Egyesült Államok - A beismertnél kegyetlenebbek voltak a CIA módszerei

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az általa elismertnél "sokkal kegyetlenebb" módszereket alkalmazott az al-Kaida feltételezett tagjaival szemben, a "fokozott vallatások" során, ezekkel kapcsolatban rutinszerűen félrevezette a kormányzatot és a kongresszust, a kínzás ráadásul nem volt hatékony információszerzési eszköz a terrorelhárításban - állapítja meg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága kedden ismertetett jelentésében.

A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.

A foglyokat több hetes alvásmegvonással, pofozással, falhoz láncolással, a mennyezetre meztelenül való felfüggesztéssel, szűk helyre való bezárással, alsó beöntéssel, jeges fürdővel, szexuális erőszakkal és halállal való fenyegetéssel, valamint több mint három személy esetében a vízbe fojtás imitálásával vallatták.

Ez utóbbi eljárást például Hálid Sejk Mohameddel szemben, aki a 2001. szeptember 11-i terrortámadások állítólagos kitervelője volt, és aki 2002-ben lefejezte Daniel Pearl amerikai újságírót, 183 alkalommal alkalmazták. A vallatás többeknek pszichikai károsodást okozott.

A módszerek egy részét az igazságügyi minisztérium jogászai - egyebek között a vízbefojtás imitálását is - jóváhagyták, másokat nem. A kínzás néha annyira kegyetlen volt, hogy az CIA alacsonyabb beosztású alkalmazottjai kezdeményezték annak felfüggesztését, ám vezetőik a folytatásra utasították őket. Az ügynökség több tagja megkérdőjelezte a kegyetlen módszerek célravezetőségét és törvényességét, de a központ nem engedett.

A jelentésből kiderült, hogy a vallatási eljárás végrehajtóit 80 százalékban megbízási szerződéssel alkalmazták, az eljárásokat két külső pszichológus dolgozta ki (akiknek a cége 80 millió dollárt számlázott a kormánynak), hogy a CIA többnek is nyomát vesztette a 119 fogolyból, és hogy közülük többeket tévedésből fogtak el, zsarolási szándékkal vagy más rabok koholt vádjai alapján tartottak fogva.

Dianne Feinstein demokrata párti bizottsági elnök szerint a CIA és más hivatalos személyek Bush elnököt, Dick Cheney alelnököt, Donald Rumsfeld védelmi és Colin Powell külügyminisztert is félrevezették a módszerekkel kapcsolatban.

"A fogalom bármely mindennapi értelmezése szerint a CIA foglyait megkínozták" - jelentette ki Feinstein.

Barack Obama elnök a dokumentum közzétételét követően azonnal elítélte "az amerikai értékekkel összeegyeztethetetlen" módszerek alkalmazását, amelyek szerinte nem szolgálták sem a szélesebb értelemben vett terrorelhárítási erőfeszítéseket, sem az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket. Obama közleményében leszögezte, hogy elnökként meg fogja akadályozni az eljáráshoz való visszatérést. (...)

John Brennan, a CIA jelenlegi igazgatója nyilatkozatban ismerte el, hogy a titkos fogva tartások és a vallatások során követtek el hibákat, de vitatta az általa "hiányosnak és szelektívnek" nevezett jelentésnek azon megállapítását, miszerint a program ne lett volna hatékony. Azt állította, hogy annak segítségével merényleteket sikerült megakadályozni.

Ezzel ellentmondott a vizsgálat azon, 20 eseten alapuló állításának, miszerint a kínzásnak nem volt szerepe a terrorista merényletek leleplezésében, az al-Kaida vezetőinek elfogásában - de még Oszama bin Laden felkutatásában sem.

A szenátusi bizottság szerint a kínzás hatékonyságával kapcsolatos állítások még a CIA belső dokumentumainak is ellentmondtak.

Brennan azt is tagadta, hogy elődjei szándékosan és szisztematikusan félrevezették volna az ország vezetését, és hangsúlyozta, hogy a CIA vezetőjeként számos intézkedést hozott az "intézményi hiányosságok" korrigálására.

Volt CIA-vezetők és több republikánus párti szenátor szerint a jelentés, amelynek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban Washingtonban az utolsó percig folytak a kulisszák mögötti csatározások, "mazsolázott" a bizonyítékok között azzal a céllal, hogy egy előre elhatározott következtetésre jusson. George Tenet, volt CIA-igazgató ismételten azt állította, hogy az eljárás több al-Kaida-vezető elfogásához vezetett, és "több ezer amerikai életét" mentette meg.

A kedden nyilvánosságra hozott dokumentum a CIA 6 millió iratán és egy 40 millió dollárt felemésztő, öt évig tartó vizsgálódáson alapuló, 6700 oldalas szenátusi jelentésnek mintegy félezer oldalas, cenzúrázott kivonata. A jelentést 25 évre titkosították. A dokumentum nyilvánosságra hozatalát megelőzően megerősítették az Egyesült Államok külföldi képviseleteinek, bázisainak és egyéb létesítményeinek őrizetét.

George W. Bush 2002-ben titkos határozatban hagyta jóvá a CIA eljárását, amelyet az elnök "humánusnak" és törvényesnek nevezett, és amelyről először csak 2006-ban kapott jelentést. Annak az évnek a szeptemberében elrendelte a titkos börtönök bezárását és a foglyoknak a guantánamói fogolytáborokba történő szállítását.

