Keleti pátriárkák: Az arab és a nemzetközi közösség egyaránt vonja meg támogatását a terroristáktól!

Keleti pátriárkák és keresztény vezetők találkoztak kedden Bkerkében, a libanoni pátriárkátus székhelyén, hogy megvitassák a közel-keleti keresztények helyzetét. A találkozó lehetőséget adott arra, hogy az arab és a nemzetközi közösséghez forduljanak, kérve: ne támogassák a terrorizmust; segítsék a menekülteket a vészhelyzetben, illetve érjék el, hogy azok visszatérhessenek hazájukba. Az izraeli-palesztin konfliktus lezárásáért is támogatást kérnek a keresztény vezetők.

Keresztény menekültek helyzete

Beshara Rai pátriárka a találkozó céljáról nyilatkozott az AsiaNews hírügynökségnek: meg akarták ismerni azoknak a keresztényeknek a helyzetét, akik menekültek, illetve azokét, akik a háború és a nehézségek dacára úgy döntöttek, hogy hazájukban maradnak. Sürgősen szükségük van ugyanis segítségre, hogy munkalehetőséget, iskolákat és szállást biztosítsanak számukra, mert csak így maradhatnak saját országaikban, megőrizve hagyományaikat és keresztény küldetésüket.

Megállítani a terrorizmust, segíteni a menekülteket

Az összejövetel másik célja az volt, hogy felhívást intézzenek az arab és a nemzetközi közösséghez: siessenek a menekültek segítségére, hogy visszatérhessenek hazájukba, ott pedig lakóhelyeket építsenek számukra. Ehhez azonban véget kell vetni a szíriai és az iraki háborúnak, méghozzá békés eszközökkel, a politikai tárgyalások és a háborús felek közti komoly párbeszéd útján, semlegesítve a terrorista szervezeteket. Ezt akkor érhetjük el, ha az arab és a nemzetközi közösség egyaránt megvonja támogatását a terroristáktól, mind anyagi, mind katonai téren, valamint lezárja a határokat ott, ahol ezzel megakadályozható a zsoldosok mozgása. A politikai és gazdasági elképzelések nem igazolják ezeket a szörnyű, emberiségellenes támadásokat.

A pátriárkák és a keresztény vezetők szerint az izraeli-palesztin konfliktus megszüntetésén is dolgozni kell. Ennek kulcsa a két nép, két állam – elvében rejlik, amely megengedi a menekülteknek, hogy hazatérjenek otthonaikba. Nyilvánvaló – mondta Rai pátriárka -, hogy az izraeli-palesztin, és az izraeli-arab konfliktusok állnak a sok csapás gyökerében, melyeket ma a Közel-Keleten el kell szenvedniük.

Felhívás az elrabolt személyek szabadon bocsátásáért

A keresztény vezetők nagyobb erőfeszítést kérnek a kormányoktól és a nem kormányzati szervezetektől a menekültek érdekében. Emellett azt követelik, hogy engedjenek szabadon minden elrabolt vagy bebörtönzött embert, legyenek azok polgári lakosok, katonák, vagy egyházi személyek. Közöttük van két püspök is, az aleppói görög-ortodox püspök (Boulos Yazigi), és egy szír ortodox főpásztor (Youhanna Ibrahim). Mindketten immár két éve szíriai szélsőséges csoportok kezében vannak.

Figyelem Libanonnak

A libanoni helyzetnek is figyelmet szenteltek a találkozón. Az országnak tavaly május óta nincs köztársasági elnöke, egyes keresztény és muzulmán politikai csoportok pedig bojkottálják az elnökválasztást.

A találkozó résztvevői

A Bkerkében tartott találkozón részt vettek görög-ortodox, szír-ortodox, görög-katolikus, illetve szír-katolikus pátriárkák, továbbá a cilíciai örmény egyház képviselője, a libanoni káld püspök, az evangélikus egyház képviselői, a libanoni apostoli nuncius, továbbá számos katolikus, ortodox és protestáns karitatív szervezet tagjai.

Vatikáni Rádió

Libanon - A Moszad izraeli titkosszolgálat ügynöke volt a Hezbollah egyik vezetője

A lap szerint a libanoni szervezetben különböző vezető pozíciókat töltött be egy titokzatos, M.S. monogrammal jelölt személy.

