Évforduló - Február 22.

Megszületett V. László király

(1440)

Évforduló - Január 29.

V. László magyar király esküt tesz az ország szabadságjogaira 

(1453)

V. László magyar király a pozsonyi országgyűlésen esküt tesz, hogy megtartja az ország szabadságjogait. A rendek pedig hűséget fogadtak neki. V. László Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet házasságából született 1440. február 22-én Komáromban, és május 15-én magyar királlyá is koronázták, gyámságát a Hasburgok vállalták magukra. Ulászló 1444-es halála után ismét nagykorú király nélkül maradt az ország, ekkor került sor Hunyadi János kormányzóságára. 

1453 január elején Hunyadi lemondott a kormányzóságról, és a hónap közepén az országnagyok Bécsben megállapodtak arról, hogy újabb koronázás nélkül Lászlót ismerik el királyuknak. Az uralkodó hűségesküjében vállalta, hogy közkegyelemben részesíti mindazokat, akik Albert király halála, 1439 óta fegyvert fogtak ellene. Érvénytelenítette Erzsébet királyné és I. Ulászló király adománylevelét. Elrendelte az új erődítmények lerombolását és az elfoglalva tartott idegen javak visszaadását.

 A „legbátrabb város” kiűzi a cseh megszállókat

(1919)

„Az Országgyűlés fejet hajt Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés Balassagyarmat védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja. 2. § Az Országgyűlés Balassagyarmat városnak a „Legbátrabb Város” („Civitas Fortissima”) címet adományozza.”

Részlet a 2005. évi XXXIX. törvénycikkből

1919. január 29-én kelt fel Balassagyarmat lakossága a nógrádi várost két hete megszállás alatt tartó cseh legionáriusok ellen, akiket a közelben állomásozó magyar katonaság segítségével még azon a napon kiűztek a településről. A balassagyarmati vasutasok, polgárok és katonák bátorságának köszönhetően a város a trianoni béke után is Magyarország része maradt, sőt, a felkelés eredményeként a csehszlovákok feladták a borsodi szénmedence meghódítására vonatkozó ambícióikat.

Múlt-kor/Rubicon

Évforduló - November 23.

V. László magyar király halála 

1457. november 23-án, Prágában fejezte be rövid életét V. (Utószülött) László magyar király (ur. 1453-1457), Albert (ur. 1437-1439) és Luxemburgi Erzsébet királyné gyermeke. László, aki Magyarország mellett Csehország trónját és az osztrák hercegi címet is birtokolta.

Rubicon

1440. február 22. - Megszületett V. László király

Révkomárom - Megkoszorúzták V. László király szobrát

A Szent Korona Komáromban tartózkodásának és V. László születésének 674. évfordulójára emlékezett az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés (EJK) és az Endresz csoport február 20-án. A megemlékezésen koszorút helyeztek el a Komáromban született Habsburg-házi magyar király mellszobránál.

„V. László megítélése a közvélemény számára ellentmondásos, ezt a kérdést azonban hagyjuk a történészekre, ne mi ítélkezzünk több száz év távlatából" – hangsúlyozta Knirs Imre, az EJK elnöke a megemlékezésen mondott beszédében. „Akárhogy is legyen, büszkék lehetünk arra, hogy az egyetlen Habsburg-házi magyar király, aki Magyarországon született, az a mi városunk szülötte, hiszen bárhol, ahol szerepel a király neve, ott megemlítik születésének helyét is. Ezért kötelességünknek érezzük azt, hogy emlékét ápoljuk a városban. Bár később messzire került és csak kevés ideig élt itt, mi büszkék vagyunk rá, mint ahogy Komárom más neves szülöttjeire is" – fogalmazott Knirs, hozzátéve: a városnak számos jeles szülötte van, köztük azonban olyanok is, akiket méltatlanul elfeledtek az itteniek. Ilyen neves személyiség Valentianus császár is, aki Komáromban hunyt el, és holtestét innen szállították el Rómába – emlékeztetett.

Az EJK elnöke reményét fejezte ki, hogy ha a felvidéki magyarok között rendeződnek a most még mélyen meghúzódó ellentétek, akkor méltóképpen ünnepelhetünk és emlékezhetünk majd neves történelmi személyiségeinkre is. „Hiszem, hogy ezek a nézeteltérések tisztázódni fognak" – jelentette ki.

Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy nem vettek részt a megemlékezésen a város egyetemistái és történelem szakos alapiskolai és középiskolai tanárai. „Lelkiismeret furdalásunk azonban nincs, hiszen csaknem száz meghívót küldtünk szét és személyesen is megszólítottuk az embereket. Az emlékezés fontos, hiszen a múlt ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni" – mondta.

V. László komáromi mellszobrának megkoszorúzása után a megemlékezés a dél-komáromi Endresz csoport szervezésében a Jókai Mór Városi Könyvtárban folytatódott, ahol Ludvig Rezső aranyműves mester és koronakutató A magyar Szent Korona-kutatás a XXI. században címmel tartott előadást.

Az EJK minden évben megemlékezik a Komáromban született V. László magyar királyról. A civil szervezet ezen felül a mellszobor és talapzatának állagmegőrzését és tisztítását is rendszeresen elvégzi. A szobor egyes részeit többször tisztították már meg és csiszolták át a különböző graffity-firkák miatt – árulta el Knirs.

Forrás: Felvidék.ma