A vízbe fojtást imitáló eljárás (waterboarding) alkalmazását már 2003-ban leállították, de a többi kényszervallatási módszert csak Barack Obama 2009-ben történt hivatalba lépését követően szüntették meg. A CIA 2005-ben megsemmisítette a kínvallatásokról készült videofelvételeket.

Híradó/MTI

Egyesült Államok - 17 állam nyújtott be keresetet Obama bevándorlásügyi intézkedései ellen

Az elnöki terv "lábbal tiporja" az amerikai alkotmányt

Keresetet nyújtott be Barack Obama amerikai elnök bevándorlásügyi intézkedései ellen szerdán 17 szövetségi állam, törvénytelennek nevezve az Obama által nemrég aláírt két memorandumot, amely törvényes státust és munkavállalási engedélyt biztosít csaknem 5 millió illegális bevándorló számára.

A lépésről Gregg Abbott texasi főügyész tájékoztatta a sajtót, azt hangoztatva, hogy az elnöki terv, amelyet Obama november második felében jelentett be (miután a reform elfogadását megakadályozta képviselőház republikánus többsége), "lábbal tiporja" az amerikai alkotmányt.

"Az elnök lemond arról a kötelességéről, hogy a kongresszus által kellő rendben elfogadott törvények végrehajtása felett őrködjön, és át akarja írni a bevándorlási törvényeket, amire nincs felhatalmazása" - indokolta lépésüket a texasi főügyész, akit novemberben az állam kormányzójává választottak.

A keresethez Texason kívül több, a republikánusok bástyájának számító állam is csatlakozott, mint például Alabama, Idaho, Mississippi vagy Utah. (...)

Híradó

Szíria - Újabb amerikait végzett ki az Iszlám Állam

Vasárnap jelent meg egy videó egy dzsihadista weboldalon, amelyen egy brit akcentussal beszélő férfi kivégzi Peter Kassig amerikai állampolgárt, aki 2013 októbere óta volt az Iszlám Állam fogságában.

Az Iszlám Állam nevezetű szélsőséges terrorszervezet vasárnap tett közzé egy tizenöt perces videót, amelyen egy amerikai túszt, Peter Kassiget végzik ki, ezzel intézve figyelmeztetést Amerika, Nagy-Britannia és egyes síita államok számára, írja a Reuters.

A videó konkrétan nem mutatta a lefejezés pillanatát, azonban látható volt a cselekedetet végrehajtó férfi lába mellett a levágott fej. A végrehajtó brit akcentussal a következőket mondta: "Ez itt Peter Edward Kassig, egy amerikai állampolgár."

Kassig huszonhat éves volt. Korábban katonaként szolgált, majd humanitárius munkát végzett Szíriában egy 2012-ben általa alapított szervezet keretein belül, mesélte az áldozat családja. 

Szülei elmondása szerint 2013 októberében éppen a szíriai Deir al-Zor felé tartott, amikor a dzsihadisták túszul ejtették. A fogság alatt áttért az iszlám hitre, és ennek keretében egy új nevet is felvett, amely az Abdulrahman lett.

Kassig az ötödik nyugati, akit az Iszlám Állam végzett ki brutálisan két amerikai újságíró és két brit segélymunkás mellett.

A videón az amerikai állampolgár mellett több embert is kivégeznek, köztük a szíriai rezsim néhány pilótáját és tisztségviselőjét. 

A kivégzést végrehajtó dzsihadista Barack Obama amerikai elnöknek is üzent: "Ma Bassár el-Aszad katonáit mészároljuk le, holnap pedig az ön katonáit."

Kitekintő

Egyesült Államok - Két államban és Washingtonban a marihuána legalizálásáról is szavaznak

A legalizálás mellett korteskedik a Soros György támogatta, Drogpolitikai Szövetség is...

Két évvel az után, hogy Colorado és Washington államban élvezeti cikként legalizálták a marihuánát, a jövő keddi "félidős" amerikai kongresszusi választások alkalmával Oregonban, Alaszkában és az amerikai fővárosban referendumot tartanak ugyanerről.

A vitázó felek egyetértenek abban, hogy a népszavazások jelentősen befolyásolhatják a marihuánafogyasztás liberalizálásának kérdését. A legalizálás hívei 2016-ban a legnépesebb amerikai államban, Kaliforniában kívánnak népszavazást kiíratni erről.

A The Washington Post szerint az amerikai politikai gondolkodásmód változása a marihuánaélvezet legalizálása irányába hat. A republikánusok között például megerősödött a libertáriusok mozgalma, amely kiáll a kannabisz dekriminalizálása mellett, a demokraták pedig, akiket politikai ellenfeleik gyakran bírálnak azért, hogy kesztyűs kézzel bánnak a bűnözéssel, egyre kevésbé érzik kockázatosnak, hogy egyebek között a börtönök túlzsúfoltságával és a bűnüldöző szervek alulfinanszírozottságával és túlterheltségével érveljenek a tiltás feloldása mellett.

A legalizálás híveinek oldalán országos csoportok korteskednek - Oregonban például a Soros György támogatta, New York-i központú Drogpolitikai Szövetség.