A Moszad izraeli titkosszolgálat beépített ügynöke volt a Hezbollah libanoni síita szervezet egyik legfelső vezetője - állította libanoni értesülésekre hivatkozva kedden a Háárec című izraeli újság honlapja.

A lap szerint a libanoni szervezetben különböző vezető pozíciókat töltött be egy titokzatos, M.S. monogrammal jelölt személy, aki emellett Izraelnek szállított híreket. Információi segítették többek közt a Hezbollah katonai parancsnoka, Emád Mugnije és Haszan Haulo al-Lakisz katonai vezető elleni merénylet végrehajtását.

Libanoni médiaértesülések szerint a Hezbollah belső elhárítása leplezte le az Izraelnek is dolgozó férfit, aki a 910-es, külföldi műveleteket tervező egység parancsnoka volt, amely elsősorban az Izrael elleni akciókért felel szerte a világban. Üzletembernek álcázva magát rengeteget utazott külföldre, s egy nyugat-ázsiai útján szervezte be a Moszad évekkel ezelőtt - állítják lebukása után.

A beszámolók szerint szerepe volt abban, hogy számos alkalommal meghiúsultak a Hezbollah kísérletei Mugnije halálának megbosszulására, akit állítólag az izraeli titkosszolgálat végzett ki hat éve Damaszkuszban. M.S. a vádak szerint leleplezett számos külföldi Hezbollah-tervet és -ügynököt a Moszadnak, legutóbb egy Peruban elfogott libanoni merénylőt, akinek az otthonában robbanószereket találtak.

Híradó/MTI

Libanon - A hadsereg felveszi a harcot a militánsokkal

A szíriai polgárháború nem hagyja nyugodni Libanont sem. Az Iszlám Állam és más szélsőséges szervezetek egyes libanoni lakosokat is inspirálnak, akik otthonukban veszik fel a harcot a libanoni hadsereg ellen. Egyre gyakrabban gyűrűzik át konfliktus LIbanonba is, miután augusztusban a dzsihadisták elfoglalták Arszált.

A libanoni hadsereg tankokat és különböző harci alakulatokat küldött Tripoli északi részébe, ahol a harcok a valószínűsíthetően az Iszlám Államhoz és Nuszra Fronthoz köthető csoportokkal egyre elmérgesedtek a napokban, és átterjedtek a környező területekre is, írja az al-Jazeera.

A harcok péntek éjszaka törtek ki először, amelyben már tíz katona és két civil is életét vesztette, valamint sokan megsebesültek. A libanoni hadsereg a környéken számos házkutatást tartott, hogy fellelje az Iszlám Államhoz, illetve a Nuszra Fronthoz köthető egyéneket. 

Egy ilyen ellenőrzés során került sor szerdán három dzsihadista meggyilkolására, illetve egy helyi vezető letartóztatására az északi Dinniyeh régióban, amely feltüzelte a dzsihadistákat és emiatt kezdődtek a harcok Tripoliban.

A libanoni állami nemzeti hírügynökség elmondása szerint a hadsereg alakulatai már teljes egészében az ellenőrzésük alá vonták Tripoli északi részét, miután számos harcost letartóztattak. A harcokban rendkívül sokan megsebesültek. 

Az elmúlt hónapokban sok harcos, akiket inspirál az al-Kaida és főleg az Iszlám Állam tevékenysége, megölt, illetve megsebesített számos libanoni katonát, valamint a Nuszra Front és a síita Hezbollah között is számos közvetlen konfliktusra került sor. 

A legszörnyűbb eset augusztusban történt, amikor dzsihadisták Szíriából átgyűrűzve elfoglalták a libanoni határvárost, Arszált, elfogva húsz katonát és rendőrt, valamint számos ember halálát okozva. A támadás a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta a legkomolyabb átgyűrűzése volt a szomszédos állam konfliktusának.  

Kitekintő

Keresztényirtás a Közel-Keleten

Lukács Csaba bejegyzése 

Facebook

Szentföld - Pokolgép robbant az izraeli-libanoni határ vitatott szakaszánál

Megsebesült két izraeli katona a libanoni határnál egy tankjuk melletti robbanásban - közölte a katonai rádió kedd délután.

A libanoni-szíriai-izraeli határ térségében lévő, vitatott hovatartozású Sebaa-tanyáknál működésbe lépett egy robbanószerkezet egy izraeli határőr egység mellett. A robbanás miatt enyhén és közepesen megsebesült izraeli katonákat helikopterrel kórházba szállították - írta a Jediót Ahronót című újság honlapja, a Ynet.

