Évforduló - Március 8.

I. Ulászlót magyar királlyá választják

(1440)

1440. január 1-jén a budai országgyűlés Ulászlót választotta magyar királlyá. Az országgyűlés után magyar bárókból álló küldöttség indult Krakkóba, amely 1440. március 8-án egyezett meg Ulászlóval a magyar királlyá koronázás feltételeiről, ezért Ulászló megválasztásának napját sokszor ezzel a dátummal adják meg. 

A magyar történelemben ez volt az első alkalom, hogy a köznemességnek döntő szava volt a királyválasztásban. Ulászló királyságát feltételekhez kötötték. Ezek szerint Ulászlónak a koronázás előtt köteleznie kellett magát, hogy visszaadja Magyarországnak a még Zsigmond által elzálogosított szepességi városokat, hogy védelmezni fogja Magyarországot a töröktől, továbbá feleségül veszi Luxemburgi Erzsébet királynét.

Kiadják I. Ferenc magyar király diplomá-ját

(1802)

I. Ferenc `diplomá`-ja életre keltette a pannonhalmi bencés főapátságot, a dömölki, a tihanyi és bakonybéli apátságokat; a jászóvári és csornai premontrei prépostságot, továbbá 1814-ben a ciszterci rend egyesített zirc-pilis-pásztói apátságát. Visszakapták birtokaikat is, de ettől kezdve a lelkipásztorkodás mellett középiskolákat kellett fenntartaniuk. 

A pannonhalmi főapátság független lett a győri püspöktől. Tizenöt hozzátartozó plébániával, önálló egyházmegyét képez. A főapát a püspöki konferencia teljes jogú tagja. A rend teológiai főiskolája Pannonhalmán működik. (A főapátság birtokállománya az 1930-as években 60 315 kat. h., amiből 8 gimnáziumot tartott fenn. 1944-45-ben a főapátság a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt állt, több ezer üldözöttet mentett meg. Ekkori létszáma a főapát és 4 apát mellett 237 felszentelt pap, 25 fogadalmas növendék és 15 novícius).

Meghal Esterházy János felvidéki magyar politikus

(1957)

Wikipédia/Múlt-kor

Évforduló - Március 2.

Prágai (Árpád-házi) Szent Ágnes halála

(1282) 

Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Hatalomra törő apja, aki minden eszközt megengedettnek tartott arra, hogy a német birodalomtól minél függetlenebbé tegye országát, a kis Ágnest afféle sakkfiguraként ide-oda mozgatta jellemtelen politikai játékainak sakktábláján. 

Nagy szerencse és kegyelem volt ez Ágnes számára, hogy mindeközben elkerülhetett a prágai udvarból. Ágnest jövendő férje édesanyjának, a későbbi Szent Hedvignek gondjaira bízták, aki a trebnitzi cisztercita nővérek kolostorában helyezte el őt. Ez a kolostor volt Hedvig legkedvesebb alapítása, s az a három év, amit Ágnes ezeknél a magasan művelt nővéreknél töltött, döntő hatással volt egész életére.

Ekkorra már III. Henrik, valamint maga -- az időközben megözvegyült -- II. Frigyes császár versengett. Mit sem törődve immár felnőtt leánya ellenkezésével, aki mindenáron szerzetesnő akart lenni, eljegyezte őt a császárral. Mielőtt azonban az esküvőre sor kerülhetett volna, 1230- ban váratlanul meghalt Ágnes apja, Ottokár, s ekkor a pápa, IX. Gergely segítségével Ágnesnek sikerült rávennie Frigyest, hogy adja vissza szabadságát.

Kis idő múlva minoriták érkeztek Prágába, akik beajánlották őt Szent Klárának - csakhamar olyan szívélyes viszonyba kerültek egymással, hogy Klára a ,,lelke felének'' mondta. 

A prágai Szent Jakab temploma mellett létesült klarissza kolostorba Klára öt nővért küldött közvetlenül maga mellől. 1234- ben Ágnes vette át a kolostor irányítását. A kolostor körül csakhamar kórházak és árvaházak, menhelyek és lepratelepek egész koszorúja létesült. A gazdagok közül is sok harmadrendi csatlakozott hozzájuk vagyonukkal és munkaerejükkel. Különleges jelentőségű lett egy kórház-alapítása, melyben az ápolói munkát volt keresztes vitézek vették át. Ezek ,,Keresztes Lovagok a Vörös Kereszttel'' néven szervezetbe tömörültek, s Ágnes gazdag alapítvánnyal látta el őket. A hercegnő szerény otthonából hamarosan egész városnegyed lett, melyben Ágnes három templomot is építtetett.