Ha a népszavazás a legalizálás mellett dönt, Alaszkában egy uncia (28,35 gramm) marihuána és hat növény, Washingtonban két uncia és hat növény, Oregonban pedig nyolc uncia és négy növény magáncélú birtoklását teszik majd lehetővé. Floridában - a déli államok közül elsőként - arról szavaznak majd, hogy engedélyezzék-e a kannabisz gyógyászati célú alkalmazását.

A marihuánával kapcsolatos, enyhülő amerikai kormányzati magatartást jól jellemzi, hogy Barack Obama januárban a The New Yorker magazinnak nyilatkozva kijelentette: az nem veszélyesebb az alkoholnál. Az elnök elismerte, hogy gyerekként maga is kipróbálta a "füvet", és hogy a kannabisz szívása "rossz szokás", de hangsúlyozta, hogy az emiatt kiszabott büntetések aránytalanul nagy mértékben sújtják a szegény afroamerikai és a spanyol ajkú fiatalokat.

Úgy vélekedett, folytatni kellene a marihuána legalizálását, ám álláspontja szerint "feltehetően túloznak" azok, akik azt állítják, hogy a marihuána legalizálása egy sor társadalmi problémát is megoldana.

Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter tavaly augusztusban olyan állásfoglalást tett közzé, amely szerint a szövetségi törvény értelmében a marihuána ugyan továbbra is illegális marad az Egyesült Államokban, de a szövetségi kormány nem lép fel Colorado és Washington állam ellen, ahol engedélyezték e könnyű drog élvezeti cikként történő forgalmazását.

A két állam által elfogadott törvények megtorpedózása helyett a szövetségi hatóságok inkább a drogbefolyásoltság alatt történő járművezetést, a marihuánának a fiatalkorúak közötti terjesztését, a szervezett bűnözők általi csempészését és a közterületen történő termesztését üldözik az eddiginél szigorúbban. A szövetségi állam ugyanakkor fenntartja magának azt a jogot, hogy megpróbálja érvényteleníteni a helyi jogszabályokat, ha a hatóságok ismétlődő törvénysértéseket állapítanak meg.

Az Egyesült Államokban eddig 19 állam és a szövetségi fővárost magában foglaló Columbia kerület legalizálta valamilyen formában a marihuána használatát, nagy többségében csak gyógyászati célokra.

Híradó/MTI

Egyesült Államok - Kemény bírálatot kapott Netanjahu a Fehér Házból

A Fehér Ház szóvivője sem vitatta az publikált kifejezések hitelességét

Egy hivatalosan egyelőre meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselő az The Atlantic című magazinnak nyilatkozva "gyávának" minősítette Netanjahut.

"Netanjahuval kapcsolatban az a jó, hogy fél háborúkat indítani" - fejtette ki a meg nem nevezett illetékes A válság az amerikai-izraeli kapcsolatokban című írásban.

"Az a rossz vele kapcsolatban, hogy semmit sem hajlandó tenni annak érdekében, hogy elsimítsa az ellentéteket a palesztinokkal vagy a szunnita arab államokkal. Az egyetlen dolog, ami érdekli, az az, hogy megvédje magát a politikai vereségtől" - nyilatkozott névtelenül az illető.

"Ő nem egy (Jichák) Rabin, ő nem egy (Ariel) Saron, és egész biztosan nem egy (Menáhem) Begin. Nincs benne mersz" - tette hozzá.

Az írás szerzője szerint amerikai hivatalos személyek az elmúlt évek során "makacsnak", "rövidlátónak", "reakciósnak", "tompának", "hangoskodónak", "nagyképűnek" és "aspergeresnek" (Asperger-szindrómásnak) írták le az izraeli vezetőt.  Jeffrey Goldberg szerint a kétoldalú kapcsolatok a jövő heti "félidős" amerikai választások után tovább romolhatnak, és elérhetik a mindenre kiterjedő válság szintjét. A szerző úgy vélekedetett, hogy egy Iránnal megkötendő nukleáris megállapodás további súrlódásokhoz vezethet.

A The Atlantic szerint egyébként Netanjahu "leírta" az Obama-kormányt és közvetlenül a kongresszussal szándékozik egyezkedni, ahol a keddi választások után feltételezhetően a képviselőház után a szenátusban is a republikánusok kerülnek többségbe.

Josh Earnest (a Fehér Ház szóvivője), aki nem vitatta az  újságíró által publikált kifejezések hitelességét, kijelentette: a Fehér Házban nem történtek erőfeszítések annak megállapítására, hogy kik nyilatkozhattak így Goldbergnek.

John Boehner, a képviselőház elnöke sürgette, hogy az elnök "tegyen rendet a háza táján" és ítélje el a kijelentést. Az incidens kiváltotta más republikánus politikusok és zsidó vezetők bírálatát is.

Kongresszusi források szerint az elnöki hivatal több, a kétoldalú kapcsolatokban jártas politikusnak is jelezte: a sértő kijelentés nem a Fehér Háztól ered. Amerikai sajtóértesülések szerint ez azt jelentheti, hogy a forrás az amerikai külügyminisztérium lehetett. (...)