Nem világos, hogy ki helyezte el a pokolgépet, de a katonai rádió szerint a jelek a Hezbollah libanoni síita szervezetre mutatnak. A libanoni média a robbanásra válaszul heves izraeli ágyútűzről számolt be.

Ez már a második határincidens két napon belül ezen a szakaszon. Vasárnap Libanonból három fegyveres hatolt be izraeli területre a jeruzsálemi rádió közlése szerint, akikre az izraeli hadsereg tüzet nyitott, és kettőt közülük megsebesített.

A libanoni média viszont arról számolt be, hogy olyan katonák voltak a két napja történt események libanoni sebesültjei, akik a Naharnet című libanoni internetes lap szerint az izraeli határtól két kilométerre járőröztek.

Híradó/MTI

Libanon - Egyre több az iraki keresztény menekült

A Moszulból és a Ninive-fennsík falvaiból származó családok száma, akik libanoni területen kerültek befogadásra, már szinte 350, „de számuk nap mint nap növekszik” – nyilatkozta a Fides missziós hírügynökségnek P. Paul Karam, a Libanoni Karitász elnöke.

„Nagy részük – teszi hozzá a maronita atya – különböző plébániai házaknál és szervezeteknél kapott szállást Bejrút és Harissza között. Mi, a Libanoni Karitász elsősorban egészségügyi ellátást és a legszükségesebb élelmiszereket nyújtjuk nekik. Elszomorító azonban, hogy szinte mindannyian azt mondták, nem szándékoznak visszatérni saját országukba: végleg ki akarnak vándorolni a Közel-Keletről. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de az a valóság. És ami ezt illeti, a nemzetközi közösségnek megfontolt lépéseket kellene tennie, ha politikájával nem akarja jóváhagyni az iraki keresztények eltűnését.”

Az iraki keresztények Moszulból és a Ninive tartomány falvaiból való kényszerű kivonulása, amit az Iszlám Állam (IS) dzsihadista milíciája provokált ki, Libanonban ökumenikus vészhelyzet-gesztusra sarkallt: „Különböző keresztény egyházak püspökei – számol be a Fides hírügynökségnek Karam atya – együtt döntöttek egy ad hoc bizottság létrehozása mellett, amelyen keresztül az egyházak képviselői nap mint nap nyomon tudják követni a helyzetet és az újabb iraki keresztény menekültek érkezését. A bizottság hetente ülésezik és havonta egyszer a püspökök is részt vesznek a találkozón.”

A Libanoni Karitász gazdasági erősforrásokat küld a menekülteknek Irakba. Öt keleti keresztény pátriárka az Iraki Kurdisztánban nemrég tett látogatása alkalmából, Béchara Boutros Raï, libanoni maronita bíboros-pátriárka 500.000 dollárt adományozott az iraki egyházaknak és további 50.000-et a jeziditák javára, ezzel kifejezve az egész libanoni nép szolidaritását.

„Tény, hogy az Irakban előállt helyzetnek a nemzetközi közösség beavatkozására van szüksége ahhoz, hogy békés politikai úton megoldható legyen. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy helyi és globális politikai játszmákkal mindenki hozzájárult a helyzet elfajulásához” – nyilatkozta Paul Karam atya.

Vatikáni Rádió

Szíria - Túllépte a hárommilliót a külföldre menekültek száma

Meghaladta a hárommilliót a szíriai polgárháború elől külföldre menekültek száma, amely csupán az elmúlt egy évben egymillióval nőtt - közölte pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

Antonio Guterres menekültügyi főbiztos korunk legnagyobb humanitárius válságának nevezte a szíriait. Közlése szerint az ország határain belül menekültsorsra jutottak száma jelenleg már 6,5 millióra tehető. Vagyis a 2011 márciusában kezdődött szíriai konfliktus miatt a 22 milliós ország már majdnem minden második lakosa otthona elhagyására kényszerült.

A külföldre távozó szíriaiak közül legtöbben továbbra is a szomszédos országokban keresnek menedéket: a hivatalos adatok szerint jelenleg 1,14 millióan élnek Libanonban, 815 ezren Törökországban, 608 ezren Jordániában és mintegy 215 ezren az ugyancsak konfliktus sújtotta Irakban. Emellett a főbiztosság becslései szerint további százezrek hivatalos regisztráció nélkül húzzák meg magukat az említett országokban.

