Évfordulók - Január 1.

A magyarok beveszik Cornetto városát

(1349)

Lackfi István erdélyi vajda és Wolfhardt Konrád kapitány serege sikeresen ostromolta meg Corneto városát. Az első nápolyi hadjárat végül a pestisjárvány kitörése miatt szakadt félbe, azonban az elfoglalt területen maradtak magyar helyőrségek. Lackfi és Wolfhardt számos csatában mutatták meg bátorságukat.

Habsburg Albertet magyar királlyá koronázzák Székesfehérvárott

(1438)

Megszületik Edmund Burke angol író, esztéta, államférfi

(1729)

Megalapítják a nagyszombati jezsuita kollégiumot

(1562)

I. Ferdinánd e napon aláírja a nagyszombati jezsuita kollégium alapítólevelét. Április 23-án érkezik az első jezsuita szerzetes Nagyszombatra, májusban megnyílik az iskola három osztállyal.

Sopront és környékét hivatalosan átadják a magyar hatóságoknak

(1922)

A trianoni békeszerződés alapján Sopront és környékét a későbbi ún. Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélték. A városban azonban hazafias tüntetések kezdődtek, amelyeknek eredményeként az antant népszavazást rendelt el Sopron és közvetlen környékének hovatartozását illetően. 

Az 1921. december 14-16-án megtartott szavazáson a lakosság kétharmad része Magyarországra szavazott. Innen ered a kitüntető jelző: Civitas fidelissima - a leghűségesebb város. 1922. január 1-jén Sopront az antant képviselői hivatalosan is átadták a magyar hatóságoknak. A kormány 2001-ben december 14-ét a Hűség napjává nyilvánította.

Évforduló - December 18.

Habsburg Albertet választják meg Magyarország királyának

(1437)

1437. december 18-án választották meg Magyarország királyának V. Albert osztrák főherceget, Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) vejét, az első Habsburgot, aki fejére tehette a Szent Koronát.

Megszületik Esterházy Miklós József herceg

(1714)

Katonai nevelésben részesült.  1741-ben ezredesként önálló huszárezred parancsnoka, 1744-ben ennek tulajdonosa lett. Két évvel később követ a drezdai tárgyalásokon, 1747-ben vezérőrnaggyá, 1753-ban az addigi Andrássy-gyalogezred tulajdonosának nevezték ki. 1757-ben altábornagyi rangban elnyerte a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét.

1762-től Sopron vármegye főispánja, majd főkamarás. 1764 táborszernagy, majd a Magyar Nemesi Testőrség kapitánya. 1765-ben tüntették ki az aranygyapjas renddel és a Mária Terézia-rend parancsnoki keresztjével. 1770-től tábornagy. Az osztrák örökösödési és a hétéves háború hőse, különösen a kolini csatában hívta föl magára a figyelmet, ahol 3 lovat lőttek ki alóla.

Ő építette Eszterházát Sopron-megyében (1766—1769.) Galántán 1760-ban színtársulatot alapított, melynek gr. Morzin, ennek halála után Haydn József volt az igazgatója. 1763-ban olasz társulatot szervezett a kismartoni kastély termében. 1765-ben Eszterházán színházat épített, amely 200 személy befogadására volt alkalmas. 

Katolikus Lexikon/ Magyar Színművészeti Lexikon

Megszületik Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd trónörökös

(1863)

December 18. - Királlyá választják V. Habsburg Albert herceget

1437. december 18-án Albert herceget, Zsigmond király leányának, Erzsébetnek a férjét az országnagyok Pozsonyban választják meg. Magyar királyként 1439-ig uralkodott, s eltörölte az I. Zsigmond által bevezetett újítónak számító intézkedéseket:

- mentesítette az egyházakat az adófizetéstől, 

- megszüntette az egyházi javadalmak világi kézre juttatását, 

- kikötötte, hogy a királyi jövedelmek kezelését nem bízza külföldiekre s az országnagyok nélkül nem dönt a tisztségek betöltéséről, 

- elrendelte, hogy a királyi jogokat és a korona jogait csak az országnagyok hozzájárulásával lehet elidegeníteni. 

Forrás: Múlt-kor