Obama és Netanjahu viszonya évek óta feszült. Az izraeli kormányfő többször is bírálta az amerikai elnököt az Iránnal és a palesztinokkal kapcsolatos politikája miatt. Az ellentétek a Gázai-övezet elleni izraeli katonai csapások idején és az izraeli-palesztin béketárgyalások nyomán éleződtek ki igazán, amikor John Kerry amerikai külügyminisztert izraeli hivatalos személyek részéről számos támadás érte.

Híradó/MTI nyomán

Miért örülnek ők ennyire a skót függetlenségi népszavazás bukásának?

Barack Obama amerikai elnök, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Parlament (EP) két legnagyobb frakciójának elnökei és több európai ország állam- és kormányfője sietett ünnepelni a skót függetlenségi népszavazás bukását.

Ismert, a skót népszavazás végeredménye nagyjából hozta az elemzők elvárásait. A londoni fenyegetőzéstől és ígérgetéstől sem mentes kampány során gazdasági és érzelmi érveket is felhoztak – főleg az olajon, a fonton és a brit államadósság megosztásán vitáztak –, végül magabiztos, de nem elsöprő többséggel az egységpártiak nyertek. Alex Salmond skót miniszterelnök megtörten közölte, hogy elfogadja az eredményt (az MNO percről percre követte az eseményeket, tudósításunkat ide kattintva érheti el), sőt lemondási szándékát is bejelentette.

Fellélegezhetett így David Cameron brit miniszterelnök, aki számára a skót függetlenedés – sokak szerint – egyenes út lett volna a bukáshoz. A függetlenségi remények meghiúsulása után ugyanakkor Cameron gyorsan átértékelte a decentralizációt ígérő korábbi londoni megszólalásokat, és kijelentette: ha a skótok nagyobb önrendelkezést kaphatnak, akkor az bizony az angoloknak is jár – ha viszont ténylegesen lépéseket is tesz ebbe az irányba, azzal komolyan lelassíthatja a belengetett decentralizációt.

Cameron keresztbe fekszik

Egedy Gergely történész szerint Cameron ugyan nem mondta ki, hogy külön angol parlament létrehozását tervezné, de kijelentette, hogy „határozott választ” igényel „az angol törvényekre angol szavazatok” kérdése. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára hozzátette: „A kérdés az, hogy ez hogyan valósul meg, mert például ha felállítanának egy külön angol parlamentet, akkor Anglia Egyesült Királyságon belüli túlsúlya miatt az teljesen elnyomná a westminsteri (brit) parlamentet. Mindazonáltal a nagyobb angol önrendelkezés felvetését egyesek úgy értelmezik, hogy Cameron lassíthatja a skótoknak tett ígéret megvalósítását, mert az angol önrendelkezés kidolgozása roppant bonyolult.”

Nem sokkal a végeredmény péntek reggeli kihirdetése után özönleni kezdtek a vállveregetések és dicséretek a skót választópolgároknak, mondván, jól döntöttek, hogy nem akarnak elszakadni Nagy-Britanniától.

Örvendeznek

Az elsők között az unió és a NATO potentátjai siettek gratulálni: Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke megkönnyebbüléssel fogadta a skóciai népszavazás eredményét; az Európai Unió néppárti és szociáldemokrata képviselőcsoportjainak elnökei is „melegen üdvözölték” a döntést, csakúgy mint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint „ez az eredmény kedvező az egységes, nyitott és erősebb Európa számára, amelyért a bizottság is kiáll”. Barack Obama amerikai elnök gratulált pénteken Skóciának a „szenvedélyes, mégis békés” referendumhoz és annak eredményéhez, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár pedig üdvözölte David Cameron népszavazást követően tett kijelentését, „mely szerint az Egyesült Királyság a jövőben is egységes marad”.

Árnyékot vet

Schulz ugyanakkor arról is beszélt, hogy a népszavazás mintaszerű demokratikus eljárás volt, az Európai Uniónak pedig nem feladata beleszólni tagállamai belső ügyeibe, így abba sem, hogy milyen helyzetben legyen Skócia Nagy-Britanniában. Ezzel viszont némiképp ellentétes lehet, hogy nem olyan régen maga Barroso is beszállt az ijesztgetéskampányba, amikor azzal fenyegette meg a skótokat, hogy az Európai Unió évekig előszobáztathatja őket, mielőtt újra uniós tagállammá válhatnak – így egyébként nem sokkal maradt le Rasmussentől, aki pedig Skócia NATO-tagságának elvesztésével riogatott.

Prága, Madrid örül

Az Shulz szavaiból is levezethető, hogy uniós szinten miért lelkesedtek Nagy-Britannia fenntartásáért – mint mondta, „az EU-nak éppen elég gond a 28 tagország közösségének egyben tartása” –, ahogy a NATO is az egyik legerősebb tagállama, Amerika megbízható szövetségese, Nagy-Britannia stabilitásában érdekelt.

Ugyanakkor a híradások a cseh és a spanyol kormányfő gratulációját is az elsők között hozták le, akik szintén alapvetően az európai értékek, a közös Európa és a stabilitás szentséges eszméjébe csomagolva üdvözölték a birodalom egyben maradását.

