetéssel, lelkipásztori munkával szolgálnak.

Magyar Kurír