A világszervezet jelentése szerint egyre több szíriai menekült érkezik a fogadóállomásokra sokkosan, a teljes kimerültség állapotában és bármiféle megtakarítás nélkül. "A legtöbben legalább egy évig vagy még hosszabb ideig faluról falura vándorolnak, mielőtt végleg elhagynák az országot" - hangoztatta a beszámoló.

Emellett az UNHCR azt is kiemelte, hogy a menekültek számára egyre nehezebbé válik a kijutás Szíriából. A határokon gombamód szaporodó ellenőrző pontokon sokan kénytelenek megvesztegetni az ott posztoló fegyvereseket vagy borsos árat fizetni embercsempészeknek a kiutazásért.

A három és fél éve tartó szíriai polgárháborúban több mint 191 ezren vesztették életüket. Az ENSZ múlt heti jelentésében Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a közel-keleti országban uralkodó helyzetet olyan humanitárius katasztrófának nevezte, amely szerinte teljes mértékben elkerülhető lett volna.

Híradó/MTI

Irak - Keleti pátriárkák delegációja látogat Erbílbe és Bagdadba

A maronita Bechara Boutros al-Rahi vezeti a keleti pátriárkák Irakba látogató delegációját, amely ezen a héten támogatását és szolidaritását fejezi ki keresztények ezreinek, akik az iszlám milicisták előrenyomulásától szenvednek – közli a Vatikáni Rádió.

Az iraki kurd központba, Erbílbe tartó, al-Rahi pátriárka által vezetett küldöttség a tervek szerint Bagdadban is látogatást tesz, ha a biztonsági helyzet megengedi, hogy egyeztethessenek a tisztségviselőkkel – nyilatkozta Samir Mazloum püspök a Libanon Hangja nevű rádióállomásnak.

A főpásztor elmondta: a delegáció augusztus 18-án indult útnak; kurd tisztviselőkkel – így Louis Sako pátriárkával, az iraki káld katolikus egyház vezetőjével is – találkoznak.

A nemzetközi aggodalom fokozódott a keresztények iraki helyzete miatt, miután az Iszlám Állam (IS) elfoglalta az ország nagy részét, azt követően, hogy júniusban bevette Moszult. Az értesülések szerint a keresztények – a többi iraki kisebbséggel együtt – a következő felszólítást kapták a megszállóktól: áttérnek az iszlám hitre, vagy adót fizetnek mint nem muzulmánok, vagy elhagyják az országot. Ha egyikre sem hajlandóak, kivégzés vár rájuk. Míg számos nyugati ország, köztük Franciaország menekültstátuszt kínált a keresztényeknek, addig az iraki és a közel-keleti keresztény közösség vallási vezetői elutasították ezen ajánlatokat, kifejezve, hogy a keresztény közösségnek fenn kell maradnia a Közel-Keleten.

Magyar Kurír

Libanon - A libanoni keleti pátriárkák a Ninivei-síkság békéjéért

A keleti katolikus és ortodox pátriárkák ülést tartottak Libanon északi részén, Dimane maronita patriarchátus székhelyén. A muzulmánok ítéljék el a Ninivei-síkságon zajló erőszakot – kérik a libanoni keleti pátriárkák. 

A keresztényeknek és a muszlimoknak kötelességük szembenézni a vallási szélsőségességgel, hogy a következő nemzedékeknek olyan Közel-Keletet adjanak át, amely mentes ettől a csapástól, megvilágosítva a lelkiismeretet és az intelligenciát – hangsúlyozzák az ülésük végén megfogalmazott közleményben a pátriárkák.

Az ún. kalifátus által a Ninivei-síkságról elűzött százezer keresztény kapcsán a pátriárkák megdöbbenésüknek adnak hangot a felekezeti és vallási jellegű tragikus fejlemények miatt, amelyekre kevés példa van a történelemben. A közlemény kéri az arabokat és a muszlimokat, hogy vállaljanak fel egy szilárd álláspontot a Ninivei-síkságon történtekkel kapcsolatban. Arra buzdítják a muszlim vallási vezetőket, hogy tegyenek közzé vallási és politikai javaslatokat olyan törvények jóváhagyására, amelyek büntetik a kisebbségeket érintő vallási diszkriminációt.