Katalóniától az esélyt is elvennék

Az, hogy a spanyol miniszterelnök örömmel fogadta a skótok döntését, teljesen érthető: Katalónia parlamentje ugyanis szombaton tárgyalja a hasonló témájú, a Spanyolországtól történő elszakadásra rákérdező referendum kiírását. Mariano Rajoy spanyol kormányfő sietett leszögezni: a skótok jól döntöttek, és azáltal, hogy Nagy-Britannia részei maradtak, „elkerülték a súlyos gazdasági, társadalmi, intézményi és politikai következményeket”. Artur Mas katalán miniszterelnök viszont továbbra is elszánt; mint mondta, a skót népszavazás eredménye nem befolyásolja a katalán függetlenségi törekvéseket, a katalánok továbbra is arra készülnek, hogy november 9-én megtartják a tervezett referendumot – Madrid ugyanakkor alkotmányossági kifogásokkal készül a népszavazás kiírásának megakadályozására, így még korántsem biztos, hogy Katalóniának egyáltalán lesz esélye véleményt nyilvánítania a saját sorsáról.

Sobotka nyíltan beszélt

Míg a spanyol miniszterelnök közvetlenül nem célozgatott a skót népszavazás és hazájának kisebbségei közti relációkra, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök nem is rejtette véka alá, mitől félt. Mint mondta, „Nagy-Britannia szétesése nacionalista hullámot váltott volna ki, amely a következő években egy sor további európai államot destabilizált volna”. Bár Csehországban a világháború utáni brutális etnikai tisztogatásnak köszönhetően a korábbi csaknem hárommillió németből nem sok maradt, és azok autonómiája is erősen korlátozott; ugyanakkor a mai napig érvényben vannak azok a Benes-dekrétumok, amelyek háborús bűnösnek mondják ki – a magyarok mellett – az összes németet is; nem mellesleg a mai napig heves reakciókat vált ki a csehekből akárcsak a diszkriminatív törvények megkérdőjelezése is.

Ami a székelyeket illeti…

A Sobotka által is említett dominóeffektusra sokan alapoztak Székelyföldön is, valószínűleg ők nem osztoznak a cseh kormányfő örömében. Ugyanakkor a skót függetlenség bukása a román elitet is felbátorította az agresszívabb véleményformálásra: alig néhány órával a népszavazás eredményének közlése után Victor Ponta román miniszterelnök interjút adott az Adevarul című napilapnak, amelyben annak a véleményének adott hangot, hogy a székely autonómiával kapcsolatos elképzelések túlmennek minden határon. A kormánypárti PSD szenátora ennél is ellenségesebb volt, mint mondta, „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan” cél az autonómia. A legmesszebb azonban Andreea Paul, a román ellenzéki PDL első alelnöke ment: kijelentette, hogy az RMDSZ autonómiatervezete nem csak alkotmány- és Európa-ellenes, hanem mindemellett szélsőséges nézőpontot tükröz és gyűlöletet szít.

Magyar Nemzet

Egyesült Államok: "Ne jöjjenek ide, kérem!"

Barack Obama amerikai elnök felszólította szerdán a közép-amerikai országok lakosságát, hogy ne küldjék gyerekeiket az Egyesült Államokba, mert kevéssé valószínű, hogy ott maradhatnak.

Október óta 57 ezer közép-amerikai gyerek érkezett illegálisan az Egyesült Államokba Mexikón keresztül. Barack Obama a probléma sújtotta egyik szövetségi államban, a Mexikóval határos Texasban tett látogatást. Az amerikai elnök sürgette a washingtoni kongresszust, hogy hagyja jóvá annak a 3,7 milliárd dollárnak a kiutalását, amelyet kormánya kért az előző nap a válság megoldására. A republikánus pártiak nem akarnak eleget tenni a kérésnek.

Obama: Nyitott vagyok

Miután találkozott az állam kormányzójával, a republikánus Rick Perryvel, Obama azt mondta: nyitott arra a javaslatra, hogy a Nemzeti Gárda tagjaival megerősítsék a határ őrizetét, de figyelmeztetett, hogy ez csak egy darabig jelentene megoldást.

Magyar Nemzet/MTI

Egyesült Államok - Washington visszafordítja az illegálisan bevándorolt közép-amerikai kiskorúak többségét

Azok a kiskorúak kaphatnak menedékjogot, akik családi erőszak áldozatai. Akik a bűnbandák vagy a szegénység elől keresnek menedéket, azokat várhatóan hazatoloncolják.

Nem maradhat az Egyesült Államokban azoknak a közép-amerikai kiskorúaknak a többsége, akik hivatalos okmányok és szülői kíséret nélkül vándoroltak be az ország területére - jelentette ki Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője.

Earnest helyi idő szerint hétfői washingtoni sajtótájékoztatóján "valószínűtlennek" nevezte, hogy az Egyesült Államokba érkezésük után eljárás alá vont gyerekek többsége megfelelhet azoknak a követelményeknek, amelyek alapján menekültstátust kaphatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs jogi alapjuk az országban maradni - hangoztatta Earnest.

Bevándorlásügyi szakértők szerint a szóban forgó gyerekek közül valószínűleg csak azok kaphatnak menedékjogot, akik családon belüli erőszak áldozatai. A többieket, akik elsősorban a bűnbandák tevékenysége vagy a szegénység miatt menekültek el otthonról, minden bizonnyal haza fogják toloncolni.