Ágnes kolostora olyan vonzerőt jelentett, hogy II. Ottokár legidősebb leánya, valamint a legelőkelőbb nemesi családokból 12 leány kérte a fölvételét. Hamarosan újabb és újabb kolostorokat tudtak alapítani.

Hetvenhét éves korában, 1282. március 2-án halt meg. 1930-ban a régi Jakab-templomban megtalálták a sírját. Boldoggáavatási perét 1936-ban újrakezdték, miután XI. Pius még könyvtáros korában a milánói Ambrosiana könyvtárban megtalálta az ügyre vonatkozó legfontosabb okmányokat. De mint egykor a huszita háborúk, most a II. világháború akadályozta meg az eljárás befejezését. Ágnes kolostorai egészen 1782- ig, II. József szekularizációs rendeletéig megmaradtak. Szentté avatását II. János Pál pápa végezte el 1989. november 12-én.

VI. Kelemen pápa a veszprémi püspöki székbe helyezi át Galhard de Carceribus csanádi püspököt

(1345)

Elhunyt I. Ferenc magyar király

(1835)

1835. március 2-án hunyt el negyvenkét évnyi uralkodás után I. Ferenc magyar király (ur. 1792-1835).

II. Lipót (ur. 1790-92) legidősebb fia II. Ferenc néven a Német-római Birodalom utolsó császára volt (1806-ig), majd az Osztrák Császárság első uralkodója. A napóleoni háborúk során Napóleon ellenfeleként, majd kényszerből szövetségeseként is harcolt, kancellárja, Metternich révén pedig az 1815 utáni európai rend egyik legnagyobb nyertese, a Szent Szövetség  vezető alakja lett (a Szent Szövetség forradalomellenes céllal létrehozott nemzetközi szövetség volt).

Magyar Katolikus Lexikon/Rubicon

Évforduló - Március 1.

II. Ulászló magyar és cseh király születése

(1456)

IV. Sixtus pápa elismeri Hunyadi Mátyás cseh királyságát

(1472)

Meghal II. Lipót német-római császár és magyar király

(1792)

A Habsburg-Lotharingiai dinasztia tagja 1747. május 5-én született. II. József halála után, 1790. február 20-án lépett trónra, és 1790. november 15-én koronázták meg. 

I. Ferenc elfoglalja a magyar királyi trónt

(1792)

Alig múlt 24 éves, amikor apja, Lipót váratlan halála után I. Ferenc néven jutott a német-római császári és I. Ferenc néven a magyar királyi trónra. 

Múlt-kor

Évforduló - Február 12.

III. Ince pápa nem engedélyezi a kalocsai érsek koronázási jogát

(1211)

III. Ince pápa megtagadta János esztergomi és Berthold kalocsai érsek egyezségének jóváhagyását, mert az csorbítaná az esztergomi érsek jogait, mivel a megállapodás kalocsai érseknek is biztosítaná a királykoronázás jogát. A királykoronázási jog gyakorlása ugyanis fokozná a trónörökösök közötti versengést. 

III. Ince egyúttal elutasította a király kérésést, hogy Erdélyben szebeni püspökséget szervezzen, és azt a kalocsai érseki tartományhoz kapcsolja. II. András azért támogatta ennyire Berthold igényeit, mivel feleségének, Merániai Gertrúdnak volt az öccse. III. Ince szembenállása teljesen érthető: Bertholdot, annak ellenére választották 1206-ban a kalocsai érsekség élére, hogy egy vizsgálat kiderítette kánonjogban való teljes járatlanságát. Ráadásul a szükséges 30 éves életkort sem érte el. III. Ince csak 1207 végén hagyta jóvá a választást.

Mátyás elfoglalja a morvaországi Spielberg várát

(1469)

I. Ferenc magyar király, német–római császár születése

(1768)

1768. február 12-én született I. Ferenc magyar király (ur. 1792-1835), akinek több mint négy évtizedes uralkodása a Napóleon ellen vívott háborúk, illetve az uralkodó által felépített rendszer nyomán vált nevezetessé.

Rubicon/Múlt-kor

1768. február 12. - I. Ferenc magyar király születése

1768. február 12-én született I. Ferenc magyar király (ur. 1792-1835), akinek több mint négy évtizedes uralkodása a Napóleon ellen vívott háborúk, illetve az uralkodó által felépített rendszer nyomán vált nevezetessé.

Forrás: Rubicon