A pátriárkák panaszkodnak a „félénk és nem megfelelő” állásfoglalások miatt muszlim, arab és nemzetközi részről. Azzal vádolnak egyes európai államokat, hogy súlyosbítják a helyzetet, a keresztények kivándorlására buzdítva azzal a kifogással, hogy védelmezik őket. A libanoni keleti rítusú vallási vezetők elítélik ezt az ösztönzést.

A pátriárkák nem akarják hagyni, hogy megszűnjön a keresztény jelenlét a Közel-Keleten, ezért felhívással fordulnak az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy hozzon döntést, amely elrendeli az irakiaktól elkobzott házak és javak visszaadását „minden lehetséges eszközzel”. A Nemzetközi Büntetőbíróság ítélje el a Moszulban elkövetett emberiség elleni bűntetteket, ahogy Gázában is – szólítanak a libanoni keleti pátriárkák.

Magyar Kurír/Vatikáni Rádió

Szentföld - Újabb izraeli légitámadások, halottak

Izrael újabb légitámadásokat hajtott végre péntek reggel a Gázai övezetben, az elsőnek egy, a másodiknak öt halálos áldozata van, köztük egy nő a palesztin mentők tájékoztatása szerint.

A második támadásban, amelyben az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet egyik tagjának házát vették célba az Egyiptommal határos Rafahban, további 15 ember megsebesült - mondta a mentők szóvivője. Az első támadásban egy 33 éves palesztin férfi halt meg gázai házában. Az izraeli hadsereg szerint a Gázai övezetből csütörtökön 184 rakétát lőttek ki, amelyek közül 44-et elfogott a Vaskupola nevű rakétarendszer.

Egy tel-avivi katonai szóvivő pénteken közölte: a gázai konfliktus keddi kiújulása óta most először Libanonból érte rakétatámadás Izrael északi részét. Egy lövedéket Metulla határváros közelében találtak meg. Áldozatokról nem érkezett jelentés. A 10-es tévécsatorna katonai szakértője szerint egy palesztinokat pártoló csoport lőtte ki a rakétákat, vagyis elszigetelt esetről van szó, nem kell a konfliktus kiterjedésétől tartani. A 2-es tévécsatorna azt jelentette, hogy az izraeli hadsereg ágyútűzzel válaszolt a Libanon felől érkező lövésekre.

A libanoni nemzeti hírügynökség arról számolt be pénteken, hogy helyi idő szerint reggel fél hétkor két rakétát lőttek ki Libanon déli részéből Izrael felé. A hírügynökség szerint egyelőre nem tudni, ki indította a támadást.

A Gázai övezet ellen július 8-án kezdett izraeli offenzívában már legalább 95-en vesztették életüket és több mint 500-an sebesültek meg. A "Erős Szikla" fedőnevű hadművelet során az izraeli légierő a hadsereg adatai szerint már közel 900 célpontot támadott meg. Az offenzívának kettős célja van: csapást mérni a Hamász radikális palesztin szervezetre és csökkenteni az Izraelre irányuló rakétatámadások számát.

Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter egy tévéjelentés szerint támogatja a szárazföldi csapatok korlátozott bevetését a Gázai övezetben. A 10-es tévécsatorna védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Izrael olyan célpontokra koncentrálna, amelyeket a levegőből nem lehet lerombolni - írta péntekre virradó éjszaka honlapján a The Times of Israel című napilap. Az egyik forrás a lehetséges célpontok közül példaként a Hamász által az izraeli határ közelében ásott alagutakat említette.

Barack Obama csütörtökön felajánlotta segítségét Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek egy tűzszünetről szóló tárgyaláshoz.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a világszervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén csütörtökön kijelentette: azonnali lépéseket kell tenni egy újabb izraeli-palesztin háború megakadályozása érdekében, mert az átterjedhet az egész Közel-Keletre, és tűzszünet elfogadására szólította fel a szemben álló feleket.

WHO: az összeomlás határán a gázai egészségügy

A gázai konfliktus mélyülésével az összeomlás határára került a gázai egészségügyi ellátás, komoly hiány van gyógyszerekből és a kórházak áramfejlesztőihez szükséges üzemanyagból - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A WHO felszólította az adományozókat, hogy az év végéig nyújtsanak 40 millió dolláros (mintegy 9 milliárd forintos) segítséget az egészségügyi szállítások fedezésére, és további 20 millió dollárral járuljanak hozzá az egészségügyi minisztériumnak a gázai és ciszjordániai daganatos betegeket fogadó kelet-jeruzsálemi kórházakkal szembeni adóssága törlesztéséhez.