Barack Obama amerikai elnök kormánya kedden terjeszti a kongresszus elé azt a tervezetet, amely a közép-amerikai gyerekáradat miatt a déli határon kialakult válság megoldását célozza. A kormány egyebek mellett több befogadóközpontot akar építeni, valamint növelni szeretné a bevándorlási, illetve menekültügyi kérdésekben illetékes bírák és tisztségviselők számát, hogy felgyorsítsa a menedékkérelmek elbírálását és az illegális bevándorlók hazatoloncolását.

A hatóságok tavaly október óta már több mint 52 ezer - zömmel Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból érkező - kiskorút tartóztattak fel a mexikói-amerikai határon való illegális átlépés közben. Az ENSZ tisztségviselői kedden reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok menekültként kezeli azt a több tízezer közép-amerikai bevándorlót, akik a fegyveres konfliktusok miatt hagyták hátra hazájukat.

Híradó/MTI

Norvégia - Amerikai "fejmosás" Obama Nobel-békedíja miatt

A Fehér Ház megfeddte a norvég diplomáciát 2009-ben, amikor értesült arról, hogy Barack Obama amerikai elnöknek ítélték oda a Nobel-békedíjat - idézte fel csütörtökön egy norvég diplomata az eseményeket a Dagens Naeringsliv című oslói lapban.

"Az ENSZ-nél norvég nagykövetként eltöltött napjaim közül az volt a legkínosabb, amikor kihirdették, hogy Barack Obama amerikai elnök kapja a Nobel-békedíjat" - hangsúlyozta Morten Wetland, aki 2008 és 2012 között képviselte a skandináv országot a világszervezetben. "Washingtonban lévő kollégámat kifejezetten megdorgálta Rahm Emanuel, Obama akkori kabinetfőnöke. Még a talpnyaló szó is elhangzott" - tette hozzá a diplomata.

Wetland elmondta: ő maga nem volt a jelenet szemtanúja, kétségtelen azonban, hogy akkoriban kínosan feszélyezett légkör uralkodott Washingtonban Obama Nobel-békedíja miatt. Sokan úgy vélték, hogy a Fehér Ház vezetője elnökségének túlságosan korai szakaszában kapta meg a rangos elismerést.

"Úgy vélem, mindenki tudni akarta, mi állt a díjat odaítélő norvég bizottság döntésének hátterében. Amikor azonban az ENSZ New York-i székházába siettem, senki nem beszélt róla. Ez azért volt furcsa, mert az ENSZ a csevegés igazi központja. S amikor rákérdeztem a témára, az emberek csak a cipőjük orrát bámulták" - magyarázta Wetland.

A norvég parlament által kinevezett öttagú bizottság Obama Nobel-békedíjának odaítélését azzal indokolta, az amerikai elnök arra törekszik, hogy megszabadítsa a világot a nukleáris fegyverektől, harcol a globális felmelegedés ellen, támogatja az ENSZ munkáját és a multilaterális diplomáciát, valamint "reményt" ad népének. A döntést azonban sokan bírálták, úgy vélve, hogy az elsietett: hiszen Obama még csak alig néhány hónapja elnök, országa továbbra is két háborút folytat (Irakban és Afganisztánban), és törekvéseiből egyelőre nem sokat tudott megvalósítani. Obamát ráadásul a jelölési határidő előtt csupán 12 nappal iktatták be hivatalába, és maga az amerikai elnök is igencsak meglepődött, amikor értesült a bizottság döntéséről.

Forrás: Híradó/MTI 

Szíria - A felkelők légvédelmi fegyvereket sürgetnek Washingtontól

A szíriai felkelőknek olyan fegyverekre van szükségük, amelyekkel semlegesíteni tudnák az Aszad-rezsim légierejének támadásait - jelentette ki szerdán Washingtonban Ahmad al-Dzsarba.

A Szíriai Ellenzéki Koalíció elnökének szavai szerint ezekre az eszközökre az erőegyensúly megteremtéséhez lenne szükség, ami utat nyithatna a szíriai válság politikai rendezése előtt.

Dzsarba, aki washingtoni látogatása során találkozik majd Barack Obama elnökkel és John Kerry külügyminiszterrel is, Homsz városának a szíriai felkelők általi szerdai feladásával kapcsolatban kijelentette, hogy a háború nem egy város elfoglalásáról vagy elvesztéséről szól, hanem az egész, immár három éve tartó konfliktusról.

Forrás: Híradó/MTI

Ukrajna - Nagyszabású hadműveletbe kezdett a hadsereg

Ukrán hadművelet indult hajnalban Szlovjanszk visszafoglalására, mely során oroszbarát szakadár fegyveresek lelőtték az ukrán erők két katonai helikopterét. Eközben Washingtonban és Berlinben Angela Merkel és Barack Obama találkozójára készülnek, melynek fő témája Ukrajna lesz majd.

Az ukrán hadsereg nagyszabású hadműveletet indított péntek hajnalban az oroszbarát szakadár fegyveresek által ellenőrzött, kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, és egy ukrán szakértő szerint visszafoglalta a város nagy részét. (Ismert egy hete itt tartják fogva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai megfigyelőinek egy csoportját.)

Dmitro Timcsuk, a kijevi Katona-politikai Kutatások Központjának vezetője Facebook-oldalán arról számolt be, hogy az ukrán katonák felszámolták a szakadárok városszéli közúti ellenőrző pontjait, és ellenőrzésük alá vonták a televíziós központot.

Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség legfrissebb híre szerint reggel hét órára (magyar idő szerint hat órára) a műveletben részt vevő ukrán helikopterek befejezték köröző repülésüket a Donyecktől mintegy száz kilométerre északra fekvő város felett, és a településen egyelőre csönd honol.

Egyre aktívabbak az orosz hírszerzők

Megélénkült az orosz hírszerzés félig nyílt és titkos információszerző tevékenysége hazánkban az ukrajnai válság nyomán – értesült a Magyar Nemzet katonai forrásból. Mivel olyan ütközőzónában vagyunk , ahol egymás titkait igyekeznek kifürkészni a nyugati és a keleti nagyhatalmak, a magyar elhárító szervezeteknek egyre több a feladatuk, melyhez többletforrásra lenne szükség.

Az oroszbarát szakadárok lelőttek két helikoptert

Oroszbarát szakadár fegyveresek lelőtték az ukrán erők két katonai helikopterét, s az egyik pilóta meghalt, a másikat foglyul ejtették – mondták. A helikopterek lelövéséről Vjacseszlav Ponomarjov, a város önjelölt szakadár polgármestere beszélt az Interfax orosz hírügynökségnek.

Az ukrán hadművelet a szakadárok egy képviselője szerint hajnali öt órakor (magyar idő szerint hajnali 4) kezdődött deszantegységek bevetésével, s a deszantosokat páncélos harcjárművek fedezték.

Ukrajnáról tárgyal Merkel és Obama

Eközben Washingtonban és Berlinben Angela Merkel és Barack Obama pénteki washingtoni találkozójára készülnek. Először látogat ugyanis a német kancellár az Egyesült Államokba az őt személyesen is érintő lehallgatási botrány egy évvel ezelőtti kirobbanása óta, az amerikai elnökkel azonban most mégis mindenekelőtt Ukrajnáról tárgyal majd.

Csütörtök késő esti berlini diplomáciai értesülések szerint szó lesz az Oroszország ellen tervezett újabb szankciókról, amelyek már nem csupán egyes személyeket, illetve vállalatokat, hanem egész gazdasági ágazatokat érintenének. Amerikai sajtójelentések szerint a Fehér Házban vannak olyan erők, amelyek Oroszországgal szemben mielőbbi és az eddiginél keményebb fellépést sürgetnek, Barack Obama ezzel szemben – a német kancellárral összhangban – az óvatosabb, illetve körültekintőbb magatartás híve.

A látogatás előestéjén Merkel telefonbeszélgetést kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal, és az orosz vezető segítségét kérte a Kelet-Ukrajnában fogva tartott hét EBESZ-megfigyelő, köztük négy német állampolgár kiszabadításához.

A kancellár szóvivője szerint Merkel kérte az orosz elnöktől, hogy vesse latba befolyását a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok körében, egyben figyelmeztette Putyint arra a felelősségre, amelyet Oroszország az EBESZ tagjaként visel.

Csütörtöki események

Putyin csütörtökön az ukrán katonai egységek kivonását sürgette a délkeleti országrészből. Joe Biden amerikai alelnök a nemzetközi jog tiszteletben tartására, David Cameron brit miniszterelnök pedig a genfi megállapodás végrehajtására szólította fel Oroszországot. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter értelmetlennek nevezete a Moszkva elleni szankciókat.

Forrás: Magyar Nemzet

Szentföld - Eredménytelenül zárultak az izraeli-palesztin béketárgyalások

Eredmény nélkül zárultak a John Kerry amerikai külügyminiszter közreműködésével tavaly július végén megindított, és kilenc hónaposra tervezett izraeli-palesztin béketárgyalások - állapította meg az AFP francia hírügynökség kedden, a tárgyalások eredetileg kitűzött zárónapján.

Barack Obama amerikai elnök múlt pénteki sajtóértekezletén kijelentette: a tárgyalásokon most szünetre van szükség ahhoz, hogy mindkét fél el tudjon gondolkodni a megbékélés lehetséges módjain. Obama a jelek szerint tudomásul vette, hogy az amerikai kormány egyelőre képtelen áthidalni a felek közti szakadékot a legfontosabb vitás területeken: a biztonság, a határok, a telepépítések és Jeruzsálem kérdésében.

Mahmúd Abbász palesztin elnök kedden leszögezte, hogy kész folytatni a béketárgyalásokat, de csak ha azokon megrajzolják a jövendő Palesztina és Izrael határa

Forrás: Híradó/MTI

Egyesült Államok - Egy atommentes világért a nukleáris arzenál fejlesztésével

A washingtoni kormány következetlen az amerikai atomfegyverkészlettel kapcsolatban, hiszen a következő 25 évben 60 milliárd dollárt tervez költeni a nukleáris arzenál fejlesztésére, noha ígéretet tett arra, hogy nem fejleszt ki új atomfegyvert - állapította meg csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében egy amerikai független tudóstársaság. 