A Gázai övezet ellen július 8-án kezdett izraeli offenzívában már legalább 95-en vesztették életüket és több mint 500-an sebesültek meg. "Egy menekülttáborban megrongálódott egy kórház, három klinika és egy vízsótalanító telep. További légicsapások és rakétatámadások várhatók" - közölte a WHO.

A ENSZ szakosított szervezete szerint a Gázai övezetben az egészségügyi minisztériumnak mindössze tíz napra elegendő üzemanyagkészlete van a kórházaknak, és gyakori az áramszünet. Az egészségügyi dolgozók fele az elmúlt hónapokban nem kapta meg a fizetését, és többen így nem tudják tovább vállalni a munkát.

A WHO szerint a tárca, amelynek adóssága meghaladja a 250 millió dollárt, nem képes biztosítani a szükséges gyógyszerkészleteket. A kórházakban a múlt héten leállították a halasztható műtéteket, és kizárólag életmentő beavatkozásokat végeznek. Ala Alwan, a WHO regionális igazgatója közölte: a helyzet hasonló a 2008-2009-es, illetve 2012-es gázai helyzethez, amikor szintén kimerültek a készletek és gyógyszerhiány volt, és az egészségügyi ellátás összeomlásának veszélye fenyegetett.

Híradó/MTI

Szíria - Hatvanezren menekültek el az ország keleti városaiból

Az al-Kaida szíriai szárnya, az an-Nuszra Front, valamint az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) között folyó harcok szombaton hevesebbé váltak. Deir ez-Zór kelet-szíriai tartomány városaiból több mint 60 ezer ember menekült el.

Több mint 60 ezer ember menekült el a rivális dzsihádista csoportok heves harcai elől az utóbbi napokban Deir ez-Zór kelet-szíriai tartomány városaiból - jelentette szombaton este az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet.

Az al-Kaida szíriai szárnya, az an-Nuszra Front, valamint az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) között folyó harcok szombaton hevesebbé váltak annak ellenére, hogy Ajman az-Zavahri, az al-Kaida vezetője felszólította őket a harc beszüntetésére. A szembenállók harcában január óta már több ezren meghaltak.

Zavahri pénteken a világhálón közzétett és az an-Nuszra élén álló Abu Mohamed al-Dzsuláninak szóló hangüzenetében parancsot adott arra, hogy a front valamennyi tagja azonnal szüntesse be a többi dzsihádista elleni harcot. Arra buzdította al-Dzsulánit, hogy szentelje magát az iszlám ellenségei, elsősorban a Baasz párt hívei, a síiták, valamint az ő szövetségeseik elleni küzdelemre.

A Baasz párthoz tartozik Bassár el-Aszad szíriai elnök is. Az al-Kaida radikális szunnita szervezet, amely eretneknek tartja a síita muzulmánokat, beleértve a Szíriával szomszédos Irakból és Libanonból érkező, az Aszad-párti erők oldalán harcoló önkénteseket.

Forrás: Híradó/MTI

Libanon - Izrael se szó, se beszéd, bombázni kezdett a határon

Izraeli harci gépek légitámadást hajtottak végre hétfő este Libanonban, a szíriai határ közelében – jelentette a libanoni állami hírügynökség és biztonsági források. Az izraeli hadsereg nem tagadta, de nem is erősítette meg a két légicsapás tényét.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a gépek mit vettek célba, és pontosan hol (egy forrás szerint Nabi-Sít falu mellett), csak annyi bizonyos, hogy hegyek között támadtak.

Izrael részéről csak egy meg nem nevezett biztonsági forrás nyilatkozott az ügyben, és azt mondta, hogy „északon [Libanonban] szokatlanul aktív légierő-tevékenység volt”.

Fegyverkonvojokra lő Izrael?

Libanon keleti határán nagy a csempészforgalom. Az izraeli légierő az utóbbi két évben rendszeresen hajtott végre légicsapásokat a térségben, és libanoni biztonsági források szerint feltételezhető, hogy a célpontok általában teherautók, amelyek fegyvert szállítanak az Irán- és Damaszkusz-barát Hezbollah libanoni síita szervezetnek, amellyel Izrael patthelyzettel végződő háborút vívott 2006-ban.

Forrás: Magyar Nemzet