(Links)

Az atomtöltetek fejlesztésére fordítandó 60 milliárd azonban csak töredéke annak az összegnek, amelyet a kormány nukleáris elrettentésre akar költeni a következő évtizedekben, ezen belül sok milliárdot új fegyvergyártó üzemekre, és újabb sok milliárdot a töltetek célba juttatására alkalmas eszközökre, például tengeralattjárókra - mutat rá a Union of Concerned Scientists. 

Az aggódó tudósok szerint a fejlesztési terv ellentétben áll azzal, hogy Barack Obama amerikai elnök elkötelezte magát az atomfegyvermentes világ megteremtése mellett, és azzal, hogy vezetése alatt az Egyesült Államok megkötötte Oroszországgal az "új START-szerződést". Ebben a szerződésben a volt hidegháborús ellenfelek vállalták, hogy 2018-ig 1550-re csökkentik a hadrendbe állított stratégiai nukleáris fegyvereik számát. 

Obama azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az ország hadrendben megmaradó atomfegyverei működőképesek legyenek, mert más, kisebb atomhatalmakkal is akar tárgyalni a fegyverzet csökkentéséről, és ehhez erős helyzetben kell lennie. A Republikánus Párt ráadásul nyomást gyakorol rá, hogy foglalkozzon az amerikai atomarzenál elöregedésének megakadályozásával. 

A Reuters hírügynökség kapcsolatba lépett a nukleáris fegyverarzenál fenntartásáért és megbízhatóságáért felelős védelmi minisztériummal és az atombiztonsági hivatallal (NNSA), hogy kikérje a véleményüket, de egyelőre nem kapott választ.

Forrás: Magyar Hírlap

Egyesült Államok - Szűkülő sajtószabadság

Az amerikai kormány a titkai kiszivárogtatása elleni agresszív küzdelemmel dermesztő hatást gyakorol az újságírókra és mindenkire, aki közérdekű információt akar megosztani a lakossággal – derül ki a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű civil szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből.

(Beruby)

Az eddig elsősorban a külföldi médiaállapotokkal foglalkozó CPJ az amerikai sajtószabadság állapotáról készített első jelentésében rámutatott, hogy Barack Obama elnök nyitottabb, átláthatóbb kormányzást ígért, amikor bírálta elődjének, George W. Bushnak a gyakorlatát, de ezt nem teljesítette.

„Az Obama-korszakbeli Washingtonban a kormányzati tisztségviselők egyre jobban félnek nyilatkozni a sajtónak” – állítja a CPJ 30 oldalas jelentésében, amelynek szerzője ifjabb Leonard Downey, a The Washington Post című lap volt főszerkesztője, aki jelenleg az Arizonai Állami Egyetem újságírói tanszékének vezetője.

„A kormányzatnak a kiszivárogtatások ellen vívott háborúja és az információ ellenőrzésére irányuló erőfeszítései a legagresszívabbak a Nixon-kormányzat óta, amelynek hivatali ideje alatt az egyik olyan szerkesztő voltam, aki a The Washington Postnál részt vett a Watergate-ügy felgöngyölítésében” – írta Downey. 

A szerző a tanulmány megírásához számos újságírót faggatott ki, miután kiderült, hogy a kormány adatokat gyűjtött egy telefonközpontról és olyan telefonvonalakról, amelyet egy hírügynökség több mint 100 munkatársa használt. Downey olyan médiaszereplőket is megszólaltatott, akiknek forrásai ellen bűncselekmény elkövetése címén eljárást indítottak.

Forrás: Magyar Nemzet

Ez a demokrácia[deficit]

Részlet Zord Gábor László írásából.

"(...) az Egyesült Államok arcátlanul kettős mércét alkalmaz az emberi jogok tekintetében. Amikor sérelmet szimatol, vagy éppen láttat és kreál valahol a világban, képes katonai erő bevetésére, rezsimváltásra, emberek százezreinek – közvetve millióinak – feláldozására, százmilliárdok elpazarlására. Szövetséges országokat sem röstell megosztani és destabilizálni kifinomultabb, de gazdasági és politikai értelemben nemkülönben pusztító eszközökkel. 

Amikor azonban Washington önnön maga lepleződik le, nem habozik szemrebbenés nélkül deklarálni, hogy a demokratikus társadalom biztonságának védelméről van szó azokkal szemben, akik „értékeink miatt gyűlölnek minket”. Az, hogy ki tartozik ebbe a körbe, természetesen nincs szigorúan meghatározva, hiszen az aktuális céloknak megfelelően jóformán bárkire ráhúzható ez a gumírozott ellenségkép. 

(...) A kérdés súlya miatt igenis megérdemelné, hogy rendezzék, meddig mehetnek el a titkosszolgála-tok, amelyek 2001. szeptember 11. óta pórázukat vesztett vérebekként garázdálkodnak szerte a világban. Mindez azonban nem meglepő, hiszen Barack Obama a Snowden-borányt a napokban úgy kommentálta, hogy „minden ország folytat adatgyűjtést”. Kár, hogy egy Nobel-békedíjat előlegbe megkapó elnök ténykedésével nem tud rászolgálni a bizalomra. Még annyira se futja tőle, hogy legalább gesztusként meghátrálást színleljen, ami – másodjára is megválasztva – semmiféle politikai kockázattal nem járna számára. (...)"

Forrás: Magyar Nemzet